Szuperadósok: Mészáros bizalmi embere, könyvesek meg zenészek

Publikálás dátuma
2018.08.21 10:05
Illusztráció
Fotó: Népszava/
Érdekes nevek bukkantak fel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10 millió forintnál nagyobb adótartozással rendelkező magánszemélyeket felsoroló listáján.
A NAV célkeresztjébe kerül Bachar Najari és az egyik Urbán nápolyis cég, de az adótartozók céghálójában feltűnik egy miniszter és egy Mészáros Lőrincnek is dolgozó jogász neve is – írja a napi.hu a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 10 millió forintnál nagyobb adótartozással rendelkező magánszemélyeket felsoroló listája alapján. A Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. svájci állampolgárságú főrészvényese is Bachar Najari, a cégadatokban svájci lakcímmel szerepel. A portál megkereste a Zsolnay Porcelánmanufaktúrát, hogy az adóslistára került Bachar Najari azonos-e a társaság többségi tulajdonosával, ám Cséplő Petra, a zrt. igazgatóságának tagja azt közölte, hogy tudomásuk szerint nincs adótartozása a tulajdonosnak, és mielőbb felveszik a kapcsolatot az adóhatósággal, hogy ezt tisztázzák. De az Urbán nápolyikat is gyártó cégcsoport egyik vállalkozása, az Urbán és Urbán Édesipari Kft. szintén felkerült a NAV 100 millió forintnál nagyobb adótartozást felhalmozó cégeket felsoroló listájára.

Techóriások és zenészek a listán

A Google és a Facebook technológiai óriásvállalatok írországi cégeit is nagyadósként listázza már egy jó ideje a NAV, a vállalkozások ugyanis nem regisztráltak reklámadó-alanyként hazánkban, ezért az adóhivatal mulasztási bírságot szabott ki rájuk. A 10 millió forintnál nagyobb adótartozást felhalmozó magánszemélyek listáján továbbra is olvashatók többek között olyan ismert nevek, mint Hertelendy Klára, az egykori Baby Sisters együttes egyik tagja, a Kozso néven ismertté vált Kocsor Zsolt, Zuschlag János, Dobrai Sándorné (Marcsika), Seffer István plasztikai sebész, Portik Tamás, Saskőy Szabolcs és Schreiber István, az egykori Magyar Szerencsejáték Szövetség volt elnöke. A NAV szerint tízmillió forintnál több adóval tartozik Szerbin Éva és Szerbin Judit is, akik olyan cégben voltak érdekeltek, amelyben korábban, Szerbinék előtt, Bártfai-Mager Andrea jelenlegi nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter is. A 2010-ben megszüntetett Dobraverő Média Kft. jogelődjét dr. Mager és Lánya Tanácsadó Kft. néven alapították 1997-ben, és tulajdonos volt benne Mager Andrea is. Később Mager volt férje, Balogh Sándor és Szerbin Éva is feltűntek tulajdonosként a vállalkozásban, míg Szerbin Judit közel három évig ügyvezetője volt a társaságnak.

Mészáros „bizalmi embere”

A portál azt írja, adótartozása van a budapesti lakóhelyű Bolyóczki Zsoltnak is, aki a NAV 2016 negyedik negyedévi, jelentős összegű adóhiánnyal rendelkező adózókat felsoroló listájára 360 milliós adótartozással és 369 milliós jogkövetkezménnyel került. A cégadatok szerint Bolyóczki egy tucat cégben megfordult már, közük film-, video- és rádióműsor-gyártó cégekben is, és két olyan vállalkozásban is – az ingatlanos Vincent Properties Kft.-ben ügyvezetőként és a felszámolással megszűnt Budapest Business Média Kommunikációs és Számítástechnikai Kft.-ben tagként –, amelyekben rövid ideig résztulajdonos volt Antal Kadosa Adorján közbeszerzési jogász is, aki az elmúlt években Mészáros Lőrinc milliárdos vállalkozó egyik „bizalmi embere” lett az Index cikke szerint (Antal Kadosa igazgatósági tag volt a Mátrai Erőművet tulajdonló társaságban, felügyelőbizottsági tag volt az Opus Global Nyrt.-ben, és jelenleg is igazgatósági tag Andy Vajna TV2 Zrt.-jében).

Új nevek is feltűnnek

A NAV idei második negyedéves nagyadós listájára 81 adózó (49 magánszemély és 32 cég) neve került fel, akiknél összesen 10 milliárd 769 milliárd forint adóhiányt állapítottak meg, az átlagos adótartozás 133 millió forint volt. A tevékenységi köröket tekintve több nagykereskedelmi, ingatlanos, építőipari, tanácsadó, munkaerő-közvetítői, húsipari, fuvarozó és takarító céget találni a nagyadósok között, de több őrző-védő és vagyonvédelmi vállalkozás is feltűnik. A legnagyobb összegű adóhiányt a második negyedévben a sümegi Temesvári Zoltánnál tárta fel az adóhivatal, 831 millió forintot, amit még megfejelt 1,7 milliárd forintnyi bírság és kamattartozás. De nehéz lehet a végrehajtás a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező Dombóvári Gáborral szemben, aki több mint félmilliárd forint adótartozást és egymilliárdot meghaladó bírságot és kamattartozást halmozott fel az adóhivatal nyilvántartása szerint. A tavaly még 1,2 milliárd forint nettó árbevételt elért Aurum Real Security Kft.-től a NAV 427 millió forint adót és 858 millió forint jogkövetkezményt hajtana be. A budapesti székhelyű, 2011-ben alapított cégnek 2015-ig nem, vagy alig pár százezres éves forgalma volt, majd 2016-ban 166 millióra, 2017-ben pedig 1,229 milliárd forintra nőtt a nettó árbevétele, az eredménye az elmúlt két évben 167 ezer, illetve 510 ezer forint volt. A cég vagyonvédelmi szolgáltatást nyújtott, az adószámát már tavaly augusztusban felfüggesztette az adóhivatal, az ügyvezetője és tulajdonosa április óta egy romániai lakcímű magánszemély. Személybiztonsági tevékenységgel foglalkozott a második legnagyobb adóhiánnyal rendelkező B&B Biztonságtechnikai Kft. is. A jelenleg törlés alatt lévő, székhely-szolgáltatós címre és egy ukrajnai magánszemély nevére írt cég összes tartozása megközelíti az egymilliárd forintot. A vállalkozás 2015 óta nem adott le mérleget, az évben és a megelőző évben nem volt árbevétele, 2015-öt 1,2 milliós veszteséggel zárta. A csődbe ment Alexandra könyves hálózat cégei is nagyadósok: a korábbi központi cég, a Pécsi Direkt Kft., a később a nagykereskedelmi tevékenységet átvett Könyvbazár Kft., az üzleteket működtető Rainbow Üzletlánc Kft. – ezek mindegyike felszámolási eljárás alatt áll. A tulajdonosokhoz köthető, csődeljárás alatt lévő D+T Vagyonhasznosító Kft. szintén listán van. Az alapító Matyi Dezső családtagjainak érdekeltségébe tartozó Matias-Borászat Kft.-nél is 100 milliót meghaladó adótartozást tart nyilván a NAV, ez a cég jelenleg nem áll felszámolás alatt, a kötelezettségállománya az elérhető 2016-os beszámolója szerint az év végén 923 millió forint volt, a saját tőkéje 268 milliós mínuszt mutatott, az évet 164 milliós adózott eredménnyel zárta.
2018.08.21 10:05
Frissítve: 2018.08.21 10:11

Ezeket a szakmákat sújtja leginkább a munkaerőhiány

Publikálás dátuma
2019.01.17 07:20
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Mérnökökből és fizikai dolgozókból van a legnagyobb hiány Magyarországon.
Átfogó kutatásban vizsgálták meg, hogy a munkahelyi fluktuáció mely ágazatokat viseli meg leginkább, és mely munkakörökben, szakmákban okozza a legnagyobb problémát. A Szent István Egyetem projektje – melyben közreműködött a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, a Humán Szakemberek Országos Szövetsége valamint a Selye János Egyetem, támogatóként a BDO Magyarország – alapján az egyik legnagyobb mozgás a versenyszféra fizikai állományában volt az elmúlt időszakban, ugyanakkor a közszférában nem tapasztaltak ilyen erős hatást a fizikai dolgozók körében – írja az mfor.hu. A portál összefoglalója szerint csak a válaszadók fele jelzett 10 százaléknál alacsonyabb fluktuációs mértéket. A felmérés alapján a versenyszférában a szolgáltató szektorban okozza a legnagyobb kihívást a munkaerő elvándorlása. A munkakörök, ahol a legégetőbb probléma volt a munkaerő pótlása: 1. Mérnök 2. Adminisztrátor 3. Orvos 4. Tanácsadó 5. Informatikus  6. Fizikai dolgozók 7. Könyvelő 8. Könyvelő 
Ennél konkrétabban az orvosok, az állatorvosok, az értékesítő menedzserek, a betanított munkások, az adminisztrátorok, a pincérek/felszolgálók, az informatikusok és a felsővezetők álláshelyeinek betöltése miatt fő a leginkább a fejük a munkaadóknak.
Ha csak a versenyszférát nézzük, így fest a lista:  1. Informatikus 2. Karbantartó 3. Programozó 4. Gépkocsivezető 5. Repülőgép szerelő 6. IT szakemberek
Az iparra is készült rangsor: 1. Fizikai munkakörök 2. Mérnök 3. Hegesztő 4. Repülőgép szerelő 5. CNC gépkezelő
A közszférában pedig rájuk van a legnagyobb szükség: 1. Mérnök 2. Orvos 3. Takarító 4. Adminisztratív munka 5. Gépészmérnök
A közszférában főleg a szakképzett gépészmérnökök és műszaki mérnökök iránt van nagy kereslet, az egészségügyben pedig az orvosokon kívül a szakápolói és közegészségügyi szakértői posztok betöltése nem megy könnyen. Az okok között leginkább a bérviszonyokat említették, továbbá a versenytársak munkaerő-elszívó hatását. A válaszadók a külföldi munkavállalást és az oktatási rendszer problémáit is említették. A legkevésbé a közlekedési infrastruktúra állapotát okolják a fluktuációért. 
2019.01.17 07:20

Ugrásszerűen nő a zöldségek ára - és lehet, hogy ez még csak a kezdet

Publikálás dátuma
2019.01.16 17:15

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Az időjárási tényezők, mint az aszály vagy épp az özönvízszerű esők fontos szerepet játszanak a drágulásban. Kérdés, mit tehetünk, hogy a szélsőséges viszonyok közepette is legyen mit - elérhető áron - az asztalra tenni.
A Központi Statisztikai Hivatal a minap hivatalosan is megerősítette, amit amúgy is mindenki érez a pénztárcáján: egy év alatt több mint 9%-kal nőtt a növényi termékek ára. A drágulás főként a zöldségek piacán kimagasló, akad, ami 12 hónap leforgása alatt átlagosan kétharmadával került többe. A KSH a most nyilvánosságra hozott elemzésében a 2017. novemberi és a 2018. novemberi adatokat vetette össze, ez alapján a gabonafélék ára egy esztendő alatt 13,4%-kal nőtt, ezen belül a búzáé például 21,5%-ot. A legnagyobb mértékben, mintegy 38%-kal a zöldségek lettek drágábbak. Nőtt többek közt a paradicsom (12,3%), az uborka (18,9%), a fejes saláta (18,9%), vagy épp a sárgarépa (28,6) ára is, ám a számok igazán a fejes káposzta és a vöröshagyma esetén kiugróak: az egy évvel azelőttihez viszonyítva előbbiért 65,5, utóbbiért pedig 68,7%-kal kellett többet fizetni. 
A magasabb árakért többek között az előző évnél kisebb termés is felelős: korábbi cikkünkben Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség- Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeb) elnöke úgy számolt, 2018-ban a hazai átlagos 1,8 millió tonna zöldséghez képest 100 ezer tonnával kevesebb termett. A visszaesés bizonyos zöldségek esetén arányaiban ennél is jelentősebb volt, a vöröshagymánál például 10-15%-os – nem véletlen, hogy éppen ez drágult leginkább. Hozzátehetjük, mindez nem csak nálunk probléma, az Európai Unióban élelmiszer-termelő nagyhatalomnak számító Lengyelországban például sok helyütt 30-40%-os termésveszteséget voltak kénytelenek elkönyvelni tavaly. Ez pedig azt is jelenti, hogy a hazai magas fogyasztói árakat jelenleg az importtal sem lehet „letörni”.

Egyre több zöldséget importálunk

A KSH adatai szerint az utóbbi években jelentősen megnőtt az országba behozott zöldségek mennyisége. A hivatal összesítése szerint amíg 2014-ben valamivel több, mint 94 ezer tonna érkezett, addig 2017-ben már nagyjából 137 ezer, azaz pár év leforgása alatt csaknem másfélszeresére nőtt a zöldség-import. A növekedés még egy kicsit látványosabb, ha a behozott termékek árát vesszük: a 2014-es 21,8 milliárd forintos import 2017-re 34,5 milliárdra nőtt. Ennek egyik oka a jelentős hazai igény, amelyet már egy mezőgazdasági szempontból jó év sem tud teljesen kielégíteni. Ismét csak a vöröshagymánál maradva, május közepéig – a magyar vöröshagyma megjelenéséig – a biztonságos ellátás az importra épül, méghozzá úgy, hogy február közepéig az európai behozatal a meghatározó, majd az új-zélandi és az argentin áruk veszik át a vezető szerepet, ezt követően pedig a spanyol termények dominálnak.

A drasztikus áremelkedés okait vizsgálva az elsők között kell említeni az időjárási tényezőket. 2018-ban a rendkívül csapadékos tavasz, az utóbbi 30 év legmelegebb áprilisa és a nyári aszály is mind-mind csapást mértek az agrár ágazatra. A szélsőséges időjárási jelenségekről alighanem sokaknak a globális felmelegedés jut eszükbe – és ahogy azt érdeklődésünkre Mika János éghajlatkutató elmondta, nem is teljesen ok nélkül.
Az egri Eszterházy Károly Egyetem professzora kifejtette, a szélsőséges időjárási viszonyokért a légköri áramlási rendszerek változása a felelős, amit pedig nagy valószínűséggel a klímaváltozás befolyásol. A melegedéssel egy időben gyengül a nyugati áramlás, így könnyebben jönnek létre nagy kiterjedésű anticiklonok – ezek pedig hetekig tartó extrém hideget, vagy épp meleget, netán nagyon csapadékos vagy száraz időt hozhatnak egy-egy területre.
„Hosszútávon előnytelen változások elé néz Magyarország a klímaváltozás következményeként”
– fogalmazott Mika János, majd hozzátette, a mezőgazdaságnak melegebb és szárazabb „tenyészidőszakkal” kell számolnia. Problémát jelent az is, hogy miközben a csapadék összmennyisége csökken, addig gyakori, hogy hirtelen nagy mennyiség zúdul le, elhordva a talaj egy részét, vagy épp átmenetileg belvizet okozva – nem beszélve arról, amikor a heves záport jégeső is kíséri. 

Az éghajlatkutató az átlaghőmérséklet növekedése kapcsán elmondta,
Magyarországon a felmelegedés körülbelül 30%-kal gyorsabb a globális átlagnál
– a melegedés üteme csak a tőlünk jóval északabbra eső régiókban gyorsabb. Mégis, itt a Kárpát-medencében egyesek hajlamosak lehetnek azt hinni, a bolygó hőmérsékletének növekedése nem a mi problémánk, hiszen – ahogy azt hallani is szoktuk – elsőként a tengerparttal rendelkezdő országoknak kell majd nagy kihívásokkal szembe nézniük a vízszint emelkedése miatt. Mika János viszont megjegyzi, ha ezeknek az államoknak egyre többet kell költeniük a védekezésre, gátakra, vagy épp a kikötők átépítésére, azt a kontinensek belsejében élők is megérzik a bőrükön, hiszen többek közt jóval drágábban jutnak majd hozzá a tengeren szállított árukhoz – márpedig, ahogy korábban jeleztük, az esetenként távolról érkező import áruk fontos részét adják a hazai fogyasztásnak. Ráadásul ez az áremelkedés tartósabb és nagyobb lehet, mint amit a hazai termékeknél tapasztaltunk.
A kérdés már csak az, hogyan készülhetünk fel a változásokra, hogy a szélsőséges időjárási viszonyok közepette se essen vissza annyira a termelés, és így ne emelkedjenek az egekig az árak?


Az egyre gyakrabban jelentkező aszályos, csapadékhiányos időjárási viszonyok kockázatát technológiai és technikai korszerűsítéssel csökkenteni lehet.

Aki nem fejleszt, kihullik a rostán

Európai viszonylatban az marad talpon, aki az adott termékeket gazdaságosan képes előállítani – fogalmazott Ledó Ferenc. Ám a hazai termelők közül sokan nem fordítottak erre kellő figyelmet és pénzt. Aki pedig az egyre élesebb versenyben nem fejleszt, végleg lemarad és kihullik a rostán. Márpedig csak az a magyar termelő maradhat versenyben, aki legalább az európai átlagszínvonalat eléri árban, minőségben és hozamban.

A lengyelek sikere egyebek mellett annak is betudható, hogy állami és egyéni szinten is hosszú távra terveztek. Ezt beruházásokkal, hosszú lejáratú kedvező kamatozású hitelekkel is támogatták a különböző színű kormányok. Igaz, egy 40 milliós piacra termeltek, termelnek és az uniós csatlakozáskor is kedvezőbb alkut kötöttek, mint a magyarok – állította a szakember.

A növénynemesítés például viszonylag gyorsan képes olyan új fajtákat létrehozni, amelyek jól alkalmazkodnak a változó körülményekhez. Az éghajlat változás ugyan hosszabb időtávban értelmezhető, mégis már most érdemes gondolkodni, kutatni, milyen új növényi kultúrákkal lehetne bővíteni a hazai gyümölcs és zöldség fajtákat. Az utóbbi időben már szabadföldi, akár több hektáros területen is termesztenek néhányan kivit. A szakértők szerint ez a hazai termesztésű gyümölcs zamatosabb és vitamindúsabb, mint a féléretten, több száz, vagy ezer kilométerről ide szállított kivik. Mika János szerint a teljes szerkezetváltás még korai a hazai zöldség-gyümölcs ágazatban, de például az erdőtelepítéseknél egészen más a helyzet. Több évtizedre előre kell tervezni. Bár a hivatalos kommunikáció az őshonos fajták telepítését preferálja, a hűvösebb és csapadékigényesebb fajtákat "el kellene engedni". A XIX. század végén, a XX. században telepített fenyvesek, kivéve a magasabb hegyi területeket, a szaporodó aszályos évek hatására pusztulásnak indultak, ráadásul képtelen ellenállni a különféle gombás és más betegségeknek, rovar kártevőknek Éppen ezért az éghajlatkutató szerint nem érdemes a korábbi, vagy akár a mai klímához igazítani az erdőtelepítési terveket, és inkább a szárazságtűrő fajtákat kellene előtérbe helyezni. Az éghajlat változás jelei egyes zöldség és gyümölcs fajtáknál már éreztetik hatásukat. Vannak olyan növényi kultúrák, amelyek kiszorulnak a piaci termelésből és a kiskertekben maradhatnak fenn. Ilyen a málna is, amely néhány évtizede még 500-600 hektáron termesztettek Magyarországon.
Ez kedvelt gyümölcs mára a Dunakanyar néhány településére és alig 50-60 hektárra szorult vissza. Jelenleg Szlovákiában, de főleg Lengyelországban termesztenek jelentős mennyiségben málnát. A magyar termelők kétszeres költséggel tudják csak megtermelni ugyanazt a mennyiséget, mint a lengyel versenytársaik. A hazai termelő 1 kiló málnát átlagosan 1 500 forintért állít elő és 2 000-rért adja el a kereskedőnek, miközben a lengyel gazda 800 forintból kihozza a termelési költséget és 1200 forintért is megéri neki eladni.


Annak ellenére, hogy a hazai zöldség termelő területek háromnegyedét öntözik,
néhány zöldség termesztése egyre nagyobb kockázattal jár.
A hagyma mellett a gyökérfélék is megszenvedték a hosszú meleg és száraz időszakot. Hasonló okok miatt maradt el a burgonya termés is azt átlagostól. És valószínűleg a nyári szezonban a karfiol termesztéssel is fel kell hagyni. A korai karfiolt úgynevezett hidegfóliában termesztették április közepétől május végéig. Ezt a Róma alatti olasz régiókban termesztett karfiol szorította ki a hazai piacról is. Májustól a fagyokig a magyar karfiolnak nem volt ellenfele. Az aszályos időszakok szaporodásával azonban a nyári időszakban gyakorlatilag ellehetetlenült a karfiol termesztés. Bretagne az egyik legnagyobb karfioltermelő Európában, így június-augusztusban többnyire francia zöldségből fő a karfiolleves a magyar fazekakban is. Szerencsére vannak rövid tenyészidejű fajták, s így a július végén palántázott zöldséget októberben lehet betakarítani, így ez a növény csak részleges szenvedett vereséget a klímaváltozással szemben. Egyelőre.

Megoldja a tudomány?

Eddig inkább csak kisebb alkalmazkodásról volt szó, de az éghajlatváltozás negatív hatásai miatt a növénytermesztés módszerei olyan mértékben is megváltozhatnak – felhasználva például a tudomány vívmányait -, amire most még csak nem is gondolnánk.  Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) nagyjából egy éve adott ki egy állásfoglalást, amelyben az egyre gyakoribb szélsőséges időjárási viszonyok miatt sürgetik a viszontagságoknak jobban ellenálló, például szárazságtűrő növényfajták nemesítését, akár új módszerekkel is. Nem kell rögtön génmódosításra gondolni, hiszen a kutatók szerint mindez az úgynevezett genomszerkesztés módszerével is elérhető. Az előbbi, kissé rosszul csengő eljárás esetén egy idegen faj génjeit is felhasználják, míg a genomszerkesztésnél mindig csak az adott növény saját génszerkezetén belül történik a változtatás. Például úgymond „a megfelelő helyre teszik” az aszálytűrésért felelős kromoszómaszakaszt, amely így aktivizálódik. A génmódosított növények termesztése Magyarországon tilos, tudósok pedig szeretnék elérni, hogy a genomszerkesztés ne kerüljön ezzel egy kalap alá, és idővel a mezőgazdaság szolgálatába állhasson.
2019.01.16 17:15