Pokollá lett Paradicsom - Milliók menekülnek Venezuelából

Publikálás dátuma
2018.08.24 11:00

Fotó: AFP/ Luis Robayo
A latin-amerikai országokban egyre ellenségesebbek a humanitárius katasztrófa elől menekülő venezuelaiakkal szemben. Nem árt emlékezni, néhány évtizede még fordított irányú volt a migráció.
Rabszolgák és koldusok – így nevezte a napokban Nicolás Maduro venezuelai elnök azokat az elkeseredett embereket, akik maguk mögött hagyták  a politikai-gazdasági krízis miatt élhetetlenné vált országot, és a környező államokban próbálnak meg új életet kezdeni. Az ENSZ legfrissebb közlése szerint 2015 óta 2,3 millió venezuelai, a lakosság több mint hét százaléka menekült el a súlyos élelmiszer-és gyógyszerhiány miatt, többségük Brazíliába, Chilébe, Kolumbiába, Ecuadorba és Peruba ment – emlékeztetett a The Guardian. 
„Nagyon nehéz volt az ide vezető út, de harcolnom kell a családomért”
 – mondta a brit napilap ecuadori tudósítójának Daniel Luquez munkanélküli ács, akinek évekkel ezelőtt amputálták az egyik lábát, és aki három hét alatt jutott el Tulcán városáig. A csaknem kétezer kilométert stoppal, illetve gyalog tette meg. Nem volt más választása: kétéves lányánál tavaly rákot diagnosztizáltak. A kezelését Luquez pénzkereset nélkül nem tudná finanszírozni. Ecuadorba csak az idén félmillió honfitársa érkezett. Ott sem lesz azonban könnyű dolguk, ugyanis a latin-amerikai országokban egyre kevésbé látják szívesen a tömegével érkező venezuelaiakat. „Nem hiszem, hogy bárki is el tudta volna képzelni, hogy a válság ilyen méreteket ölt” – mondta az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának régiós vezetője. A nemzetközi szervezet szerint semmi jel nem utal arra, hogy csökkenne a kivándorlás intenzitása. Ecuador és több más ország kormánya ezért olyan intézkedéseket vezetett be, amelyekkel reményeik szerint elveszik a venezuelaiak kedvét a beutazástól, de legalább is megnehezíthetik azt. A múlt hétvége óta például Ecuadorba csak érvényes útlevéllel utazhatnak be a felnőtt venezuelai állampolgárok, pedig korábban más okmányokkal is megtehették ezt. A CNN helyszíni tudósítójának sok olyan kétségbeesett ember nyilatkozott a határról, aki útlevél nélkül indult útnak, hiszen hetekkel ezelőtt mit sem tudott a tervezett módosításról. A perui kormány szintén úgy döntött, hogy augusztus 25-től csak érvényes útlevél felmutatása ellenében engedi be a venezuelaiakat az ország területére. Brazíliában nem csupán a kormány – amely Roraima államban augusztus elején rövid időre megtiltotta a venezuelaiaknak a belépést –, hanem a helyiek is világosan a menekültek értésére adták: nem látják őket szívesen. A hétvégén Pacaraimában gyújtogattak több menekülttáborban, s több mint ezer venezuelait kergettek vissza a határ túloldalára. A káosz azután uralkodott el – számolt be az Agencia Brasil állami hírügynökség –, hogy kiraboltak és leszúrtak egy helyi étteremtulajdonost. A tettesek állítólag venezuelaiak voltak. A brazil vezetés bejelentette, hogy az erőszak kordában tartása érdekében erősítést küld a határ menti régióba, miközben továbbra is kész segíteni a humanitárius katasztrófa elől menekülőket, igyekszik több államban szétosztani az embereket.  Néhány évtizede a mostani folyamatnak a fordítottja zajlott le. Venezuela a ’70-es, ’80-as években a régió leggazdagabb állama volt, és sokan kezdtek itt új életet: kolumbiaiak, akik a polgárháború elől menekültek; peruiak, akik megelégelték az Alberto Fujimori vezetése alatt történt emberi jogsértéseket; és chileiek, akik Augusto Pinochet diktatúrája elől kerestek oltalmat. Venezuelára akkor úgy tekintettek, mint a Paradicsomra.
2018.08.24 11:00
Frissítve: 2018.08.24 11:00

Elfogadták a demokráciát segítő civilek támogatásáról szóló EP-jelentést

Publikálás dátuma
2018.12.10 22:03
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Megszavazta az Európai Parlament állampolgári jogi bizottsága a jogállamot védelmező civil szervezeteknek jutó támogatás jelentős növelését előíró határozatát.
Eszerint az EP a következő hétéves pénzügyi ciklusban folyó áron több mint 1,8 milliárd eurót javasol elkölteni az EU értékeinek és normáinak az előmozdítására és védelmére. Ez háromszor annyi, mint amennyit a jogszabályt előterjesztő Európai Bizottság javasolt. A képviselőtestület ebből 850 milliót fordítana a jogállamiságot, a demokráciát és az alapvető jogok érvényesülését segítő projektekre, és gondoskodna arról, hogy ennek felét a civil szervezetek kapják. Az EP állampolgári jogi bizottságában hétfő este elfogadott jelentés a 2021-ben kezdődő új költségvetési ciklus Polgárok, Egyenlőség, Jogok és Értékek nevű támogatási programjáról szóló parlamenti álláspontot rögzíti. A szakbizottsági jóváhagyást követően a parlamenti tárgyalóküldöttségnek a kormányok képviselőiből álló EU Tanáccsal kell megállapodnia a program céljairól és finanszírozásáról. A Bodil Valero svéd zöldpárti EP-képviselő által készített jelentés leszögezi, hogy az Európai Uniónak növelnie kell az uniós értékek előmozdításával foglalkozó civil szervezetek támogatását helyi, regionális, nemzeti és európai szinten. A határozat szerint az EU-nak többek között pénzügyi segítséget kell nyújtania a jogállamiság helyzetét figyelemmel kísérő emberijog-védőknek, az alapvető jogok védelme terén tevékenykedő társadalmi szervezeteknek, a visszaélést bejelentő személyek védelmét végzőknek, a média szabadságának előmozdítására irányuló kezdeményezéseknek, a hatóságok elszámoltathatóságát szorgalmazó és ellenőrző nem-kormányzati szférának. Az elfogadott álláspont szerint ha egy tagállamban súlyos és gyors romlás történik a jogállamiság tiszteletben tartása terén, akkor az Európai Bizottság gyorsított eljárásban nyújthat támogatást a demokratikus párbeszéd elősegítését végző civilek számára. Abban az esetben, amikor az Európai Bizottság jogállamisági eljárást indít egy tagállammal szemben, vagy az EU intézményei elindítják a 7. cikkelyes folyamatot, a kormányokból álló EU Tanács – bizottsági javaslatra – úgy dönthet, hogy az országnak szánt pénzügyi támogatás egy részét átcsoportosítják a Polgárok, Egyenlőség, Jogok és Értékek nevű programra.
2018.12.10 22:03

Macron bejelentette: emelik a minimálbért Franciaországban

Publikálás dátuma
2018.12.10 20:50

Fotó: AFP/ YOAN VALAT
Egy sor intézkedést jelentett be a köztársasági elnök a sárga mellényesek újabb hétvégi zavargásai után. Nem adóztatják meg a túlórát és az év végi prémiumot.
Száz euróval emelik a minimálbért 2019 januárjától Franciaországban. Egyebek mellett ezt jelentette be hétfő esti, 13 perces televíziós szózatában Emmanuel Macron. A francia köztársasági elnök már múlt héten jelezte, átfogó reformokat tervez, hogy megnyugtassa a közvéleményt. Az elmúlt hetekben tüntetéshullám rázta meg az országot, a lecsúszott középosztály tagjai és a legrosszabban keresők tömegesen csatlakoztak a sárga mellényesek mozgalmához, akik óriási gondot okoztak az államfő és pártja számára. Az elnök népszerűsége 20 százalék körülire esett. Macron beszédében kifejtette, elfogadhatatlannak tartja az erőszakot. Megjegyezte ugyanakkor, megérti azokat is, akik az utcára vonultak, s vállalja a felelősséget. A minimálbér emelése mellett bejelentette, hogy semmiféle adóval sem sújtják a túlórát. Nem adóztatják meg az év végi prémiumot sem. Könnyítéseket jelentett be a 2000 eurós nyugdíjnál kevesebbet kereső idősek számára is. A francia elnök közölte, sokan azt szeretnék, hogy visszaállítsa az általa eltörölt nyereségadót. Szerinte ennek nem lenne értelme. Macron úgy vélte, a mostani tiltakozási hullám 40 év rossz döntéseinek az eredménye. Ugyanakkor meggyőződését fejezte ki, hogy összefogással sikerül túljutni a nehézségeken. Szakértők szerint az elnök intézkedései több millió embert érintenek, bár a sárga mellényesek – mint a beszéd után közölték – keveslik a bejelentéseket, ennél is többet akarnak. Így nagy kérdés, sikerül-e az államfőnek megnyugtatnia a kedélyeket.  
2018.12.10 20:50
Frissítve: 2018.12.10 21:02