Alaptörvényt és uniós jogot is sérthet, ha a kormány a tudományos életbe avatkozik

Publikálás dátuma
2018.08.21 16:05

Fotó: Népszava/ Vajda József
Még intézményfenntartóként sincs automatikusan joga bezáratni szakokat - emlékeztet az Eötvös Károly Intézet. Az ELTE is több száz éves európai hagyományokat vesz semmibe, ha a helyzetet elfogadja.
Mikor kirobbant a gender-ügy, az ELTE kétszer is úgy nyilatkozott, hogy tudomásul veszi és elfogadja, hogy az államnak, mint az egyetem fenntartójának, joga van betiltani egy-egy szakot. Ám a helyzet nem ilyen egyszerű - hívja fel a figyelmet az Eötvös Károly Intézet (EKINT).
Már a 13. századi "sötét középkor" óta az európai alkotmányos kultúrának és hagyománynak része az egyetemi autonómia - olvasható az EKINT közleményében. Az egyetemi autonómia lényege az oktatás szabadsága: az intézmények eldönthetik, mit tanítanak, a hallgatók pedig azt, hogy mit tanulnak. Ezen értékek mellett 1988-ban még kiállt az ELTE, mikor vezetője egyike volt annak a 388 rektornak, akik aláírták a Magna Charta Universitatumot. A dokumentum kimondja:
"az egyetem autonóm intézmény, amely a tudományos kutatásban és az oktatásban hozza létre, értékeli és adja át a kultúra értékeit. Hogy kielégíthesse a kor szükségleteit, kutatási és oktatási tevékenységének minden politikai, gazdasági és ideológiai hatalommal szemben függetlennek kell lennie".
De az EKINT arra is emlékeztet, hogy az európai értékek és hagyományok mellett a magyar alkotmányt és az uniós jogot is sértheti, ha a Fidesz, mint fenntartó, ráerőlteti akaratát a tudományos életre.
Az Alaptörvény X. cikk (2) bekezdése szerint "tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult dönteni, tudományos kutatások értékelésére kizárólag a tudomány művelői jogosultak".
És az Európai Unió Alapjogi Kartájának 13. cikke szerint "a művészeteknek és kutatásoknak mindenféle megszorítástól menteseknek kell lenniük. Tiszteletben kell tartani a tudomány szabadságát" - olvasható a közleményben. Mint az Eötvös Károly Intézet fogalmaz:
"a társadalmi, szakmai és alkotmányos vita csak ezeken az alapokon, az egyetemi és tudományos szabadságok elismerésén indulhat el".

Orbán Viktor felmentette a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökét

Publikálás dátuma
2019.02.22 19:22

Fotó: Orbán Viktor hivatalos Facebook oldala
Luszcz Viktor Stanislaw megbízatása március 14-ei hatállyal szűnik meg.
Felmentették a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökét, az erről szóló miniszterelnöki határozat a Magyar Közlöny pénteki számában jelent meg - írja az MTI. Orbán Viktor rendelete szerint Luszcz Viktor Stanislaw megbízatása március 14-ei hatállyal szűnik meg.

A baloldal felé is nyitna az LMP

Publikálás dátuma
2019.02.22 19:11

Fotó: Népszava/ Vajda József
Listát állít az Európai Parlamenti választásra, valamint frissíti a 2005-től hatályos stratégiáját az LMP a hétvégi, kétnapos kongresszusán. Az szinte biztos, hogy az ellenzéki párt egyedül méretteti meg magát az uniós voksoláson, habár a napirenden még mindig szerepel egy olyan pont, amely szerint a Jobbikkal közösen indulnának. (Sőt, hivatalosan a teljes ellenzék közös indulását is nyitva hagyja az LMP.) Ez annak fényében meglepő, hogy Gyöngyösi Márton, a Jobbik frakcióvezetője a minap deklarálta, nem közösködnek senkivel. Kanász-Nagy Máté, az LMP titkára lapunknak azt mondta, nyilván ez a bejelentés, valamint az elmúlt hetek jobbikos botrányai hatnak a kongresszusukra, amely ennek megfelelően fog dönteni. Kanász-Nagy Máté azt is közölte lapunkkal, hogy az önkormányzati választás is szóba kerül majd a hétvégi eseményen. Ezt sem befolyásolja a jobbikos bejelentés, hiszen Kanász-Nagy tájékoztatása szerint a kongresszus lehetőséget ad majd az LMP helyi szervezeteinek, hogy azzal működjenek együtt az őszi voksoláson, akit a legmegfelelőbbnek tartanak. Kérdésünkre a titkár azt mondta, hogy ez a jelölt akár MSZP-s, vagy DK-s is lehet. Itt érdemes megemlíteni, hogy Keresztes László Lóránt, aki Hadházy Ákos lemondása után lett a párt társelnöke, korábban többször leszögezte: nem tud elképzelni semmilyen választási együttműködést a baloldal pártjaival. Kanász-Nagy erre a felvetésünkre azt mondta, hogy ő is azok közé a vezetőségi tagok közé tartozott, akik azt gondolták: van értelme az „új pólusnak”.
– Keresztes érezte, hogy csak a Jobbikkal való összefogás gondolatával kisebbségben van a pártban, és mivel azt gondolja, hogy van jövője az LMP-ben az EP-választás után is, most megpróbál kompromisszumot mutatni – fogalmazott egy név nélkül nyilatkozó LMP-s politikus. Az LMP EP-listájának vezetésére egyébként a korábbi hírek szerint hárman, Demeter Márta társelnök, Kendernay János, a párt külügyi kabinetjének vezetője és Vágó Gábor antikorrupciós szakszóvivő aspirált. Kanász-Nagy közölte: van egy negyedik jelölt is, Kóbor József pécsi önkormányzati képviselő. Azt a titkár elismerte, hogy a baranyai mérnök-fizikusnak nincs túl nagy esélye, viszont a Demeter-Kendernay-Vágó hármas szerinte fej-fej mellett halad. Több forrásunk ugyanakkor egyértelműen azt állította, hogy az elmúlt hetekben Vágó Gábor irányába billent el mérleg nyelve. – Biztos, hogy emiatt meggyengül Demeter, de ahhoz képest, hogy pár éve az MSZP elnökségi tagja volt, elég pozíciót kapott már tőlünk – mondták.