Előfizetés

Titkos információ, mennyiért vett a Honvédség két Airbust

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.08.17. 17:45

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
A kormány nem árulják el a vételárat, mert az minősített adatnak számít. Demeter Márta LMP-s képviselő szerint ez botrány, és pert indít az információért.
Pert indít Demeter Márta, miután a Honvédelmi Minisztérium közérdekű adatigénylésre se árulta el, mennyiért vette a két Airbus A319-est, amelyeket katonai szállítógépnek neveznek, de egyebek mellett az egyikkel fuvarozták Orbán Viktor miniszterelnököt Izraelbe.  „Nagyon kínos ügy lehet ez Orbánnak na meg Dr. Maróth Gáspárnak is, hogy ennyire titkolják a vételárat: csak viszonyításként, a MI-17es katonai(!) szállítóhelikopterek nagyjavításának pontos összegét anno sikerült leírni úgy mint 4 db: 12.686.896,21 EUR... szóval akkor az hogy nem volt titkos???” – tette fel a kérdést az LMP-s képviselő. Demeter Márta a Facebook-oldalán a Honvédelmi Minisztériumtól kapott választ is közzétette, melyben azt írták, az általa kért információk minősített adatok. A képviselő azt írta: botrány, hogy titkosították a két kormánygép vételárát.
Nemrég lapunk megírta, hogy fejenként 215 ezer, illetve 140 ezer forintért repült Orbán Viktor miniszterelnök és kísérete a közelmúltban a Honvédelmi Minisztérium által nemrégiben beszerzett Airbus A319-es gépen, előbb Tel Avivba, majd Montenegróba. Igaz, a tárca a közérdekű adatkérésére adott válaszában azt nem részletezte, hogy ezt az összeget pontosan miként számolták ki, milyen tételeket vettek alapul, és azt sem, melyik utazás mennyibe került összesen. Annyi azonban kiderült: a fogadkozások ellenére egyelőre nem lettek olcsóbbak a kormányzati repülések.

Életet mentett a hős szállodai recepciós

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.08.17. 17:25

Fotó: Országos Mentőszolgálat / Facebook
Hotelben esett össze egy idős asszony, a fiatal férfi azonnal megkezdte az újraélesztést.
Az Országos Mentőszolgálat a Facebook-oldalán mondott köszönetet egy szálloda recepciósának, aki egy idős nő segítségére sietett. Az asszony a hotelben esett össze, és miután a férfi nem tapasztalt légzést, azonnal megkezdte a beteg újraélesztését. Bár a központi rohamkocsi hamar a helyszínre ért és emelt szinten folytatta az ellátást, a fiatal szállodai alkalmazott sem tétlenkedett: segítette a további beavatkozásokat és még a betegmozgatásban is részt vett. Az idős nőt végül – az időben megkezdett mellkasi nyomásoknak köszönhetően – stabil állapotban szállították.
„A helyszínen nem igazán volt alkalmunk megköszönni a hős recepciós segítségét de remélem így talán elér hozzá!”

– mondta az eset után a mentőorvos.

A nyugdíjreform talán már nem is elég

Népszava
Publikálás dátuma
2018.08.17. 16:52

Fotó: Kállai Márton
Nem omlik össze a nyugdíjrendszer, de egyre nőnek a feszültségek: a frissen nyugdíjba vonulók és az idősebbek közt, de a 40 év után visszavonuló nők és a rugalmatlan korhatár miatt munkában maradók közt is.
Mielőbbi nyugdíjreformot sürget legújabb elemzésében az egyik legismertebb hazai nyugdíjszakértő. Simonovits András az Indexen arról értekezett, hogy azért lett volna jobb az egykor általa is támogatott inflációkövető nyugdíjemelés helyett mégis az előző évi nettó bérnövekedés felét is tartalmazó „svájci indexálásnál” maradni, mert akkor a régebbi ellátások is magasabb arányban nőttek volna. Az emiatt emelkedő nyugdíjkifizetések pedig óvatosabb béremelésre kényszerítették volna a kormányt, amely most a magas béremelésekkel és a szociális hozzájárulási adó szintén radikális csökkentésével látszólag paradicsomi állapotokat teremtett a munkavállalók és a munkaadók számára. A progresszív személyi jövedelemadó eltörlése és az utóbbi két év reálbérrobbanása azonban szinte elviselhetetlen egyenlőtlenségeket hozott a nyugdíjrendszerbe – szögezi le Simonovits. Már 18 százalékos rés keletkezett az azonos körülmények között 2-3 éve és a most nyugdíjba vonult friss nyugdíjasok között, és az idősebbek leszakadása idén, sőt a szerző szerint 2021-ig tovább nő. Végeredményként pedig az összes nyugdíjas rosszul jár, hiszen ellátásuk egyre kevesebbet ér a bérekhez képest. Ez az úgynevezett „helyettesítési ráta” 2015-ben még majdnem 70 százalék volt, ma már alig magasabb 50 százaléknál. A szakértő arra figyelmeztet a cikkben, hogy a bérnövekedés törvényszerűen lassul majd, a magasabb induló nyugdíjjal belépők hatására emelkedik az átlagnyugdíj és a helyettesítési arány visszaáll a magasabb szintre. Ezek hatására pedig néhány év múlva az akkori kormány kénytelen lesz ismét emelni a járulékkulcsokat. Simonovits András ehhez hozzáveszi azt a feszültséget is, ami a Nők40 lehetőségével élni tudók és a teljesen rugalmatlan, de egyre emelkedő korhatár miatt munkavégzésre kényszerített tömegek között feszül. Hevesen tiltakozik a biztosítók által gerjesztett hisztéria ellen, hogy a magyar nyugdíjrendszer hamarosan összeomlik, de állítja: Nők40 nélküli rugalmasabb korhatárt, progresszív személyi jövedelemadót és nem csak inflációkövető indexálást kell bevezetni – lehetőleg minél hamarabb.