Máshol már leszerepelt az MKB szoftvere

Publikálás dátuma
2018.08.22 06:00

Fotó: Népszava/
Az MKB Bankban frissen bevezetett Flexcube rendszert korábban két Magyarországon is működő bank megvásárolta már, de a Népszava információi szerint mindkét esetben súlyos problémák voltak vele. Erről az MKB vezetői is tudhattak.
Öt napra bezárt június 29-én az MKB Bank és az online szolgáltatások sem voltak elérhetőek, mert a pénzintézetben a teljes informatikai rendszert lecserélték. Bár a bank július 5-én közleményben azt tudatta, hogy az átállás sikeres volt és minden az előzetes terveknek megfelelően történt, néhány nappal később az Azenpenzem.hu szakportál mégis arról számolt be, hogy számos olvasójuk jelezte: azóta sem tudja megfelelően használni a bank szolgáltatásait, például nem tud pénzt utalni. Ezért július 18-án a bank vezetői sajtótájékoztatót tartottak, ahol Kovács Larissza, a bank „ügyfélélmény igazgatója” azt mondta, csak kevés számú hibajelentés érkezett hozzájuk, de ezeket is már megoldották, és volt „néhány elszigetelt bejelentés” (hogy ez pontosan mit jelent, az nem derült ki a tudósításokból), amin akkor még dolgoztak. Ehhez képest a 24.hu még hetekkel később is azt írta, hogy olvasóik rendszeres problémákról számolnak be, volt aki nem tudott pénzt felvenni a vállalkozói számlájáról az ATM-terminálból, más pedig azt írta: a beérkező utalásainak csak az összegét látja, hogy honnan jön a pénz, azt nem. Az elmúlt napokban banki és az MKB rendszerét ismerő informatikai szakemberrel is beszéltünk a működési zavarok lehetséges okairól. A megkérdezettek hangsúlyozták, hogy egy olyan informatikai váltás, amire az MKB vállalkozott, minden bank esetében kritikus helyzetet jelent, mert olyan mennyiségű adatot kell exportálni egyik rendszerből a másikba, hogy azt előzetesen teljeskörűen tesztelni egyszerűen nem lehet, így sok minden élesben történik a váltás során. Forrásaink szerint ugyanakkor az MKB által megvásárolt Flexcube rendszerrel már korábban is adódtak problémák és ez nem volt ismeretlen a hazai bankszektor egyetlen vezetője előtt sem. Egy forrásunk szerint két Magyarországon is működő bank használta a Flexcube-ot évekkel ezelőtt, de végül mindkét pénzintézet vezetői úgy döntöttek, hogy inkább megszabadulnak tőle, mert folyamatos problémákkal szembesültek. - A banki informatika az egyik legbonyolultabb rendszer még az informatikán belül is, ez tény, de így is olyan mennyiségű hibával szembesültünk, hogy végül a váltás mellett döntöttünk - mondta egy forrásunk. Ő a következő példával illusztrálta a helyzetet: egy 25 évre megkötött lakáshitel szerződésnél a bank informatikai rendszerének a kamatok és egyéb költségek alapján 25 évre előre ki kell tudnia számolnia a havi törlesztőrészleteket, majd a törlesztések beérkezésével ezt folyamatosan újrakalkulálni, ha esetleg elmaradás vagy éppen túlfizetés van. Ezek az informatikai műveletek a bankfiókok zárása és a másnapi nyitás között történnek meg, azonban informátorunk szerint előfordult, hogy az említett rendszer egyszerűen nem volt képes időre végezni, így reggel késve tudtak csak kinyitni. Igaz, forrásunk azt is hozzátette, hogy ez még az említett Flexcube rendszer egy korábbi változata volt, azóta nyilván történtek fejlesztések a rendszeren. Egy informatikai cég vezetője azt mondta, egy ilyen nagyságrendű váltás-fejlesztés egy MKB szintű bank esetében nagyságrendileg 80 és 120 millió dollár (22,7-34 milliárd forint) közötti összegbe kerül, ő úgy becsüli, a bank az új rendszerre körülbelül 50 milliót költhetett.
2018.08.22 06:00
Frissítve: 2018.08.22 09:40

Brutális jégeső szaggatta szét a tetőket - áll a kárpótlási bál, forrong a falu

Publikálás dátuma
2018.11.17 10:00
Hiába van új tető számos házon, nincs béke a faluban. Sokak szerint nagyon furcsán és cseppet sem igazságosan osztották el a kár
Fotó: MTI/ Vajda János
Adásvételi szerződéssel is le lehetett „papírozni” a tetőfedést – csakhogy erről nem mindenki tudott.
Pörölyként sújtott le a jégvihar tavaly júniusban a közel háromezres lélekszámú zempléni falura, Megyaszóra: öklömnyi darabok potyogtak az égből, lyukat ütve háztetőn, autón, disznóólon, sufnin, elárasztva padlást és pincét. A település 767 lakóingatlana közül 537 tetőszerkezete megsérült valamilyen mértékben: ez a házak közel négyötödét jelenti. Gyors megoldásként tűzoltók és önkéntesek segítettek fóliát teríteni a tetőkre, hogy addig is védve legyen a ház, amíg összejön a pénz a javításra, vagy a teljes tetőcserére. Eltelt azóta majdnem másfél év, a házak nagy részén új vagy javított födém virít. Ám a faluban nincs béke: sokak szerint ugyanis nagyon furcsán, s cseppet sem igazságosan osztották el a kárenyhítésre érkezett összegeket. - Idén április 23-án hoztak egy rendeletet, miszerint május 31-ig be lehet nyújtani a tetőre költött számlákat, amiket kifizet az önkormányzat. A falu nagy része nem is tudott erről a rendeletről, csak azok értesültek róla, akik közel voltak a tűzhöz: a képviselő-testület tagjai, a hivatal dolgozói, az ő rokonaik, barátaik. Aki meg nem fia-borja senkinek, ahhoz nem értek el a hírek – panaszkodik egy idősebb asszony. Egy másik falubeli hozzáteszi: nem mindenki kért számlát az elvégzett munkáról, mert ha a mester számlát ad, mindjárt hozzácsapja az áfát meg az egyéb költségeket, az ár megugrik, errefelé meg szegény emberek élnek, akiknek minden fillér számít. Számla nélkül meg elvileg nem fizetett kárenyhítést az önkormányzat. Egy kiskaput azonban kinyitott. Magánszemélyek ugyanis köthetnek egymás között adásvételi szerződést, akár tetőfedő anyagról is, az ügylet pedig kétszázezer forintig adómentes. Az önkormányzat honlapjára fel is került egy adásvételi szerződési űrlap, amelyet kitöltve be lehetett vinni a hivatalhoz, s ezt követően utalták a pénzt. - Ezek jó része kamu szerződés volt – állították többen is a faluban lapunknak. Volt, aki tudott olyan szerződésről, amikor valaki a saját lányától vett papíron palát, mások a szomszédokkal kötöttek ilyet. Aki kimaradt a „buliból” most haragos, még akkor is, ha elvileg színlelt szerződést kötött volna. - Jó, mondhatjuk, hogy ez csalás, de sokan mégis így jutottak hozzá három-négyszázezer, sőt, volt, hogy egymillió forinthoz. Van, aki autót vett a pénzből, nem is a tetőre költötte. Akinek volt biztosítása, az eleve nem kapott pénzt az önkormányzattól, csak, ha ez az összeg nem fedezte a teljes kárt. Nem értjük, miért nem hirdették ki mindenkinek, hogy adásvételi szerződés ellenében pénzhez lehet jutni – méltatlankodtak a helyiek.
Azt is sérelmezték, hogy a mai napig nem tudják, mennyi pénz folyt magánszemélyek adományaiból a falu számlájára, s azzal a pénzzel mi történt. Ha szélesebb körben tudnak a kárenyhítéssel élni, akkor sokan nagy tehertől szabadultak volna: van például, aki hitelt vett fel a tetőcserére, mert a biztosítótól kapott pénz csak részben fedezte a költségeket. Azt pedig külön felháborítónak tartják, hogy a polgármesteri hivatal visszautalta a fel nem használt keretet a Belügyminisztériumnak ahelyett, hogy azt az utolsó fillérig a helyiekre költötte volna. Megkerestük Megyaszó független polgármesterét, azt tudakolva, milyen elvek alapján osztották szét a kárenyhítési összegeket, mennyi támogatást kaptak az államtól, mennyi pénz folyt be adományokból a számlájukra, s ennek mekkora részét osztották szét a helyiek között? Hajdú Istvánné a konkrét összegekre vonatkozó kérdésekre nem válaszolt, mondván, hogy lapunk nem ellenőrző szerve az önkormányzatnak, s ők mindennel elszámoltak az illetékes tárca felé. Szavai szerint azok, akik keveset, vagy egyáltalán nem kaptak a kárenyhítési alapból, elégedetlenek, részben ezért is támadják őt vagy a hivatalt. Hozzátette: a jégkárok enyhítésére kapott összeget a Belügyminisztérium által meghatározott szabályok szerint osztották el: aki ennek megfelelt, az kapott pénzt, aki pedig nem, annak akkor sem tudtak adni, ha egyébként jogos lett volna az igénye. E feltételek között nem szerepelt, hogy adásvételi szerződést nem fogadhatnak el, nekik csak az volt a dolguk, hogy ellenőrizzék: valóban került-e új tető házra.
2018.11.17 10:00
Frissítve: 2018.11.17 10:00

Előfordulhat, hogy Elios-ügyben mégis lesz további rendőrségi kutakodás

Publikálás dátuma
2018.11.17 09:19

Fotó: MTI/ Kelemen Zoltán Gergely
Bár az Országos Rendőr-főkapitányság nemrég azt közölte, hogy bűncselekmény hiányában megszüntették a nyomozást a korábban Orbán Viktor veje érdekeltségébe tartozó Elios Innovatív Zrt.-vel szemben, a közvilágítási tendereken egykor taroló céget érintő eljárásról leválasztottak egy azzal korábban egyesített feljelentést, írja a 24.hu. Méghozzá azt, amelyiket a váci közvilágítás korszerűsítése miatt hűtlen, illetve hanyag kezelés miatt tett egy helyi ellenzéki képviselő. A szintén az Eliost érintő feljelentés ügyében könnyen lehet, hogy tovább nyomoz a rendőrség. A Pest megyei településsel kapcsolatos ügyet ugyanis még azelőtt elkülönítették a költségvetési csalás miatt zajlott alapügytől, mielőtt a rendőrség megszüntette volna az utóbbit. Februárban derült ki, hogy Vác is szerepelt az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelentésében, ami a gyanús közvilágítási projekteket sorolta. Vácra 3 ezer új lámpát telepített az Elios 2015-ben, ám az akkor Tiborcz István érdekeltségébe tartozó cég olyan lámpákat is lecserélt, amiket nem lehetett volna. Öt évvel korábban ugyanis egy másik uniós programban már 441 lámpát lecseréltek a településen, azonban ezek közül a fideszes Fördős Attila vezette önkormányzat 211 lámpát cseréltetett le vagy módosíttatott az Eliosszal. Miközben ezeket a lámpákat uniós támogatásból építették ki, és még fenntartási időszakban voltak. Ezért tavaly 20 millió forintra büntette a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a váci önkormányzatot, amit azóta részletekben ki is fizetett. Az ügy azért meglepő, mert ahogy arról korábban írtunk, a nyomozó hatóságok nem vitték túlzásba a bizonyítékgyűjtést.
2018.11.17 09:19