Nem repül olcsóbban Orbán

Publikálás dátuma
2018.08.11 06:00
Lapunk a gyártó honlapján nézett utána, milyen belsővel „szerelik” a gépeket, és a helyes kifejezés: a luxuskényelem
Fotó: /
Eddig 200 órát voltak a levegőben az új honvédségi gépek, s az idő bő tizedében kormányzati delegációt szállítottak. Az ígért megtakarítás egyelőre nem látszik.
Fejenként 215 ezer, illetve 140 ezer forintért repült Orbán Viktor miniszterelnök és kísérete a közelmúltban a Honvédelmi Minisztérium (HM) által nemrégiben beszerzett Airbus A319-es gépen, előbb Tel Avivba, majd Montenegróba – tudta meg lapunk.
Igaz, a tárca a közérdekű adatkérésére adott válaszában azt nem részletezte, hogy ezt az összeget pontosan miként számolták ki, milyen tételeket vettek alapul, és azt sem, melyik utazás mennyibe került összesen. Annyi azonban kiderült: a fogadkozások ellenére egyelőre nem lettek olcsóbbak a kormányzati repülések. Lázár János volt kancelláriaminiszter egy tavalyi Kormányinfón még úgy látta: ha a kormány venne saját gépet, akkor sokkal olcsóbban jönne ki, mintha bérelnének vagy repülőjegyet vennének. Csakhogy a HM által most közölt 215 és 140 ezer forintos fejenkénti ár egyáltalán nem olcsó, sőt, a miniszterelnökség – pontosabb az adófizetők – jobban jártak volna, ha egy utazási irodában listaáron vettek volna repülőjegyet az Orbán Viktor vezette delegációnak. Ha ugyanis most szeretnénk Tel Avivba jövő hétre szóló repülőjegyet venni – ami gyakorlatilag annyit jelent, hogy az utolsó percben esünk be a jegypénztárba, ami többnyire a legdrágább megoldás – úgy 63 ezer forinttól 136 ezer forintig terjedő jegyárakat találtunk. Montenegró fővárosába, Podgoricába már drágább az út: 124 ezer és 216 ezer forint közötti összeget kell leszurkolni, ha hirtelen támad kedvünk odarepülni. És a különbség még nagyobb is lehet, mert azt a tárca nem árulta el, hogy a megadott fejenkénti árat miként kalkulálták: abban minden kiadás – így többek között az esetleges reptéri díjak, a személyzet bére és az amortizáció is – benne, vagy pedig csak az üzemanyagköltséget számolták el?

Rejtélyes beltér

Nagy visszhangot váltott ki az elmúlt időszakban az is, hogy a honvédség vett egy, a hivatalos megfogalmazás szerint „könnyű, többcélú futár- és szállítógépet” is. Az új szerzemény valójában egy Dassault Falcon 7X típusú repülőgép, amelyet a leggyakrabban az üzleti szférában használnak – épp ezért az utastér kialakítása például luxus kivitelűnek számít. Talán ezzel magyarázható, hogy a honvédség több fotót is közölt a gépről, ám csak kívülről, az utastérről egyetlen képet sem tettek közzé, és a nyilvánosságra hozott videófelvételen sem látni belülről a Falcont. Lapunk megkereste a szaktárcát, hogy mutasson képet a gép belsejéről, vagy engedélyezze lapunknak a fotózást, ám egyik kérésünket sem teljesítették.

Orbán katonai gépes utazásainak a pikantériája, hogy korábban Lázár János és Simicskó István volt honvédelmi miniszter is azt bizonygatta, hogy a csődbe ment Air Berlintől megvett két gép honvédelmi, csapatszállítási célokat fog szolgálni. A HM válasza mást mutat: a két Airbus hazai üzembeállítása óta mindössze 200 órát repültek, mivel a pilótáikat éppen ki- és átképzik. Ugyanakkor ebből öt alkalommal 23 órában szállítottak állami vezetőket – mint azt a HM írta, „kiképzési repülés keretében”. A tárca szerint az igénybevételi kérelmek elbírálásakor a honvédségi feladatok mindenkor elsőbbséget élveznek. A jogszabályok szerint kizárólag kérés alapján, kizárólag az utaslétszám figyelembevételével történő önköltségszámítással és a honvédelmi miniszter engedélyével jöhet szóba kormányzati delegáció szállítása. Vagyis Orbán Viktornak és stábjának kell kérelmeznie a csapatszállító gép használatát Benkő Tibor honvédelmi minisztertől. Bár a szaktárca válaszában továbbra is fenntartja, hogy a gépek csapatszállítási célokat szolgálnak, az is kiderül, hogy az vezetők utaztatását nem a HM kiképzési keretéből finanszírozzák.

Elmúlt nyolc év

A minisztérium a lapunknak adott válaszában fontosnak tartotta kiemelni: 2010 előtt is rendszeresen szállítottak katonai repülőgépek hivatalos útra kormánytagokat, állami vezetőket és delegációikat, így szerintük a szocialista kormányzás idején, a 2002 és 2010 közötti időszakban mintegy 100 alkalommal.

2018.08.11 06:00
Frissítve: 2018.08.11 06:00

Jövő szerdán meneszthetik a BKK-vezért

Publikálás dátuma
2019.01.18 07:07

Fotó: / Molnár Ádám
A főpolgármester beterjesztette az erről szóló előterjesztést, Dabóczi Kálmán helyére Nemesdy Ervint javasolja kinevezni.
A főpolgármester beterjesztette Dabóczi Kálmán elbocsátásáról és Nemesdy Ervin kinevezéséről szóló előterjesztést – írja a Magyar Narancs.  A lap szerint a fővárosi közgyűlés jövő szerdán mentheti fel Dabóczit a BKK vezérigazgatói székéből, ha elfogadja a főpolgármester erről készült előterjesztését. E szerint Dabóczi munkaviszonyát felmondással szüntetnék meg, amely január 24-től február 27-ig terjedne, és annak okát Tarlós István nem közli előterjesztésben. A kirúgandó vezérigazgatót egyhavi illetményének megfelelő végkielégítést kaphat. Dabóczi helyére Tarlós Nemesdy Ervint javasolja kinevezni 1,6 milliós havi fizetéssel továbbá 360 ezer forintos igazgatósági tagsági díjazással – teszi hozzá a lap. Korábban lapunk is beszámolt arról, hogy Tarlós felmentette pozíciójából Dabóczi Kálmánt, a BKK vezérének a közel negyvenmilliárd forintos elektromos jegyrendszer bedőlése miatt kell távoznia. Később a főpolgármester az Indexnek megerősítette, hogy Nemesdy Ervint fogja javasolni Dabóczi helyére.
2019.01.18 07:07
Frissítve: 2019.01.18 07:09

Az emberek 51 százaléka támogatja a tiltakozásokat

Publikálás dátuma
2019.01.18 06:00

Fotó: / Draskovics Ádám
A megkérdezettek 60 százaléka alulról szerveződő folyamatként látja a tüntetéseket.
Mintegy 1,4 millió ember – a választók 17 százaléka – hajlandó valamilyen formában (sztrájk, tüntetés stb.) tiltakozni a rabszolgatörvény ellen, illetve 34 százalék (2,8 millió fő) egyetért a jogszabály eltörlésével, szolidáris a protestálókkal – derül ki abból a felmérésből, amelyet a Publicus Intézet készített a Népszava Visszhang mellékletének megbízásából. (A melléklet szombaton közöl részletes elemzést a sztrájkhajlandóságról és a szakszervezetekről). Mindezek alapján az emberek 51 százaléka támogatja a tiltakozásokat, és harmaduk hajlandó is tenni érte. (Továbbá akad 8 százalék, amely szintén azt akarja, hogy a kormány semmisítse meg a rabszolgatörvényt, de a demonstrációt és a munkabeszüntetést nem tartja hatékony eszköznek.) Arról, hogy a túlóratörvény elleni demonstrációkban kik játszanak fontos szerepet, szórnak a vélemények. A válaszadók majdnem 60 százaléka alulról szerveződő folyamatként látja a tüntetéseket – így az elégedetlen embereket jelölte meg „főszervezőként”. A második helyen a pártok végeztek, az emberek ötöde gondolja, hogy a politikai formációk csatornázzák be a kiábrándultságot – a szakszervezetekről, noha az egész tüntetéshullám az érdekvédők akciójaként indult, valamint a civilekről körülbelül 10 százalék gondolja ugyanezt. Miközben a szervezetek közül a pártokat nevezik meg legtöbben, a Publicus Intézet érdekes eredményre jutott, amikor megpróbálta „szétszálazni” a pártok teljesítményét. 
Az emberek 9 százaléka az MSZP-t nevezte meg a leghatékonyabb demonstrációs pártként, de a Jobbik és a DK is mindössze 1 százalékkal maradt le a szocialistáktól.
Ám üzenetértéke annak van igazán, hogy az emberek 78 százaléka nem tud vagy akar különbséget tenni a pártok között. Ennek három oka van. Az első a „társadalmi psziché”, ami közös fellépést vár a pártoktól. A második, hogy a nyilvánosságban valóban nem könnyű elkülöníteni az együtt mozduló formációk cselekedeteit. A harmadik, hogy az utóbbi nyolc évben a pártok „ki voltak tiltva” a tüntetési térből, minden civil szervezet politikai erőktől mentes demonstrációt hirdetett, így egyelőre az emberek nem tudják értelmezni a pártok mozgását ebben a térben.
2019.01.18 06:00
Frissítve: 2019.01.18 06:00