Ukrajna feje felett egyezkedik Merkel és Putyin

Publikálás dátuma
2018.08.17 17:28
Merkel és Putyin egy korábbi találkozón FOTÓ: Pool/Getty Images
Fotó: /
Három hónap elteltével újra megbeszélést tart szombaton Angela Merkel és Vlagyimir Putyin, ezúttal a német kormány Berlin melletti vendégházában. Van mit megbeszélniük, és lehet, hogy elmozdulnak a holtpontról.
Májusban az orosz elnök a Fekete-tenger partján fekvő Szocsiban hatalmas virágcsokorral fogadta a német kancellárt, de a rózsás hangulatban sem tudtak egymással megállapodásra jutni a szíriai és az ukrajnai válság ügyében, így ezek a kérdések most a mesebergi kastélyban is napirenden lesznek, de szó lesz az Északi Áramlat-2 orosz gázvezeték ügyéről is. Ez utóbbi projekt lényege, hogy az orosz földgázt Ukrajna és Lengyelország megkerülésével, a Balti-tenger alatti csővezetéken szállítanák Németországba. Erről a tervről a berlini vezetésnek sokáig az volt az álláspontja, hogy tisztán üzleti alapú, politikai vonatkozásokat nélkülöző beruházás. Merkel azonban, miután április elején tárgyalt a Berlinbe látogató Petro Porosenko ukrán elnökkel, már szükségesnek tartotta hangsúlyozni: olyasmi nem fordulhat elő, hogy az Északi Áramlat-2 miatt Ukrajnának semmilyen szerepe ne legyen az orosz gáz továbbításában. Az orosz földgáz tranzitja stratégiai ügy, illetve Ukrajnának bevételi forrást jelent, ezért Ukrajna további szerepének tisztázása nélkül nem lehetséges a beruházás megvalósítása – vélekedett a kancellár, és úgy fogalmazott, hogy ez nem csak gazdasági projekt, hanem politikai tényezőket is figyelembe kell venni.
Ukrajna csak akkor enyhítene az Északi Áramlat-2 ellenzésén, ha garanciát kapna arra, hogy az Ukrajnán keresztül Európába vezető csöveken továbbra is szállítanak majd orosz gázt, tehát nem marad el a tranzitbevétel. Azt már kevésbé hangsúlyozzák Kijevben, hogy az Ukrajnán keresztül történő szállítással az ukránok bizonyos értelemben túszul ejthetik Európát, és erre volt is példa a korábbi években: ha az ukránok nem fizetnek rendesen a nekik szánt orosz gázért, akkor az oroszok elzárhatják az Európába irányuló vezetéket is, mondván, ha azt nem tennék, akkor az ukránok „megcsapolnák” a csövet. Merkel és Putyin már Szocsiban is beszélt arról, hogy meg kellene őrizni bizonyos ukrán szerepet az Északi Áramlat-2 üzembe helyezése után is. Az orosz Gazprom és az ukrán Naftogaz azonban azóta sem tudott megállapodni egymással. A problémát bonyolítja, hogy ha az Északi Áramlat-2 kiegészíteni és nem helyettesíteni fogja az ukrajnai transzfert, akkor az a gáz iránti európai kereslet nagymértékű növekedésre utal. Ha viszont így áll a helyzet, akkor miért nem az Egyesült Államoktól vesz Európa több cseppfolyósított gázt, miért az oroszokkal bővíti üzleti kapcsolatait, miközben Moszkvával szemben éppenséggel nyugati szankciókat kellene érvényesíteni, az agresszív ukrajnai fellépés miatt? - teszi fel a kérdést Donald Trump amerikai elnök az európai szövetségeseknek, elsősorban Angela Merkelnek. Ami Ukrajnát illeti, a média nem nagyon lát bele a felek kártyáiba. Csak annyit tudni, hogy Merkel Szocsiban tett májusi látogatása után a kancellár Berlinben fogadta Szergej Lavrov orosz külügyminisztert, valamint Valerij Geraszimov vezérkari főnököt, akit egyébként előbb átmenetileg mentesíteni kellett azon tilalom hatálya alól, amelynek értelmében be sem léphetne az unió területére, az Ukrajna elleni agresszióban játszott szerepe miatt. Ma még nem tudni, hogy ez valamilyen elmozdulásra utal-e a patthelyzetből. Szíriában a polgárháborút minden jel szerint átvészelő Bassár el-Aszad elnök és az ő rendszerét támogató Oroszország azt szeretné, ha mielőbb megkezdődhetne az ország újjáépítése. Putyin nyilván megpróbálja rávenni Merkelt arra, hogy oldják fel a damaszkuszi rezsimmel szemben elrendelt uniós szankciókat, az viszont nem világos, hogy cserébe mit ajánlhat fel a kancellárnak.
2018.08.17 17:28

Rakétakilövési gyakorlat miatt már harmadik hete ég a német lápvidék

Publikálás dátuma
2018.09.23 17:37

Fotó: AFP / Mohssen Assanimoghaddam / DPA/
A füstszag a csaknem 80 kilométeres távolságban fekő Brémában is érezhető. Péntek óta katasztrófahelyzet van érvényben.
Harmadik hete pusztít tűz Németországban egy lápvidéken, amelyet gyakorlótérnek használ a hadsereg (Bundeswehr), a rakétakilövési gyakorlat miatt keletkezett tűz elfojtásán vasárnap már több mint 1200 tűzoltó, katasztrófavédelmi szakember és katona dolgozott – írja az MTI. Az Alsó-Szászország tartományi Meppen közelében fekvő gyakorlótéren „a helyzet stabil, a tűz ellenőrzés alatt van” – áll a Bundeswehr közleményében, amely szerint 1252 ember küzd a felszín alatt terjedő láptűzzel. Sajtójelentések szerint 1200 hektáron ég a nyári aszályban kiszáradt láp, a füstfelhő műholdak felvételein is kivehető, a füstszag a csaknem 80 kilométeres távolságban fekő Brémában is érezhető. Nyílt lánggal egyelőre nem kell küzdeni, és a terület mentén fekvő községek lakosságát nem kell kitelepíteni, de továbbra is érvényben van a pénteken kihirdetett katasztrófahelyzet.
A felszín alatt keletkezett tűzfészkek feltárására Tornado harci felderítő repülőgépeket vetettek be, a hőkamerával készített felvételek elemzését vasárnap kezdték el. Az oltást nemcsak az nehezíti, hogy a tűzfészkek esetenként nyolc méter mélyen húzódnak, hanem az is, hogy a gyakorlótér talaja sok lőszert rejt. A tűz szeptember 3-án keletkezett, amikor egy Tiger típusú harci helikopterről rakétákat indítottak. Ursula von der Leyen védelmi miniszter szombaton a helyszínen tájékozódott a katasztrófa-elhárítási munkálatokról. A gyakorlótér szomszédságában fekvő Stavern községben tett látogatásán a Bundeswehr nevében bocsánatot kért az ügyben elkövetett hibákért. Mint megírtuk, pénteken a hatóságok azt közölték, hogy a környék két településének evakuálására is sor kerülhet. A hadsereg elnézést kért a tűzért. Szerintük a füst nem jelent egészségügyi kockázatot, ám a polgári hatóságok szkeptikusak az állítással szemben.
2018.09.23 17:37
Frissítve: 2018.09.23 17:39

Weber: Orbán nem mutatott semmiféle kompromisszumkészséget

Publikálás dátuma
2018.09.23 14:59
Manfred Weber
Fotó: AFP/ Emmanuel DUNAND
Az Európai Néppártban senki sem részesül különleges bánásmódban – mondta az EPP frakcióvezetője.
A magyar kormányfő nem mutatott kompromisszumkészséget a Sargentini-jelentésről szóló európai parlamenti vitában – nyilatkozta az MTI összefoglalója szerint Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti frakciójának vezetője a spanyol ABC című konzervatív napilapban vasárnap megjelent interjúban.
„Orbán Viktor miniszterelnök nem mutatott semmiféle kompromisszumkészséget a vitában, amely Strasbourgban zajlott tíz nappal ezelőtt, és ezért az EPP képviselők többsége ellene szavazott, egy nagyon komoly, a parlamenti frakción belüli vita után”
– fogalmazott.
A politikus hangsúlyozta: az Európai Néppártban senki sem részesül különleges bánásmódban, ha az alapvető elvekről van szó. Manfred Weber beszélt arról is, hogy az európai parlamenti választásokra készülő Európai Unió számára a történelmi pillanat ez a mostani. Szavai szerint kívülről fenyegetést jelent az Európai Unió számára Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök is.
„Ideológiailag nem egyformák, de mindketten gyengíteni kívánják az EU-t”
– mondta, hozzátéve, hogy belülről pedig a szélsőségesség és a populizmus fenyegeti az Uniót.
Az EPP frakcióvezetője, aki eddig az egyetlen néppárti jelölt a Európai Bizottság elnöki posztjára, úgy vélte: új fejezetet kell nyitni Európában.
„Az európai választásoknak arra kell szolgálniuk, hogy megmutassuk az embereknek, hogy miben hiszünk, hogy biztonságot nyújtsunk nekik, és megvédjük azt, amit én úgy hívok, európai életmód”
– fogalmazott, kijelentve, hogy szükség van egy demokratikus vitára Európa jövőjéről.
Weber korábban a Le Soir című belga lapnak adott interjújában arról beszélt: Magyarországon jelenleg rendszerszintű veszély fenyegeti a jogállamiságot, és ezen uniós alapértékek tekintetében nem szabad kompromisszumot kötni, ezért is volt szükség a magyar helyzetről szóló jelentés megszavazására az Európai Parlamentben. Weber elmondta, azért szavazott igennel a Sargentini-jelentésre, mert Orbán Viktor kormánya nem tett lépéseket a kompromisszum felé annak ellenére sem, hogy korábban még az alkotmányt is hajlandó volt módosítani az Európai Bizottság kifogásai miatt, ezért most „más szintre” kell emelni a párbeszédet.

„A hatalom nem engedélyezi többé az ellensúlyokat”

Orbán Viktor migránsellenessége a magyar demokrácia leépítésének elfedésére szolgál, és az Európai Unió értékrendje alapján Magyarországot ki kellene zárni az Európai Unióból – vélte a Le Monde című francia napilapnak adott interjúban Luuk van Middelaar holland politikafilozófus, aki korábban Herman Van Rompuy, az Európai Tanács volt elnökének tanácsadójaként dolgozott. A politikafilozófus szerint az illiberális demokrácia nem elég pontos kifejezés a magyarországi rendszerre, miután a demokrácia és a liberalizmus egymástól elválaszthatatlan fogalmak, helyette a „választott autokráciát” javasolja, amelyben a „választók homlokzatként szolgálnak, de a hatalom nem engedélyezi többé az ellensúlyokat, a sajtó, az igazságszolgáltatás, az egyesületek és az egyetemek hallgatásra vannak ítélve”. A hetedik cikkely szerinti eljárás európai parlamenti megszavazására adott hivatalos magyar reakció szándékosan keltett zavart a gondolkodó szerint az európai rendszerek játékszabályait jelentő alkotmányos alapértékek és a migráció vitatott politikai témája között, és ez utóbbit Orbán Viktor a magyar demokrácia leépítésének elfedésére használja fel. Luuk van Middelaar úgy látja, hogy míg a szociáldemokráciát a 2008-as pénzügyi válság rázta meg, addig a jobboldal számára a 2015-ben kezdődött migrációs válság okoz krízist, és a Sargentini-jelentés megszavazása „az Európai Néppárton (EPP) belül a jobboldal újrakonfigurálásának és tisztázásának a pillanata: a jobbközép keresi az elhatárolódást a nacionalista és antidemokratikus szélsőségektől”. A kereszténydemokrata pártcsaládon belül két összebékíthetetlen irányvonal különböztethető meg a politikafilozófus szerint: a bevándorlásra nyitott, új európai szolidaritást az Angela Merkel német kancellár által képviselő erővel áll szemben az Orbán Viktor által hirdetett migránsellenes és identitási irány. Ez utóbbi a jobboldal és a nyugat-európai közvélemény jelentős részét is sikeresen szólítja meg a gondolkodó szerint, aki Orbánt az EPP Achilles-sarkának tartja. Miután a jövő májusi európai parlamenti választások egyik fő témája a migráció lesz, az EPP-ben többen megértették, hogy lehetetlen lesz a jobboldalnak egyszerre Merkellel és Orbánnal is kampányolni – mondta a politikafilozófus. (MTI) 

2018.09.23 14:59
Frissítve: 2018.09.23 16:12