Félig víz alatti múzeum nyílt a Maldív-szigeteken

Publikálás dátuma
2018.08.20. 12:12
Illusztráció: Facebook/The Coralarium Maldives
A világ első félig víz alatti múzeuma nyílt meg a Maldív-szigeteken, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a helyi korallzátonyok megőrzésének fontosságára.
Az Északi-Miladummadulu-atollnál kialakított víz alatti szoborpark és tengeri védett övezet, amelyet Coralariumként emlegetnek, a brit művész és természetvédő aktivista, Jason deCaires Taylor, valamint egy helyi luxusüdülő együttműködéséből született meg - számolt be az Érdekes Világ.
“A Coralarium a megőrzésről, a fenntartásról és az oktatásról szól”

- mondta az alkotó.

Hozzátette, a szálloda vezetésével együtt remélik, hogy a kezdeményezés révén sikerül még inkább tudatosítani az emberekben a Maldív-szigeteki korallzátonyok megóvásának fontosságát. 
Illusztráció: Facebook/The Coralarium Maldives
A csaknem harminc szobrot felvonultató, félig víz alatti múzeum egy lagúnában fekszik, nagyjából 50 méterre a szálloda strandjától. A hatalmas kockaszerű építményhez víz alatti nyárfaszobrok alkotta folyó és rozsdamentes acélból készült lépcsősor vezet. A szobrok, amelyek mindegyikét élő emberekről mintázták, három szinten helyezkednek el. Sok alak lába helyén gyökerek futnak, a szigeteken őshonos gomba- és növényfajokat megidézve. Az árapály miatt a kocka és a szobrok egy része a vízből kiemelkedve tölti a nap egy részét, lehetőséget adva a járókelőknek, hogy a strandról is megcsodálják az építményt. A vendégek a szálloda tengerbiológusa kíséretében látogathatnak el az installációhoz.
Az építmény anyaga lehetővé teszi, hogy a múzeum otthonként szolgáljon a tengeri teremtmények számára. A tervek szerint idővel alga fogja borítani a szobrokat. A szálloda vezetése a galéria szomszédságában korallregeneráló projektbe is kezdett, hogy még gazdagabbá és sokszínűbbé tegye a helyi élővilágot.
Szerző

Bagólesők szárnyalása – intelligens varjak

Publikálás dátuma
2018.08.19. 13:29

Őseink útjai 320 millió éve váltak el az evolúciós sztrádán; a sarkokon kívül egyaránt belaktuk a földrészeket, most pedig mintha egyikünk a másikunkkal szeretné eltakarítani a saját szemetét. Kár az erőfeszítésért – üzenik erre a varjak a nagy intelligenciabajnokság közepette.
Galambok hordják ki a leveleket, a nehezebb csomagoknál a kacagó sirályok és a karvalyok besegítenek, kisebb kordék elé befogott vaddisznók szállítják ki a tejet, nanotechnológiával felturbózott ágyi poloskák segítenek a lepedők tisztán tartásában, valódi görények helyettesítik a csőgörényt, házi pókok szőnek az eldobható műanyag zacskók helyett bevásárlószatyrokat, chippel ellátott denevérek segítik a rendőrök éjjeli járőrözését a zűrösebb városnegyedekben, levélvágó hangyák végzik a tavaszi metszést a kertekben, birkanyájak tartják karban a gyepet, a parkolóházakban telepített kuvikok szolgálnak riasztóként az autófeltörések megakadályozására, mosómedvék ürítik a szemeteseket, varjak takarítják az utcákat… A lehetséges jövőben a városokban az eleve intelligens vagy azzá tett, városban élő, illetve oda szokott állatok jól megférhetnek az ember mellett, hasznos tagjaivá válnak az életközösségnek.  Talán.
A valóságos jelenben már el is kezdődött a közös munka: a nyugat-franciaországi Vendee régió Puy du Fou tematikus vidámparkjában augusztus második hetében szajkók, szarkák, csókák, varjak és hollók (összesen hatan) vették fel a műszakjukat – a feladatuk a látogatók által eldobott kisebb hulladékok, cigarettacsikkek összegyűjtése.   

Jutalomjáték

A párizsi Disneyland után Franciaország második legnagyobb és legnépszerűbb vidámparkjának igazgatója, Nicolas de Villers szerint az együttműködés nemcsak a park tisztaságát szolgálja, de az együttélés lehetőségét is demonstrálja ezekkel az intelligens varjúfélékkel. Amik – akik – a fizetséget minden egyes begyűjtött szemét után megkapják: a gyűjtődobozba ejtett hulladékért cserébe jutalomfalat jár a dolgos szárnyasoknak. A park igazgatója minden bizonnyal olvasta a Science tudományos magazinban tavaly nyáron a svéd Lundi Egyetem kutatói által publikált cikket a hollók taníthatóságáról. A Corvus coraxok ugyanis jövőbelátó egyedeknek bizonyultak csapatostul is: képesek voltak egy egyszerű „átalakítógépet” kavicsokkal „táplálni”, hogy a kimeneti oldalon ételhez jussanak. Amikor pedig nem volt kavics, türelmesen vártak, a megérkezésére. Sőt az egyikük arra is rájött, hogyan lehet meghackelni a gépezetet, és egyetlen kavics bedobása után, felfeszítve a falatkák dobozát, hogyan férhet hozzá az összes eleséghez (akár egy félkarú rabló feltörője…), ráadásul a csapattársainak is megtanította (volna) a trükköt. A teljes írás az eheti Vasárnapi Hírekben olvasható!
Témák
varjak

Végre újra tojást raktak az andoki flamingók, de chileieket költenek ki

Publikálás dátuma
2018.08.18. 10:10
Illusztráció: AFP
Tizenöt év után először raktak tojást az andoki flamingók egy délnyugat-angliai természetvédelmi területen.
A vadmadarak és a lápok megőrzéséért dolgozó alapítvány, a The Wildfowl & Wetlands Trust közölte: hat igen ritka egzotikus madár összesen kilenc tojást rakott. Azok azonban mind meddők voltak, ezért a szakemberek a Gloucestershire-ben lévő természetvédelmi területen élő madarak fészkébe közeli rokonuk, a chilei flamingó tojásait tették be kiköltésre -írta az Érdekes Világ.
„Az andoki flamingók igen gondoskodó hangulatban vannak, ezért kaptak chilei flamingócsirkéket felnevelésre. Ez nagy motiváció számukra és gazdagítja a madarakat”

– mondta a rezervátum menedzsere, Mark Roberts.

Az andoki flamingók a rezervátum legöregebb állatai, az 1960-as évek elején érkeztek a térségbe. Igen hosszú életűek, akár ötven évig is élnek fogságban, és idős korukban is szaporodnak. A Chilében, Északnyugat-Argentínában, Nyugat-Bolíviában és Dél-Peruban őshonos veszélyeztetett fajként számon tartott madár általában csak egy tojást rak, és nagyjából harminc napon át kotlik rajta.
Szerző
Témák
flamingók