Alaptörvényt és uniós jogot is sérthet, ha a kormány a tudományos életbe avatkozik

Publikálás dátuma
2018.08.21. 16:05

Fotó: Vajda József / Népszava
Még intézményfenntartóként sincs automatikusan joga bezáratni szakokat - emlékeztet az Eötvös Károly Intézet. Az ELTE is több száz éves európai hagyományokat vesz semmibe, ha a helyzetet elfogadja.
Mikor kirobbant a gender-ügy, az ELTE kétszer is úgy nyilatkozott, hogy tudomásul veszi és elfogadja, hogy az államnak, mint az egyetem fenntartójának, joga van betiltani egy-egy szakot. Ám a helyzet nem ilyen egyszerű - hívja fel a figyelmet az Eötvös Károly Intézet (EKINT).
Már a 13. századi "sötét középkor" óta az európai alkotmányos kultúrának és hagyománynak része az egyetemi autonómia - olvasható az EKINT közleményében. Az egyetemi autonómia lényege az oktatás szabadsága: az intézmények eldönthetik, mit tanítanak, a hallgatók pedig azt, hogy mit tanulnak. Ezen értékek mellett 1988-ban még kiállt az ELTE, mikor vezetője egyike volt annak a 388 rektornak, akik aláírták a Magna Charta Universitatumot. A dokumentum kimondja:
"az egyetem autonóm intézmény, amely a tudományos kutatásban és az oktatásban hozza létre, értékeli és adja át a kultúra értékeit. Hogy kielégíthesse a kor szükségleteit, kutatási és oktatási tevékenységének minden politikai, gazdasági és ideológiai hatalommal szemben függetlennek kell lennie".

Magna Charta Universitatum
De az EKINT arra is emlékeztet, hogy az európai értékek és hagyományok mellett a magyar alkotmányt és az uniós jogot is sértheti, ha a Fidesz, mint fenntartó, ráerőlteti akaratát a tudományos életre.
Az Alaptörvény X. cikk (2) bekezdése szerint "tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult dönteni, tudományos kutatások értékelésére kizárólag a tudomány művelői jogosultak".

És az Európai Unió Alapjogi Kartájának 13. cikke szerint "a művészeteknek és kutatásoknak mindenféle megszorítástól menteseknek kell lenniük. Tiszteletben kell tartani a tudomány szabadságát" - olvasható a közleményben. Mint az Eötvös Károly Intézet fogalmaz:
"a társadalmi, szakmai és alkotmányos vita csak ezeken az alapokon, az egyetemi és tudományos szabadságok elismerésén indulhat el".

Szerző
Témák
gender EKINT

A bázisdemokrácia kimúlt, kérdés csereszabatos-e Keresztes Széllel

Publikálás dátuma
2018.08.21. 16:04

Fotó: Máthé Zoltán / MTI
Az egyértelműnek tűnik, hogy Keresztes szemében csak az általa 21 századinak titulált pártok léteznek. És miközben dúl a vezetői válság, az LMP támogatottsága megfeleződött.
Szél Bernadett lemondása a választási vereség utózöngéjének tekinthető – kommentálta a Népszavának Pulai András az LMP társelnökének és frakcióvezetőjének leköszönését. A Publicus Intézet igazgatója szerint az április 8-i voksolás után – a Demokratikus Koalíciót leszámítva – minden ellenzéki pártnál lezajlott egy kiválasztási folyamat, amely során lecserélték a vezetőket. Az LMP-nél azonban – Hadházy Ákos korábbi társelnök kiválásával - csak részben váltották le a pártelnököket. - Szél Bernadettet ugyan ismét társelnöknek választották, azonban ez nem adott neki elég legitimációt a folytatáshoz. Megbosszulta magát, hogy akkor nem nyújtotta be a lemondását – fogalmazott Pulai András, aki szerint a párt igen nehéz időszak előtt áll. Az ellenzéki választók ugyanis a Jobbikkal együtt az LMP-t tekintik a választási vereség egyik fő felelősének, ráadásul az ökopárt támogatottsága az elmúlt hónapokban megfeleződött. 
32 százaléka
a választóknak elsődlegesen az LMP-t okolja a Fidesz (kétharmados győzelméért), és ugyanilyen arányban kárhoztatják a Jobbikot.

Az LMP alapításkor megalkotott sajátos szervezetei és működési keretei, magyarázza Böcskei Balázs, most produkálják azokat az anomáliákat, amik lassan a párt vezetését is ellehetetleníteni látszanak. Az IDEA intézet vezetője szerint a bázisdemokratikus működési rend a választások előtt megakadályozta, hogy a pártvezetés gyors döntésekkel reagálhasson a folyamatosan változó politikai körülményekre, az etikai bizottság azóta hozott döntései és azok következményei pedig most azt eredményezték, hogy „az LMP elveszítette láthatósági mellényét.
- Szél Bernadett lemondása azt is jelzi, hogy nem működik a párton belüli bázisdemokrácia, nem véletlen, hogy a pártvezetők inkább centralizálnák a hatalmat a párton belül, erősíttet rá kollégájára Pulai. A korábbi LMP-re jellemző szisztéma például bohózatba fulladt, amikor Szél Bernadettet aktív pártelnökként tiltotta el a tisztségviseléstől a párt etikai bizottsága - mutatott rá a Publicus Intézet vezetője.
Ráadásul a centralizáció tovább folytatódhat, több forrásunk szerint nyitott kérdés, hogy a jövőben "egy elnökös rendszerre" áll-e át a párt. Ez értelemszerűen annyit tesz, hogy Keresztes László Lóránt jelenlegi társelnök maradna az első ember. Ráadásul a hírek szerint szívesen emelkedne frakcióvezetővé is. Egyelőre Ungár Péter is versenyben van a pozícióért. 
Hogy mit hoz a Keresztes-éra, arról mérsékelten kell találgatni, a társelnök ugyanis lapunknak adott interjújában kifejtette: számára gyakorlatilag csak a 21. századi pártok léteznek - semmilyen baloldali formációval (lásd: DK, MSZP, Párbeszéd) nem hajlandó együttműködni. A Jobbikkal és a Momentummal azonban igen (a hangsúly az egykori radikális párton van.)
 És az is nyitott kérdés, mennyire azonosul a tábor Keresztes személyével és terveivel. „Szél Bernadett volt egyértelműen az LMP arca, nem csak népszerű volt, de érhetően tudott beszélni olyan, a pártnak fontos témákról is, mint például a zöld ügyek, vagy a fogyasztóvédelem, amelyek egyébként nem mindig kommunikálhatóak könnyen. Ráadásul ő volt befelé és kifelé is az LMP legkisebb közös többszöröse, egy olyan politikus, aki az LMP tagsága és szavazói részére is elfogadhatónak bizonyult, akinek nagyon nagy szerepe van abban, hogy a párt egyáltalán bejutott a parlamentbe” - mondta az IDEA Intézet vezetője.  
Szerző
Frissítve: 2018.08.21. 16:43

Folytatódik a kánikula, csak néhol jöhetnek zivatarok

Publikálás dátuma
2018.08.21. 15:10
FOTÓ: Thinkstock
Még napokig kitart a hőség: a Kárpát-medence továbbra is egy anticiklon peremén helyezkedik el. Az Északi-Kárpátokat gyenge, feloszló hidegfront érinti, de hazánk felett már nem lesz érdemi hatása, így fronthatásra nem kell számítani – írja az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ).   Szerdára a fővárosra és Pest, Bács-Kiskun, valamint Csongrád megyére is másodfokú figyelmeztetést adtak ki, az érintett területeken a napi középhőmérséklet 27 fok felett valószínű. Az ország több részén – kivéve Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megyét – elsőfokú figyelmeztetés van érvényben. Az előrejelzés szerint a sok napsütés mellett gomolyfelhő-képződésre is számíthatunk, amelyekből a délutáni, esti órákban a déli megyékben néhol helyi zápor, zivatar is kialakulhat. A légmozgás többnyire mérsékelt marad, átmeneti szélerősödés csak zivatar környezetében lehet. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 14 és 20 fok között valószínű, de a Duna mentén és Budapesten kissé enyhébb is lehet a reggel. A legmagasabb nappali hőmérséklet 31 és 35 fok között alakul.
Forrás: OMSZ
Csütörtökön a napsütés mellett gomolyfelhő-képződés várható és elszórtan számíthatunk záporra, zivatarra. A délkeleti szél néhol megélénkül, de zivatar környezetében viharos széllökés is lehet. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 16 és 22, a legmagasabb nappali hőmérséklet 30 és 34 fok között alakul. A hőség miatt Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megye kivételéven az egész országra elsőfokú figyelmeztetést adtak ki, a napi középhőmérséklet 25 fok felett valószínű.
Forrás: OMSZ
Pénteken a napsütés mellett erőteljes lesz a gomolyfelhő-képződés, elsősorban a déli óráktól többfelé alakul ki zápor, zivatar. Többnyire mérsékelt marad a légmozgás, de zivatar környezetében viharos széllökés is lehet. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 16 és 22, a legmagasabb nappali hőmérséklet 28 és 33 fok között alakul.
Forrás: OMSZ
A fővárosra és Pest, Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Fejér, Hajdú-Bihar, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok és Tolna megyére hőség miatt adtak ki elsőfokú figyelmeztetést. Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyében viszont felhőszakadás miatt figyelmeztetnek, az érintett területeken intenzív záporokból, zivatarokból rövid idő alatt 25-30 millimétert meghaladó csapadék eshet.
Forrás: OMSZ
Szombaton napos és erősen felhős időszakok egyaránt lesznek, és több helyen lehet zápor, zivatar. A déli, délkeleti szél megélénkül, zivatar környezetében viharos széllökések is lehetnek. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 15 és 21, a legmagasabb nappali hőmérséklet 26 és 33 fok között alakul. 
Vasárnap kezdetben keleten még kisüthet a nap, majd ott is erősen megnövekszik a felhőzet. Többfelé valószínű eső, zápor, zivatar. Az északnyugati szél megerősödik, zivatarban viharossá is fokozódhat. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 13 és 20 fok között várható. A legmagasabb nappali hőmérséklet a Dunántúl északi felén 19 és 24, máshol még 25, 31 fok között alakul.

Másodfokú hőségriasztás

Az Országos Tisztifőorvosi Feladatokért Felelős Helyettes Államtitkárság kedden másodfokú hőségriasztást rendelt el, a hőségriadó augusztus 21-én 12 órától várhatóan augusztus 23-án éjfélig lesz érvényben. A döntést a legfrissebb meteorológiai előrejelzéseket, illetve az Emmi Klímaváltozás és Környezeti Egészséghatás Elemző Osztály szakmai javaslatát figyelembe véve hozták meg. Az államtitkárság levélben értesítette a megyei kormánymegbízottakat a hőségriadóról, egyúttal kérte, hogy az illetékességi területükön működő egészségügyi szolgáltatókat és megyei védelmi bizottságokat is tájékoztassák. 

Szerző