Pokollá lett Paradicsom - Milliók menekülnek Venezuelából

Publikálás dátuma
2018.08.24. 11:00

Fotó: Luis Robayo / AFP
A latin-amerikai országokban egyre ellenségesebbek a humanitárius katasztrófa elől menekülő venezuelaiakkal szemben. Nem árt emlékezni, néhány évtizede még fordított irányú volt a migráció.
Rabszolgák és koldusok – így nevezte a napokban Nicolás Maduro venezuelai elnök azokat az elkeseredett embereket, akik maguk mögött hagyták  a politikai-gazdasági krízis miatt élhetetlenné vált országot, és a környező államokban próbálnak meg új életet kezdeni. Az ENSZ legfrissebb közlése szerint 2015 óta 2,3 millió venezuelai, a lakosság több mint hét százaléka menekült el a súlyos élelmiszer-és gyógyszerhiány miatt, többségük Brazíliába, Chilébe, Kolumbiába, Ecuadorba és Peruba ment – emlékeztetett a The Guardian. 
„Nagyon nehéz volt az ide vezető út, de harcolnom kell a családomért”

 – mondta a brit napilap ecuadori tudósítójának Daniel Luquez munkanélküli ács, akinek évekkel ezelőtt amputálták az egyik lábát, és aki három hét alatt jutott el Tulcán városáig. A csaknem kétezer kilométert stoppal, illetve gyalog tette meg. Nem volt más választása: kétéves lányánál tavaly rákot diagnosztizáltak. A kezelését Luquez pénzkereset nélkül nem tudná finanszírozni. Ecuadorba csak az idén félmillió honfitársa érkezett. Ott sem lesz azonban könnyű dolguk, ugyanis a latin-amerikai országokban egyre kevésbé látják szívesen a tömegével érkező venezuelaiakat. „Nem hiszem, hogy bárki is el tudta volna képzelni, hogy a válság ilyen méreteket ölt” – mondta az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának régiós vezetője. A nemzetközi szervezet szerint semmi jel nem utal arra, hogy csökkenne a kivándorlás intenzitása. Ecuador és több más ország kormánya ezért olyan intézkedéseket vezetett be, amelyekkel reményeik szerint elveszik a venezuelaiak kedvét a beutazástól, de legalább is megnehezíthetik azt. A múlt hétvége óta például Ecuadorba csak érvényes útlevéllel utazhatnak be a felnőtt venezuelai állampolgárok, pedig korábban más okmányokkal is megtehették ezt. A CNN helyszíni tudósítójának sok olyan kétségbeesett ember nyilatkozott a határról, aki útlevél nélkül indult útnak, hiszen hetekkel ezelőtt mit sem tudott a tervezett módosításról. A perui kormány szintén úgy döntött, hogy augusztus 25-től csak érvényes útlevél felmutatása ellenében engedi be a venezuelaiakat az ország területére. Brazíliában nem csupán a kormány – amely Roraima államban augusztus elején rövid időre megtiltotta a venezuelaiaknak a belépést –, hanem a helyiek is világosan a menekültek értésére adták: nem látják őket szívesen. A hétvégén Pacaraimában gyújtogattak több menekülttáborban, s több mint ezer venezuelait kergettek vissza a határ túloldalára. A káosz azután uralkodott el – számolt be az Agencia Brasil állami hírügynökség –, hogy kiraboltak és leszúrtak egy helyi étteremtulajdonost. A tettesek állítólag venezuelaiak voltak. A brazil vezetés bejelentette, hogy az erőszak kordában tartása érdekében erősítést küld a határ menti régióba, miközben továbbra is kész segíteni a humanitárius katasztrófa elől menekülőket, igyekszik több államban szétosztani az embereket.  Néhány évtizede a mostani folyamatnak a fordítottja zajlott le. Venezuela a ’70-es, ’80-as években a régió leggazdagabb állama volt, és sokan kezdtek itt új életet: kolumbiaiak, akik a polgárháború elől menekültek; peruiak, akik megelégelték az Alberto Fujimori vezetése alatt történt emberi jogsértéseket; és chileiek, akik Augusto Pinochet diktatúrája elől kerestek oltalmat. Venezuelára akkor úgy tekintettek, mint a Paradicsomra.

Óriási erdőtűz füstjétől fuldoklik Berlin

Publikálás dátuma
2018.08.24. 08:41
A jüteborgi erdőtűz füstje Berlint is beterítette. Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Négyszáz hektáron pusztítanak a lángok a német főváros közelében, a füstfelhő péntek reggelre érte el a berlinieket.
Hatalmas kiterjedésű erdőtűz pusztít Berlintől ötven kilométerre, a Jüteborg nevű kisváros térségében: a több mint 500 focipálya területén tomboló lángok egész éjszaka terjedtek, hiába próbálta több száz tűzoltó és katona megfékezni a tüzet. A természeti katasztrófa miatt három környékbeli községet már kiürítettek, a füstfelhő pedig péntek reggel elérte Berlint is.  Az égett fa szaga városszerte terjeng, a hatóságok arra kérnek mindenkit, hogy tartsák zárva az ajtókat és ablakokat, írja az MTI.
A munkát nehezíti, hogy a talajban jelentős mennyiségben vannak második világháborús gránátok és bombák, már több robbanás is történt - jelentette a Rundfunk Berlin-Brandenburg (RBB) regionális közszolgálati médiatársaság, amely szerint a katasztrófának nincs sérültje.
Németország több régióját hónapok óta aszály sújtja, Berlinben és a főváros körül elterülő Brandenburg tartományban – ahol az erdőtűz keletkezett – április óta nem hullott számottevő csapadék.
Szerző

Elbukott az ausztrál miniszterelnök

Publikálás dátuma
2018.08.24. 08:16
Malcolm Turnbull, távozó ausztrál miniszterelnök
Fotó: Saeed Khan / AFP
Kemény politikai harc során veszített Malcolm Turnbull, akit a korábbi kincstárnok, Scott Morrison válthat a kormányfői poszton.
Lázadás – így jellemezte a Liberális Párt konzervatív képviselőinek forrongó elégedetlenségét korábban Malcolm Turnbull ausztrál kormányfő. Aki nem tudta kezelni a rebelliót, így hamar megoldódott az ausztrál kormányválság, mivel Turnbull miniszterelnök rövid úton lemondott. Miután a kontinensnyi államban a kormányzó párt elnöke a kormányfő, ezért a liberálisok éléről való távozása azt is jelentette, hogy a kabinet éléről is mennie kell. Utóda az eddigi kincstári miniszter, Scott Morrison lesz, aki egy párton belüli bizalmi szavazáson nemcsak Turnbullt, de az ausztrál kabinet belügyminiszterét, Peter Duttont egyaránt kiütve lett az ország új vezetője.
2007 óta egyetlen ausztrál miniszterelnök sem volt képes kitölteni hivatali idejét.

Malcolm Turnbull 2015 szeptembere óta állt a kormány élén. A mérsékelt politikust az utóbbi időben egyre több bírálat érte a liberálisok gyenge közvélemény-kutatási eredményei, valamint egy elveszített utóválasztás miatt. Az ausztrál kormány érezhető népszerűségvesztését jól mutatja, hogy –a mérések szerint az ausztrál Munkáspárt jó esélyekkel készülhet a 2019-es választásokra. A szoros exit poll eredmények kiélezték a belső feszültségeket: a napokban a liberális kabinet 13 minisztere jelentette be lemondását, Peter Dutton belügyminiszter pedig már korábban bizalmi szavazást kért a miniszterelnök ellen – igaz, akkor Malcolm Turnbull győzött vele szemben.
Ám mégis egyértelmű volt, hogy sorsa megpecsételődött, elvesztette többségét a frakcióban. Nem véletlenül deklarálta: ha még egy bizalmi szavazást kérnek ellene, akkor lemond a liberális párt elnöki posztjáról, sőt, távozik az ausztrál parlamentből is. Hogy képviselőségéről lemond, azt jelenti, utóválasztást kell tartani megüresedett mandátumért. Ez már csak azért is életbevágóan fontos a kabinet számára, mert a liberálisok egyetlen mandátumos többséggel rendelkeznek a törvényhozásban. Úgyhogy utódja nincs könnyű helyzetben, nem kizárt, hogy előrehozott választást irat ki.
Az új kormányfő, az 50 éves Morrison szintén a Liberális Párt mérsékelt szárnyához sorolható. (Az említett pártbéli hatalmi harcban azt az egyértelműen konzervatív Peter Dutton belügyminisztert győzte le, aki rendre a bevándorlók ellen hangolta a közvéleményt, igazi keményvonalas politikusként.) Igaz, bevándorlás-ügyben Scott Morrison sem újonc: 2007 óta vesz részt a parlamenti munkában és Tony Abbot kormányzása alatt épp bevándorlási miniszterként hozott kemény és sokszor kritizált migrációellenes lépéseket. A „stop the boats”-program keretében fékezte a tengeri úton történő bevándorlást, és fenntartotta az ausztrál kormány offshore, azaz országon kívüli menekülttáborait, ahol a VS.hu 2014-es cikke szerint embertelen körülmények között tartják fogva az ausztrál partokról visszaszállított bevándorlókat.
Szerző
Frissítve: 2018.08.24. 08:41