Ara papagájokkal gazdagodott a debreceni állatkert

Publikálás dátuma
2018.08.21 11:52
A kép illusztráció: AFP
Egy zöldszárnyú és két sárga-kék ara papagáj látta meg a napvilágot a debreceni állatkertben - közölte az MTI a nagyerdei kultúrpark igazgatójának keddi sajtótájékoztatója alapján.
A zöldszárnyú ara (Ara chloroptera) május másodikán kelt ki a tojásból, és mintegy három és fél hónap odúban eltöltött időszak után repült ki. Jó egészségnek örvend, és idén már láthatják a látogatók a röpdében. A nemét még ezután állapítják meg, így egyelőre nevet nem adtak neki - mondta Nagy Gergely Sándor. 
Június tizedikén két sárga-kék ara (Ara ararauna) is napvilágot látott a debreceni állatkertben, őket egyelőre a szüleik etetik, szépen fejlődnek, de odújukat még egy hónapig nem hagyják el - tájékoztatott az igazgató, aki elmondta azt is: 2019-ben az állatkert saját forrásból egy olyan tér kialakítását tervezi, amelyben a papagájok a jelenleginél jobb körülmények között élhetnek, és látványetetésekkel a látogatók is jobban megismerhetik a viselkedésüket. Az ara papagájok 50-70 évig élnek, általában két tojást raknak, a fiókák 28-32 nap után kelnek ki a tojásból. A szülők a kicsinyeket felváltva etetik, a kifejlett példányok egy életre választanak párt maguknak. 
A látogatók testközelből is találkozhatnak azokkal az állatokkal, amelyeket gondozóik neveltek fel. A park vendégei a jövő héttől közelebbről megismerkedhetnek Pepítóval, az egyéves zöldszárnyú ara papagájjal, Perjámossal, a pápaszemes pingvinnel és Boborjánnal, az Apella csuklyásmajommal - mondta Nagy Gergely Sándor.

Megvan a hiba, folytatódhat a csendes-óceáni szemétgyűjtés

Publikálás dátuma
2019.04.21 10:10

Fotó: The Ocean Cleanup
Megtalálták és néhány hónapon belül kijavítják a Csendes-óceán kitisztítását végző Ocean Cleanup rendszer hibáit.
Három hónappal az indulása után meghibásodott, ezért fel kellett függeszteni a tavaly szeptemberben indult Ocean Cleanup nevű projektet. A rendszer kitalálói több mint két hónapos tanulmányozás után nemrégiben közölték, megtalálták a hibákat, és néhány hónapon belül folytathatják a Csendes-óceán kitisztítását – írta a G7.
Évente átlagosan nyolcmillió tonna szemét kerül a tengerekbe, és ez a mennyiség tíz év alatt a háromszorosára nőhet. A probléma a Csendes-óceánnál a legszembeötlőbb: a Great Pacific Garbage Patch-nek nevezett szemétsziget súlya 80 ezer tonna lehet és összesen 1,8 ezer milliárd műanyagdarabból tevődik össze, amelyeknek több mint 90 százaléka fél centinél is kisebb. Az Ocean Cleanup projekt célja, hogy a szemétszigetet 50 százalékát öt éven belül felszámolja. 2013-ban indította el az akkor 18 éves holland fiú, Boyan Slat, miután egy görögországi nyaralásán szembesült a tengereket szennyező szemét mértékével. A projekt azóta több tízmillió dollár támogatást kapott, és ősszel jutott el abba a fázisba, hogy élesben is kipróbálják.
A tisztítórendszer legfontosabb eleme egy hatszáz méteres cső, amely a vízfelszínen lebeg és U-alakban körülöleli a vízen úszó szemetet. A szűrője három méter mélyre nyúlik le és felfogja a műanyagszemetet, de átengedi a halakat. Az első éles bevetés során az derült ki, hogy nem mozog elég gyorsan a rendszer. Ráadásul a tervezés és a gyártás sem volt tökéletes: egy darab is letört az eszközről. Az U-alakú koncepció azonban működőképesnek tűnt, és több mint két tonna szemetet így is össze tudott gyűjteni. A hibák kijavítása még néhány hónapba telhet, de a tisztítórendszer folytathatja a működését.
“Ha mi elbukunk, könnyen előfordulhat, hogy hosszú ideig nem lesznek kitisztítva a tengerek”
– nyilatkozta Boyan Slat.
A vizek megtisztításához a szervezet számításai szerint azonban összesen hatvan ilyen készüléknek kellene működnie.
Frissítve: 2019.04.21 10:10

A vászonszatyor sem jobb, mint a műanyag

Publikálás dátuma
2019.04.20 10:10

Fotó: Shutterstock
A műanyagzacskók lettek a tengerek szennyezettségének szimbólumai, sokan ezért inkább vászonszatyrokkal járnak. Most azonban kiderült, lehet, hogy ez még nagyobb veszélybe sodorja a Földet.
Ha a nejlonzacskó majdnem a legrosszabb, akkor a biopamutból készült szatyor a legrosszabb verzió, legalábbis ezt állítják most különböző táskák előállításának ökológiai lábnyomát vizsgáló szakemberek – írta az Index Ma is tanultam valamit című, tudományos blogja. 
A vászonszatyor előállítása kevésbé környezetbarát, mint a műanyagszatyroké, mert sokkal több vízre és energiára van hozzá szükség. Egy 2011-es tanulmányból az derült ki, egy vászontáska előállítása a nulláról kezdve 271,5 kilogramm szén-dioxid kibocsátásával jár, egy nagy sűrűségű polietilén szatyoré másfél kilogramm. Egy 2018-as tanulmány szerint a nagyon ócskának és vékonynak tűnő táskák előállítása terheli meg a legkevésbé a környezetet, azaz jobbak még a papírszatyroknál is. A vizsgálat arra nem tért ki, hogy melyik van károsabb hatással az óceánokra és az ökoszisztémára.  
A dán környezetvédelmi hivatal számításai szerint viszont egy vászonszatyrot 7100 alkalommal, azaz közel 20 évig kell használni ahhoz, hogy ugyanannyi legyen az előállításának környezetre gyakorolt hatása, mint a műanyagszatyoré. A biopamut szatyrok esetében még nagyobb a szám: 20 ezer alkalommal, azaz 55 évig kellene használni. Igaz, a tanulmány azt feltételezte, hogy a kiszolgált vászonszatyrokat elégetik, pedig az újrahasznosításuk kevésbé terhelné meg a környezetet. A Greenpeace magyarországi szervezete szerint a tanulmány a dán állapotokra igaz, más országban végzett elemzések ettől eltérő eredményeket is mutathatnak.
A blog szerint a megoldás az lehet, hogy a szatyrokat, legyen az vászonból vagy műanyagból, sokszor és sokáig használjuk. Mindig legyünk nálunk néhány darab, hogy ne kelljen újat vásárolni.
Frissítve: 2019.04.20 10:10