Tíz nap alatt szerzett magyar papírokat Aszad pénzembere

Publikálás dátuma
2018.08.21 12:07

Fotó: AFP-Népszava/
A belassult karácsonyi hivatali tempó sem gátolta meg, hogy a szír diktátor pénzembere a 2014. december 19-én igényelt tartózkodási engedélyt december 29-én pedig már meg is kapja. Nem tudni, miképp világították át.
Csak tíz nap kellett a szíriai diktátor pénzemberének, hogy magyar papírokat szerezzen – írja a Direkt36. A cikkben felidézik, hogy Atiya Khoury még 2014-ben vásárolt magyar letelepedési kötvényt, amivel így szabadon tartózkodhatott és üzletelhetett Magyarországon és az EU-ban. Korábban azt is megírták: Khoury részt vett a Rogán Antal által kezdeményezett, számos korrupciós és biztonsági kockázatot felvető kötvényprogramban. Demeter Márta LMP-s képviselő júliusban tett feljelentést tett: szerinte a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) törvényt sért azzal, ha nem vizsgálja felül és nem vonja vissza Khoury letelepedési engedélyét. A képviselő feljelentése nyomán az ügyészség hivatali visszaélés gyanúja miatt rendelt el nyomozást, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) pedig augusztus 1-jén nyomozást indított az ügyben, amit két hét alatt megszüntettek bűncselekmény hiányában. Demeter azt mondta a Direkt36-nak, hogy a határozat ellen panaszt fog beadni az ügyészségre. 

Tíz nap is elég volt

Az eljárás megszüntetéséről szóló NNI-s határozatból több részlet is kiderül arról, hogy hogyan jutott magyar papírokhoz Khoury. Az NNI azt írja, hogy a férfi valóban szerepel az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának szankciós listáján, emiatt amerikai vagyonát befagyasztották, és amerikai cégek vagy állampolgárok nem üzletelhetnek vele. A határozat idézi, hogy az amerikai pénzügyminisztérium szerint Khoury pénzügyi támogatást nyújt a szír kormányzatnak, beleértve a szír jegybankot is. Az NNI szerint azonban Khrouy az amerikain kívül nem szerepel más országok vagy nemzetközi szervezetek – például az EU vagy az ENSZ – tiltólistáján, és a vele szemben fennálló amerikai pénzügyi intézkedések „nem jelentenek kizáró okot a magyar nemzeti letelepedési engedély megszerzésére, illetve visszavonására”. Sőt, ha a szankciós listán való szereplést kizáró oknak is tekintenék, a BMH akkor sem követne el törvénysértést azzal, hogy letelepedési engedélyét nem vonja vissza. Az NNI szerint ugyanis a kötvényprogramot szabályozó törvény csak néhány esetben kötelezi a BMH-t arra, hogy visszavonja a korábban kiadott letelepedési engedélyt – például ha a külföldi állampolgár hamis adatokat szolgáltatott, vagy ha kiutasítják az országból, de Khoury esetében ilyet nem tárt fel a nyomozás. Vannak olyan esetek, amikor a törvény ugyan nem kötelezi, de felhatalmazza a BMH-t az engedély visszavonására. Ilyen például, ha „az engedélyezés alapjául szolgáló feltételek olyan jelentősen megváltoznak, hogy ez az engedély kiadását már kizárná”. Az NNI szerint Khoury esetében ez a kategória „merülhet fel, hiszen a feljelentő vélelmezett álláspontja szerint” a szankciós listán való szereplés a „jelentős körülmény”. Az NNI viszont megjegyzi, hogy a törvény „szóhasználatából az következik, hogy a BMH-nak mérlegelési jogköre van” ilyen esetben, így nem követ el jogsértést, ha nem vonja vissza az engedélyt. A magyar hatóságok szerint miden kérvényező szigorú, négy szűrős biztonsági átvilágításon esett át, az ellenőrzés pontos folyamatáról azonban nem közöltek részleteket. Korábban két forrásuk is arról beszélt, hogy az ellenőrzésekkel nem volt minden rendben, egyikük szerint a programban részt vevő külföldiek mennyisége és az idő rövidsége miatt nem folyhatott valódi felderítés. Az NNI nyomozását megszüntető határozatból pedig kiderül, hogy Khoury 2014. december 19-én igényelt először magyar tartózkodási engedélyt, amikor még nem szerepelt az Egyesült Államok szankciós listáján. Az engedélyt tíz nap múlva, december 29-én kapta meg. A dokumentum azt nem részletezi, hogy ez idő alatt mely hatóságok és milyen átvilágítást folytattak.

Letelepedési engedélyt is kapott

Letelepedési engedélyt 2016. szeptember 23-án kért Khoury, két hónappal azután, hogy az amerikai szankciós listára került. Ez az eljárás jóval tovább tartott, mint a tartózkodási engedély kiadása. A Bevándorlási Hivatal három szervtől (az Alkotmányvédelmi Hivatal Migrációs Főosztályától, a Terrorelhárítási Központ Felderítési Igazgatóságától és a Budapesti Rendőr-főkapitányság Kiemelet Ügyek FőosztályátólI kért állásfoglalást arról, hogy Khoury veszélyezteti-e Magyarország nemzet- illetve közbiztonságát. Emellett a Bevándorlási Hivatal a „vonatkozó adatbázisokban”, többek közt a Schengeni Információs Rendszerben ellenőrizte, hogy Khoury nem áll-e kiutasítás vagy beutazási tilalom hatálya alatt. Khoury igazolta, hogy magyar lakhatása és megélhetése biztosított, és tudja fedezni az egészségügyi ellátásának költségeit is. Emellett „hiteles magyar nyelvű fordításban állampolgársága és tartózkodási helye szerinti igazolást is becsatolt arról, hogy büntetlen előéletű, és a magyar és a magyar bűnügyi nyilvántartásban sem szerepelt” – írta az NNI. Miután egyik állami szerv sem emelt kifogást a biztonsági átvilágítás során, Khoury 2017. május 25-én kapta meg a magyar letelepedési engedélyt.
2018.08.21 12:07
Frissítve: 2018.08.21 12:07

Bezárják a felújított pszichiátriát, ahol régebben a radiátorhoz kötözték a betegeket

Publikálás dátuma
2018.11.20 06:00

Fotó: / Molnár Ádám
Szakemberhiányra hivatkozva számolják fel azt a részleget, amire a két éve 69 millió forintot költöttek.
A tervek szerint a közeljövőben a Nyírő Gyula Kórház Országos Pszichiátria és Addiktológiai Intézet veszi át a Dél-Pesti Centrum Kórházhoz tartozó Merényi pszichiátria betegeit, dolgozóit. Információink szerint a Merényi – két éve mintegy 69 millió forintért felújított – pszichiátriai részlegének munkatársai eddig csak informálisan kaptak tájékoztatást a kialakult helyzetről, és arra kérték őket, hogy ne hozzanak elhamarkodott döntést, ne meneküljenek pánikszerűen a kórházból. Az érintettek viszont aggódnak az év végére, legkésőbb kora tavaszra tervezett áttelepítés miatt: mint azt lapunknak többen is elmondták, egyelőre semmilyen konkrét felvilágosítást nem kaptak a kórház vezetésétől, miközben azt hallják, december végén megszűnik az osztályuk. Arról lapunk már januárban írt: a Dél-Pesti Centrum Kórház főigazgatója, Vályi Nagy István 2017 szeptemberében a személyi feltételek hiánya miatt maga kért engedélyt arra, hogy a pszichiátrián 64 ágyból 30-on szüneteltethesse a betegellátást.
2017-ben a kórház menedzsmentje még azt mondta: "rendben működnek", a betegek biztonságban vannak.
Csakhogy azóta mindössze néhány orvos maradt az osztályon. Információink szerint a szakemberhiányt az intézmény vezetői extra juttatásokkal próbálták enyhíteni. Úgy tudjuk, az ügyeletet ellátóknak a béren kívül óránként plusz 2500 forintot fizettek. Az új helyen, a Nyírő Gyula kórházban nem fizetnek ennyit. A Merényi pszichiátriai részlegét 2007-ben az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) bezárása után ágyanként egymillió forintos állami támogatással alakították ki. Majd alig két éve a 64 ágyas pszichiátriai osztály teljes, a 69 ágyas pszichiátriai rehabilitációs osztály pedig részleges felújításon esett át. Teljesen átalakították, biztonságosabbá tették a kórház zártosztályát, valamint gerontopszichiátriai részleget alakítottak ki. A beruházásra 40 millió forintot a fenntartó Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) a vis maior keretéből adott, a fennmaradó 29 millió forintot az intézmény saját forrásából biztosította. Mindehhez a 40 milliós rendkívüli segélyt azt követően kapták, hogy 2015 nyarán az ombudsman határozottan azt kérte, zárják be a részleget, mert az alkalmatlan a betegellátásra.
Az ombudsman látogatásáról készült jelentésben sokkoló körülményekről írtak: a zsúfolt osztályon a radiátorhoz kötözték ki a betegeket, beáztak a helyiségek, a mosdóból kifolyt szennyvíz több kórtermet elárasztott, orvossal alig találkoztak. Néhány hónappal később az lett újsághír, hogy októberben a zárt osztályon egy beteg megölt egy másikat, majd ugyanennek a részlegnek ablakából ugrott ki egy páciens.

Elbukott lélegeztetőgép-per

Pert vesztett az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) a Közbeszerzési Hatósággal szemben, vagyis jogos volt a nagy összegű bírság, amit egy súlyosan szabálytalan közbeszerzés miatt kapott az állami intézmény – szúrta ki az Index. A Népszava írt elsőként a lélegeztetőgépek és monitorrendszerek beszerzésére kiírt ÁEEK-pályázat visszásságairól. A Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) határozata szerint mondvacsinált indokkal zárták ki az 1,7 milliárdos tenderből azt a céget, amely a legolcsóbb ajánlatot tette. A versenyben maradók legalább 700 millióval drágábban vállalták az intenzív osztályokra szánt eszközök cseréjét. Akkor egy példátlanul nagy összegű, 50 millió forintos bírságot szabtak ki az ÁEEK-re.
Ezután újabb 30 milliós bírsággal sújtotta a KDB a kórházfenntartót, mert csaknem 10 milliárd forint értékben ismét versenypiaci szabályokat sértve vásárolt volna laborgépeket és egyéb eszközöket. Később újabb – altatógépekre és egyéb eszközökre kiírt – közbeszerzési eljárása járt 5-5 milliós bírsággal.
Tavaly év végéig négy tendert és mintegy 100 millió forintot bukott el a kórházfenntartó a szabálytalan közbeszerzésekkel. Mint emlékezetese 2011-ben a kórházak államosításától egyebek mellett az hatékonyabb, átláthatóbb közbeszerzéseket reméltek.

Szerző
2018.11.20 06:00
Frissítve: 2018.11.20 06:00

Bekérette a macedón külügy Gruevszki miatt a magyar nagykövetet, és nem udvariaskodtak

Publikálás dátuma
2018.11.19 21:36

Fotó: AFP/
Dux László szkopjei nagykövet egy tiltakozójegyzéket kapott, amiben a volt macedón kormányfő azonnali kiadatását kérik Magyarországtól
Bekérették a macedón külügyminisztériumba hétfőn Dux Lászlót, Magyarország szkopjei nagykövetét, akinek tiltakozó jegyzéket nyújtottak át a Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnök Magyarországra utazásával és ott benyújtott menedékkérelmével kapcsolatos legutóbbi információk ügyében - írja az MTI.  A macedón külügyi tárca honlapján megjelent sajtóközlemény szerint a magyar nagykövetet Viktor Dimovszki külügyi államtitkár fogadta, és szívélyesen – ám diplomácia nyelvén nagyon erélyesen – kérte Magyarországot Gruevszki kiadatására. Dimovszki reményéét fejezte ki, hogy Magyarország  a jó kétoldalú kapcsolatok, valamint a jogállamisággal összefüggő európai értékek és elvek szellemében fog cselekedni, így  
haladéktalanul elutasítja az elítélt szökevény, Nikola Gruevszki menedékjog iránti kérelmét, és késlekedés nélkül kiadja őt Macedóniának, hogy a körözött politikus letöltse rá kiszabott, kétéves börtönbüntetését.
 Zoran Zaev macedón kormányfő ezután kijelentette: Macedónia már kezdeményezte a politikus kiadatását, Szkopje mindent megtesz annak érdekében, hogy Gruevszkit hazaszállítsák.    Szijjártó Péter magyar külügyminiszter hétfőn Brüsszelben újságírói kérdésre válaszolva elmondta: Gruevszki egy magyar külképviseleten jelezte, hogy menedékjog iránti kérelmet kíván benyújtani, a magyar kormánynak azonban nem volt semmilyen szerepe abban, hogy az említett külképviseletre eljusson. Szijjártó arról már nem beszélt, hogy a magyar diplomácia szerepet játszhatott Gruevszki későbbi szöktetésében, lapértesülés szerint ugyanis magyar diplomaták adták kézről kézre a menekülő ex kormányfőt. Nehezen hihető Szijjjártó azon kijelentése is,hogy „Gruevszki teljesen legálisan, a vonatkozó nemzeti és nemzetközi jogszabályoknak megfelelve jutott el Magyarországra, minden határátlépése törvényes volt” – hiszen az albán rendőrség már jelezte, hogy a volt macedón kormányfő kétségkívül illegálisan és gyalog jutott át Macedóniából Albániába, ahonnan aztán magyar diplomáciai járművel ment tovább Montenegróba, majd Szerbián keresztül utazott tovább. Illegális lehetett a szökevény Magyarországra juttatása is, hiszen a politikus útlevél nélkül érkezett egy biztonságos harmadik országból, azaz Szerbiából – egy szír vagy afgán menedékkérőt ezért habozás nélkül tranzitzónába zártak volna a magyar hatóságok. de Nikola Gruevszkinek megkülönbeztetett bánásmód járt, pusztán azért, mert tíz évig miniszterelnök volt.
2018.11.19 21:36
Frissítve: 2018.11.19 21:38