Magának drágította a kancellária a volt Malév-székházat

A Miniszterelnökség fél év alatt több mint 300 millió forinttal felértékelte a Lánchíddal szemközti volt Malév-székházat. A baj csak az, hogy a kancellária megveszi és nem eladja az ingatlant.

A tavaly év végi árnál most egymillió euróval többet fizethet ki az egykori magyar légitársaság székházáért a Miniszterelnökség – derült ki a Tóth Bertalan szocialista képviselő által nemrég kikért iratokból. A Miniszterelnökségtől megkérdeztük, hogy a tárca vizsgálja-e, miért drágult meg fél év alatt ennyivel az ingatlan vételára, az adófizetőknek miért kell a jelenlegi árfolyamon nézve cirka 325 millió forinttal többet fizetni egy kormányközeli médiavállalkozónak és egy belize-i offshore cég érdekeltségébe tartozó ingatlanos vállalkozásnak az épületért, netán történhetett-e hűtlen kezelés az ügyben?

Kérdésünkre a tárca az hangsúlyozta: a vételárat szakértői értékbecslés támasztotta alá, reális piaci áron állapodtak meg, így szerintük hűtlen kezelésről, csalásról beszélni "fogalmilag kizárt". Pedig az adásvétel meglehetősen különös körülmények között történt. Mint ismeretes, a kormány még tavaly év végén, december 27-én hozott egy olyan jogszabályt, hogy az államnak elővételi joga legyen világörökségi területen lévő ingatlanokra. A rendeletről már a megszületésekor lerítt, kizárólag arra szolgál, hogy egyes, a kormányköröknek kedves konkrét ingatlanokat magas áron lehessen rásózni az államra. A világörökségi területen lévő épületeket korábban is védték a jogszabályok, az új kormányrendelet csak kereskedelmi és szállodai ingatlanokra vonatkozott, ráadásul hagytak egy kiskaput is a rendeletben, hogy a világörökségi területen eddig is működő ingatlanos NER-vállalkozók ne legyenek kötelesek felajánlani az ingatlanjukat az államnak. (Köztük van a Mészáros Lőrinccel a napokban összebútorozott miniszterelnöki vő, Tiborcz István is.)

Az új szabály furcsa helyzetbe hozta az államot: elővételi jog illeti meg a vételre felkínált ingatlan esetében, de annak eldöntésére, hogy akar-e élni ezzel a joggal, mindössze nyolc napja volt. Ezt a világörökségi ügyekben érintett földművelésügyi tárca is lehetetlenül szűk határidőnek tartotta, ami alatt még egy kis értékű területet sem lehet felbecsültetni, nemhogy egy milliárdos ingatlant. Így az állami vevő gyakorlatilag csak arról tud dönteni, hogy elfogadja-e az eladó által felkínált vételárat vagy sem.

A jelek szerint a Lázár János vezette Miniszterelnökséget nem gyötörték ezek a dilemmák: a Malév-székház megvásárlásáról elsőként beszámoló G7 portál írása szerint a rendelet hatályba lépésének másnapján, december 28-án le is csaptak a felkínált ingatlanra és azonnal be is jegyezték az elővételi jogot az épületre. Nem sokkal később Lázár írásba adta, hogy az állam 8,2 millió euróért venné meg az épületet a korábban a közmédiában vezetői szerepet betöltő, majd a TV2-nek műsorokat beszállító Závodszky Zoltán ingatlancégétől, illetve közvetve a belize-i Matador SA. résztulajdonába tartozó Atrium Estate Ingatlanforgalmazó Kft.-től. A 8,2 millió eurós vételár azért tűnhetett Lázáréknak életszerűnek és piacinak az év elején, mert az Atrium Estate korábban már tárgyalt amerikai befektetőkkel az ingatlan eladásáról. A volt Malév-székház ugyanis a Sofitel Budapest Chain Bridge Hotellel egy épülettömbben helyezkedik el és az éppen a hotel megvásárlásán ügyködő amerikai Starwood Capital Group itteni projektcégének kézenfekvőnek tűnt, hogy egy füst alatt megvegyék a volt Malév-ingatlant is.

A Miniszterelnökségnek felkínált 8,2 milliós ár szükségszerűen meg kellett, hogy egyezzen az amerikaiak ajánlatával. Az üzletre a kormány, pontosabban Orbán Viktor miniszterelnök is rábólintott, február elején kormányhatározat született arról, hogy a „rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból” átcsoportosítsanak 3,3 milliárd forintot a Miniszterelnökséghez, ami nagyjából megfelelt volna a 8,2 millió eurós vételárnak. Azonban ismeretlen okokból jó darabig mégsem jött létre az adásvétel. Aztán a nyár különös fordulatot hozott: az időközben Gulyás Gergely alá került Miniszterelnökség június 11-én újra bejelentette az állam elővételi jogát az épületre. A Miniszterelnökség mostani válaszában úgy fogalmaz, mintha a korábban Lázár János által írásba adott elővételi nyilatkozat nem is létezett volna. Szerintük az elővételre ugyanis csak júniusban nyílt lehetőség, "az államnak korábban ilyen lehetősége nem volt" - fogalmaz talányosan a tárca közleménye, ám azt nem indokolták meg, hogy akkor Lázár mégis miért nyilatkozott úgy, hogy az állam megvenné 8,2 millióért az épületet.

A kancellária június 18-án szerződést kötött az épület felbecsülésére az ingatlanos multi Jones Lang LaSalle ügynökséggel. A tárca augusztus közepén már arról tájékoztatta Tóth Bertalant, hogy a „június 11-én kelt elővásárlási jog gyakorlására (…) 9,2 millió eurós összegű vételáron nyílt lehetősége a Magyar Államnak". Arról a Miniszterelnökség sem számolt be, hogy mégis mi pumpálta fel az ingatlan vételárát egymillió euróval mindössze fél év alatt. A szocialista képviselő kíváncsi volt arra is, hogy kit rejt az ingatlant felerészben eladó belize-i Matador SA., ám a Gulyás-vezette tárca korábban csak annyit közölt, hogy az üzletben minden a jogszabályoknak megfelelően történt. Mint arról már írtunk, Domokos László ÁSZ-elnök nemrég lényegében elhárította, hogy vizsgálódjon a furcsa ingatlanügylet körül.