Csak tíz nap kellett a szíriai diktátor pénzemberének, hogy magyar papírokat szerezzen – írja a Direkt36.
A cikkben felidézik, hogy Atiya Khoury még 2014-ben vásárolt magyar letelepedési kötvényt, amivel így szabadon tartózkodhatott és üzletelhetett Magyarországon és az EU-ban. Korábban azt is megírták: Khoury részt vett a Rogán Antal által kezdeményezett, számos korrupciós és biztonsági kockázatot felvető kötvényprogramban.
Demeter Márta LMP-s képviselő júliusban tett feljelentést tett: szerinte a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) törvényt sért azzal, ha nem vizsgálja felül és nem vonja vissza Khoury letelepedési engedélyét. A képviselő feljelentése nyomán az ügyészség hivatali visszaélés gyanúja miatt rendelt el nyomozást, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) pedig augusztus 1-jén nyomozást indított az ügyben, amit két hét alatt megszüntettek bűncselekmény hiányában. Demeter azt mondta a Direkt36-nak, hogy a határozat ellen panaszt fog beadni az ügyészségre.
Tíz nap is elég volt
Az eljárás megszüntetéséről szóló NNI-s határozatból több részlet is kiderül arról, hogy hogyan jutott magyar papírokhoz Khoury. Az NNI azt írja, hogy a férfi valóban szerepel az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának szankciós listáján, emiatt amerikai vagyonát befagyasztották, és amerikai cégek vagy állampolgárok nem üzletelhetnek vele. A határozat idézi, hogy az amerikai pénzügyminisztérium szerint Khoury pénzügyi támogatást nyújt a szír kormányzatnak, beleértve a szír jegybankot is. Az NNI szerint azonban Khrouy az amerikain kívül nem szerepel más országok vagy nemzetközi szervezetek – például az EU vagy az ENSZ – tiltólistáján, és a vele szemben fennálló amerikai pénzügyi intézkedések „nem jelentenek kizáró okot a magyar nemzeti letelepedési engedély megszerzésére, illetve visszavonására”. Sőt, ha a szankciós listán való szereplést kizáró oknak is tekintenék, a BMH akkor sem követne el törvénysértést azzal, hogy letelepedési engedélyét nem vonja vissza. Az NNI szerint ugyanis a kötvényprogramot szabályozó törvény csak néhány esetben kötelezi a BMH-t arra, hogy visszavonja a korábban kiadott letelepedési engedélyt – például ha a külföldi állampolgár hamis adatokat szolgáltatott, vagy ha kiutasítják az országból, de Khoury esetében ilyet nem tárt fel a nyomozás.
Vannak olyan esetek, amikor a törvény ugyan nem kötelezi, de felhatalmazza a BMH-t az engedély visszavonására. Ilyen például, ha „az engedélyezés alapjául szolgáló feltételek olyan jelentősen megváltoznak, hogy ez az engedély kiadását már kizárná”. Az NNI szerint Khoury esetében ez a kategória „merülhet fel, hiszen a feljelentő vélelmezett álláspontja szerint” a szankciós listán való szereplés a „jelentős körülmény”. Az NNI viszont megjegyzi, hogy a törvény „szóhasználatából az következik, hogy a BMH-nak mérlegelési jogköre van” ilyen esetben, így nem követ el jogsértést, ha nem vonja vissza az engedélyt.
A magyar hatóságok szerint miden kérvényező szigorú, négy szűrős biztonsági átvilágításon esett át, az ellenőrzés pontos folyamatáról azonban nem közöltek részleteket. Korábban két forrásuk is arról beszélt, hogy az ellenőrzésekkel nem volt minden rendben, egyikük szerint a programban részt vevő külföldiek mennyisége és az idő rövidsége miatt nem folyhatott valódi felderítés. Az NNI nyomozását megszüntető határozatból pedig kiderül, hogy Khoury 2014. december 19-én igényelt először magyar tartózkodási engedélyt, amikor még nem szerepelt az Egyesült Államok szankciós listáján. Az engedélyt tíz nap múlva, december 29-én kapta meg. A dokumentum azt nem részletezi, hogy ez idő alatt mely hatóságok és milyen átvilágítást folytattak.
Letelepedési engedélyt is kapott
Letelepedési engedélyt 2016. szeptember 23-án kért Khoury, két hónappal azután, hogy az amerikai szankciós listára került. Ez az eljárás jóval tovább tartott, mint a tartózkodási engedély kiadása. A Bevándorlási Hivatal három szervtől (az Alkotmányvédelmi Hivatal Migrációs Főosztályától, a Terrorelhárítási Központ Felderítési Igazgatóságától és a Budapesti Rendőr-főkapitányság Kiemelet Ügyek FőosztályátólI kért állásfoglalást arról, hogy Khoury veszélyezteti-e Magyarország nemzet- illetve közbiztonságát. Emellett a Bevándorlási Hivatal a „vonatkozó adatbázisokban”, többek közt a Schengeni Információs Rendszerben ellenőrizte, hogy Khoury nem áll-e kiutasítás vagy beutazási tilalom hatálya alatt.
Khoury igazolta, hogy magyar lakhatása és megélhetése biztosított, és tudja fedezni az egészségügyi ellátásának költségeit is. Emellett „hiteles magyar nyelvű fordításban állampolgársága és tartózkodási helye szerinti igazolást is becsatolt arról, hogy büntetlen előéletű, és a magyar és a magyar bűnügyi nyilvántartásban sem szerepelt” – írta az NNI. Miután egyik állami szerv sem emelt kifogást a biztonsági átvilágítás során, Khoury 2017. május 25-én kapta meg a magyar letelepedési engedélyt.
