Brexit: a tárgyalások "végső szakaszukba" értek

Publikálás dátuma
2018.08.21 20:01

Fotó: AFP/ EMMANUEL DUNAND
Ugyan október közepéről november elejére, vagy "annál nem sokkal későbbre" csúszik a megállapodás az unió Brexit-ügyi főtárgyalója szerint. A brit kilépés 2019. március 29-es időpontja stabilnak tűnik.
Folyamatos tárgyalások kezdődnek az Európai Unió és az Egyesült Királyság között a szigetország tervezett kiválásának feltételeiről, illetve a jövőbeli kapcsolatrendszer kérdéseiről - közölte Michel Barnier, az Európai Bizottság Brexit-ügyi főtárgyalója, írja az MTI.
Barnier a brit Brexit-ügyi miniszterrel, Dominic Raabbal egyeztetett, majd közös sajtótájékoztatójukon arról számolt be, hogy "végső szakaszukba" értek a tárgyalások. Elmondta azt is, hogy rendszeres megbeszéléseket fog folytatni brit partnerével - legközelebb jövőhéten egyeztetnek. Korábban gyakorta arról volt szó, hogy az október közepi EU-csúcsig megállapodásra kell jutniuk a feleknek, de
Barnier most arról beszélt, hogy ez nem a legvégső határidő, az egyezmény tető alá hozása "november eleje környékén, de annál nem sokkal később" még lehetséges.
Hozzátette, idő kell ahhoz is, hogy az Európai Unió és az Egyesült Királyság ratifikálja a szerződést a brit kilépés 2019. március 29-i időpontjáig.
Az uniós főtárgyaló hangsúlyozta: továbbra is komoly nézetkülönbségek vannak a két oldal között bizonyos ügyekben, mindenekelőtt az ír-északír határellenőrzés és a jövőbeli gazdasági kapcsolatok kérdését illetően. Ezt Raab is megerősítette, jelentősnek nevezve a megoldásra váró ügyeket, ugyanakkor kiemelve, hogy lehetséges az egyezmény, amennyiben mindkét fél "ambiciózusan és pragmatikusan" áll a folyamathoz.
Barnier rámutatott, hogy a brit kormány javaslatait tartalmazó fehér könyv bizonyos elemei ellentmondanak az EU által meghatározott tárgyalási irányelveknek. Emellett megismételte: a jövőbeli EU-brit partnerségnek tiszteletben kell tartani a belső piac és az Európa-projekt alapelveit. Szerdán alacsonyabb szinten folytatódnak a Brexit-tárgyalások Brüsszelben.
Témák
Brexit
2018.08.21 20:01

Putyin újra találkozna Trumppal

Publikálás dátuma
2018.10.23 21:24

Fotó: AFP/ Michael Klimentyev
Párizsban hozhatják össze a következő orosz-amerikai elnök találkozót: Vlagyimir Putyin a sértett félnek érzi magát a nagyhatalmak közötti kapcsolatban, aki mindig csak enged.
Javaslatot tett egy Donald Trump amerikai elnökkel november 11-én Párizsban megtartandó újabb személyes megbeszélésre Vlagyimir Putyin orosz államfő, amikor kedden a moszkvai Kremlben fogadta John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadót. Bolton erre kijelentette, hogy Trump örömmel találkozna Putyinnal Párizsban. A francia fővárosban november 11-én számos állam vezetője részt vesz majd az első világháborút lezáró fegyvernyugvás 100. évfordulóján megtartandó megemlékezéseken. Putyin meglepetését fejezte ki azokkal a "barátságtalan" lépésekkel kapcsolatban, amelyeket az Egyesült Államok Oroszországgal szemben tett a Trumppal júliusban Helsinkiben lefolytatott, "konstruktív" kétoldalú csúcstalálkozót követően. "Ez a nézetem szerint egy hasznos, helyenként kemény megbeszélés volt, de végeredményben szerintem eredményes. Számunkra, őszintén szólva néha meglepő azt látni, hogy az Egyesült Államok Oroszországgal szemben abszolút semmi által ki nem provokált, általunk barátságtalannak nevezhető lépéseket tesz" - mondta az orosz elnök a találkozó első, a média számára is nyilvános perceiben.  "Mi meg gyakorlatilag nem is válaszolunk az önök egyetlen lépésére sem. És ez csak folytatódik és folytatódik" - tette hozzá. 
A találkozón Putyin javaslatára a stratégiai stabilitás és a leszerelés kérdéseiről - egyebek között a szárazföldi állomásoztatású közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök (INF) felszámolásáról szóló megállapodásról, a hadászati nukleáris fegyverek csökkentéséről megkötött Start-3 egyezményről és a rakétavédelem egyes elemeinek világűrbeli állomásoztatásáról -, valamint a regionális konfliktusokról esett szó. Putyinnal folytatott találkozóját követően Bolton az Interfax hírügynökség moszkvai székházában megtartott sajtóértekezletén "nagyon produktívnak" minősítette moszkvai megbeszéléseit, de megerősítette, hogy Trump eldöntötte a "megsértett, elavult és nem minden felet kielégítő" az INF-szerződés felmondását. Arra a kérdésre válaszolva, hogy az Egyesült Államok tervezi-e rakéták európai telepítését, az amerikai tisztségviselő kijelentette, hogy Washington "nagyon messze van" ennek a döntésnek a meghozatalától, de hangot adott álláspontjának, hogy a fenyegetést a kontinensen nem Washingtonnak a megállapodásból való kivonulása jelenti, hanem az, hogy Oroszország Európában megsértette a megállapodást. Mint mondta, Moszkva ezt a vádat nem ismeri el.  
Az amerikai elnökválasztásba való orosz beavatkozással kapcsolatban azt mondta, hogy az nem változtatott az eredményen, de bizalmatlanságot szült Oroszországgal szemben.  "Ne avatkozzanak bele az amerikai választásokba!" - figyelmeztetett Bolton. Szavai szerint Washingtonban még nem született döntés arról, hogy az Egyesült Államok a Szkripal-üggyel kapcsolatban vezessen-e be újabb szankciókat Oroszországgal szemben.  A RIA Novosztyi hírügynökség - meg nem nevezett diplomáciai forrásra hivatkozva - azt írta, hogy Bolton kétnapos moszkvai tárgyalásai során igyekezett kifejteni az Egyesült Államok Kínával szembeni gazdasági és katonapolitikai kifogásait. Az informátor valótlanságnak nevezte a moszkvai amerikai nagykövetség közlését, miszerint Kína is téma volt a tárgyalásokon, és kijelentette, hogy az orosz fél közölte a nemzetbiztonsági tanácsadóval: a kínaiakat érintő minden kérdést Pekinggel kell megvitatni.  A hírügynökség forrása szerint a választásokba való orosz beavatkozás ügye csak azért merült fel a tárgyalásokon, hogy a témát "kipipálják". Bolton kétnapos moszkvai tárgyalásai során Putyin elnökön kívül Nyikolaj Patrusevvel, az orosz biztonsági tanács titkárával, valamint Szergej Lavrov külügy- és Szergej Sogju védelmi miniszterrel találkozott. Az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó legutóbb a júliusi helsinki orosz-amerikai csúcsot előkészíteni járt az orosz fővárosban, írja az MTI.
2018.10.23 21:24

Nem izgatta az osztrák útlevél Dél-Tirolt

Publikálás dátuma
2018.10.23 19:56

Fotó: AFP/ Lena Klimkeit
Hiába adták egymásnak a kilincset Ausztria vezető politikusai Bolzanóban a vasárnapi általános választások előtt, azt is hiába ígérte meg - alig hogy hivatalba lépett - Sebastian Kurz kormánya, hogy az olaszországi tartomány német nyelvű lakosainak legkésőbb 2019 elején osztrák állampolgárságot is garantál az olasz mellé, a kormányzó néppárt 3,7 százalékot veszített. Persze a 41,9 százalék így is imponáló eredmény (az SVP 40 százalékos minimumot tűzött ki magának), de az 1948 óta szinte töretlenül hatalmon lévő párt, miként 2013-ban, most is kénytelen lesz koalíciós partnert keresni. Az SVP élén 2014 óta a higgadt, hét gyermekes Arno Kompatscher áll, aki elődjével, a 24 évig kormányzó Luis Durnwalterrel szemben nem a „tartomány atyja” viselkedésmintát követi, hanem inkább racionális menedzser, aki az Európa legfejlettebbnek mondott autonómiáját igyekszik minél kevesebb konfliktussal irányítani.  A ma leggazdagabb olasz tartomány hosszú évtizedekig az osztrák-olasz állandó feszültségek színtere volt, a gondosan kicentizett egyenjogúsági törekvések azonban mára sokkal inkább az egészségügy, a gazdasági fejlődés kérdéseit helyezték előtérbe. A kettős állampolgárság megcsillantása nagyon kevesek szívét dobbantotta meg, nem véletlen, hogy a Béccsel és Rómával egyaránt jó kapcsolatokra törekvő Kompatscher inkább egy egységes európai útlevélnek látná értelmét. Azok a dél-tiroli szélsőséges pártok, amelyek az útlevél megkétszereződésétől reméltek sikert, súlyos mandátumveszteséget szenvedtek. A 35 tagú parlamentben az Ausztriában kormányon lévő szabadságpárt leánypártja 3 képviselői helyéből egyet elveszített, a külön induló Szabadság párt pedig a 6 mandátumából 4-t. Helyettük az Olaszország egészében egyre erősödő szélsőjobboldali Lega Nord ugrott fel 11,1 százalékra a 2013-as 2,5-ről. A Lega, s vezetője, Matteo Salvini belügyminiszter nem feledkezett meg a migráns-kérdésről, sikeresen élezte személyesen is a problémát az alig 2000 menekültet számláló tartományban, főleg a nagyvárosokban. Úgy hírlik, a néppárt a Legával lesz kénytelen koalícióra lépni.   A választások igazi meglepetését egy Paul Köllensperger nevű egykori informatikus okozta. Ő három hónapja alakította meg saját magáról elnevezett pártját, 2013-ban még az Ötcsillagos mozgalomnak volt a tagja. A vállalkozókat megcélzó, de szociális kérdésekben is érzékeny, magát középutasnak nevező mozgalom a voksok 15,2 százalékát kapta, Köllensperger szerint főként a néppárttól vett el szavazatokat.

Történelmi előzmények

Az 550 ezer lakosú tartomány lakóinak kétharmada ma is német ajkú, az évszázadokig az osztrák Tirolhoz tartozó területet Olaszország 1919-ben kapta meg a Habsburg birodalom elleni első világháborús katonai sikereinek jutalmaként.

2018.10.23 19:56