Gyógyítók jajkiáltásai - Visszatartja a kórházak egyes számláit a kincstár

Publikálás dátuma
2018.08.24 07:30
Nem tudni, mikor kapcsolják ki a szolgáltatók a villanyt és a gázt, ha senki nem fizeti ki az intézmény számláit
Fotó: Népszava/ Vajda József
Elkezdik átvilágítani az intézményeket, amire nincs fedezetük, azt nem fizethetik ki – egyelőre bérre és betegellátásra jut pénz.
Noha a kánikula hétvégétől várhatóan kifullad, a kórházak finanszírozási válsága éppen most látszik felforrósodni. Információink szerint az Állami Egészségügyi Ellátó Központban (ÁEEK) már stócban állnak a Magyar Államkincstár (MÁK) által stornózott számlák. A Kincstár augusztusban nem engedte utalni azokat a követeléseket, amelyekre nem volt fedezete az adott költséghelyen az intézménynek. A lapunk által megkérdezett intézményvezetőknél jellemzően az üzemanyag és a közüzemi számlák ragadtak be. Megjegyezték, az utalások letiltása még a bérfizetést nem érinti. Voltak, akik úgy vélték, a következő gondjuk a gyógyításhoz szükséges anyagok, gyógyszerek fizetése lehet. Mint arról korábban beszámoltunk: megszűnt a kórházak mentessége a szigorú gazdálkodási szabályok alól. Idén az Állami Számvevőszék (ÁSZ) nyomatékosan jelezte a kincstárnak: a türelmi időnek vége. Így a jövőben nem költhetnek többet, mint amennyi egy-egy költséghelyen a keretük, akkor sem, ha egyébként van pénzük. Korábban ez a lazítás tette lehetővé az intézményeknek azt, hogy akkor is fizessenek bért és el tudják látni a betegeket, ha az egészségpénztártól kapott ellátmány arra már nem nyújtana fedezetet. Az „alulfinaszírozás” következtében keletkezett adósságokat az állam eddig hagyományosan év végi konszolidációs csomagokkal rendezte.    A most beragadt számlákat akkor lehetne utalni, ha módosítanák a költségkereteket, de erre csak akkor van lehetőség, ha a kórház saját extra bevételhez jutna. Erre pedig nagyon keveseknek van esélyük. Az érintett főigazgatók most abban reménykednek, hogy előbb ér véget a kórházi költségvetési év, minthogy a közszolgáltató kikapcsolná az áramot, vagy a gázt. Egyelőre csak annyit tehettek, hogy levelet írtak a fenntartónak: baj van, ha tud, segítsen. Úgy tudjuk, ezeket a jajkiáltásokat az ÁEEK továbbította az államtitkárságnak. Lapunk megkérdezte a tárcát és a kórházfenntartót is, mit kívánnak tenni azért, hogy az érintett intézményekben például ne kapcsolják ki a közműszolgáltatásokat, illetve hozzájussanak a gyógyításhoz szükséges anyagokhoz. Arról is érdeklődtünk, az érintettek helyett az ÁEEK adhat-e pénzt az intézményeknek – ám eddig nem kaptunk választ. Ellenben úgy értesültünk, hogy az államtitkárság már ki is jelölte azt a 16 kórházat, amit első körben átvilágít. Az intézkedésről Nagy Anikó egészségügyért felelős államtitkár augusztus elején beszélt a Medicalonline szakmai portálnak. A részleteket pedig a múlt héten a gazdasági vezetők értekezletén ismertették. Eszerint első körben négy – kettő adósságmentesen gazdálkodó és kettő eladósodott - intézményt vesznek górcső alá az államtitkárság emberei. Azt vizsgálják, kinek, milyen gazdálkodási elemei vannak, mit csinálnak jól a pozitív szaldós, és mit csinálnak rosszul a tartozást felhalmozók. A terveik szerint a 16 intézmény ellenőrzésével januárra végezhetnek. E vizsgálat azonban nem jelenti azt, hogy a pénzügyminiszter ne küldhetne ezalatt is bármikor, bárhová költségvetési felügyelőt, mint ahogyan – értesüléseink szerint – zajlik az ÁEEK- hez tartozó intézmények esetében a központosított beszerzés előkészítése. Néhány napja az atv.hu írta belső kormányzati forrásra hivatkozva, hogy szűk körben fölvetődött, az egészségügy „rendszerszintű problémáinak” kezelését közös beszerzéssel orvosolnák. Ez azt jelentené, hogy  a kórházak által használt valamennyi  anyag – például kötszer, vegyszer – megvásárlását egyetlen cég bonyolítaná le, és az intézmények mindazt, amire csak szükségük van, csak innen kaphatnák meg. Szakértők szerint ez az ötlet szinte évente előkerül, ám eddig a megvalósítás elől mindig mindenki kihátrált. A feladat ugyanis meglehetősen bonyolult, egyesek szerint már a logisztika szervezésén könnyen bukhat a projekt, de annál jóval rizikósabb, hogy gyakorlatilag szinte nincs két egyforma műtőasztal, orvosi eszköz az intézményekben. Még gumikesztyűből sem lehet mindenhová ugyanazt szállítani. Mások viszont úgy vélik, az Index minapi híre, miszerint egy óriási közbeszerzési osztálynak vásárolta meg az állam az Andrássy úti irodaházat, azt jelenti, hogy hozzáláttak a feladat megvalósításának. Az elmúlt három hónapban már sikerült a kormányzatnak elérnie, hogy szinte egyetlen kórházi vezető se érezze jól magát a bőrében. Az Állami Számvevőszék elnöke, Domokos László el sem ment a Magyar Kórházszövetség e heti rendkívüli ülésére. A távolmaradást a Népszava kérdésére a hivatal sajtóosztálya azzal indokolta, hogy az ÁSZ-nak „nincs vitája a Magyar Kórházszövetséggel, sem a találkozót kezdeményező másik szervezettel, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületével. Ezek ugyanis nem ellenőrzött szervezetek, ugyanakkor az elnökségeikben lévő tisztségviselők maguk is az ÁSZ korábbi, illetve jelenleg is folyamatban lévő ellenőrzéseiben érintett egészségügyi szervezeteket vezetnek.” S így nem teheti meg az ellenőrző hivatal vezetője, hogy az ellenőrzöttekkel találkozzon. E két szervezet azért hívta meg az ÁSZ elnökét, hogy tisztázzák, mire is gondolt Domokos László, amikor arról beszélt, hogy „anarchia és botrány jellemzi a kórházak és szakrendelők működését.” A két szervezet közös állásfoglalást adott ki, amelyben tiltakoztak Domokos nyilatkozata ellen, és arra kérték, jöjjön el rendkívüli elnökségi ülésükre, hogy tisztázzák a helyzetet.
Szerző
2018.08.24 07:30
Frissítve: 2018.08.24 07:30

Hollik István tudni véli, kik öntötték le a Kossuth-szobrot

Publikálás dátuma
2018.12.19 15:26
Fotó: Facebook / Hollik István
Fotó: /
Kormányellenes aktivisták - mondta sajtótájékoztatóján a kormány politikusa.
Kormányellenes aktivisták öntötték le a Parlamentnél lévő Kossuth-szobrot - mondta Hollik István kormányszóvivő, érthetetlennek nevezve a rongálást. "Mi bajuk van a kormányellenes tüntetőknek Kossuth Lajossal?" - tette fel a kérdést a szóvivő, hozzátéve, hogy erőszak történt az MTVA székháza előtt is.
Hollik István ezután elsorolta az ilyenkor kötelező fideszes lózungokat - "agresszív tüntetők", "erőszakos provokátorok", "a Soros-hálózat tagjai" -, majd a Kossuth téren tartott sajtótájékoztatóján azzal zárta: azok az emberek tüntetnek most és csinálnak törvénytelen akciókat a rendőrökkel szemben, akik 2006-ban politikailag utasították a rendőröket arra, hogy békés tüntetőket kardlapozzanak, verjenek meg
2018.12.19 15:26
Frissítve: 2018.12.19 15:29

Még megfontolja az MTVA, hogy leadja az ellenzék öt pontját (videó)

Publikálás dátuma
2018.12.19 15:12

Fotó: MTI/ Honéczy Barnabás
Pendrájvon vette át a közmédia egyik vezetője a petíciót, amit három napja próbál adásba juttatni a teljes magyar ellenzék. Persze, ez nem jelenti azt, hogy le is adják majd a követeléseket.
Megtört a jég az MTVA székházánál, a közmédia legalább formális gesztust tett a kapuját napok óta ostromló ellenzéknek. Szerdán Tordai Bence, a Párbeszéd országgyűlési képviselője, valamint Barabás Richárd pártszóvivő és Murányi András kommunikációs igazgató kopogtattak a tévészékház ajtaján, ahol bebocsátást nyertek – a biztonsági őrök ezúttal nem lökdöstek meg senkit, igaz, Tordaiék sem próbáltak meg áttörni rajtuk.
Murányit és Barabást később kiküldték a biztonságiak az épületből – Tordai Bencét viszont fogadta Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója,. Dobos átvette pendrájvon hozott ellenzéki petíciót – ezzel végül megtört az MTVA három napos ellenállása, korábban tudomást sem akartak venni az öt követelésről. Azt ugyan Dobos sem ígérte meg, hogy élő adásba kerül az öt pont – arra hivatkozott, hogy politikailag független a közmédia, valamint szerkesztői szabadság van, ezért majd a kollégái döntik el, hogy lemehet-e adásban az öt pont. 
Tegyük hozzá, az MTVA még akkor sem közölt hírt az ellenzéki demonstrációról, amikor hétfőn reggel Hadházy Ákost és Szél Bernadettet a székház kapuján dobták ki fegyveres biztonsági őrök. Tordai élő Facebook-közvetítést adott a megbeszélésről, de őt is videózták, egy komplett tévéstáb figyelte-rögzítette minden lépését. 
Ez az az öt pont, amit eddig semmiképpen nem akartak és nem is hagytak beolvasni a közmédiában: az ellenzéki összefogás
  • A túlóratörvény azonnali visszavonását,
  • kevesebb rendőri túlórát,
  • független bíróságokat,
  • Európai Ügyészséget,
  • független közmédiát
követel a kormánytól, mióta az Országgyűlés fideszes kétharmada szabálytalanul is elfogadta a túlóratörvényt. 
2018.12.19 15:12