Gyógyítók jajkiáltásai - Visszatartja a kórházak egyes számláit a kincstár

Publikálás dátuma
2018.08.24 07:30
Nem tudni, mikor kapcsolják ki a szolgáltatók a villanyt és a gázt, ha senki nem fizeti ki az intézmény számláit
Fotó: Népszava/ Vajda József
Elkezdik átvilágítani az intézményeket, amire nincs fedezetük, azt nem fizethetik ki – egyelőre bérre és betegellátásra jut pénz.
Noha a kánikula hétvégétől várhatóan kifullad, a kórházak finanszírozási válsága éppen most látszik felforrósodni. Információink szerint az Állami Egészségügyi Ellátó Központban (ÁEEK) már stócban állnak a Magyar Államkincstár (MÁK) által stornózott számlák. A Kincstár augusztusban nem engedte utalni azokat a követeléseket, amelyekre nem volt fedezete az adott költséghelyen az intézménynek. A lapunk által megkérdezett intézményvezetőknél jellemzően az üzemanyag és a közüzemi számlák ragadtak be. Megjegyezték, az utalások letiltása még a bérfizetést nem érinti. Voltak, akik úgy vélték, a következő gondjuk a gyógyításhoz szükséges anyagok, gyógyszerek fizetése lehet. Mint arról korábban beszámoltunk: megszűnt a kórházak mentessége a szigorú gazdálkodási szabályok alól. Idén az Állami Számvevőszék (ÁSZ) nyomatékosan jelezte a kincstárnak: a türelmi időnek vége. Így a jövőben nem költhetnek többet, mint amennyi egy-egy költséghelyen a keretük, akkor sem, ha egyébként van pénzük. Korábban ez a lazítás tette lehetővé az intézményeknek azt, hogy akkor is fizessenek bért és el tudják látni a betegeket, ha az egészségpénztártól kapott ellátmány arra már nem nyújtana fedezetet. Az „alulfinaszírozás” következtében keletkezett adósságokat az állam eddig hagyományosan év végi konszolidációs csomagokkal rendezte.    A most beragadt számlákat akkor lehetne utalni, ha módosítanák a költségkereteket, de erre csak akkor van lehetőség, ha a kórház saját extra bevételhez jutna. Erre pedig nagyon keveseknek van esélyük. Az érintett főigazgatók most abban reménykednek, hogy előbb ér véget a kórházi költségvetési év, minthogy a közszolgáltató kikapcsolná az áramot, vagy a gázt. Egyelőre csak annyit tehettek, hogy levelet írtak a fenntartónak: baj van, ha tud, segítsen. Úgy tudjuk, ezeket a jajkiáltásokat az ÁEEK továbbította az államtitkárságnak. Lapunk megkérdezte a tárcát és a kórházfenntartót is, mit kívánnak tenni azért, hogy az érintett intézményekben például ne kapcsolják ki a közműszolgáltatásokat, illetve hozzájussanak a gyógyításhoz szükséges anyagokhoz. Arról is érdeklődtünk, az érintettek helyett az ÁEEK adhat-e pénzt az intézményeknek – ám eddig nem kaptunk választ. Ellenben úgy értesültünk, hogy az államtitkárság már ki is jelölte azt a 16 kórházat, amit első körben átvilágít. Az intézkedésről Nagy Anikó egészségügyért felelős államtitkár augusztus elején beszélt a Medicalonline szakmai portálnak. A részleteket pedig a múlt héten a gazdasági vezetők értekezletén ismertették. Eszerint első körben négy – kettő adósságmentesen gazdálkodó és kettő eladósodott - intézményt vesznek górcső alá az államtitkárság emberei. Azt vizsgálják, kinek, milyen gazdálkodási elemei vannak, mit csinálnak jól a pozitív szaldós, és mit csinálnak rosszul a tartozást felhalmozók. A terveik szerint a 16 intézmény ellenőrzésével januárra végezhetnek. E vizsgálat azonban nem jelenti azt, hogy a pénzügyminiszter ne küldhetne ezalatt is bármikor, bárhová költségvetési felügyelőt, mint ahogyan – értesüléseink szerint – zajlik az ÁEEK- hez tartozó intézmények esetében a központosított beszerzés előkészítése. Néhány napja az atv.hu írta belső kormányzati forrásra hivatkozva, hogy szűk körben fölvetődött, az egészségügy „rendszerszintű problémáinak” kezelését közös beszerzéssel orvosolnák. Ez azt jelentené, hogy  a kórházak által használt valamennyi  anyag – például kötszer, vegyszer – megvásárlását egyetlen cég bonyolítaná le, és az intézmények mindazt, amire csak szükségük van, csak innen kaphatnák meg. Szakértők szerint ez az ötlet szinte évente előkerül, ám eddig a megvalósítás elől mindig mindenki kihátrált. A feladat ugyanis meglehetősen bonyolult, egyesek szerint már a logisztika szervezésén könnyen bukhat a projekt, de annál jóval rizikósabb, hogy gyakorlatilag szinte nincs két egyforma műtőasztal, orvosi eszköz az intézményekben. Még gumikesztyűből sem lehet mindenhová ugyanazt szállítani. Mások viszont úgy vélik, az Index minapi híre, miszerint egy óriási közbeszerzési osztálynak vásárolta meg az állam az Andrássy úti irodaházat, azt jelenti, hogy hozzáláttak a feladat megvalósításának. Az elmúlt három hónapban már sikerült a kormányzatnak elérnie, hogy szinte egyetlen kórházi vezető se érezze jól magát a bőrében. Az Állami Számvevőszék elnöke, Domokos László el sem ment a Magyar Kórházszövetség e heti rendkívüli ülésére. A távolmaradást a Népszava kérdésére a hivatal sajtóosztálya azzal indokolta, hogy az ÁSZ-nak „nincs vitája a Magyar Kórházszövetséggel, sem a találkozót kezdeményező másik szervezettel, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületével. Ezek ugyanis nem ellenőrzött szervezetek, ugyanakkor az elnökségeikben lévő tisztségviselők maguk is az ÁSZ korábbi, illetve jelenleg is folyamatban lévő ellenőrzéseiben érintett egészségügyi szervezeteket vezetnek.” S így nem teheti meg az ellenőrző hivatal vezetője, hogy az ellenőrzöttekkel találkozzon. E két szervezet azért hívta meg az ÁSZ elnökét, hogy tisztázzák, mire is gondolt Domokos László, amikor arról beszélt, hogy „anarchia és botrány jellemzi a kórházak és szakrendelők működését.” A két szervezet közös állásfoglalást adott ki, amelyben tiltakoztak Domokos nyilatkozata ellen, és arra kérték, jöjjön el rendkívüli elnökségi ülésükre, hogy tisztázzák a helyzetet.
Szerző
2018.08.24 07:30
Frissítve: 2018.08.24 07:30

Milliárdos megrendelést kapott Mészáros Lőrinc veje

Publikálás dátuma
2018.09.23 18:33
A kép illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Tiborcz István után egy újabb vő ér el látványos üzleti sikereket: Mészáros Ágnes férjének cége 1,7 milliárdért épít egy vasúti trafóállomást.
Több mint 1,7 milliárd forintért tervezheti és valósíthatja meg egy vasúti transzformátorállomás rekonstrukcióját a Hajdú-Bihar megyei Ebesen az a Vasútvill Kft., amely mögött – mint azt korábban a 24.hu megírta – közvetve, egy cseh cégen keresztül Homlok Zsolt, Mészáros Lőrinc nagyvállalkozó veje (Ágnes nevű lányának férje) áll. Az Európai Unió Hivatalos Lapjában szombaton megjelent hirdetmény szerint a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) kiírására csak két vállalkozás jelentkezett, a Vasútvill mellett egy ceglédi cég is pályázott. A NIF eredetileg 1,8 milliárdra becsülte a költségeket, de Homlok Zsolt cége elvállalta 1,743 milliárdért is. A kiírás szerint az ár 70 százalékban számított, a többi pontot a szakemberek tapasztalatára, illetve a vállalt jótállási időre lehetett kapni. Homlok Zsolt 2016-ig a Swietelsky vasútépítő cégének ügyvezetője volt, de miután onnan menesztették, így saját vállalkozásba fogott. Alapított egy saját céget is Homlok Zrt. néven, amely szintén elnyert állami megrendeléseket, de az igazán nagy fogás az volt, hogy bevásárolt egy csehországi cégbe, a prágai Rafinanz Promotion s.r.o.-ba, amelyben tőkét is emelt, így közvetve többségi tulajdonosa lett a Vasútvill Kft-nek. Homlok tavaly nyáron vette feleségül Mészáros Ágnest, a miniszterelnök felcsúti bizalmasának lányát, és ebben az évben lett igazgatósági tag a Mészáros-érdekeltségben lévő, vasútépítéssel foglalkozó RM International Zrt-ben is. Az igazán érdekes azonban a Vasútvill Kft., hiszen 2017-ben Homlok kisebb csodát művelt a felsővezetékek gyártására és szerelésére specializálódott vállalkozásban: bevételét megduplázta, a korábban veszteséges cég pedig 1,8 milliárd forint nyereséget termelt.  Ebben az évben az ebesi transzformátorállomás a harmadik jelentősebb közbeszerzés, amit a Vasútvill elnyert a MÁV-tól vagy a NIF-től. A legnagyobb falat a Szabadbattyán-Balatonfüred vonal villamosítása, amit egy másik Mészáros-céggel, az R-Kord Kft-vel együtt végezhetnek 23 milliárd forintért. 
2018.09.23 18:33

Bizonytalanságban tartják a kirúgott szívsebész betegeit

Publikálás dátuma
2018.09.23 17:02

Fotó: kardio.hu/
Elvileg megállapodás született arról, hogy Székely László elvégezheti az előjegyzett műtéteket, de egyelőre a főorvos neve nem szerepel a hétfői kiírásokban. Kirúgása után volt olyan beteg, akit a műtőasztalról vettek le, mást hazaküldtek.
Hiába született az egészségügyért felelős államtitkárság közvetítése mellett megállapodás az intézetvezetésével arról, hogy Székely László szívsebész példátlanul hosszú felmondási ideje alatt még megoperálhatja az előjegyzett betegeit, eddig még az Országos Kardiológiai Intézetből senki nem kereste meg az érintetteket, hogy mikor mehetnek a műtétre. A Népszava információi szerint – noha már operálnia kellene hétfőn – a műtéti kiírások egyikén sem szerepel aznapra a főorvos neve. Székely László szívsebészt a múlt hét szerdán reggel, még a napi műtéti program kezdete előtt azonnali hatállyal állította fel székéből az Országos Kardiológiai Intézet vezetője. A megbízott főigazgató a lépést azzal indokolta, hogy egy államilag finanszírozott szívműtéthez kapcsolódóan privát mellplasztikai műtétet is végzett az orvos egy betegen. Információink szerint ugyanakkor a komplikációkkal zajló szívbillentyű-műtéthez azért hívtak plasztikai sebészt, mert a beavatkozás közben az implantátum kiszakadt. Az intézetben két ilyen eset is történt az egyik még 2017-ben, a másik fél éve. A beavatkozások után közvetlenül azonban egyik esetben sem jelezték a főorvosnak, hogy hibát követett el. Most az egyik asszony egy Facebook-bejegyzésben megírta a valós történetet: szerinte az orvos nem kért pénzt, sőt, ő utóbb se fizetett senkinek azért, mert a műtét közben az egyik kiszakadt mell-implantátumát cserélték.
A kirúgott főorvos visszavételéért eddig 52 orvos írt alá petíciót a vele dolgozó 72-ből. A betegek is szerveződnek, tiltakozva a főorvos elleni eljárás miatt. Néhány nap alatt csaknem 1500-an csatlakoztak a Székely László szívsebész kirúgása ellen tiltakozó csoporthoz. Volt és leendő páciensei állnak ki az orvos mellett és követelik visszahelyezését a posztjára. Sok bejegyzésben aggódnak a múlt hét szerda óta elmaradt műtétjeik miatt. Ezekből már legalább féltucat is lehet. Egyikük, akit éppen a kirúgása napján operált volna a főorvos, azt írta: hogy vele szeptember 19-én csak annyit közöltek: elmaradt a beavatkozás, menjen haza, azóta várja az új időpontot. Volt olyan is, akit fölvittek a műtőbe, és már majdnem elkezdték a kismetszésű eljárás helyett a nagyobb vágással járó operációt, amikor az altatóorvos jelezte: a betegnek ilyen beavatkozásra nincs hozzájáruló nyilatkozat. Ezért őt visszavitték a szobájába, hogy ébredés után tisztázzák vele, vállalja a másik műtéti-technikával is a műtétet. Arról korábban írtunk, az Országos Kardiológia Intézetben Székely László egyedüliként végez, úgynevezett minimál invazív eljárást a szívbillentyű műtéteknél. Ezt azt jelenti, hogy a főorvos öt-hat centiméteres bordaközi metszéssel cserél, vagy ha lehetséges újraépíti a saját elhasználódott szívbillentyűt, ültetett be műszívet. Ezzel a technikával a beteg gyorsabban és kevesebb szövődménnyel gyógyul, mint a hagyományos eljárással, amikor a szegycsont átvágásával nyitják meg a beteg mellkasát. Az országos szaktekintélynek számító Székely László az Egészségügyi Szakmai Kollégium szívsebészeti tagozatának vezetője is.  Úgy tudjuk elbocsátására úgy került sor, hogy előtte se vizsgálat se egyéb eljárás nem zajlott ellene.
Szerző
2018.09.23 17:02