Ukrajna feje felett egyezkedik Merkel és Putyin

Publikálás dátuma
2018.08.17 17:28
Merkel és Putyin egy korábbi találkozón FOTÓ: Pool/Getty Images
Fotó: /
Három hónap elteltével újra megbeszélést tart szombaton Angela Merkel és Vlagyimir Putyin, ezúttal a német kormány Berlin melletti vendégházában. Van mit megbeszélniük, és lehet, hogy elmozdulnak a holtpontról.
Májusban az orosz elnök a Fekete-tenger partján fekvő Szocsiban hatalmas virágcsokorral fogadta a német kancellárt, de a rózsás hangulatban sem tudtak egymással megállapodásra jutni a szíriai és az ukrajnai válság ügyében, így ezek a kérdések most a mesebergi kastélyban is napirenden lesznek, de szó lesz az Északi Áramlat-2 orosz gázvezeték ügyéről is. Ez utóbbi projekt lényege, hogy az orosz földgázt Ukrajna és Lengyelország megkerülésével, a Balti-tenger alatti csővezetéken szállítanák Németországba. Erről a tervről a berlini vezetésnek sokáig az volt az álláspontja, hogy tisztán üzleti alapú, politikai vonatkozásokat nélkülöző beruházás. Merkel azonban, miután április elején tárgyalt a Berlinbe látogató Petro Porosenko ukrán elnökkel, már szükségesnek tartotta hangsúlyozni: olyasmi nem fordulhat elő, hogy az Északi Áramlat-2 miatt Ukrajnának semmilyen szerepe ne legyen az orosz gáz továbbításában. Az orosz földgáz tranzitja stratégiai ügy, illetve Ukrajnának bevételi forrást jelent, ezért Ukrajna további szerepének tisztázása nélkül nem lehetséges a beruházás megvalósítása – vélekedett a kancellár, és úgy fogalmazott, hogy ez nem csak gazdasági projekt, hanem politikai tényezőket is figyelembe kell venni.
Ukrajna csak akkor enyhítene az Északi Áramlat-2 ellenzésén, ha garanciát kapna arra, hogy az Ukrajnán keresztül Európába vezető csöveken továbbra is szállítanak majd orosz gázt, tehát nem marad el a tranzitbevétel. Azt már kevésbé hangsúlyozzák Kijevben, hogy az Ukrajnán keresztül történő szállítással az ukránok bizonyos értelemben túszul ejthetik Európát, és erre volt is példa a korábbi években: ha az ukránok nem fizetnek rendesen a nekik szánt orosz gázért, akkor az oroszok elzárhatják az Európába irányuló vezetéket is, mondván, ha azt nem tennék, akkor az ukránok „megcsapolnák” a csövet. Merkel és Putyin már Szocsiban is beszélt arról, hogy meg kellene őrizni bizonyos ukrán szerepet az Északi Áramlat-2 üzembe helyezése után is. Az orosz Gazprom és az ukrán Naftogaz azonban azóta sem tudott megállapodni egymással. A problémát bonyolítja, hogy ha az Északi Áramlat-2 kiegészíteni és nem helyettesíteni fogja az ukrajnai transzfert, akkor az a gáz iránti európai kereslet nagymértékű növekedésre utal. Ha viszont így áll a helyzet, akkor miért nem az Egyesült Államoktól vesz Európa több cseppfolyósított gázt, miért az oroszokkal bővíti üzleti kapcsolatait, miközben Moszkvával szemben éppenséggel nyugati szankciókat kellene érvényesíteni, az agresszív ukrajnai fellépés miatt? - teszi fel a kérdést Donald Trump amerikai elnök az európai szövetségeseknek, elsősorban Angela Merkelnek. Ami Ukrajnát illeti, a média nem nagyon lát bele a felek kártyáiba. Csak annyit tudni, hogy Merkel Szocsiban tett májusi látogatása után a kancellár Berlinben fogadta Szergej Lavrov orosz külügyminisztert, valamint Valerij Geraszimov vezérkari főnököt, akit egyébként előbb átmenetileg mentesíteni kellett azon tilalom hatálya alól, amelynek értelmében be sem léphetne az unió területére, az Ukrajna elleni agresszióban játszott szerepe miatt. Ma még nem tudni, hogy ez valamilyen elmozdulásra utal-e a patthelyzetből. Szíriában a polgárháborút minden jel szerint átvészelő Bassár el-Aszad elnök és az ő rendszerét támogató Oroszország azt szeretné, ha mielőbb megkezdődhetne az ország újjáépítése. Putyin nyilván megpróbálja rávenni Merkelt arra, hogy oldják fel a damaszkuszi rezsimmel szemben elrendelt uniós szankciókat, az viszont nem világos, hogy cserébe mit ajánlhat fel a kancellárnak.
2018.08.17 17:28

A spanyol katolikus egyház elismerte a szexuális visszaéléseket, de a múltat nem akarja felderíteni

Publikálás dátuma
2018.11.19 20:32

Fotó: AFP/ Pierre-Philippe Marcou
Az utóbbi évtizedekben mintegy 33 perben ítéltek el egyházi személyeket - az eljárások zömét az áldozatok kezdeményezték.
"Az egyház nyíltan elismeri a különböző természetű visszaéléseket és határozott szándéka azokat felszámolni" - olvasta fel a spanyol katolikus püspöki konferencia (CEE) nyilatkozatát Ricardo Blázquez, elnök a szervezet őszi közgyűlésén. Hangsúlyozta: a visszaéléseket nem szabad elfedni, sem azokra téves választ adni, és köszönetet mondott az áldozatoknak, amiért volt bátorságuk feljelentést tenni.
 Az állásfoglalás szerint ezzel segítenek az egyháznak, hogy a történtek tudatában legyen és léphessen. "A bűn az egyéni dimenzión túl az egyházat is megsebzi és kárt okoz másoknak" - tette hozzá. Ricardo Blázquez nem ejtett szót egyetlen konkrét spanyolországi esetről sem, és részleteket olvasott fel az október végi, vatikáni szinódus zárójelentésének témába vágó részéből, amelyben a püspökök leszögezték, hogy szigorú intézkedésekkel kell elejét venni a papok által elkövetett szexuális visszaéléseknek. A vatikáni dokumentum szövege szerint nincs az a bűnbánat, ami ellenszerül szolgálna az áldozatok életét végigkísérő szenvedéseknek. A zárójelentés felvetette a "felelősség és átláthatóság" hiányát is a szexuális visszaélések eseteinek feldolgozásával összefüggésben.  Az El País című napilap szerint a püspöki konferencia egyelőre nem készül felülvizsgálni a múltbéli eseteket, ahogy az történt más országokban. Mint írta, Spanyolországban az elmúlt harminc évben legkevesebb 33 ítélet született egyházi személyekkel szemben fiatalkorúakkal szembeni szexuális visszaélés miatt. Az újság szerint azonban ezekben az ügyekben jellemzően az áldozatok maguk fordultak a hatóságokhoz. A lap közzétette a mallorcai egyházi bíróság egy 2013-as határozatát is, amely megállapította, hogy az egyház "félrenézett", és elfedett fiatalkorúak elleni szexuális visszaéléseket. A spanyol püspöki konferencia október közepén jelentette be: jogi szakértők bevonásával felülvizsgálja cselekvési protokollját, azaz, hogy miként kell eljárni egy-egy gyanús eset észlelésekor.
Szerző
2018.11.19 20:32

Weber, a néppárt csúcsjelöltje programot hirdetett: a nacionalizmus fenyeget

Publikálás dátuma
2018.11.19 18:31

Fotó: AFP/ Abdulhamid Hosbas
A német politikus szerint a II. világháború óta nem volt ilyen veszélyben Európa.
A "nacionalizmus Európában ismét kísértő szelleme" a fő ellenfél a májusi európai parlamenti (EP-) választás kampányában, jelentette ki Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) csúcsjelöltje hétfőn Berlinben. A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa csúcsjelölti törekvéseit ismertető tájékoztatóján kiemelte, hogy a második világháború óta most fenyegeti a legnagyobb veszély Európát, külső és belső erők egyaránt az Európai Unió szétzilálására törekednek. Németországban az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű ellenzéki párt politikája mutatja meg, mit is jelent a nacionalizmus - tette hozzá, kiemelve, hogy az AfD "Németország Brexit-pártja", vagyis az a politikai erő, amely szembeszáll az európai integrációval. Az AfD folyton "a nemzetek Európájáról beszél", de szavai mögött a "pőre egoizmus és nacionalizmus" húzódik meg, ezért "az Európa-párti erők központi feladata az elhatárolódás ezektől a jobboldali erőktől szerte Európában" - mondta Manfred Weber. Hangsúlyozta, hogy az EPP "erős nemzetállamokat" akar, de az a meggyőződése, hogy a nemzetállamok "a globalizált világban csak egy erős, egyesült Európában lehetnek erősek". Manfred Weber szavai szerint az EPP választási kampánya "optimista" lesz, az eredményekről szól majd. A politikus Európa legutóbbi válságának - a 2015-ös menekülthullámot nem említve - a 2008-ban elmélyült globális pénzügyi-gazdasági krízist nevezte, és kifejtette, hogy tíz év alatt 13 millió új munkahely jött létre, az EU-tagállamok összesített államháztartási hiánya a hazai össztermék (GDP) arányában számolva 0,9 százalékon, messze a 3 százalékos EU-s határérték alatt van, a gazdasági növekedés pedig meghaladja a 2 százalékot. Mindez azt jelzi, hogy Európa leküzdötte a válságot és "sikerre vezetett az az út, amelyet az EPP megmutatott". Ezért éppen az optimizmust, a bizakodást helyezik a kampány középpontjába, azt az üzenetet, hogy "nagy válságokon is úrrá tudunk lenni, ha összefogunk" - mondta Manfred Weber. Az EPP-nek "világos programja" is lesz, amely egyértelműen tartalmazza majd a többi között azt, hogy a jobbközép erőket összefogó pártcsalád szerint véget kell vetni az illegális migrációnak, de folytatni kell a valóban segítségre szoruló, elesett menekültek támogatására szolgáló áttelepítési programokat - tette hozzá. Kifejtette: elképzelése szerint a kampánynak arról is szólnia kell, hogy az EU "jobb hellyé teszi a világot", ezért az EPP-nek azt az ígéretet kell tennie a választóknak, hogy "ha ránk szavaztok, összefogunk minden erőt, minden tudást, szakembert, adatot és pénzt, és kidolgozunk egy mestertervet a rákbetegségek ellen, hogy Európa legyen az első kontinens, amely megtalálja a választ" ezekre a betegségekre, amelyek az európai lakosság 40 százalékát fenyegetik. Az EPP és a Fidesz viszonyáról szóló kérdésekre válaszolva kiemelte: azt az elvet követi, hogy az alapjogok ügyében egyetlen tagállamnak sem jár "kedvezmény", és támogatja Günther Oettinger német uniós biztos azon gondolatát, miszerint "az alapjogi kérdéseket a jövőben össze kell köti Európa pénzügyeivel", hogy a közösség szankciókkal sújthassa az alapjogokat megsértő tagjait. Azonban pártbeszédre törekszik, amihez az európai pártcsaládok révén rendelkezésre álló fórumokat is használni kell. "Túl sok erő akarja szétszakítani Németországot és Európát, én viszont hidakat akarok építeni" - mondta Manfred Weber. Hozzátette: az idén nyáron nem Budapesten, hanem Bukarestben voltak tömegtüntetések a kormány tevékenysége miatt, Máltán és Szlovákiában pedig meggyilkoltak tényfeltáró újságírókat. Ezeket a tagállamokat szociáldemokrata vezetésű kormány irányítja, mégsem követeli, hogy zárják ki a pártokat a szociáldemokraták EU-s pártcsaládjából, mert a párbeszédet fenn kell tartani - fejtette ki Manfred Weber. Arra a kérdésre, hogy miért nem pályázza meg a CSU elnöki tisztségét, elmondta, hosszú mérlegelés után úgy döntött, hogy az EPP-csúcsjelölti feladataira összpontosít és nem osztja meg erejét két nagy, egész embert követelő kihívás között.
Szerző
2018.11.19 18:31