Szuperadósok: Mészáros bizalmi embere, könyvesek meg zenészek

Publikálás dátuma
2018.08.21 10:05
Illusztráció
Fotó: Népszava
Érdekes nevek bukkantak fel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10 millió forintnál nagyobb adótartozással rendelkező magánszemélyeket felsoroló listáján.
A NAV célkeresztjébe kerül Bachar Najari és az egyik Urbán nápolyis cég, de az adótartozók céghálójában feltűnik egy miniszter és egy Mészáros Lőrincnek is dolgozó jogász neve is – írja a napi.hu a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 10 millió forintnál nagyobb adótartozással rendelkező magánszemélyeket felsoroló listája alapján. A Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. svájci állampolgárságú főrészvényese is Bachar Najari, a cégadatokban svájci lakcímmel szerepel. A portál megkereste a Zsolnay Porcelánmanufaktúrát, hogy az adóslistára került Bachar Najari azonos-e a társaság többségi tulajdonosával, ám Cséplő Petra, a zrt. igazgatóságának tagja azt közölte, hogy tudomásuk szerint nincs adótartozása a tulajdonosnak, és mielőbb felveszik a kapcsolatot az adóhatósággal, hogy ezt tisztázzák. De az Urbán nápolyikat is gyártó cégcsoport egyik vállalkozása, az Urbán és Urbán Édesipari Kft. szintén felkerült a NAV 100 millió forintnál nagyobb adótartozást felhalmozó cégeket felsoroló listájára.

Techóriások és zenészek a listán

A Google és a Facebook technológiai óriásvállalatok írországi cégeit is nagyadósként listázza már egy jó ideje a NAV, a vállalkozások ugyanis nem regisztráltak reklámadó-alanyként hazánkban, ezért az adóhivatal mulasztási bírságot szabott ki rájuk. A 10 millió forintnál nagyobb adótartozást felhalmozó magánszemélyek listáján továbbra is olvashatók többek között olyan ismert nevek, mint Hertelendy Klára, az egykori Baby Sisters együttes egyik tagja, a Kozso néven ismertté vált Kocsor Zsolt, Zuschlag János, Dobrai Sándorné (Marcsika), Seffer István plasztikai sebész, Portik Tamás, Saskőy Szabolcs és Schreiber István, az egykori Magyar Szerencsejáték Szövetség volt elnöke. A NAV szerint tízmillió forintnál több adóval tartozik Szerbin Éva és Szerbin Judit is, akik olyan cégben voltak érdekeltek, amelyben korábban, Szerbinék előtt, Bártfai-Mager Andrea jelenlegi nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter is. A 2010-ben megszüntetett Dobraverő Média Kft. jogelődjét dr. Mager és Lánya Tanácsadó Kft. néven alapították 1997-ben, és tulajdonos volt benne Mager Andrea is. Később Mager volt férje, Balogh Sándor és Szerbin Éva is feltűntek tulajdonosként a vállalkozásban, míg Szerbin Judit közel három évig ügyvezetője volt a társaságnak.

Mészáros „bizalmi embere”

A portál azt írja, adótartozása van a budapesti lakóhelyű Bolyóczki Zsoltnak is, aki a NAV 2016 negyedik negyedévi, jelentős összegű adóhiánnyal rendelkező adózókat felsoroló listájára 360 milliós adótartozással és 369 milliós jogkövetkezménnyel került. A cégadatok szerint Bolyóczki egy tucat cégben megfordult már, közük film-, video- és rádióműsor-gyártó cégekben is, és két olyan vállalkozásban is – az ingatlanos Vincent Properties Kft.-ben ügyvezetőként és a felszámolással megszűnt Budapest Business Média Kommunikációs és Számítástechnikai Kft.-ben tagként –, amelyekben rövid ideig résztulajdonos volt Antal Kadosa Adorján közbeszerzési jogász is, aki az elmúlt években Mészáros Lőrinc milliárdos vállalkozó egyik „bizalmi embere” lett az Index cikke szerint (Antal Kadosa igazgatósági tag volt a Mátrai Erőművet tulajdonló társaságban, felügyelőbizottsági tag volt az Opus Global Nyrt.-ben, és jelenleg is igazgatósági tag Andy Vajna TV2 Zrt.-jében).

Új nevek is feltűnnek

A NAV idei második negyedéves nagyadós listájára 81 adózó (49 magánszemély és 32 cég) neve került fel, akiknél összesen 10 milliárd 769 milliárd forint adóhiányt állapítottak meg, az átlagos adótartozás 133 millió forint volt. A tevékenységi köröket tekintve több nagykereskedelmi, ingatlanos, építőipari, tanácsadó, munkaerő-közvetítői, húsipari, fuvarozó és takarító céget találni a nagyadósok között, de több őrző-védő és vagyonvédelmi vállalkozás is feltűnik. A legnagyobb összegű adóhiányt a második negyedévben a sümegi Temesvári Zoltánnál tárta fel az adóhivatal, 831 millió forintot, amit még megfejelt 1,7 milliárd forintnyi bírság és kamattartozás. De nehéz lehet a végrehajtás a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező Dombóvári Gáborral szemben, aki több mint félmilliárd forint adótartozást és egymilliárdot meghaladó bírságot és kamattartozást halmozott fel az adóhivatal nyilvántartása szerint. A tavaly még 1,2 milliárd forint nettó árbevételt elért Aurum Real Security Kft.-től a NAV 427 millió forint adót és 858 millió forint jogkövetkezményt hajtana be. A budapesti székhelyű, 2011-ben alapított cégnek 2015-ig nem, vagy alig pár százezres éves forgalma volt, majd 2016-ban 166 millióra, 2017-ben pedig 1,229 milliárd forintra nőtt a nettó árbevétele, az eredménye az elmúlt két évben 167 ezer, illetve 510 ezer forint volt. A cég vagyonvédelmi szolgáltatást nyújtott, az adószámát már tavaly augusztusban felfüggesztette az adóhivatal, az ügyvezetője és tulajdonosa április óta egy romániai lakcímű magánszemély. Személybiztonsági tevékenységgel foglalkozott a második legnagyobb adóhiánnyal rendelkező B&B Biztonságtechnikai Kft. is. A jelenleg törlés alatt lévő, székhely-szolgáltatós címre és egy ukrajnai magánszemély nevére írt cég összes tartozása megközelíti az egymilliárd forintot. A vállalkozás 2015 óta nem adott le mérleget, az évben és a megelőző évben nem volt árbevétele, 2015-öt 1,2 milliós veszteséggel zárta. A csődbe ment Alexandra könyves hálózat cégei is nagyadósok: a korábbi központi cég, a Pécsi Direkt Kft., a később a nagykereskedelmi tevékenységet átvett Könyvbazár Kft., az üzleteket működtető Rainbow Üzletlánc Kft. – ezek mindegyike felszámolási eljárás alatt áll. A tulajdonosokhoz köthető, csődeljárás alatt lévő D+T Vagyonhasznosító Kft. szintén listán van. Az alapító Matyi Dezső családtagjainak érdekeltségébe tartozó Matias-Borászat Kft.-nél is 100 milliót meghaladó adótartozást tart nyilván a NAV, ez a cég jelenleg nem áll felszámolás alatt, a kötelezettségállománya az elérhető 2016-os beszámolója szerint az év végén 923 millió forint volt, a saját tőkéje 268 milliós mínuszt mutatott, az évet 164 milliós adózott eredménnyel zárta.
Frissítve: 2018.08.21 10:11

Megmentené a jelzáloghiteleseket a kockázattól az MNB

Publikálás dátuma
2019.04.18 09:10
Népszava
Hamarosan személyre szabott tájékoztatást és ajánlatot kapnak az adósok bankjuktól arról, hogyan válthatják át változó kamatozású jelzáloghitelüket biztonságosabb konstrukcióra.
Legkésőbb szeptember 30-ig levelet kapnak bankjuktól azok az adósok, akik 2015. február 1-je előtt vettek fel olyan változó kamatozású jelzáloghitelt, amelynek részleteit még legalább 15 évig törleszteniük kell. A jegybank napokban megjelent ajánlása szerint a bankoknak arról kell tájékoztatniuk ügyfeleiket, hogyan tudják átváltani változó kamatozású hitelüket fix kamatozásúra, illetve milyen kockázatokkal néznek szembe, ha ezt nem teszik meg. Ez utóbbit az adott hitelre vonatkozó konkrét számításokkal kell bemutatniuk a bankoknak az MNB formanyomtatványán. Akiknek már csak 10 évük van hátra a futamidőből, azoknak 2020. január 31-ig kell kiküldeni a tájékoztatókat, ezt követően pedig évente kell a kockázatokról és a lehetőségekről tájékoztatást adni. Mindennek célja, hogy a lehető legtöbben váltsák át hitelüket kiszámíthatóbb és hosszú távon biztonságosabb, rögzített kamatozású kölcsönre, hiszen annak törlesztőrészlete egy rosszabbodó kamatkörnyezetben sem emelkedik majd. Az újonnan fölvett hitelek 95 százaléka már fix kamatozású kölcsön, ám a meglévő jelzáloghitel-állomány 60 százaléka még mindig változó kamatozású. Ezt csökkentené le a jegybank 10-15 százalékra – jelentette be Nagy Márton, a jegybank alelnöke egy konferencián, ahol felrótta a bankoknak, hogy sokba kerül a meglévő hitelek kiváltása. Ma Magyarországon ennek díja az adott kölcsön 1,5-2 százaléka között mozog ugyanis, miközben számos európai országban mindössze 0,5 százalékba kerül, vagy teljesen ingyenes.  A jegybank ajánlása éppen utóbbiak irányba terelné a bankokat. Aszerint ugyanis a tájékoztatóban fel kell vázolniuk a bankoknak legalább két olyan szerződésmódosítási lehetőséget is, amellyel 5 vagy 10 éves kamatperiódusra rögzített hitelre válthatnának az adósok. A lehetőséggel legalább 30 napig lehetne élni, és a bankoknak minden évben ki kellene küldeniük ilyen ajánlatokat. Az MNB azt is elvárja a bankoktól, hogy a szerződésmódosítás során legfeljebb csak az ahhoz „közvetlenül kapcsolódó és objektíven indokolható díjakat és költségeket” számoljanak fel. Továbbá azt is, hogy dolgozzanak ki intézkedési tervet azok számára, akik a bemutatott szerződésmódosítást a törlesztőrészlet növekedése miatt nem tudják elfogadni, de jelzik a banknak, hogy szeretnének szerződést módosítani.  – Jelen ismereteink szerint nem lesznek speciális ajánlatok a levélben: az ügyfelek ugyanazokkal a kölcsönökkel találkoznak majd, amelyek egyébként is elérhetők. Új elem viszont, hogy a két ajánlatra szerződésmódosítással válthatnának – mondta érdeklődésünkre Veres Patrik, a Bank360 szakértője. Szerinte ezzel több százezer forintot és rengeteg időt spórolhatnak meg az adósok, hiszen nem lesz újabb értékbecslés és csökkennek az adminisztrációs terhek is. A hitelkiváltásoknak jelenleg komoly akadálya ugyanis, hogy a kölcsön átalakításakor újraindul az egész hitelfelvételi „tortúra”: az adósoknak ismét át kell esniük az értékbecslésen, be kell szerezniük számos dokumentumot, közjegyzői díjat kell fizetniük. Ezek pedig akár 100-200 ezer forint körüli kiadást is jelenthetnek. Még ezzel a könnyítéssel együtt is kérdéses azonban, hogy az adósok azonnal a bankba rohannak-e majd szerződést módosítani, hiszen a tájékoztatóban azt látják majd, törlesztőrészletük a kamatok fixálását követően emelkedni fog. Egy öt évvel ezelőtt 20 éves futamidőre, változó kamatozású konstrukcióban felvett, 20 millió forintos hitelből mára nagyjából 16 millió forintnyi tőketartozás maradt. Ez jelenleg 3 hónapos kamatperiódussal számolva körülbelül 110 ezer forintos havi törlesztőrészletet jelent. Amennyiben az adós ezt a hitelt fixálná, akkor az a Bank360 számításai szerint – a legkedvezőbb, 4,5 százalékos teljes hiteldíj mutatóval (THM) elérhető ajánlat alapján – a következő 15 évre havi 121 502 forintos törlesztőrészletet jelentene. Kezdetben a kamatfixálás tehát több mint havi 10 ezer forintos többletköltséget jelentene, ám ez a hátrány Veres Patrik szerint gyorsan ledolgozható. A jegybank ugyan továbbra sem emelte meg a hitelek törlesztőrészleteit jelentősen befolyásoló alapkamatot, az elmúlt év alapján azonban jól látszik, hogy a nem konvencionális eszközök minimális elmozdítása és a nemzetközi környezet változásai is sokat számítanak – magyarázza Veres Patrik. Az idén január-februárban a változó kamatozású hitelek átlagos költsége 3,48 százalék volt, míg tavaly ugyanekkor még 3,05 százalék. Az alig fél százalékos változás a fenti hitelösszegnél a törlesztőrészlet nagyjából havi 2 ezer forintos emelkedését jelentette. A kamatok fixálásával viszont – bár kezdetben drágábbnak tűnik – éppen az ilyen helyzeteket lehet hosszú távon elkerülni. A szakértők ráadásul továbbra is egyetértenek abban, hogy hamarosan szigorúbb monetáris politika jöhet, amelynek következtében borítékolható a törlesztőrészletek további emelkedése. Veres Patrik szerint hosszú távon nem teljesíthetetlen az MNB célkitűzése a nem fix hitelek 10-15 százalékra szorítását illetően, de pusztán a lakosság pénzügyi tudatosságára alapozni ehhez nem elég. Úgy véli: a jegybank ezért valószínűleg további eszközöket is bevet majd a cél érdekében.    

Egyre többen váltják ki régi hitelüket

A lakásvásárlásra, építkezésre, korszerűsítésre, bővítésre felvett jelzálogkölcsönök mellett a hitelkiváltások száma is emelkedett tavaly 2 százalékkal, ami összegszerűen egyharmados bővülést jelent. Tavaly egy igénylő 5,7 millió forintot vett fel erre a célra, míg 2017-ben 4,4 milliót – derül ki a KSH adataiból. Tavaly egyébként összesen 4,1 százalékkal több, mintegy 109 ezer lakáshitelt folyósítottak, 36 százalékkal nagyobb, mintegy 823 milliárd forint értékben. A teljes lakáshitelállomány ezzel a tizedével nőtt, és 2018. december 31-én már 3324 milliárd forintra rúgott. Ezen belül az állami támogatás nélküli hitelek aránya a 2017. végi 79 százalékról 82 százalékra emelkedett.   

Frissítve: 2019.04.18 10:46

Még a húsvét sem segített a tojástermelőkön

Publikálás dátuma
2019.04.18 07:32
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Szinte példátlan, hogy húsvét előtt csökkenjen a tojás ára, de most ez történt.
Nem változott a néhány héttel ezelőtti helyzet, idén húsvét előtt sok helyen csökkentek a tojásárak, ami az elmúlt évek tapasztalataiból kiindulva szinte példátlan - írta a Világgazdaság . Pákozd Gergely, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének (Tojásszövetség) alelnöke a lapnak elmondta, az alacsony árszint annak a következménye, hogy az elmúlt időszak piaci anomáliái után - amelyeket a madárinfluenza és a fipronilbotrány okozott - helyreállt ugyan az ágazat termelőképessége, de az integráció alacsony foka miatt a tojástermelők érdekérvényesítő képessége jóval kisebb a koncentrált kiskereskedelemmel szemben. A tojás ennek megfelelően már áruházba becsalogató termék lett: a Blokk.com öt áruházláncot vizsgáló körképe szerint a darabonként 27-30 forint közötti árak 28-31 százalékos áruházi akciókat jelentenek. A Tojásszövetség alelnöke szerint, hogy jelenleg az önköltséget ugyan még kitermelik, de félő, hogy a húsvét utáni időszakban, amikor jelentősen csökken a kereslet, az árak tovább esnek, így a nyáron esedékes takarmánybeszerzéseket és az állománycserét nem tudják majd finanszírozni a termelők. Ezért félő, hogy sokan nemcsak csökkentik a termelést, hanem fel is hagynak vele - mondta a szakember a Világgazdaságnak.