Előfizetés

Mészáros-Tiborcz: Összenő, aminek össze kell

Népszava-információ
Publikálás dátuma
2018.08.23. 17:19

Fotó: Kovalovszky Dániel- / Népszava illusztráció
Nincs már titkolózás, hivatalosan is üzlettársává fogadta Mészáros Lőrinc nagyvállalkozó Orbán Viktor egyik vejét.
A Tiborcz István tulajdonában lévő BDPST Zrt. ugyanis stratégiai befektetőként megvásárolja a Konzum PE Magántőkealap 20,59 százalékos részvénycsomagját az Appeninn Holdingban. A tranzakció zárását követően a tőzsdei társaság irányítása a 33,2 százalékos tulajdonhányaddal rendelkező Konzum-csoportnál marad. A felek megállapodása szerint a BDPST Group hosszú távú, stratégiai befektetésként kezeli az Appeninn Nyrt.-ben szerzett tulajdonrészét, és a nagytulajdonosok a jövőben közös befektetéseket terveznek a régiós ingatlanpiacon. Az Appeninn Nyrt. csütörtöki közgyűlésén a társaság igazgató tanácsába két új tagot delegálnak Tiborcz Istvánék, olyanokat, akik több évtizedes ingatlanfejlesztési tapasztalattal rendelkeznek. Jászai Gellért, a Konzum Nyrt. elnök-vezérigazgatója merész tervet jelentett be: az Appeninn-nal az a cél, hogy a társaság rövid időn belül a régió legnagyobb növekedési potenciállal rendelkező ingatlan-befektetőjévé váljon. Ehhez  Tiborcz István hozzáfűzte, hogy hosszú ideje kerestek egy ilyen lehetőséget. A kormányfő vejét gyakran hírbe hozzák az egy ideig általa is tulajdonolt Elios Zrt. LED-es közvilágítási tenderével, amelyet uniós közbeszerzési pályázaton nyertek el. Az OLAF csalás elleni szervezet - most már a hazai bűnüldöző szervekkel karöltve -, azt vizsgálja, hogy több településen miért gyenge az Elios Zrt. által üzembe helyezett világítás fényereje, vajon megfelelően hasznosultak-e az uniós pénzek? A Budapesti Értéktőzsdén is szereplő Appeninn Nyrt. júniusban bejelentette, hogy az elkövetkező másfél-két évre tervezett fejlesztési és akvizíciós tervei között szerepel további 69 ezer négyzetméter „A” kategóriás irodaépület vásárlása, 80-100 kiskereskedelmi egység és több mint 35 ezer négyzetméter „A” kategóriás iroda fejlesztése, valamint a Mészáros-csoport tőzsdei érdekeltségeiben rejlő ingatlanfejlesztési- és üzemeltetési lehetőségek további kiaknázása. Nemrég olyan ingatlanokat vett meg az Appeninn, amelyekben Aldi áruházak működnek. Az egyiket az üzletlánc építi, kettőt pedig az ingatlanfejlesztő.
Korábban már többször találkoztak
Fotó: 444 engedélyével

Bírság a Random Capital Broker Zrt.-nek

Csütörtökön jelentette be a Magyar Nemzeti Bank, hogy 9,5 millió forintra bírságolta és a jogsértések megszüntetésére kötelezte a Random Capital Broker Zrt.-t, mert "belső információs jogosultságokat, adatszolgáltatást, nyilvántartási, sztornózási és szűrési rendszereket, valamint a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás megelőzési tevékenységet érintő működési hiányosságokat találtak a 2016. január 1. és 2018. július 13. közötti működés vizsgálatakor. Ügyfélvédelmi okokból már az eljárás során azonnali hatállyal felszólították a társaságot, hogy szervezetén belül csak az arra jogosultaknak biztosítson információs hozzáféréseket. Súlyosító körülményként értékelték, hogy a pénzmosás megelőzési tevékenységet érintő egyes jogsértések huzamosabb ideje fennálltak. Enyhítő körülmény ugyanakkor a szolgáltató csekély piaci súlya és együttműködő magatartása, illetve a jogsértések kiküszöbölésére tett azonnali és tervezett intézkedései - tették hozzá. Kiemelték azt is, hogy a szabálytalanságokból az ügyfeleknek kára nem keletkezett, az ügyfélkövetelések nem kerültek veszélybe. Az MNB rövid időn belül nem először foglalkozott a Random Capital Broker Zrt.-vel: tavaly december 29-én azonnali hatállyal felszólították a brókercéget, hogy szervezetén belül csak a munkakörük alapján arra illetékes személyeknek tegyék lehetővé a szervezeten belüli információhoz való hozzáférést. Akkor jelentették be, hogy átfogó vizsgálatot folytatnak a brókercégnél. A Random Capital, mint arról Virág Ferenc vezérigazgató  többször nyilatkozott, mindig jó szívvel ajánlják a Mészáros-papírokat az ügyfeleiknek. A Portfólónak arra a kérdésére, hogy Mészáros Lőrinc, a cégein keresztül érdekeltséggel bír az MKB Bankban, amelyről az a hír járta, hogy részt vett egyes Mészáros-cégek finanszírozásában a Random Capital vezetője ezt a választ adta: "Amikor azt a kérdést feszegetjük, hogy az akvizíciók finanszírozása csoporton belüli bankokon keresztül történik, akkor hozzá kell azt is tenni, hogy a hitelezés terén Magyarországra is az EU-s direktívák vonatkoznak, amelyek erős gátat szabnak a csoporton belüli finanszírozásnak, tehát egy ázsiai típusú keresztfinanszírozásból eredő krach nálunk nem fordulhat elő. Az uniós előírások a csoporton belüli finanszírozásra nézve pedig jóval szigorúbbak egy külsős hitelügylethez képest. Az is elmondható, hogy a megjelenő információkból nem lehet eldönteni, hogy pontosan, hogy az egyes ügyleteknél melyek is a finanszírozó bankok. A cég vezetői által tett különböző nyilatkozatokból viszont kiderül, hogy nem egy, hanem több pénzintézetről van szó, ezért határozottan lehet azt cáfolni, hogy ezeket a vásárlásokat a csoporthoz közeli bankból, vagy bankokból kikerülő finanszírozással oldanák meg."  Majd így folytatta: "Azt gondolom, hogy akkor, ha egy csoportnak hitelre van szüksége, az azt jelenti, hogy aktív növekedési fázisban van. A hitelnek van egy bizonyos szintje, amit én teljes mértékben egészségesnek gondolok. Itt azért ki kell jelenteni, hogy nincs sok információnk a vállalatok finanszírozásáról, de az látható, hogy a finanszírozás nem egyféleképpen valósul meg. Nem arról van szó, hogy mindent hitelből vásárolnak, hanem egy olyan struktúrát építettek fel, ahol a társaságok a saját pénzeszközeikből, a különböző banki hitelekből, vagy akár magántőkealaphoz köthetően már meglévő pénzekből próbálnak új befektetéseket és akvizíciókat végrehajtani. Még egy gondolat, nagyon fontos kérdés a hitel esetében, hogy az abból vásárolt eszközöknek milyen a jövedelemtermelő képessége, alkalmasak-e a hitel visszafizetésére, és afelett bizonyos eredmény elérésére. Én úgy látom, hogy a Konzumba és az Opusba olyan vállalatok kerülnek, amelyek értéket állítanak elő."   

Nem adjuk Hernádi Zsoltot

Marnitz István
Publikálás dátuma
2018.08.23. 16:58

Fotó: Németh András Péter
Zamecsnik Pétertől megtudtuk: egy zágrábi perben sérülne Hernádi joga a tisztességes eljáráshoz.
A Fővárosi Törvényszék újfent elutasította Hernádi Zsolt Mol-vezér kiadatását Horvátországnak. A bíróság szerint ugyanis a zágrábi perben nem biztosítanák a magyar cégvezető jogát a tisztességes eljáráshoz – tudtuk meg az üzletembert védő Zamecsnik Pétertől. Ezt a törvényszék többek között a horvát alkotmánybíróság és legfelsőbb bíróság döntéseire alapozza. De a – zágrábi kezdeményezésre bevont – svájci választott bíróság is tisztességtelennek ítélte a horvátok büntetőintézkedéseit. Eladdig, hogy elfogultság miatt a bírót ki kellett zárni. Bár Horvátországban eddig csak a másik érintettet, volt kormányfőjüket, Ivo Sanadert ítélték el, Zamecsnik Péter szerint bizonyára egy külföldi állampolgárral szemben se járnának el tisztességesen. Ha viszont a bíróság így látja, a nemzetközi jog alapján már kötelező megtagadni a kiadatást. Emellett az ügyvéd emlékeztetett: az újabb zágrábi kérelem alapjául szolgáló júliusi európai bírósági döntés pusztán azt tiltotta meg, hogy a kiadatást egy olyan eljárásra hivatkozva utasítsák el, amiben az érintett csak tanúként szerepelt. Ám a törvényszék a mostani elutasításban már arra is hivatkozott, hogy azóta egy magyar bíróság egy, Hernádi Zsoltot vádlottként kezelő perben is jogerősen felmentette a Mol-vezért a horvát vádak alól – közölte Zamecsnik Péter. A horvát korrupcióellenes ügyészség lassan évtizedes gyanúja szerint 2009-ben a Mol legnagyobb, de kisebbségi tulajdonosként a Hernádi Zsolt által az akkori kormányfőnek, Ivo Sanadernek fizetett több millió eurós kenőpénz fejében vehette át INA nevű energiatársaságuk irányítását a horvát államtól. Bár a felek váltig tagadnak, Ivo Sanader egy feszült eljárásban, ellentmondásos bizonyítékok alapján rövid időre börtönbe is került. Igaz, azóta saját igazságszolgáltatásuk új, tisztességesebb eljárást rendelt el. Bár Zágráb – a sűrű ottani kormányváltások ellenére – a nemzetközi intézmények bevonásával Hernádi Zsolt kiadatását is lankadatlan követeli Budapesttől, a hazai szervek ezt mindeddig sikerrel gáncsolták. Így az itteni ügyészség és bíróság is megállapította – úgymond a horvát bizonyítékokat bevonó kutakodásaik révén –, hogy Hernádi Zsolt nem kalandozott a tilosban. De Zágráb nem tágít: így ott – immár az elévülés árnyékában – elindult Ivo Sanader új, illetve – távollétében – Hernádi Zsolt büntetőpere is. A viták során a horvát állam kinyilvánította a Mol-kézben lévő INA-részvények visszavásárlási szándékát. Ám ez szintén csak rendkívül vontatottan és számos vargabetűvel halad az útján.

Az ipari alma után az étkezési alma ára is beszakadhat

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.08.23. 11:18

Fotó: AFP
Miközben továbbra sincs egyezség a léalmákról, az étkezési alma felvásárlási ára 130 forintról 70-re csökkent a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke szerint.
Nemcsak az ipari, de az étkezési alma ára is "beszakadni látszik" - mondta Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke, az Országgyűlés alelnöke, írja az MTI.
Az étkezési alma kilónkénti ára az áruházban 400 forint körül van, míg a termelőktől 70 forintért veszik meg azt

- nyilatkozta Jakab. Hozzátette, hogy nemrég még 130 forint volt a felvásárlási ára, és innen csökkent 70 forintra. Ez azt jelenti, hogy az ipari alma árának csökkenése magával húzza az étkezési alma árát is.
Elmondta azt is, a gazdák további tárgyalásokat folytattak a legnagyobb felvásárlóval, aki végül két forinttal emelte volna meg az ipari alma jelenleg 13 forintos kilogrammonkénti átvételi árát. A Magosz-elnök szerint ez még mindig elfogadhatatlan.
Jakab István szerint a megoldást az jelenthetné, ha a gazdák rendelkezésére állna egy saját tulajdonú gyümölcsfeldolgozó üzem, így befolyásolhatnák az árakat. Hozzátette, hogy ennek előkészítését már megkezdték.