Gyógyítók jajkiáltásai - Visszatartja a kórházak egyes számláit a kincstár

Publikálás dátuma
2018.08.24 07:30
Nem tudni, mikor kapcsolják ki a szolgáltatók a villanyt és a gázt, ha senki nem fizeti ki az intézmény számláit
Fotó: Népszava/ Vajda József
Elkezdik átvilágítani az intézményeket, amire nincs fedezetük, azt nem fizethetik ki – egyelőre bérre és betegellátásra jut pénz.
Noha a kánikula hétvégétől várhatóan kifullad, a kórházak finanszírozási válsága éppen most látszik felforrósodni. Információink szerint az Állami Egészségügyi Ellátó Központban (ÁEEK) már stócban állnak a Magyar Államkincstár (MÁK) által stornózott számlák. A Kincstár augusztusban nem engedte utalni azokat a követeléseket, amelyekre nem volt fedezete az adott költséghelyen az intézménynek. A lapunk által megkérdezett intézményvezetőknél jellemzően az üzemanyag és a közüzemi számlák ragadtak be. Megjegyezték, az utalások letiltása még a bérfizetést nem érinti. Voltak, akik úgy vélték, a következő gondjuk a gyógyításhoz szükséges anyagok, gyógyszerek fizetése lehet. Mint arról korábban beszámoltunk: megszűnt a kórházak mentessége a szigorú gazdálkodási szabályok alól. Idén az Állami Számvevőszék (ÁSZ) nyomatékosan jelezte a kincstárnak: a türelmi időnek vége. Így a jövőben nem költhetnek többet, mint amennyi egy-egy költséghelyen a keretük, akkor sem, ha egyébként van pénzük. Korábban ez a lazítás tette lehetővé az intézményeknek azt, hogy akkor is fizessenek bért és el tudják látni a betegeket, ha az egészségpénztártól kapott ellátmány arra már nem nyújtana fedezetet. Az „alulfinaszírozás” következtében keletkezett adósságokat az állam eddig hagyományosan év végi konszolidációs csomagokkal rendezte.    A most beragadt számlákat akkor lehetne utalni, ha módosítanák a költségkereteket, de erre csak akkor van lehetőség, ha a kórház saját extra bevételhez jutna. Erre pedig nagyon keveseknek van esélyük. Az érintett főigazgatók most abban reménykednek, hogy előbb ér véget a kórházi költségvetési év, minthogy a közszolgáltató kikapcsolná az áramot, vagy a gázt. Egyelőre csak annyit tehettek, hogy levelet írtak a fenntartónak: baj van, ha tud, segítsen. Úgy tudjuk, ezeket a jajkiáltásokat az ÁEEK továbbította az államtitkárságnak. Lapunk megkérdezte a tárcát és a kórházfenntartót is, mit kívánnak tenni azért, hogy az érintett intézményekben például ne kapcsolják ki a közműszolgáltatásokat, illetve hozzájussanak a gyógyításhoz szükséges anyagokhoz. Arról is érdeklődtünk, az érintettek helyett az ÁEEK adhat-e pénzt az intézményeknek – ám eddig nem kaptunk választ. Ellenben úgy értesültünk, hogy az államtitkárság már ki is jelölte azt a 16 kórházat, amit első körben átvilágít. Az intézkedésről Nagy Anikó egészségügyért felelős államtitkár augusztus elején beszélt a Medicalonline szakmai portálnak. A részleteket pedig a múlt héten a gazdasági vezetők értekezletén ismertették. Eszerint első körben négy – kettő adósságmentesen gazdálkodó és kettő eladósodott - intézményt vesznek górcső alá az államtitkárság emberei. Azt vizsgálják, kinek, milyen gazdálkodási elemei vannak, mit csinálnak jól a pozitív szaldós, és mit csinálnak rosszul a tartozást felhalmozók. A terveik szerint a 16 intézmény ellenőrzésével januárra végezhetnek. E vizsgálat azonban nem jelenti azt, hogy a pénzügyminiszter ne küldhetne ezalatt is bármikor, bárhová költségvetési felügyelőt, mint ahogyan – értesüléseink szerint – zajlik az ÁEEK- hez tartozó intézmények esetében a központosított beszerzés előkészítése. Néhány napja az atv.hu írta belső kormányzati forrásra hivatkozva, hogy szűk körben fölvetődött, az egészségügy „rendszerszintű problémáinak” kezelését közös beszerzéssel orvosolnák. Ez azt jelentené, hogy  a kórházak által használt valamennyi  anyag – például kötszer, vegyszer – megvásárlását egyetlen cég bonyolítaná le, és az intézmények mindazt, amire csak szükségük van, csak innen kaphatnák meg. Szakértők szerint ez az ötlet szinte évente előkerül, ám eddig a megvalósítás elől mindig mindenki kihátrált. A feladat ugyanis meglehetősen bonyolult, egyesek szerint már a logisztika szervezésén könnyen bukhat a projekt, de annál jóval rizikósabb, hogy gyakorlatilag szinte nincs két egyforma műtőasztal, orvosi eszköz az intézményekben. Még gumikesztyűből sem lehet mindenhová ugyanazt szállítani. Mások viszont úgy vélik, az Index minapi híre, miszerint egy óriási közbeszerzési osztálynak vásárolta meg az állam az Andrássy úti irodaházat, azt jelenti, hogy hozzáláttak a feladat megvalósításának. Az elmúlt három hónapban már sikerült a kormányzatnak elérnie, hogy szinte egyetlen kórházi vezető se érezze jól magát a bőrében. Az Állami Számvevőszék elnöke, Domokos László el sem ment a Magyar Kórházszövetség e heti rendkívüli ülésére. A távolmaradást a Népszava kérdésére a hivatal sajtóosztálya azzal indokolta, hogy az ÁSZ-nak „nincs vitája a Magyar Kórházszövetséggel, sem a találkozót kezdeményező másik szervezettel, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületével. Ezek ugyanis nem ellenőrzött szervezetek, ugyanakkor az elnökségeikben lévő tisztségviselők maguk is az ÁSZ korábbi, illetve jelenleg is folyamatban lévő ellenőrzéseiben érintett egészségügyi szervezeteket vezetnek.” S így nem teheti meg az ellenőrző hivatal vezetője, hogy az ellenőrzöttekkel találkozzon. E két szervezet azért hívta meg az ÁSZ elnökét, hogy tisztázzák, mire is gondolt Domokos László, amikor arról beszélt, hogy „anarchia és botrány jellemzi a kórházak és szakrendelők működését.” A két szervezet közös állásfoglalást adott ki, amelyben tiltakoztak Domokos nyilatkozata ellen, és arra kérték, jöjjön el rendkívüli elnökségi ülésükre, hogy tisztázzák a helyzetet.
Szerző
Frissítve: 2018.08.24 07:30

Ezrével végzik az amputációkat a kórházakban - így kezelné az orvoshiányt az Emmi

Publikálás dátuma
2019.03.22 12:58
Képünk illusztráció
Fotó: AFP/ Andreas Arnold
180 érsebész szakorvos kellene az egészségügybe, de csak harmad ennyien vannak. Érsebészeti ellátással megelőzhető lenne rengeteg amputáció, de az Emmi inkább csak a dohányzásról szoktatna le.
Magyarországon világviszonylatban is nagyon magas az amputációk száma, évente közel 7000 végtag teljes, vagy részleges eltávolítása történik meg keringészavar miatt. Ez két és félszerese az európai átlagnak, lakosságarányosan pedig a legtöbb ilyen műtét az uniós országok között.
Az amputációk magas száma ugyanakkor nem csak a magyarok rossz egészségi állapotát mutatja, hanem a drámai orvoshiányt is. Mint a Népszava korábban megírta,
miközben évente legalább 15 ezer érműtétre lenne szükség az országban, jelenleg csak 9500-ra telik az érsebészek munkaidejéből.
Az amputációk kiugróan magas számának ügye már az Emberi Erőforrások Miniszté­riumának ingerküszöbét is elérte: az Emmi részletes javaslatot készített az érintett szakmákkal közösen az alsó végtagi amputációk számának csökkentésére, írja a Magyar Nemzet. Az Emmi terve, hogy - megelőzéssel - 2030-ra felére csökkenteni ezeknek a drasztikus beavatkozásoknak a számát. Ehhez már egyeztetés alatt áll a Nemzeti keringési program és a Nemzeti keringési szakpolitikai program 2019–2022. Ennek keretében részletes javaslatokat dolgoztak ki szakorvosok – köztük kardiológusok, érsebészek, interven­ciós radio­lógusok – bevonásával. A minisztérium tervei között szerepel a dohányzás 30 százalékos csökkentése, valamint 10 százalékkal lejjebb vinni azok számát, akik semmi testmozgást nem végeznek.
Nyilvánvaló, hogy abszolút hiány van érsebészből Magyarországon. Az Orvosok Lapja című szakmai újság február végén ismertette az Egészségügyi Szakmai Kollégium Érsebészeti és Angiológiai Tagozatának felmérét, mely szerint tavaly összesen 119 sebész végzett valamiféle érsebészeti ellátást, köztük pedig csak 71 orvos volt, aki teljes munkaidejében ezzel a feladattal foglalkozott. Ám ahhoz, hogy a hazai betegek mindegyike megkapja szükség esetén ezt az ellátást, legalább 180 érsebész szakorvosra lenne szükség. Ezen pedig az sem változtat, ha többen járnak focizni, vagy - Kásler Miklós emberminiszter javaslatára - mindenki a Tízparancsolathoz igazítja életét.
Az érsebész az az orvos, aki az elmeszesedett ereket képes átjárhatóvá tenni, vagy az elzáródásokat másik érrel áthidalni, megstoppolni. Az érsebészeti ellátás hiányában viszont az amputáció marad a betegek egyetlen esélye.

Macron levegőnek nézte Orbánt - videó

Publikálás dátuma
2019.03.22 12:53

Fotó: AFP/ EMMANUEL DUNAND
A magyar miniszterelnök ezt láthatóan zavartan vette tudomásul.
Jelentősen csökkent a magyar miniszterelnök befolyása az Európai Unióban az Európai Néppárt (EPP) szerdai döntése nyomán, amikor felfüggesztették a Fidesz tagságát. S ez már az Európai Tanács csütörtökön kezdődött és ma záruló csúcsértekezletén is nyilvánvalóvá vált. Amint egy, a Twitterre felkerült felvétel is bizonyítja, az ülésre megérkező Emmanuel Macron francia köztársasági elnök egyszerűen levegőnek nézte a magyar miniszterelnököt. Amikor Macron megérkezett, kezét Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnökének vállára tette, Katrín Jakobsdóttir izlandi miniszterelnöknek nagy puszikat adott. Junckerhez hasonlóan üdvözölte Mateusz Morawiecki lengyel kormányfőt, különösen szívélyesen parolázott Jean Michel belga miniszterelnökkel, majd Leo Varadkar ír kormányfővel. A belga és a lengyel kormányfő között ülő Orbánt azonban kimaradt a köszöntésből, amit a magyar miniszterelnök láthatóan némiképp zavartan vett tudomásul.
Témák
EU-csúcs