Nem repül olcsóbban Orbán

Publikálás dátuma
2018.08.11 06:00
Lapunk a gyártó honlapján nézett utána, milyen belsővel „szerelik” a gépeket, és a helyes kifejezés: a luxuskényelem
Eddig 200 órát voltak a levegőben az új honvédségi gépek, s az idő bő tizedében kormányzati delegációt szállítottak. Az ígért megtakarítás egyelőre nem látszik.
Fejenként 215 ezer, illetve 140 ezer forintért repült Orbán Viktor miniszterelnök és kísérete a közelmúltban a Honvédelmi Minisztérium (HM) által nemrégiben beszerzett Airbus A319-es gépen, előbb Tel Avivba, majd Montenegróba – tudta meg lapunk.
Igaz, a tárca a közérdekű adatkérésére adott válaszában azt nem részletezte, hogy ezt az összeget pontosan miként számolták ki, milyen tételeket vettek alapul, és azt sem, melyik utazás mennyibe került összesen. Annyi azonban kiderült: a fogadkozások ellenére egyelőre nem lettek olcsóbbak a kormányzati repülések. Lázár János volt kancelláriaminiszter egy tavalyi Kormányinfón még úgy látta: ha a kormány venne saját gépet, akkor sokkal olcsóbban jönne ki, mintha bérelnének vagy repülőjegyet vennének. Csakhogy a HM által most közölt 215 és 140 ezer forintos fejenkénti ár egyáltalán nem olcsó, sőt, a miniszterelnökség – pontosabb az adófizetők – jobban jártak volna, ha egy utazási irodában listaáron vettek volna repülőjegyet az Orbán Viktor vezette delegációnak. Ha ugyanis most szeretnénk Tel Avivba jövő hétre szóló repülőjegyet venni – ami gyakorlatilag annyit jelent, hogy az utolsó percben esünk be a jegypénztárba, ami többnyire a legdrágább megoldás – úgy 63 ezer forinttól 136 ezer forintig terjedő jegyárakat találtunk. Montenegró fővárosába, Podgoricába már drágább az út: 124 ezer és 216 ezer forint közötti összeget kell leszurkolni, ha hirtelen támad kedvünk odarepülni. És a különbség még nagyobb is lehet, mert azt a tárca nem árulta el, hogy a megadott fejenkénti árat miként kalkulálták: abban minden kiadás – így többek között az esetleges reptéri díjak, a személyzet bére és az amortizáció is – benne, vagy pedig csak az üzemanyagköltséget számolták el?

Rejtélyes beltér

Nagy visszhangot váltott ki az elmúlt időszakban az is, hogy a honvédség vett egy, a hivatalos megfogalmazás szerint „könnyű, többcélú futár- és szállítógépet” is. Az új szerzemény valójában egy Dassault Falcon 7X típusú repülőgép, amelyet a leggyakrabban az üzleti szférában használnak – épp ezért az utastér kialakítása például luxus kivitelűnek számít. Talán ezzel magyarázható, hogy a honvédség több fotót is közölt a gépről, ám csak kívülről, az utastérről egyetlen képet sem tettek közzé, és a nyilvánosságra hozott videófelvételen sem látni belülről a Falcont. Lapunk megkereste a szaktárcát, hogy mutasson képet a gép belsejéről, vagy engedélyezze lapunknak a fotózást, ám egyik kérésünket sem teljesítették.

Orbán katonai gépes utazásainak a pikantériája, hogy korábban Lázár János és Simicskó István volt honvédelmi miniszter is azt bizonygatta, hogy a csődbe ment Air Berlintől megvett két gép honvédelmi, csapatszállítási célokat fog szolgálni. A HM válasza mást mutat: a két Airbus hazai üzembeállítása óta mindössze 200 órát repültek, mivel a pilótáikat éppen ki- és átképzik. Ugyanakkor ebből öt alkalommal 23 órában szállítottak állami vezetőket – mint azt a HM írta, „kiképzési repülés keretében”. A tárca szerint az igénybevételi kérelmek elbírálásakor a honvédségi feladatok mindenkor elsőbbséget élveznek. A jogszabályok szerint kizárólag kérés alapján, kizárólag az utaslétszám figyelembevételével történő önköltségszámítással és a honvédelmi miniszter engedélyével jöhet szóba kormányzati delegáció szállítása. Vagyis Orbán Viktornak és stábjának kell kérelmeznie a csapatszállító gép használatát Benkő Tibor honvédelmi minisztertől. Bár a szaktárca válaszában továbbra is fenntartja, hogy a gépek csapatszállítási célokat szolgálnak, az is kiderül, hogy az vezetők utaztatását nem a HM kiképzési keretéből finanszírozzák.

Elmúlt nyolc év

A minisztérium a lapunknak adott válaszában fontosnak tartotta kiemelni: 2010 előtt is rendszeresen szállítottak katonai repülőgépek hivatalos útra kormánytagokat, állami vezetőket és delegációikat, így szerintük a szocialista kormányzás idején, a 2002 és 2010 közötti időszakban mintegy 100 alkalommal.

Frissítve: 2018.08.11 06:00

Orbánnak már kevés a V4

Publikálás dátuma
2019.03.24 18:30

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A miniszterelnök várakozása szerint az olaszok lehetnek az új szövetségesek a magyar migrációs politika nyugat-európai erősítéséhez.
Kulcskérdés Magyarország számára, hogy legyen végre egy nagy európai ország, amely ugyanazt mondja, mint mi – jelentette ki Orbán Viktor a Mathias Corvinus Collegium budapesti migrációs konferenciáján. A miniszterelnök szerint a migráció és a határvédelem ügye négy év után is kudarc az EU-ban, s ha nem történnek azonnali döntések az európai politikában, olyan folyamatok indulnak meg, amelyeket később „lehetetlen lesz megállítani”. Orbán várakozása szerint az olaszok lehetnek az új szövetségesek, mert ahogy Magyarország, Olaszország is határország, mégpedig tengeri határország. A miniszterelnök kijelentéseit akár úgy is lehetne értelmezni, hogy a közép-európai V4 szövetséget már nem tartja elegendőnek a magyar migrációs politika nyugat-európai erősítéséhez, ám Mikecz Dániel szerint ennél sokkal fontosabb, hogy Olaszország szerepe várhatóan jelentősebb lesz az uniós politikában. A Republikon Intézet elemzője szerint a Brexit miatt a britek befolyása gyengül, míg Olaszországé – mint másik nagy alapító országé – folyamatosan növekszik, amiből Orbán és a magyar kormány is profitálhat, különösen azután, hogy az Európai Néppártban megingott a bizalom a Fidesz iránt. Azt viszont egyelőre nem tartja valószínűnek, hogy az euroszkeptikus és migrációellenes olasz politikai erőkkel – mint például Mattheo Salvini kormányfő-helyettessel – karöltve új, bevándorlás-ellenes európai parlamenti frakció jöjjön létre. Orbán ráadásul hangsúlyozta: „sem Magyarország, sem annak politikai vezetői nem akarnak semmilyen vezető szerepet játszani Európában”. Ennek némileg ellentmond a miniszterelnök vasárnapi, a Kossuth rádióban tett nyilatkozata, amelyben egyebek mellett arról beszélt, azt várja, hogy a májusi EP-választás után „egy új Európa felépítésében aktív magyar részvétellel jöjjenek szebb idők”. – Rázhatja az öklét akárki, Magyarország nem fog engedni abból az alapvető jogából, amiből ezer éve nem engedünk, vagyis továbbra is a magyarok fogják eldönteni, mi történjen az életüket meghatározó fontos kérdésekben – szögezte le. Mikecz Dániel szerint a miniszterelnök továbbra is elkötelezett amellett, hogy „példát mutasson” Európában. Kijelentése alatt inkább azt kell érteni, hogy a fideszes politikusok a jelenlegi brüsszeli politikai irányításban nem kívánnak vezető – például bizottsági elnöki, házelnöki – pozíciókba kerülni. Nem véletlen, hogy látszólag erről önként lemondanak, Orbán is elismerte: Nyugat-Európában még sosem volt olyan rossz Magyarország megítélése, mint ma. Szerinte ez annak köszönhető, hogy a nyugati média és a civil szervezetek 85 százaléka liberális. Állítása szerint itthon jobb a helyzet, "nálunk 50-50 százalék a keresztény vs. baloldali hátország aránya”. Az még a politológus számára is rejtély, Orbán mit érthetett ez alatt. – A baloldal gazdasági háttere minimális, ahogy a baloldali nyilvánosság befolyása is eltörpül a kormánypárti médiabirodalom mellett – mutatott rá Mikecz.

Külföldi pénz nélkül nem megy

Orbán korrupt kormánya egy percig sem tudna életben maradni az EU pénze nélkül – hangzott el a német köztévé, a ZDF Heute Show című politikai kabaréműsorában, amiből a 444.hu idézett. Oliver Welke műsorvezető azt, hogy Orbán szerint Magyarország szuverén akar maradni, úgy kommentálta: „akkor megtanulhatnátok, hogyan lehet meglenni külföldi pénz nélkül".

Szerző
Frissítve: 2019.03.24 18:30

A szokásosnál hűvösebb, szeles idővel indul a jövő hét

Publikálás dátuma
2019.03.24 18:25
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Hétfőn a nap elején még több helyen kisüt a nap, napközben azonban fokozatosan megnövekszik a felhőzet, és estére jórészt beborul az ég. Csapadékra délnyugaton és északkeleten lesz a legnagyobb esély.
Vasárnap estétől előbb az északi megyékben, majd másutt is megnövekszik a felhőzet, de még éjszaka sem lesz zárt a felhőtakaró. Reggelig az északi, északkeleti megyékben elszórtan, másutt legfeljebb csak elvétve várható kisebb eső, zápor. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 1 és 8 fok között alakul. Gyenge talajmenti fagyra elsősorban a Dráva-völgyében van esély.

Hétfőn reggel, délelőtt még több helyen kisüt a nap, napközben azonban fokozatosan megnövekszik, megvastagszik a felhőzet, estére jórészt beborul az ég. A Dunántúl délnyugati, déli harmadán többfelé várható csapadék, emellett az északkeleti megyékben továbbra is lehet elszórtan eső, zápor - az északkeleti határ közelében (Borsod és Szabolcs megyékben) a záporokat kis eséllyel egy-egy villám is kísérheti. Másutt kicsi a csapadék valószínűsége.
Hajnaltól a szél egyre több helyen északnyugatira fordul, és meg is erősödik, a Dunántúl északi felén és Budapest körül viharos széllökések is lehetnek.
A legmagasabb nappali hőmérséklet hétfőn 12 (Nyugat-Dunántúl) és 18 (délkeleti országrész) fok között várható.

A hét további napjaiban még inkább csökkennek a maximum értékek: kedden 14, szerdán pedig már csak 12 fok lesz az országban várható legmagasabb hőmérséklet, miközben visszatérhetnek az éjszakai fagyok is.