Előfizetés

Ismét a klímakatasztrófáért felelős erőműveket hozná helyzetbe Trump

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.08.21. 17:48

Fotó: Pete Saloutos / AFP
Megszűnhet a szén-dioxid-kibocsátást egyszer már jelentősen korlátozó Tiszta Energia Terv.
A Környezetvédelmi Hivatal (EPA) kedden terjesztette elő az erőművek szén-dioxid-kibocsátásának újraszabályozására vonatkozó terveket - írja az MTI. 
A Trump-adminisztráció ezzel megszüntetné az előző elnök, Barack Obama klímaváltozással kapcsolatos erőfeszítéseinek egyik fő elemét, az úgynevezett Tiszta Energia Tervet.

A Környezetvédelmi Hivatal új szabályozása lehetővé tenné, hogy a tagállamok a maguk belátása szerinti szabályokat dolgozzanak ki szénerőműveikre. Sőt, ha úgy látják jónak, akár engedélyt is kérjenek a szén-dioxid-kibocsátás korlátozásának megszüntetésére.
A javaslat ismét jelentősen megnövelné a szén-dioxid-kibocsátás egyszer már korlátozott mértékét, és lehetőséget teremtene a tagállamoknak arra, hogy a környezetet kevésbé szennyező gáz-, szél-, és napenergia felhasználása helyett a szénerőművek fejlesztésére összpontosítsanak.
Az EPA egyelőre vitára bocsátja a tervezetet, és várhatóan jövő év elején dönt a végleges formájáról, majd a bevezetéséről.

Elmaradt a fieszta Athénban

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2018.08.21. 17:48

Fotó: IAKOVOS HATZISTAVROU / AFP
A megváltás napjának nevezte kedden Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök, hogy hazája hétfőn kikerült a hitelmegállapodás hatálya alól. Az összes jelentősebb görög televíziós csatorna által közvetített megszólalásában azt is közölte, megérte küzdeni a görög népnek.
A beszéd Ithakában hangzott el, a színhely megválasztása nem véletlen: a leleményes Odüsszeusz ide tért vissza vándorlásai során, így a sziget egyfajta happy end jelképe is. Boldog végről azonban korai beszélni, s a nagy ünneplés el is maradt. Nem csak azért, mert Görögországnak gigantikus hitelt kell visszafizetnie, amely a gazdasági teljesítmény majdnem 180 százaléka. Ne feledjük, az országnak a három mentőcsomaggal összesen 289 milliárd eurót fizettek ki a hitelezők. A visszafogottság oka az volt, hogy a görög hatóságok csődöt mondtak a 96 halálos áldozatot követelő erdőtüzek megfékezésénél, így a hangulat az országban nem éppen felhőtlen. 
A fieszta amiatt is túlzás lenne, mert Athén valójában még addig élvezheti a hitelező trojka – az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) triumvirátusa – kivételes figyelmét, amíg vissza nem fizeti az utolsó eurócentet is. Ennek azonban legkorábbi időpontja 2066. Elvileg ugyan Görögország most már visszatérhetne a nemzetközi piacokra, valójában azonban erre egy ideig nem lesz lehetősége, hiszen a befektetők továbbra sem bíznak a fényes pénzügyi és gazdasági jövőben. Pedig Athén mintegy 20 milliárd dolláros tartalékkal rendelkezik, ami elég lenne arra is, hogy két évig működtessék az államot. Ezt a pénzt azonban nem kívánják felhasználni, de a mindenkori kormányok számára nagy kísértést jelent majd, hogy egy meggondolatlan ígéret teljesítéséért ne nyúljanak e tiltott gyümölcshöz. Ciprasz most ünnepelteti magát, nem is alaptalanul, a választók azonban a jövő évben, a parlamenti választáson mondanak majd ítéletet munkájáról. A kilátások nem jók, a Sziriza felmérések szerint 13 százalékkal marad el a konzervatív Új Demokrácia mögött. A véleményét többször megváltoztató kormányfőről pedig 67 százalék alakított ki negatív véleményt.

Újabb orosz hackerek buktak le

Kárpáti János
Publikálás dátuma
2018.08.21. 16:55

Fotó: Lino Mirgeler / AFP/dpa
Két konzervatív amerikai intézmény ellen irányuló kibernetikai támadás orosz elkövetőit leplezte le a Microsoft. A behatolási kísérletek összefüggésben álltak a novemberben esedékes amerikai "félidős" választásokkal, amelyen egyebek közt újraválasztják a washingtoni képviselőházat, illetve a szenátus egyharmadát.
Az informatikai óriáscég bejelentése szerint a hamis domainnevek felhasználásával történt behatolási kísérletek a Hudson Intézetet és a Nemzetközi Republikánus Intézet elnevezésű elemző műhelyt érintették. Rábukkantak három további hamisított domainnévre is, amelyeket úgy terveztek meg, hogy az amerikai szenátus egyik internetes oldalának tűnjenek.
Néhány héttel ezelőtt a Microsoft már leleplezett egy hackelési kísérletet, egy Missouri állambeli demokrata szenátor sérelmére. Akkor azt állapították meg, hogy orosz kibernetikai bűnözők Claire McCaskill szenátusbeli számítógépes hálózatába próbáltak betörni, sikertelenül.
A behatolási kísérletek módszere a 2016-os amerikai elnökválasztási kampány idején elkövetett orosz kibernetikai támadásokra emlékeztetett. Azoknak az volt a céljuk, hogy ártsanak Hillary Clinton demokrata elnökjelöltnek , és ezzel elősegítsék Donald Trump republikánus jelölt győzelmét. Ezúttal azonban - idézte az amerikai média Brad Smitht, a szoftveróriás elnökét és egyben vezető jogászát -
a hackertevékenység nem az egyik pártnak a másikkal szembeni megsegítésére irányult, hanem alapvetően a demokrácia, illetve az abba vetett bizalom szétzilálására.

Smith szerint nincs jele annak, hogy bárki a megtévesztési kísérlet áldozatává vált volna, ami a jelen esetben azt jelentené, hogy aki rákattint a hamis weboldalra, annak a számítógépe titkos megfigyelés tárgyává, illetve adatlopás elszenvedő alanyává válhat.
A Hudson Intézet nevű agytröszt szóvivője örömének adott hangot, hogy működésük színvonala ilyen mértékű érdeklődést váltott ki a rosszindulatú szereplőkből. A hackerek másik célpontja, a Nemzetközi Republikánus Intézet, amelynek az irányító testületében hat republikánus szenátor foglal helyet, egyelőre nem reagált a Microsoft bejelentésére.