Rengeteg pénzhez juttatta a kormány a bankokat – A kisember meg csak néz

Publikálás dátuma
2018.08.21 10:26

Fotó: Shutterstock
Sokan használták ki a kiskaput, a számlát pedig az adófizetők állják.
Sikertörténet volt a magyar adósságfinanszírozás átalakítása: az állam elérte, hogy külföldiek helyett egyre inkább a magyar lakosság finanszírozza az adósságunkat, közben a vonzó feltételek között ügyesen lavírozó bankok, alapítványok, gazdag magánszemélyek nagyot kaszáltak. Az államnak ez nem tetszik, harcot hirdetett az adófizetői érdekeket sértő módszerek ellen, de a pénzügyi racionalitást nehéz megfékezni – írja az Index. A portál felidézi: az állam szerette volna megnyerni a magyar lakosságot az állampapírok vásárlására, ezért a piacinál érdemben kedvezőbb kamatot kínált nekik, gyakorlatilag jóval magasabbat, mint amennyiért a bankok ki tudták helyezni ebben az időben a forrásaikat. Azonban az ÁKK olyan vonzó paraméterrendszert hozott létre, hogy a bankok elkezdték keresni azokat a módszereket, hogy ők is részesüljenek a kedvezőre árazott konstrukcióból. Végül nagy hadakozás lett, az állam megpróbálta elkergetni a bankokat a piacról, de ők azért elég rafináltak voltak. Az állam a magas kamatot kínáló lakossági állampapírokat bankok közvetítésével adta el magánszemélyeknek, alapítványoknak és önkormányzatoknak. A bankok ugyan közvetlenül nem vehettek maguknak lakossági állampapírt, de közvetve igen, ugyanis a szerződéses kötelezettségeik szerint másodpiaci árjegyzést is kellett kínálni az ügyfeleiknek. Így az ügyfelek a lakossági állampapírok lejárata előtt is visszaadhatták a papírjaikat, amennyiben a pénzükre szükségük volt a lejárat előtt. Ha a bank megint eladta volna ezeket a visszavett papírokat, arra már nem kapott volna jutalékot, de nem is akarta értékesíteni, hiszen így nála ketyegett a piacinál magasabb, 2,5 százalékos kamat. 

Trükkök

A portál példaként említi a következő módszereket:
  • A bank megkér egy „baráti” magánszemélyt, vagy egy „baráti” alapítványt, hogy a bank hiteléből vásároljon ilyen állampapírokat. Majd miután az illető megvette a papírokat, adja el a banknak, hiszen a másodpiacon a bank már vehet lakossági állampapírt. A baráti közreműködő ezek után visszafizeti a bank hitelét, az egész ügyletért valami pénzt megtart, a bank viszont nagyon jól jár. (A bankok szerint egyébként ez a gyakorlat nem volt tömeges, de azért sokan hallottak arról, hogy egyesek kifejezetten pénzszerzési céllal hoztak létre olyan alapítványokat, amelyek jegyezhettek az állampapírokból, majd azt eladták a banknak.)
  • A gazdag privátbanki ügyfél vett 100 millió forintért piaci kamat felett fizető lakossági állampapírt. Ha a megvásárolt állampapírokat odaadta a banknak hitelfedezetként, akkor erre kapott akár 80 százaléknyi (80 millió forintnyi) lombardhitelt. Ebből a hitelből is állampapírt vett. A hitel kamata csak 1-1,5 százalék volt, az ügyfél 2,5 százalékos kamatozású állampapírt vett, amit akár újabb hitel fedezeteként is odaadhatott. Ezzel a módszerrel a gazdag magánszemélyek a saját betett pénzre akár 10 százalékos biztos hozamot is el tudtak érni. A bank pedig jó adósnak, jó fedezettel nyújthatott hitelt és még minden állampapír-eladás után jutalékot is kapott.
Egy idő után, 2017 elején az ÁKK elkezdte megelégelni ezeket a mechanizmusokat: – csökkentette a bankoknak fizetett jutalékokat, a korábbi 1 százalékok helyett még a hosszabb papíroknál is legfeljebb 0,8 százalékot fizet, a rövidebb papíroknál még jobban levitte a banki jutalékokat. – megkérte a bankokat, hogy hagyjanak fel a lombardhitelezéssel, majd erre egy formális szabályt is hozott, a bankok ügyfélkörében található lakossági állampapír-állomány legfeljebb 10 százalékát fogadhatták be a bankok hitelfedezetként. – az alapítványokat, önkormányzatokat vagy teljesen kitiltotta az aukciókról, vagy ahová még jelentkezhettek, ott nem fogadta el az ő vásárlási szándékaikat. – a banki forgalmazóknak leveleket írt az ÁKK, amelyben azt kérte, hogy a bankok építsék le a saját számlás állományaikat. Egyes bankok jelezték számunkra, hogy korábban éppen az ÁKK nem adott lehetőséget arra, hogy a bankok visszaadják az ÁKK-nak a náluk landoló lakossági állampapírokat. – és ahol az ÁKK vonakodást tapasztalt, ott a treasury-vezetőkkel négyszemközt is elbeszélgettek az ÁKK-ban. 
Az egyik bankár a portálnak azt mondta: üzleti elképzeléseket azért mindig lehet arra építeni, ha olcsóbb a hitel, mint a vele elérhető biztos hozam. „Adott egy neves vállalati ügyfelem, akinek örömmel nyújtok akár 6 milliárd forint forgóeszközhitelt is, amiért 1 százalékos kamatot kérek. A vállalkozás kölcsönadja ezt a pénzt a saját magánszemély tulajdonosának, 1,5 százalékos kamaton. Végül a magánszemély vállalkozó már megveheti a lakossági állampapírt 2,5 százalékos kamaton” – magyarázta. Tehát minden feltétel teljesült, nem kerültek be a papírok a banki könyvekbe, a bank nem lombardhitelt nyújtott, mert az ügylet három lába eltünteti a valós szándékot.
Az Index kiemeli, hogy 
az állam, vagyis az ÁKK magas kamatfizetése valójában adófizetői veszteségként is értékelhető.
Amíg ugyanis van olyan befektetés, ami garantáltan 2,5 százalékot hoz és van olyan ügyfél, aki 1-1,5 százalékon tud hitelt felvenni, addig valamiképpen találkozni fog a hitel és a befektetés. Ennek akkor lesz vége, ha a lakossági állampapírok kamata már nem haladja meg a piaci kamatokat. De egyelőre ez nem látszik, sőt, a nyáron 50 ponttal éppen kamatot is emelt az ÁKK a példánkban használt 1MÁP esetében. Ha rápillantunk a friss adatokra, ma Magyarországon Az egy éves 1MÁP 2,5 százalékot fizet, míg az egy éves piaci referenciahozam, a D190731 diszkontkincstárjegy hozama 0,52 százalék. A különbség majdnem 200 bázispont. 
Frissítve: 2018.08.21 10:26

Eső helyett árhullám jön

Publikálás dátuma
2019.04.20 09:30
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Még a vártnál is kevesebb csapadék hullott az elmúlt napokban. A zöldség-gyümölcs árak emelkedése mellett már a hústermékek is drágulnak.
Nem enyhül a tavaly ősz óta tartó aszály, vagy ahogy a kormány nevezi, a vízhiányos időszak. Ez idő alatt az átlagos csapadékmennyiség alig 70 százaléka hullott, de az is egyenlőtlen eloszlásban, az Alföld egyes régióiban még az 50 százalékot sem érte el. Különösen az őszi vetésű gabona sínylette meg a légköri aszályt, már egymillió tonnás terméskiesésről beszélnek. A szántóföldi növények alig 10 százalékát öntözik, ennek nagyobb része is csemegekukorica, amelynek a teljes vetésterületén megoldott a vízutánpótlás. A szabadföldi zöldségek nagyjából háromnegyedét, a gyümölcsösök negyedét öntözik a gazdák. Bár a kormányzat az aszály miatt több költségcsökkentő intézkedést tett, ám ezek sem pótolják az elmaradt őszi-téli-tavaszi csapadék hiányt. A tavalyi, eddig mért legmelegebb év és az aszály hatására például a fejes káposzta 20, az amúgy is csúcsokat döntögető burgonyaárak 15 és a vöröshagyma is 15, az uborka 9, a paradicsom 6 százalékkal drágult idén január és március között a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint. A spenót átlagosan 800, a sóska 800-1000 forintos áron kapható a piacokon, de a sárgarépát is többnyire 500 forintért méri sok őstermelő, illetve zöldségárus. A szakemberek szerint májusig tarthat a áremelkedés, mert akkor jelennek meg a hazai szabadföldi zöldségek, de nagy kérdés, hogy ha továbbra is folytatódik a szárazság és az öntözés is egyre nagyobb nehézségekbe ütközik, vajon érdemeben lejjebb mennek-e az árak. A takarmányárak, a munkaerőhiány gerjesztette béremelkedések és a gázolaj áfájának visszatérítése ellenére a dráguló üzemanyagok miatt az állattenyésztők is költségnövekedéssel számolnak. A hús-, illetve feldolgozóipari szakemberek akár két számjegyű költségnövekedést sem tartanak kizártnak. Ez a sertés- és baromfihús, illetve termékek árait is feljebb tornázza. Különösen a sertéságazat néz szembe súlyos gondokkal. A versenytársaktól elmaradó technológiai és hatékonysági szint a termelők és a feldolgozók jelentős részére jellemző,s egyebek mellett ez is drágítja a húsok, húskészítmények előállítását. A hazai termelőktől független árnövelő tényező, hogy Kínában becslések szerint a sertés pestis miatt mintegy 40-50 millió jószágot vágtak le eddig, de ez még nem a végleges szám. Kína a világpiacról szívja el a hiányzó mennyiséget, ami szintén emeli a hazai árakat is, miután több állatot vágunk le, mint emennyit itthon megtermelünk.. Az uniós csatlakozáskor még 4 millió jószág röfögött a kisgazdaságokban, és az agrártársaságok sertéstelepein. Tíz éve is még 3,4 milliós állomány volt, amit az akkor hatalomra kerülő Orbán kormány ígérete szerint 2020-ra legalább 6 milliósra növel. Ma már szó sem esik erről és az is eredménynek számít, hogy a 2,8 milliós sertés állomány legalább nem csökken tovább. Míg az ezredforduló előtt még évente 40-45 kiló volt az átlagos fogyasztás személyenként, ma már a 30 kilót sem éri el. Igaz, ennek több oka is van, mint például a sertéshússal kapcsolatos negatív propaganda is. Magyarország még nettó sertés, illetve sertéshús exportőr volt, 2005-től viszont nettó importőr lett – mondta a Hússzövetség konferenciáján Menczel Lászlóné, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) titkára. A szakember azt is elismerte, hogy a hazai termelők és feldolgozók belföldön is piacot vesztettek, mert nem bírták minden területen a minőségi és árversenyt. A hazai engedélyezett sertésvágóhidak száma eléri a 200-at, de mindössze 44-ben minősítik a jószágokat, igaz, a heti 200 vágás alatti kis üzemekben nem is kötelező a minősítés. A technológiai lemaradásnak is betudható, hogy a hazai feldolgozók az európai átlagos átvételi árak fölött kénytelenek az alapanyagot felvásárolni. A kenyérgabona elegendő lesz a hazai ellátásra, de a világ és az európai árak a magyar árakat is feljebb húzzák. A liszt is drágult, az energia és bérköltségekről nem is szólva, így nem csoda, hogy idén januárban a fehér kenyér 5, a félbarna 10, a péksütemények pedig átlagosan több mint 13 százalékkal kerültek többe, mint 2018. év elején. A kereskedelemben a boltosok számára a legnagyobb költség a beszerzési ár, ami elválaszthatatlan a termelői, átadási, feldolgozóipari áraktól – mondta a Népszavának Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. Az élelmiszer-kereskedelemben is éles a verseny, ráadásul a reálbérek emelkedése ellenére a magyar fogyasztó továbbra is nagyon árérzékeny. A kereskedőnek ezért mérlegelnie kell, hogy emeli-e egyes termékek árát és ha igen akkor mennyivel. Az első negyedévben több mint 5 százalékkal emelkedtek az élelmiszer árak. A fogyasztói árakat a beszállítói árak befolyásolják, azokat pedig a termelői árak is mozgatják. Kemény tárgyalások várhatók a beszállítók és a kereskedők között, ott fől el, hogy ki tudja legalább részben érvényesíteni a költségei elismerését és ki nem. Az érdek persze közös, mégpedig az, hogy a vásárló hajlandó legyen megfizetni akár a magasabb árat is. Az áremelések után közvetlenül jelentősen visszaeshet a kereslet. Az OKSZ főtitkára nem kívánt jóslásokba bocsátkozni a várható árváltozásokról. Annyit jegyzett csak meg, hogy egyes élelmiszer drágulnak rövid távon is, más termékekért akár kevesebbet is kell majd fizetni. A zöldségek és a húsok, hústermékek vélhetően nem ez utóbbi kategóriába tartoznak majd. A fogyasztói árakban azonban nem jelennek meg automatikusan a termelői, feldolgozói, beszállítói árak, mert a verseny miatt eltérő lehet ugyanannak a terméknek is az ára.           

Meglódul az infláció

Az élelmiszerek drágulása nemcsak a hazai okokra vezethető vissza, hanem a világ, illetve az európai piaci hatások is mozgatják azokat. Ám az üzemanyag drágulással együtt is a tavalyi magas bázis miatt, valószínűleg nem várható az árindex robbanása.Az viszont nem zárható ki, hogy a 3,6-3,7 százalékos előrejelzéseknél mégis magasabban tetőzik idén az infláció. Nagy kérdés, hogy az évközi folyamatos költségnövekedés okozta nyomás hogyan befolyásolja a vállalati döntéseket – jegyezte meg a Népszavának Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. Ráadásul a tavalyi 5 százalék után még idén is 4 százalékos GDP bővülésre lehet számítani, ami szintén az áremelésre ösztönözheti a gazdaság szereplőit, hiszen a kereslet viszonylag erős marad. Mindemellett a tartósan 3 százalék fölötti inflációra rég volt példa a hazai gazdaságban – tette hozzá a vezető elemző.             

Frissítve: 2019.04.20 09:30

2 milliárdot költ a Fradi hibrid focipályákra - A fejlesztésekre egyetlen cég jelentkezett

Publikálás dátuma
2019.04.19 12:36

Fotó: Google Earth
A pénzből 3 pálya épül öntözőrendszerrel és pályafűtéssel - vette észre az mfor.hu.
Az uniós közbeszerzési értesítőben pénteken megjelent hirdetmény szerint a Ferencvárosi Torna Club közel 2 milliárd forintból végez sporttechnológiai fejlesztéseket a Népligeti Edzőcentrum területén tervezett hibrid focipályákkal kapcsolatban - írja a portál.    A feladatra egyetlen vállalkozás jelentkezett, akivel április 5-én meg is kötötték már a szerződést. A nyertes vállalkozás, a tatabányai székhelyű EBP Építő Group Kft. nettó 1,96 milliárd forintot kap, ha elvégzi a kért feladatokat. Eszerint a Ganz pályán, a Center pályán és a Száger pályán kell élőfüves pályát kialakítani automata öntözőrendszerrel, pályafűtéssel és vízelvezető rendszerrel.   
Az EBP Építő Group közvetett tulajdonosai Csurgó Gábor és Jankó József. A cég ezzel a munkával több évnyi bevételéhez juthat majd hozzá. A nyilvános céges beszámolók szerint ugyanis a 2013-ban alapított társaság legjobb éve 2015 volt, akkor sikerült valamivel több mint félmilliárdos árbevételt elérniük. 2017-ben mindössze 346 millió folyt be a kasszába, amiből a végén 20,7 millió nyereség maradt. A honlapjuk szerint eddig főként tatabányai munkákat tudtak megszerezni. Referenciáik között a polgármesteri hivatal földszintjének és első emeletének teljes átalakítása, egy óvoda akadálymentesítése és energetikai felújítása és hőközpont kiváltása szerepel.