Szándékosan teszik nyomasztóvá a tranzitzónákat a déli határon

Publikálás dátuma
2018.08.22. 09:00
Teljesen letakarták az ablakokat
Fotó: KÉKESI MÁRK / MIGSZOL
Válogatott módon teszik lehetőleg minél nyomasztóbbá a tranzitzónákban tartózkodók életét a magyar hatóságok. A röszkei tranzitzónában ugyanis nem csak a konténerek erdőre néző ablakait hegesztették le fém lapokkal, de még a drótkerítésre is ilyenek kerültek, teljesen eltakarva a kilátást. 
Vagyis ha egy menekült, aki a legális utat választja és a jogszabályoknak megfelelően beadja a kérelmét a magyar hatóságokhoz, ügye elbírálásáig még csak a szabadság illúzióját jelentő erdőt sem nézheti a tranzitzónából.
- Nehéz másra gondolni, mint hogy a magyar hatóságokat az vezérelte: nehogy már egy afgán kisfiú például egy mókusban gyönyörködhessen, ha véletlenül észreveszi valamelyik fán

- mondta a Népszavának Kékesi Márk, a Migszol menekülteket segítő csoport szegedi szervezetének tagja.

A tranzitzónán belül valóban börtönszerű körülmények vannak: dupla kerítés, szögesdróttal, rácsok mindenütt, ráadásul az utóbbi időben a közvetlen családtagokat leszámítva a hatóságok elkezdték szétválasztani egymástól a rokonokat. A 150 fős röszkei tranzitzónát ugyanis több kisebb részlegre osztották, ezek között pedig nincs szabadon átjárás. Sőt, valójában Szerbia felé sem, bár a kormány ezt kommunikálja. Oda ugyanis csak úgy lehet visszamenni „szabadon”, ha az illető vállalja, több hónapot a határ túloldalán tölt, mire újra beadja a menekültkérelmét. Ez azért okoz gondot, mert a Balkáni útvonalon sok család szakad szét, így a magyar tranzitzónákba érkezett menekültek nem járhatnak át a másik oldalra, hogy rokonaikról érdeklődjenek. Kékesi Márk szerint a nyomasztó hangulat mellett a higiénés körülmények viszonylag jónak nevezhetők a mosdók, vécék tiszták, a bánásmódra sem nagyon szoktak panaszkodni. Bár régebben érezhetőbben humánusabb volt a hatóságok hozzáállása, a helyzet fokozatosan romlik. Ráadásul a jogerős ítéletre várók valóban nem kapnak ételt a tranzitzónában, mert a hatóság álláspontja szerint nem kötelesek őket ellátni. Mára már egyébként nagyon kevés menekült próbálkozik a magyar határ felé, a legtöbben Bosznia-Hercegovinába tartanak, ahol abban bíznak, hogy az embercsempészek segítségével az Adrián átjutva Olaszországba mehetnek. 
Iványi Gábor, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezetője hétfőn megpróbált enyhíteni a menekültek szenvedésein és ételt vitt az éhezőknek. A tranzitzónában azonban nem engedték be, arra hivatkoztak ugyanis, hogy nincs engedélye. Lapunk információi szerint Iványi Gáborék előzőleg megpróbáltak írásban engedélyt kérni a Bevándorlási és Menekültügyi Hivataltól, ám ezt nem kapták meg. A hatóság nem indokolta meg, hogy miért tagadják meg a belépést, azt azonban megjegyezték: miután nem adták meg az engedélyt "ebből a célból (tehát az élelemosztás miatt - a szerk) ne utazzanak le Magyarország déli határához". Iványi Gábor egyébként arra kérte a kormány- és ellenzéki pártokat, hogy hozzájuk hasonlóan menjenek le a határra és vigyenek ételt az éhezőknek. Lapunk érdeklődésére, miszerint a politikai szervezetek terveznek-e hasonló akciót, csak a Jobbik válaszolt. A párt jelezte, hogy saját szeretetszolgálatot működtetnek, de az csak belföldi embereknek segít.

Egy átlagfizetés harmadát megeszi az iskolakezdés

Publikálás dátuma
2018.08.22. 08:46
A kép illusztráció
Fotó: Shutterstock
A szülők legalább 60 ezer forinttal számolnak. A tankönyvek az első 9 évfolyamban ingyenesek, de a szakmai egyesület szerint ennek megvannak az árnyoldalai is.
Bár a tanszerek nem drágultak különösképpen, több szülő is úgy számol, hogy legalább 60 ezer forint szükséges az első osztály megkezdéséhez – hangzott el az ATV híradójában. Az utánpótlás is legalább 15-20 ezerre forintra jön ki gyerekenként. A tankönyvekért 9. osztályig egyáltalán nem kell fizetni, harmadiktól viszont ez könyvtári könyveket jelent.
„A visszajelzések alapján a szülők többsége úgy látja, hogy a kölcsön tankönyvrendszer hátráltatja a gyerekeket a tanulásban. Nagyon sokszor előfordul, hogy a kölcsöntankönyv, amit a gyerek kap, az már rossz állapotú”

– mondta Miklós György, a Szülői Hang Közösség képviselője.

Ezért vannak szülők, akik inkább úgy döntenek, mégis megveszik a könyveket, ez pedig plusz 15-20 ezer forintot jelent legalább egy évben. A mindenkire vonatkozó ingyenes tankönyveket tavaly vezette be a kormány. Az erre szánt költségvetés viszont a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete szerint pazarlás.
„Ez az 5-6 milliárd kidobott pénz akkor hasznosulna az oktatás számára, ha ezt az iskolák kapnák, mert ez azt jelenti, hogy átlagosan egy intézményre körülbelül 1 millió forint jutna. Ha ezt az iskolák valóban arra fordíthatnák, amik nekik szükséges”

– közölte Romankovics András, a TANOSZ alelnöke. A jelenlegi intézkedések az egyesület alelnöke szerint oda vezetnek, hogy csak egy nagyon szűk állami tankönyv választék áll majd rendelkezésre.
Szerző
Témák
iskolakezdés

Nem marad Jobbik-fellegvár Tiszavasvári

Publikálás dátuma
2018.08.22. 08:30

Fotó: Draskovics Ádám
Nem indul jobbikos jelölt a párt eddigi fellegvárának számító Tiszavasváriban a szeptemberi időközi polgármester-választáson, bár a függetlenek között azért akad favoritjuk.  
A választást azért írták ki, mert a korábbi jobbikos városvezető, Fülöp Erik idén áprilisban listás országgyűlési képviselői mandátumot szerzett, s lemondott a tisztségéről. Ő 2010 óta töltötte be ezt a posztot, ami azért is jelentős, mert ez volt az egyetlen olyan 10 ezer fő feletti település, ahol két egymást követő ciklusban is a Jobbik adta a polgármestert. Korábban független, azt megelőzően pedig baloldali irányítású volt a város. Tiszavasvári egyébként többször is a figyelem középpontjába került, főként, miután a volt érpataki polgármester, Orosz Mihály Zoltán felkérést kapott, hogy dolgozza ki az „érpataki modellt”, az úgynevezett Rend és tisztesség programot, a város közmunka-program felelőse pedig Zagyva Gy. Gyula, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom egyik alapítója lett. Két, nagy létszámú szegregátum van a településen, az itteniek nagy része egyedül a közmunkaprogramban tud dolgozni – jellemzően a köztereket gondozzák. A polgármesterjelöltek névsorát a napokban tette közzé a helyi választási bizottság, s meglepő módon az öt jelölt közül mindössze egynek a neve mellett van pártlogó: a Fidesz-KDNP Szőke Zoltán kormánypárti önkormányzati képviselőt küldi a csatába. Ő a bemutatkozó fórumán arról beszélt, hogy az elmúlt nyolc évben a város elszigetelődött a környezetétől, ezért a „széllel szemben menetelés” helyett fejlődő pályára kell állítani Tiszavasvárit. A Jobbik hivatalosan nem állított saját jelöltet, de helyben közismert, hogy a függetlenként induló Badics Ildikó jegyző a támogatottjuk, aki gyakorlatilag végig Fülöp Erik jobbkeze volt a városházán. Rajtuk kívül még három független indul, ám valamennyiüknek van közigazgatási tapasztalata: Rozgonyi Attila 2010 előtt volt független polgármestere Tiszavasvárinak, Munkácsi Mihály jelenleg is önkormányzati képviselő, Nácsáné Kalán Eszter pedig a helyi szociális központot vezeti. Fülöp Erik volt jobbikos polgármester a Népszavának azt mondta: miután az ÁSZ jogsértő módon hatszázmilliós büntetést szabott ki a pártra, nincsenek erőforrásaik arra, hogy hivatalos jelöltet indítsanak, s kampányoljanak. Egyébként is „csak” időközi választásról van szó, a megbízás alig több, mint egy évre szól. Jövőre, amikor újabb öt évre választanak képviselőket és városvezetőket, bizonyára megváltozik majd ez a helyzet – tette hozzá.
Szerző
Témák
Tiszavasvári
Frissítve: 2018.08.22. 10:14