Kitérő választ adott Domokos László az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vezetője Tóth Bertalan szocialista képviselő írásbeli kérdésére, miszerint az ÁSZ kivizsgálja-e a gyanús körülmények között közpénzekből megvásárolt volt Malév-székház ügyét.
Domokos szerint őket csak az országgyűlés vagy a kormány kérheti fel vizsgálatra. Amiről Domokos levele nem szól: a szocialista képviselő gyanúja szerint éppen a kormány volt az, amely milliárdokért és feltűnő sietséggel vásárolta meg a volt székházat egy kormányközeli üzletemberen és egy belizei offshore cégben végződő vállalkozástól. Sőt, azóta a Miniszterelnökség egy újabb ingatlant is vett, a két ügy közös vonása pedig az, hogy az adófizetők pénzével gazdálkodó miniszterelnökség végül a lehető legmagasabb árat fizették ki az épületekért.
Mint arról írtunk, az ügyletre egy tavalyi év végén szintén rohamléptekben összekalapált és áterőltetett jogszabály-módosítás teremtette meg a lehetőséget: a szabály szerint az államnak elővételi joga van örökségvédelemmel rendelkező, világörökségi területen lévő ingatlanokra, ám csak úgy, ha a vételi szándékot az ingatlan felkínálásától számított nyolc napon belül jelzi. Ennyi idő alatt egyébként szinte lehetetlen egy nagy értékű ingatlan piaci értékét felbecsülni, kivéve ha a szemfüles eladó valahogy nem sejti az állami szándékot és jó előre felbecsülteti az ingatlant. Az más kérdés, hogy az eladó abban érdekelt, hogy minél magasabb áron adhasson túl az épületen.
Úgy tűnik azonban, hogy a miniszterelnökség így is biztos volt a dolgában, az év elején ugyanis, - az akkor még Lázár János vezette - tárca pillanatok alatt „lecsapott” az eladásra felkínált volt Malév-székházra, ami igencsak bombaüzletet sejtet – no nem az államnak, hanem az eladónak. Mint arról írtunk: bedőlt nemzeti légitársaság volt székházát több tulajdonosváltás után 2015-ben vette meg egy kormányközeli vállalkozó, a köztévének is műsorokat gyártó Závodszky Zoltán résztulajdonába tartozó Atrium Estate Kft. Az akkori vételár ismeretlen volt, ám az ingatlan tulajdonos cég utolsó mérlegében mindössze 678 millió forint szerepelt tárgyi vagyonként, ami finoman szólva is szimbolikus ár lenne egy több mint háromezer négyzetméteres, Széchenyi-téri ötödik kerületi ingatlanért. Idén viszont az adófizetők pénzéből sáfárkodó miniszterelnökség már 2,6 milliárd forintos vételárat pengethet le a fele részt magyar fele részt és közvetve a belizei offshore cég alá tartozó vállalkozásnak.
A Miniszterelnökség év eleji ügybuzgósága igencsak különös: a névleg örökségvédelmi jogszabály hírére ugyanis sok más, világörökségi területen ingatlannal rendelkező eladó is vérszemet kapott és az általuk megállapított áron eladásra kínálta fel a telkét az államnak. Ám érdekes módon a Fertő kultúrtájon, az Aggteleki Karszton, vagy a Hortobágy környékén lévő, felkínált ingatlanokból egyet sem vett meg az ügyben illetékes földművelési tárca. Sőt, a tárca azt is írásba adta Tóth Bertalannak, hogy „a jogszabály által nyilatkozattételre biztosított 8 napos határidő erre egyébként sem ad lehetőséget.”
Tóth Bertalan az offshore hátterű ingatlanüggyel kapcsolatos kérdéseivel megkereste a
Miniszterelnökséget is, Gulyás Gergely miniszter lényegében csak annyit közölt: az ingatlaneladásoknál minden a jogszabálynak megfelelően történt. A Domokos-vezette ÁSZ pedig a Tóth Bertalan által jelzett, a székházeladás körüli „furcsaságokra” pedig csak annyit írt, hogy a „kockázatelemzésük során hasznosítani fogják”. Erre lesz is alkalmuk: nemrég hasonló módon – bár időközben az állami elővásárlási jog érvényesítését 30 napra emelték – a miniszterelnökség megvásárolta a világörökségi Andrássy út 70. szám alatt lévő irodaházat 9 millió euróért, azaz 2,9 milliárd forintért a svéd milliárdos Olsson-családhoz tartozó Stena-Group egyik magyarországi leányvállalatától.
Az ügylet furasága, hogy a háztömb eladásán régóta ügyködő cég az év elején még 1,7 milliárdra becsülte fel az épület piaci értékét, majd pár hónappal később az OTP ingatlancége, az Inga Kettő Kft. akarta megvenni az épületet, ám akkor már hirtelen 2,9 milliárdos lett az ár. Ekkor lépett a miniszterelnökség és bejelentette az épületre a vételi szándékát, mire az OTP-cég visszalépett, ám maradt a néhány hónap alatt 1,2 milliárddal megdrágult vételár. Mint azt a 24.hu megtudta: Tóth az ügyben feljelentést tett Polt Péter legfőbb ügyésznél különösen nagy értékre elkövetett hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt, az más kérdés, hogy mit vár ettől a képviselő: a volt Fidesz-képviselőjelölt Polt eddig is tucatszám tagadta meg az ilyen és hasonló fura ügyekben a nyomozást.
