Pokollá lett Paradicsom - Milliók menekülnek Venezuelából

Publikálás dátuma
2018.08.24 11:00

Fotó: AFP/ Luis Robayo
A latin-amerikai országokban egyre ellenségesebbek a humanitárius katasztrófa elől menekülő venezuelaiakkal szemben. Nem árt emlékezni, néhány évtizede még fordított irányú volt a migráció.
Rabszolgák és koldusok – így nevezte a napokban Nicolás Maduro venezuelai elnök azokat az elkeseredett embereket, akik maguk mögött hagyták  a politikai-gazdasági krízis miatt élhetetlenné vált országot, és a környező államokban próbálnak meg új életet kezdeni. Az ENSZ legfrissebb közlése szerint 2015 óta 2,3 millió venezuelai, a lakosság több mint hét százaléka menekült el a súlyos élelmiszer-és gyógyszerhiány miatt, többségük Brazíliába, Chilébe, Kolumbiába, Ecuadorba és Peruba ment – emlékeztetett a The Guardian. 
„Nagyon nehéz volt az ide vezető út, de harcolnom kell a családomért”
 – mondta a brit napilap ecuadori tudósítójának Daniel Luquez munkanélküli ács, akinek évekkel ezelőtt amputálták az egyik lábát, és aki három hét alatt jutott el Tulcán városáig. A csaknem kétezer kilométert stoppal, illetve gyalog tette meg. Nem volt más választása: kétéves lányánál tavaly rákot diagnosztizáltak. A kezelését Luquez pénzkereset nélkül nem tudná finanszírozni. Ecuadorba csak az idén félmillió honfitársa érkezett. Ott sem lesz azonban könnyű dolguk, ugyanis a latin-amerikai országokban egyre kevésbé látják szívesen a tömegével érkező venezuelaiakat. „Nem hiszem, hogy bárki is el tudta volna képzelni, hogy a válság ilyen méreteket ölt” – mondta az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának régiós vezetője. A nemzetközi szervezet szerint semmi jel nem utal arra, hogy csökkenne a kivándorlás intenzitása. Ecuador és több más ország kormánya ezért olyan intézkedéseket vezetett be, amelyekkel reményeik szerint elveszik a venezuelaiak kedvét a beutazástól, de legalább is megnehezíthetik azt. A múlt hétvége óta például Ecuadorba csak érvényes útlevéllel utazhatnak be a felnőtt venezuelai állampolgárok, pedig korábban más okmányokkal is megtehették ezt. A CNN helyszíni tudósítójának sok olyan kétségbeesett ember nyilatkozott a határról, aki útlevél nélkül indult útnak, hiszen hetekkel ezelőtt mit sem tudott a tervezett módosításról. A perui kormány szintén úgy döntött, hogy augusztus 25-től csak érvényes útlevél felmutatása ellenében engedi be a venezuelaiakat az ország területére. Brazíliában nem csupán a kormány – amely Roraima államban augusztus elején rövid időre megtiltotta a venezuelaiaknak a belépést –, hanem a helyiek is világosan a menekültek értésére adták: nem látják őket szívesen. A hétvégén Pacaraimában gyújtogattak több menekülttáborban, s több mint ezer venezuelait kergettek vissza a határ túloldalára. A káosz azután uralkodott el – számolt be az Agencia Brasil állami hírügynökség –, hogy kiraboltak és leszúrtak egy helyi étteremtulajdonost. A tettesek állítólag venezuelaiak voltak. A brazil vezetés bejelentette, hogy az erőszak kordában tartása érdekében erősítést küld a határ menti régióba, miközben továbbra is kész segíteni a humanitárius katasztrófa elől menekülőket, igyekszik több államban szétosztani az embereket.  Néhány évtizede a mostani folyamatnak a fordítottja zajlott le. Venezuela a ’70-es, ’80-as években a régió leggazdagabb állama volt, és sokan kezdtek itt új életet: kolumbiaiak, akik a polgárháború elől menekültek; peruiak, akik megelégelték az Alberto Fujimori vezetése alatt történt emberi jogsértéseket; és chileiek, akik Augusto Pinochet diktatúrája elől kerestek oltalmat. Venezuelára akkor úgy tekintettek, mint a Paradicsomra.
2018.08.24 11:00
Frissítve: 2018.08.24 11:00

Skót dudaszó

Publikálás dátuma
2018.10.20 19:00

Fotó: AFP/ DANIEL-LEAL OLIVAS
A skót duda 1746 óta fegyvernek minősül az angol törvények szerint. Akkor bukott el ugyanis a skót függetlenség a Culloden Moor-i csatában, és az angol törvényhozás szigorúan megtiltotta a használatát, lévén, hogy a klánok sosem vonultak hadba dudaszó nélkül. Hát, elképzelhető, hogy Theresa May sem kedveli a hangját mostanság.
Nem andalodik el a felföldi népdalokon a brit miniszterelnök, mert bizony a székébe is kerülhet, hogy tengelyt akasztott Skóciával. Miről is van szó? Arról, hogy a Brexit tárgyalásai egyáltalán nem haladnak, kicsit sem, így a legvalószínűbb a jelenlegi helyzetben egy „hard Brexit”, ami egészen egyszerűen megegyezések nélküli kilépést jelentene az Egyesült Királyság számára az Európai Unióból – valami olyan jogállást érnének el, mint mondjuk Algéria vagy Líbia. Tehát teljesen és tökéletesen külfölddé válnának – írja a Vasárnapi Hírek. Ezt nagyjából senki sem szeretné, kivéve talán a kiválás legelvakultabb híveit, hiszen hatalmas csapást mérne például a brit gazdaságra. De a Brexit általános társadalmi támogatottsága sem egyértelmű. Már eleve kis többséggel szavazták meg, és ha Észak-Írországot vagy Skóciát tekintjük, ott bizony az unió pártolói voltak nagy többségben. Skóciában például 62 százalékos arányban voksoltak az uniós tagság mellett.

A függetlenség felé

Ezzel érdekes helyzet állt elő. Ugyanis feltevődött a kérdés, miszerint mi fontosabb skót szempontból: az uniós tagság vagy az Egyesült Királyság? Aki azt mondaná, hogy ez a kérdés eldőlt a 2014-es skót függetlenségi népszavazáson, az most téved. Egyrészt, akkor csak 44,7:55,3 arányban döntöttek a választásra jogosultak az Egyesült Királyság mellett, másrészt igen különböző dolog egy prosperáló, uniós Britanniához tartozni, és megint más egy olyanhoz, amely sem nem része a vámuniónak, sem nem engedélyezi a szabad munkavállalást… Nicola Sturgeon, Skócia első minisztere (vagyis miniszterelnöke) már a legelső pillanatokban mély nemtetszését fejezte ki a kilépés iránt. Az események fényében elmondhatjuk: érik a skót függetlenség, már nem nacionalista legenda, múltba révedő merengés, hanem – lévén, hogy nagyon is gyakorlati okai lennének egy skót kiválásnak az Egyesült Királyságból – valós lehetőség. E hónap elején húszezer tüntető követelte Edinburgh utcáin a skót kiválást és önálló csatlakozását az unióhoz.

Újra szavaznának

A Skót Nemzeti Párt hivatalos álláspontját Nicola Sturgeon ismertette két nappal a demonstráció után. Eszerint amennyiben lehetséges, pártja szinte bizonyosan támogatni fog egy második brit népszavazást az európai uniós tagságról. Sőt garanciát követelnek arra, hogy ha a referendumon Skócia az EU-tagság fenntartása mellett voksolna, miközben az Egyesült Királyság többi része a kilépést erősítené meg, akkor Skóciát ne kötelezzék a többiek óhajának elfogadására. Ráadásul akkor egyeznének bele egy második népszavazás ötletébe, ha cserébe Skócia ismét szavazhatna a függetlenségről. Márpedig egy ilyen népszavazás kimenetele a jelenlegi helyzetben kétségtelen volna.

Aggódhat May

Az SNP 35 képviselőjével a harmadik legnagyobb erő a brit parlamentben, de legfrissebb híreink szerint még a tory párt skót tagjai is támogatnák a függetlenséget: Ruth Davidson, a skót toryk vezetője visszavonulását fontolgatja. Daqvid Mundell, Skócia ügyeinek londoni minisztere pedig jelezte, hogy amennyiben a helyzet nem oldódik meg, lemond pozíciójáról. És ez könnyen lemondási hullámot indíthat el az angol kormányban, hiszen a Brexit-tárgyalások helyzete egész egyszerűen reménytelen. Theresa May miniszterelnöki székét elsöpörheti a skót kérdés: hihető tehát, hogy nem a skót dudák bűvös hangjára alszik el mostanság.
2018.10.20 19:00
Frissítve: 2018.10.20 19:00

Lengyelország hűen másolja Orbán receptjét

Publikálás dátuma
2018.10.20 18:15
A Polgári Platform Rafal Trazowski EP-képviselőt indítja Varsóban
Fotó: AFP/ Janek SKARZYNSKI
Előrejelzések szerint a kormányzó Jog és Igazságosság Pártja (PiS) nyeri meg a vasárnapi önkormányzati választásokat Lengyelországban. A voksolás kétfordulós, 2500 polgármesteri és 45 ezernél is több önkormányzati képviselő mandátumáról dönt. Ahol második körre lesz szükség azt november 5-én rendezik meg. A PiS pozíciói ugyan némileg megrendültek, de annak ellenére őrzi vezető szerepét, hogy hónapok óta tüntetések sorozatával illetve egy uniós, a 7 cikkely szerinti eljárással kell szembenéznie. A szélsőjobb lengyel kormányzat a magyar mintát másolva próbálja megőrizni pozícióit – a kedvező nemzetközi gazdasági konjunktúrát kihasználva amolyan rezsicsökkentős szociális intézkedéseket vezetett be, a lengyel nemzeti öntudatra próbál hatni és a migrációval riogat. A gazdasági fellendülés és az életszínvonal emelkedése egyelőre kompenzálni tudja a nagyközönség szemében az antidemokratikus központosító törekvéseket. A két szimbolikus erejű nagyváros, Varsó és Krakkó „bevétele” azonban igencsak kérdéses a PiS számára, ezért a kampányfinisben olyan klipet kezdtek sugározni, amely szerint Donald Tusk liberálisai győzelmük esetén mindenféle erőszak forrásának tekinthető migránsokat készülnek betelepíteni Lengyelországba. A vasárnapi voksolás egyfajta főpróba a jövő évi EP- és lengyel parlamenti, valamint a 2020-as elnökválasztás előtt.  

Döntött az Európai Bíróság

Elrendelte az új lengyel legfelsőbb bírósági törvények végrehajtásának felfüggesztését az Európai Bíróság, ugyanakkor ideiglenes intézkedésként felszólította Varsót a kényszernyugdíjazott bírák visszahelyezésére. Lengyelország ellen az igazságügyi reform miatt indított eljárást az Európai Bizottság, emiatt tiltakozik a lengyel lakosság tetemes része is. A Bizottság szeptember 24-én utalta a bíróság elé az emiatt indított kötelezettségszegési eljárást és gyorsított eljárást illetve ideiglenes intézkedéseket kért arra hivatkozva, hogy a lengyel jogszabály sérti az uniós jogot. Mateusz Morawiecki kormányfő egyelőre nem foglalt állást, a PiS szóvivője azt írta Twitter-oldalán, Lengyelország az EU tagja, és a hatályos uniós joggal összhangban lép majd. 

Szerző
2018.10.20 18:15
Frissítve: 2018.10.20 18:15