Veszélyes nosztalgiahullám Brazíliában

Az utcákon egyre többen sírják vissza a katonai diktatúrát Brazíliában, ahol az ország történetének legsúlyosabb recessziója és politikai káosz közepette megkezdődött az elnökválasztási kampány.

– így foglalta össze egy brazil nyugdíjas a The Times helyszíni tudósítójának azt a fajta nosztalgiát, amelyet a katonai diktatúra iránt érez. Ő is egyike azon erősödő hangú helybélieknek, akik már-már aranykorként tekintenek az 1964 és 1985 közötti időszakra, amely – emlékeztet a brit konzervatív napilap – nem tartozott ugyan a legvéresebbek közé Latin-Amerikában, ám vitathatatlan, hogy a jobboldali junta kegyetlenül leszámolt az állítólagos ellenségekkel: legalább 470 embert gyilkoltak meg vagy nyilvánítottak eltűntnek a két évtized alatt. A történelmi múlttal való szembenézés, mint oly sok helyen, itt is elmaradt, és a katonai vezetők többsége – akik közül többeket kínzással gyanúsítottak – nem felelt bíróságon a tetteiért.

Több mint harminc évvel később, a gazdaságilag és politikailag is igen viharos jelenből nézve azonban sokak szemében megszépült a diktatúra időszaka. A kegyetlenkedések fölött nagyvonalúan szemet hunynak, csak a „szilárd erkölcsöt” és a rendet látják. Számukra az októberi elnökválasztás favoritja a „brazil Donald Trumpként” emlegetett szélsőjobboldali politikus, Jair Bolsonaro. A korábbi katonai parancsnok neve nem sározódott be egyik korrupciós botrányban sem, ő a rend és a fegyelem híve.

– nyilatkozta Bolsonaro, aki a csodálatos gazdasági robbanás kapcsán nem említette az olajár növekedésének, majd zuhanásának a szerepét.

Hívei számára azonban nincs is szükség erre, hiszen a mélyen vallásos, 63 éves politikus, aki a halálbüntetés visszaállítása, a fegyverviselés joga és a bevándorlás visszaszorítása mellett kampányol, megtestesíti mindazt, ami a jelenleg hatalmat gyakorló politikai elitből hiányzik. A mostani vezetők neve ugyanis egybeforrt a korrupcióval, a hatalommal való visszaéléssel és a gazdasági mélyrepüléssel. A brazil szenátus fele és a kongresszus harmada érintett valamilyen korrupciós ügyben. A korábbi munkáspárti elnöknek, Dilma Rousseffnek vádeljárás után, pénzügyi machináció miatt kellett távoznia. A jelenlegi konzervatív vezető, a rendkívül népszerűtlen Michel Temer ellen szintén vizsgálat folyik korrupció miatt.

Az októberi elnökválasztás baloldali favoritját, Luiz Inácio Lula da Silvát 12 éves börtönbüntetésre ítélték, amiért egyebek között kenőpénzt – pontosabban egy luxuslakást fogadott el – egy építési vállalattól. Az ország valaha volt legnépszerűbb elnöke állítása szerint kész a börtönből is kampányolni. Ezt törvényes keretek között nem teheti meg a munkáspárti politikus, Lulát azonban ez cseppet sem zavarja, és továbbra is azzal áltatja híveit, hogy ismét ő lehet az elnökük. Az emberek pedig a jelek szerint hisznek neki, hiszen továbbra is vezeti a közvélemény-kutatásokat.