Nem repül olcsóbban Orbán

Publikálás dátuma
2018.08.11 06:00
Lapunk a gyártó honlapján nézett utána, milyen belsővel „szerelik” a gépeket, és a helyes kifejezés: a luxuskényelem
Fotó: /
Eddig 200 órát voltak a levegőben az új honvédségi gépek, s az idő bő tizedében kormányzati delegációt szállítottak. Az ígért megtakarítás egyelőre nem látszik.
Fejenként 215 ezer, illetve 140 ezer forintért repült Orbán Viktor miniszterelnök és kísérete a közelmúltban a Honvédelmi Minisztérium (HM) által nemrégiben beszerzett Airbus A319-es gépen, előbb Tel Avivba, majd Montenegróba – tudta meg lapunk.
Igaz, a tárca a közérdekű adatkérésére adott válaszában azt nem részletezte, hogy ezt az összeget pontosan miként számolták ki, milyen tételeket vettek alapul, és azt sem, melyik utazás mennyibe került összesen. Annyi azonban kiderült: a fogadkozások ellenére egyelőre nem lettek olcsóbbak a kormányzati repülések. Lázár János volt kancelláriaminiszter egy tavalyi Kormányinfón még úgy látta: ha a kormány venne saját gépet, akkor sokkal olcsóbban jönne ki, mintha bérelnének vagy repülőjegyet vennének. Csakhogy a HM által most közölt 215 és 140 ezer forintos fejenkénti ár egyáltalán nem olcsó, sőt, a miniszterelnökség – pontosabb az adófizetők – jobban jártak volna, ha egy utazási irodában listaáron vettek volna repülőjegyet az Orbán Viktor vezette delegációnak. Ha ugyanis most szeretnénk Tel Avivba jövő hétre szóló repülőjegyet venni – ami gyakorlatilag annyit jelent, hogy az utolsó percben esünk be a jegypénztárba, ami többnyire a legdrágább megoldás – úgy 63 ezer forinttól 136 ezer forintig terjedő jegyárakat találtunk. Montenegró fővárosába, Podgoricába már drágább az út: 124 ezer és 216 ezer forint közötti összeget kell leszurkolni, ha hirtelen támad kedvünk odarepülni. És a különbség még nagyobb is lehet, mert azt a tárca nem árulta el, hogy a megadott fejenkénti árat miként kalkulálták: abban minden kiadás – így többek között az esetleges reptéri díjak, a személyzet bére és az amortizáció is – benne, vagy pedig csak az üzemanyagköltséget számolták el?

Rejtélyes beltér

Nagy visszhangot váltott ki az elmúlt időszakban az is, hogy a honvédség vett egy, a hivatalos megfogalmazás szerint „könnyű, többcélú futár- és szállítógépet” is. Az új szerzemény valójában egy Dassault Falcon 7X típusú repülőgép, amelyet a leggyakrabban az üzleti szférában használnak – épp ezért az utastér kialakítása például luxus kivitelűnek számít. Talán ezzel magyarázható, hogy a honvédség több fotót is közölt a gépről, ám csak kívülről, az utastérről egyetlen képet sem tettek közzé, és a nyilvánosságra hozott videófelvételen sem látni belülről a Falcont. Lapunk megkereste a szaktárcát, hogy mutasson képet a gép belsejéről, vagy engedélyezze lapunknak a fotózást, ám egyik kérésünket sem teljesítették.

Orbán katonai gépes utazásainak a pikantériája, hogy korábban Lázár János és Simicskó István volt honvédelmi miniszter is azt bizonygatta, hogy a csődbe ment Air Berlintől megvett két gép honvédelmi, csapatszállítási célokat fog szolgálni. A HM válasza mást mutat: a két Airbus hazai üzembeállítása óta mindössze 200 órát repültek, mivel a pilótáikat éppen ki- és átképzik. Ugyanakkor ebből öt alkalommal 23 órában szállítottak állami vezetőket – mint azt a HM írta, „kiképzési repülés keretében”. A tárca szerint az igénybevételi kérelmek elbírálásakor a honvédségi feladatok mindenkor elsőbbséget élveznek. A jogszabályok szerint kizárólag kérés alapján, kizárólag az utaslétszám figyelembevételével történő önköltségszámítással és a honvédelmi miniszter engedélyével jöhet szóba kormányzati delegáció szállítása. Vagyis Orbán Viktornak és stábjának kell kérelmeznie a csapatszállító gép használatát Benkő Tibor honvédelmi minisztertől. Bár a szaktárca válaszában továbbra is fenntartja, hogy a gépek csapatszállítási célokat szolgálnak, az is kiderül, hogy az vezetők utaztatását nem a HM kiképzési keretéből finanszírozzák.

Elmúlt nyolc év

A minisztérium a lapunknak adott válaszában fontosnak tartotta kiemelni: 2010 előtt is rendszeresen szállítottak katonai repülőgépek hivatalos útra kormánytagokat, állami vezetőket és delegációikat, így szerintük a szocialista kormányzás idején, a 2002 és 2010 közötti időszakban mintegy 100 alkalommal.

2018.08.11 06:00
Frissítve: 2018.08.11 06:00

Kicsatornázott pénzek Egerben

Publikálás dátuma
2018.11.12 19:56

Fotó: MSZP/
Több mint egymilliárd forintot folyattak ki „ismeretlenek” a jórészt közpénzből működtetett Heves Megyei Vállalkozás- és Területfejlesztési Alapítványból, (HMVTA) amelyet a Fideszhez közel álló, korábban a párt egri irodavezetőjeként is tevékenykedő Farkas Zoltán irányított.
Az ügyben a szocialista Korózs Lajos nyújtott be hétfőn azonnali kérdést a miniszterelnökhöz, azt firtatva, vajon hová tűnt el a pénz, s mit tesznek azért, hogy "a közpénzek ne szivárogjanak el ilyen módon a maffiahálózatok csatornáin". Az egriugyek.hu tárta fel, hogy a HMVTA a 2016-os évet ugyan még nyereséggel zárta, ám tavaly már 833 millió forint veszteséget könyvelhettek el, miközben félmilliárdos tőkéjük ugyanekkora mínuszba ment át. Az alapítvány által közpénzből nyújtott hitelek jelentős részét olyan cégeknek adták, amelyeket nem sokkal azután felszámoltak.  Varga Mihály miniszterelnök-helyettes, a kormányfő helyett válaszolva azt hangsúlyozta, hogy az ügyben már büntetőfeljelentés született, s a kuratórium új vezetése vizsgálja a korábbi elnök felelősségét is. Korózs felvetette: a birtokban lévő jegyzőkönyvek szerint Farkas Zoltán korábban még saját pártját, a Fideszt is meglopta, mert - a politikus szerint - irodavezetőként nem számolt el a befizetett tagdíjakkal. Erre Varga megismételte, hogy az ügy kivizsgálását a magyar igazságszolgáltatásra kell bízni, amely képes lesz megoldani a feladatot.
Farkas Zoltán egyébként tagja volt a Heves Megyei Önkormányzat Pénzügyi és Ellenőrző Bizottságának, valamint a Tisza Tó Térségi Fejlesztési Tanácsnak is, de ezekről a tisztségeiről időközben lemondott – tudta meg a Népszava. A parlament hétfői ülésén egyébként megemlékeztek arról, hogy november 12-e a szociális munka napja. Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke szerint ezt nemcsak lózungokban kellene kifejezni, mert van olyan szociális munkás, aki a minimálbérnél is kevesebbet, nettó 88 ezer forintot keres. Hozzátette: amilyen kegyetlenül bánik a kormány a szociális szféra dolgozóival, olyan kegytelenül bánik az ellátottakkal is: elvették a rokkantnyugdíjakat, felszámolták az előre hozott nyugdíj rendszerét, csökkentették a táppénzt, leértékelődött a gyes és a családi pótlék – az így megtakarított pénzből pedig ”a Tiborczok és Mészárosok vagyona növekedett” - mondta. Rétvári Bence államtitkár közölte: a 2014-ben bevezetett általános szociális bérpótlék, valamint a 2015-ös bérkiegészítés 103 milliárdos pluszt jelentett az elmúlt öt évben. A DK-s Vadai Ágnes azt kifogásolta, miért a külhoni, s miért nem a hazai magyar családokat segíti a kormány a három millió forintos lakásépítési támogatással, mire Dömötör Csaba államtitkár úgy reagált: a DK ne ugrassza össze a magyarokat a magyarokkal.
2018.11.12 19:56

Fagyos reggeleket hoz a hét, marad még a szárazság

Publikálás dátuma
2018.11.12 19:50

Fotó: Shutterstock/
Az elmúlt héten fokozódott a szárazság, és az előrejelzések szerint továbbnő a vízhiány, pedig a szárazság miatt hiányosan kelt, illetve fejletlen őszi kalászosok jelentősebb esőt igényelnének - írta honlapján az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőn.
Az elmúlt héten egyáltalán nem esett eső az országban, elszórtan, a Tiszántúl északi felén és foltokban a Dunántúlon ködszitálás fordult elő, ami legfeljebb 1 milliméter csapadékot jelentett.
Az elmúlt 30 napban az Alföld nagy részén illetve Baranyában 10 milliméter csapadék sem hullott,
de a középhegységek valamint Nagykanizsa térségének kivételével az ország többi részén sem haladta meg a 30 millimétert a lehullott csapadék. Ez a mennyiség 20-40 milliméterrel kevesebb a sokéves átlagnál - írták. A száraz időszak az ország nagy részén már augusztusban elkezdődött, és az Alföldön, valamint Baranyában az elmúlt 90 nap csapadékösszege is jelentősen, 50-90 milliméterrel elmarad az átlagos értékektől.
Ennek nyomán a talaj országszerte nagyon száraz, a felső egyméteres talajrétegben a telítettséghez képesti vízhiány az ország nagy részén meghaladja a 100 millimétert, a Tiszántúlon a 150 millimétert is. Az őszi vetések állapota nagyon vegyes az őszi csapadék területi eloszlásának megfelelően. A Dunántúl nyugati felén jellemzően jó állapotúak a kalászosok és a repce vetései, bár a repce a meleg időben sokfelé túlfejlett, és emiatt igényel beavatkozást. Ezzel szemben az ország nagy részén, de főként a Dél-Alföldön illetve a Tiszántúlon már eleve száraz, poros magágyba vetettek, így a kelés is vontatottan indult, és sok a foltos, hiányosan kelt állomány. Ezen csak kiadós, 20-30 milliméter eső segítene, amelyre a héten nincs kilátás.
Keddről szerdára hidegfront vonul át az ország fölött, amelyből helyenként kisebb eső előfordulhat,
de nagyobb területre kiterjedő, számottevő csapadék nem valószínű, ahogy a hét többi napján sem. Tovább hűl az idő, a hétvégén már sokfelé lesznek fagyosak a reggelek, és a nappali felmelegedés mértéke is jelentősen visszaesik - figyelmeztet a meteorológiai szolgálat.
Szerző
2018.11.12 19:50