Az új tanév közeledtével felpörög a lakásbérleti piac: számos egyetemista és főiskolás keres az utóbbi hetekben az egyetemi városokban kiadó ingatlanokat. Ha elég kitartóan kutakodnak, sokat spórolhatnak. Egy-egy lakást ugyanis többen is hirdetnek, olykor hajmeresztő árkülönbségekkel.
Csaknem egymillió forintot is megtakaríthat havonta például az a szemfüles bérlő, aki az ugyanarra a fővárosi, I. kerületi luxuslakásra közzétett hirdetések közül megtalálja a legolcsóbbat. Nem egy átlagos ingatlanról van persze szó: a Halászbástya lábánál található többszáz négyzetméteres, panorámás ingatlan bérleti díja alsó hangon is havi 1,29 millió forint, de kínálják havi 1,45 és 1,85, és 2,25 millió forintért is. Pedig ugyan arról a lakásról van szó.
A kiadó lakásokat keresők többsége nyilván nem ilyen ingatlanok között nézelődik, ám az átlagos bérlők is jelentős összegeket spórolhatnak, ha tüzetesen átnézik a hirdetéseket. Nincs kevés belőlük:
Egy-egy lakást ugyanis több ingatlaniroda is hirdet. Ha kivesszük a körből azokat a lakásokat, amelyeket kizárólag a tulajdonosuk hirdet, akkor egy kiadó lakásra átlagosan 9 hirdetés jut. Van olyan ingatlan is, amelyről 72 különböző hirdetés is fellelhető a neten.
A tulajdonosok rengeteg felületen hirdetnek, és gyakran túlárazzák lakásukat. Majd amikor rájönnek, hogy ennyiért nem tudják kiadni, lejjebb adnak elvárásaikból, de ezt elfelejtik az összes hirdetési felületükön jelezni – magyarázza a jelenség okát Faragó Péter, a RealMonitor Kft. ügyvezetője. A cég ingyenes Árminimum nevű szolgáltatása azonban - új elemmel bővülve - most már percek alatt kilistázza a kiadó lakásokra is: hol, mennyiért és hányszor hirdetik még ugyanazt.
Néhány gyors próba után jól látszik, hogy az árbeli különbségek nem csupán a fent említett luxuslakás esetén jelentősek. Egy debreceni újépítésű kiadó lakást kínálnak például havi 200 ezer és havi 250 ezer forintért is. Az Árminimum adatai alapján átlagosan 37 ezer forint különbséggel lehet a legolcsóbb és a legdrágább hirdetések alapján ugyanazt a lakást kibérelni (pedig a legkirívóbb árkülönbségeket ki is vették a számításból). A lakásbérleti piacon a káosz-index 23 százalékos, ami azt jelenti, hogy majdnem minden negyedik hirdetés esetében olcsóbban is meg lehet találni ugyanazt a kiadó ingatlant.
Ilyen árkülönbségek elméletileg nem is létezhetnének, az ingatlanközvetítőkkel kötött szerződések szerint ugyanis sem a tulajdonos, sem más közvetítő nem kínálhatja olcsóbban ugyanazt az ingatlant. Mégis léteznek, és nem csak a bérleti piacon, hanem az eladó lakások esetében is. Nem könnyű persze ezeket elsőre kiszúrni, hiszen például a fent említett luxusingatlan az egyik hirdetésben 6, a másikban 7 szobásként szerepel, a debreceni lakást pedig 3, illetve 1,5 szobásként is hirdetik, és a négyzetméterek is jócskán eltérnek.
A tavaly ősszel elindított, magyar fejlesztésű alkalmazás azonban egy gyors telepítés után képes kiszűrni az azonos lakásra vonatkozó hirdetéseket. Az induláskor még csak az eladó használtlakásokra készült el a kereső, mostantól a kiadó lakások között is képes rendet vágni. Faragó Péter szerint az Árminimum segíti az ingatlanpiac tisztulását. A tavaly őszi induláskor úgy fogalmazott: elterjedésével az árbeli különbségek megszűnnek majd, így az ingatlanirodák nem az áraikkal, hanem a szolgáltatásuk minőségével tudnak majd versenyezni.
Bár alig egy év elteltével talán még kevéssé lehet mérleget vonni a sikert illetően, a számok alapján egyelőre nem nagyon látszik a piac tisztulása. A tavalyi 146 ezer használtlakásra jutó több mint egymillió hirdetés ugyan 773 ezerre esett vissza, annak ellenére, hogy most már 150 ezer eladó használtlakás forog a piacon. Ám az ugyanarra az eladó lakásra feladott hirdetések legolcsóbb és legdrágább verziója közötti átlagos különbség 3,7 millió forintról 3,9 millió forintra emelkedett. Igaz, eközben növekedtek a lakásárak is.
Az ingyenes alkalmazást jelenleg mintegy 10 ezren használják, köztük 3 ezer ingatlanközvetítő is. A Reálmonitor leszerződött a nagyobb ingatlanközvetítő cégekkel is: nekik egy olyan szolgáltatást kínálnak havidíjért cserébe, amely azonnal jelzi, ha az adott ingatlanközvetítő által kínált lakások bármelyikére is olcsóbb ajánlatot tartalmazó hirdetést talál. Ezt „jutalékriasztásnak” nevezték el, ha ugyanis egy másik ingatlanos olcsóbban kínálja az adott lakást, a vevők inkább tőle veszik meg, vagyis oda a jutalék.
Az alkalmazás adta lehetőségeket mégsem használják ki az ingatlanosok: ódzkodnak az új rendszerektől, hivatkoznak a tapasztalataikra és a szerződésekre, amely szerint másutt nem kínálhatja az eladó olcsóbban az adott ingatlant – meséli Faragó Péter. Úgy véli: az ingatlanközvetítői szakma meglehetősen felhígult az utóbbi években, ám a „trükkös” ingatlanosok, akik többszáz hirdetés közzétételével próbálnak vevőt szerezni, előbb-utóbb kiesnek majd, és egy átlátható piac alakul ki, minőségi ingatlanközvetítiői szolgáltatásokkal.
