Magának drágította a kancellária a volt Malév-székházat

Publikálás dátuma
2018.08.24. 08:30
Nem derült ki, mi vitte fel a Malév-székház árát néhány hónap alatt
Fotó: Népszava
A Miniszterelnökség fél év alatt több mint 300 millió forinttal felértékelte a Lánchíddal szemközti volt Malév-székházat. A baj csak az, hogy a kancellária megveszi és nem eladja az ingatlant.
A tavaly év végi árnál most egymillió euróval többet fizethet ki az egykori magyar légitársaság székházáért a Miniszterelnökség – derült ki a Tóth Bertalan szocialista képviselő által nemrég kikért iratokból. A Miniszterelnökségtől megkérdeztük, hogy a tárca vizsgálja-e, miért drágult meg fél év alatt ennyivel az ingatlan vételára, az adófizetőknek miért kell a jelenlegi árfolyamon nézve cirka 325 millió forinttal többet fizetni egy kormányközeli médiavállalkozónak és egy belize-i offshore cég érdekeltségébe tartozó ingatlanos vállalkozásnak az épületért, netán történhetett-e hűtlen kezelés az ügyben? Kérdésünkre a tárca az hangsúlyozta: a vételárat szakértői értékbecslés támasztotta alá, reális piaci áron állapodtak meg, így szerintük hűtlen kezelésről, csalásról beszélni "fogalmilag kizárt". Pedig az adásvétel meglehetősen különös körülmények között történt. Mint ismeretes, a kormány még tavaly év végén, december 27-én hozott egy olyan jogszabályt, hogy az államnak elővételi joga legyen világörökségi területen lévő ingatlanokra. A rendeletről már a megszületésekor lerítt, kizárólag arra szolgál, hogy egyes, a kormányköröknek kedves konkrét ingatlanokat magas áron lehessen rásózni az államra. A világörökségi területen lévő épületeket korábban is védték a jogszabályok, az új kormányrendelet csak kereskedelmi és szállodai ingatlanokra vonatkozott, ráadásul hagytak egy kiskaput is a rendeletben, hogy a világörökségi területen eddig is működő ingatlanos NER-vállalkozók ne legyenek kötelesek felajánlani az ingatlanjukat az államnak. (Köztük van a Mészáros Lőrinccel a napokban összebútorozott miniszterelnöki vő, Tiborcz István is.) Az új szabály furcsa helyzetbe hozta az államot: elővételi jog illeti meg a vételre felkínált ingatlan esetében, de annak eldöntésére, hogy akar-e élni ezzel a joggal, mindössze nyolc napja volt. Ezt a világörökségi ügyekben érintett földművelésügyi tárca is lehetetlenül szűk határidőnek tartotta, ami alatt még egy kis értékű területet sem lehet felbecsültetni, nemhogy egy milliárdos ingatlant. Így az állami vevő gyakorlatilag csak arról tud dönteni, hogy elfogadja-e az eladó által felkínált vételárat vagy sem. A jelek szerint a Lázár János vezette Miniszterelnökséget nem gyötörték ezek a dilemmák: a Malév-székház megvásárlásáról elsőként beszámoló G7 portál írása szerint a rendelet hatályba lépésének másnapján, december 28-án le is csaptak a felkínált ingatlanra és azonnal be is jegyezték az elővételi jogot az épületre. Nem sokkal később Lázár írásba adta, hogy az állam 8,2 millió euróért venné meg az épületet a korábban a közmédiában vezetői szerepet betöltő, majd a TV2-nek műsorokat beszállító Závodszky Zoltán ingatlancégétől, illetve közvetve a belize-i Matador SA. résztulajdonába tartozó Atrium Estate Ingatlanforgalmazó Kft.-től. A 8,2 millió eurós vételár azért tűnhetett Lázáréknak életszerűnek és piacinak az év elején, mert az Atrium Estate korábban már tárgyalt amerikai befektetőkkel az ingatlan eladásáról. A volt Malév-székház ugyanis a Sofitel Budapest Chain Bridge Hotellel egy épülettömbben helyezkedik el és az éppen a hotel megvásárlásán ügyködő amerikai Starwood Capital Group itteni projektcégének kézenfekvőnek tűnt, hogy egy füst alatt megvegyék a volt Malév-ingatlant is. A Miniszterelnökségnek felkínált 8,2 milliós ár szükségszerűen meg kellett, hogy egyezzen az amerikaiak ajánlatával. Az üzletre a kormány, pontosabban Orbán Viktor miniszterelnök is rábólintott, február elején kormányhatározat született arról, hogy a „rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból” átcsoportosítsanak 3,3 milliárd forintot a Miniszterelnökséghez, ami nagyjából megfelelt volna a 8,2 millió eurós vételárnak. Azonban ismeretlen okokból jó darabig mégsem jött létre az adásvétel. Aztán a nyár különös fordulatot hozott: az időközben Gulyás Gergely alá került Miniszterelnökség június 11-én újra bejelentette az állam elővételi jogát az épületre. A Miniszterelnökség mostani válaszában úgy fogalmaz, mintha a korábban Lázár János által írásba adott elővételi nyilatkozat nem is létezett volna. Szerintük az elővételre ugyanis csak júniusban nyílt lehetőség, "az államnak korábban ilyen lehetősége nem volt" - fogalmaz talányosan a tárca közleménye, ám azt nem indokolták meg, hogy akkor Lázár mégis miért nyilatkozott úgy, hogy az állam megvenné 8,2 millióért az épületet. A kancellária június 18-án szerződést kötött az épület felbecsülésére az ingatlanos multi Jones Lang LaSalle ügynökséggel. A tárca augusztus közepén már arról tájékoztatta Tóth Bertalant, hogy a „június 11-én kelt elővásárlási jog gyakorlására (…) 9,2 millió eurós összegű vételáron nyílt lehetősége a Magyar Államnak". Arról a Miniszterelnökség sem számolt be, hogy mégis mi pumpálta fel az ingatlan vételárát egymillió euróval mindössze fél év alatt. A szocialista képviselő kíváncsi volt arra is, hogy kit rejt az ingatlant felerészben eladó belize-i Matador SA., ám a Gulyás-vezette tárca korábban csak annyit közölt, hogy az üzletben minden a jogszabályoknak megfelelően történt. Mint arról már írtunk, Domokos László ÁSZ-elnök nemrég lényegében elhárította, hogy vizsgálódjon a furcsa ingatlanügylet körül.

Nyomoznak az amerikai hatóságok a Microsoft magyar korrupciós ügyei miatt

Publikálás dátuma
2018.08.24. 07:55
Orbán Viktor miniszterelnök (j) fogadja Kevin Turnert, a Microsoft alelnökét a Parlamentben 2012. november 7-én.
Fotó: MTI/Miniszterelnökség
Az amerikai igazságügyi minisztérium és a tőzsdefelügyelet (SEC) is vizsgálja, hogy a Microsoft 2013-2014-ben korrupciós ügyletekbe keveredhetett-e Magyarországon - tudta meg a Wall Street Journal.
A hivatali gyanú szerint az IT-óriáscég a szoftvereit közbeiktatott vállalkozásokon keresztül értékesítette a magyar kormányzati intézményeknek, a haszon jelentős része ezeknél a cégeknél csapódott le - amelyek a profitból magyar kormányzati tisztségviselőket fizethettek le. A WSJ-nek nyilatkozott David Howard a Microsoft egyik vezetője, aki lényegében megerősítette a hírt: eszerint a Microsoft tud arról, hogy 2014-ben "valószínűleg szabálytalanul járt el" és házon belül már le is folytatta a vizsgálatot, jelenleg pedig mindenben együttműködik az igazságügyi minisztériummal és a SEC-kel. A Microsoft az ügyben már elbocsátott négy alkalmazottukat, köztük Papp Istvánt, a Microsoft Magyarország országvezetőjét. Továbbá megszüntette az együttműködést négy olyan közbeiktatott céggel, amelyek a szoftvereket a kormányzati megrendelők felé továbbították.    Papp az újságnak csak annyit mondott: ő csak "pozitív visszajelzéseket kapott" az anyacégétől. A WSJ szerint a történet 2012-ig nyúlik vissza, amikor a Microsoft nagy erőkkel próbálta meggyőzni a magyar kormányt, hogy tartózkodjon versenytársak szabadforrású szoftvereinek a használatától. Ennek szellemében a cég egyik vezetője, Kevin Turner találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel, aki egy csapat kisebb cég vezetőjével érkezett a tárgyalásra. A beszélgetés után következő két évben a Microsoft éves szinten 30 millió dollárnyi szoftvert adott el a vállalkozásoknak, gyakran 30 százalékkal olcsóbban, mint amennyit a magyar kormányzati intézmények fizettek végső felhasználói árként a szoftverek használatáért. Egyelőre nem tudni, hogy az amerikai vizsgálatok mennyire terjednek ki erre a beszállítói körre.  Bár az ügyletre a Microsoft Magyarországon kívüli döntéshozói is rábólintottak, azonban az informatikai óriás most az állítja a WSJ-nek: ez a szabálytalankodó magyar kollégák magánakciója volt. (A cikkben van rá utalás, hogy a Microsoft kedvezményes áron is adhatott szoftvereket, ám a végfelhasználó magyar kormányzati intézmények ebből mit sem érezhettek, mivel a "diszkont" a közbeiktatott cégeknél ragadhatott.)  A sajátos ügylet ugyanakkor felpörgette a Microsoft magyarországi eladásait, így 2015-ös közleményében a magyar leányvállalatot mint a legjobban teljesítő vállalkozását említette (a kimagasló sikert a magyar leány 2013 után produkálta). A WSJ cikke megerősíti lapunk korábbi értesüléseit, miszerint az amerikai hatóságok már régóta tudnak a magyar, legfelsőbb kormányzati köröket, így Orbán közvetlen környezetét érintő korrupciós botrányról.  Emlékeztetőül: a Népszava azt írta: az amerikai nyomozás rendkívül kiterjedt, tíznél több magyar kormányzati intézményt és állami céget vett górcső alá, így az adóhatóság és a rendőrség mellett például a honvédelmi tárcához tartozó HMEI Zrt., illetve az egészségügy beszerzéseiben érdekelt egykori GYEMSZI is célkeresztbe került. (A Microsoft belső vizsgálatához annak a nemzetközi ügyvédi irodának a közreműködését is igénybe vette, amely tíz éve a volt Magyar Telekom montenegrói korrupcióját is vizsgálta.) Ami a konkrétumokat illeti, lapunk úgy tudja: a vizsgált kormányzati megrendelőket nem zavarta, hogy az üzleti Microsoft-szoftverlicencek irracionális ára, megesett, hogy az alapesetben 100 ezer forint körüli Office-licenceket a beszerzési árnál olykor 200 százalékkal drágábban adó viszonteladóktól vásároltak az állami ügyfelek. A korábban a vizsgálat alá vont intézményeknél, illetve állami vállalatoknál dolgozó forrásaink elmondták, a 2014-es választások után az uniós támogatásból bonyolított állami informatikai fejlesztések kulcsszereplője lett Orbán Viktor kormányfő veje Tiborcz István, illetve testvére, Tiborcz Péter. Tiborcz István emellett 2015-ben jelent meg tulajdonosként a szoftverek kereskedelmével is foglalkozó HCS Experts nevű cégben. Tiborcz érezése után a HCS árbevétele hirtelen megduplázódott, közel egymilliárd forintra nőtt, 2016-ban pedig Tiborcz István 389 millió forintot tudott osztalékként kivenni belőle. Ami az ügyet még különösebbé teszi: a korábbi években a cég üzemi eredménye 10-20 százalékos volt az árbevételhez képest addig a 2015-ös rekordévben az árbevétel közel fele lett üzemi eredmény.  
Frissítve: 2018.08.24. 11:35

Gyógyítók jajkiáltásai - Visszatartja a kórházak egyes számláit a kincstár

Publikálás dátuma
2018.08.24. 07:30
Nem tudni, mikor kapcsolják ki a szolgáltatók a villanyt és a gázt, ha senki nem fizeti ki az intézmény számláit
Fotó: Vajda József / Népszava
Elkezdik átvilágítani az intézményeket, amire nincs fedezetük, azt nem fizethetik ki – egyelőre bérre és betegellátásra jut pénz.
Noha a kánikula hétvégétől várhatóan kifullad, a kórházak finanszírozási válsága éppen most látszik felforrósodni. Információink szerint az Állami Egészségügyi Ellátó Központban (ÁEEK) már stócban állnak a Magyar Államkincstár (MÁK) által stornózott számlák. A Kincstár augusztusban nem engedte utalni azokat a követeléseket, amelyekre nem volt fedezete az adott költséghelyen az intézménynek. A lapunk által megkérdezett intézményvezetőknél jellemzően az üzemanyag és a közüzemi számlák ragadtak be. Megjegyezték, az utalások letiltása még a bérfizetést nem érinti. Voltak, akik úgy vélték, a következő gondjuk a gyógyításhoz szükséges anyagok, gyógyszerek fizetése lehet. Mint arról korábban beszámoltunk: megszűnt a kórházak mentessége a szigorú gazdálkodási szabályok alól. Idén az Állami Számvevőszék (ÁSZ) nyomatékosan jelezte a kincstárnak: a türelmi időnek vége. Így a jövőben nem költhetnek többet, mint amennyi egy-egy költséghelyen a keretük, akkor sem, ha egyébként van pénzük. Korábban ez a lazítás tette lehetővé az intézményeknek azt, hogy akkor is fizessenek bért és el tudják látni a betegeket, ha az egészségpénztártól kapott ellátmány arra már nem nyújtana fedezetet. Az „alulfinaszírozás” következtében keletkezett adósságokat az állam eddig hagyományosan év végi konszolidációs csomagokkal rendezte.    A most beragadt számlákat akkor lehetne utalni, ha módosítanák a költségkereteket, de erre csak akkor van lehetőség, ha a kórház saját extra bevételhez jutna. Erre pedig nagyon keveseknek van esélyük. Az érintett főigazgatók most abban reménykednek, hogy előbb ér véget a kórházi költségvetési év, minthogy a közszolgáltató kikapcsolná az áramot, vagy a gázt. Egyelőre csak annyit tehettek, hogy levelet írtak a fenntartónak: baj van, ha tud, segítsen. Úgy tudjuk, ezeket a jajkiáltásokat az ÁEEK továbbította az államtitkárságnak. Lapunk megkérdezte a tárcát és a kórházfenntartót is, mit kívánnak tenni azért, hogy az érintett intézményekben például ne kapcsolják ki a közműszolgáltatásokat, illetve hozzájussanak a gyógyításhoz szükséges anyagokhoz. Arról is érdeklődtünk, az érintettek helyett az ÁEEK adhat-e pénzt az intézményeknek – ám eddig nem kaptunk választ. Ellenben úgy értesültünk, hogy az államtitkárság már ki is jelölte azt a 16 kórházat, amit első körben átvilágít. Az intézkedésről Nagy Anikó egészségügyért felelős államtitkár augusztus elején beszélt a Medicalonline szakmai portálnak. A részleteket pedig a múlt héten a gazdasági vezetők értekezletén ismertették. Eszerint első körben négy – kettő adósságmentesen gazdálkodó és kettő eladósodott - intézményt vesznek górcső alá az államtitkárság emberei. Azt vizsgálják, kinek, milyen gazdálkodási elemei vannak, mit csinálnak jól a pozitív szaldós, és mit csinálnak rosszul a tartozást felhalmozók. A terveik szerint a 16 intézmény ellenőrzésével januárra végezhetnek. E vizsgálat azonban nem jelenti azt, hogy a pénzügyminiszter ne küldhetne ezalatt is bármikor, bárhová költségvetési felügyelőt, mint ahogyan – értesüléseink szerint – zajlik az ÁEEK- hez tartozó intézmények esetében a központosított beszerzés előkészítése. Néhány napja az atv.hu írta belső kormányzati forrásra hivatkozva, hogy szűk körben fölvetődött, az egészségügy „rendszerszintű problémáinak” kezelését közös beszerzéssel orvosolnák. Ez azt jelentené, hogy  a kórházak által használt valamennyi  anyag – például kötszer, vegyszer – megvásárlását egyetlen cég bonyolítaná le, és az intézmények mindazt, amire csak szükségük van, csak innen kaphatnák meg. Szakértők szerint ez az ötlet szinte évente előkerül, ám eddig a megvalósítás elől mindig mindenki kihátrált. A feladat ugyanis meglehetősen bonyolult, egyesek szerint már a logisztika szervezésén könnyen bukhat a projekt, de annál jóval rizikósabb, hogy gyakorlatilag szinte nincs két egyforma műtőasztal, orvosi eszköz az intézményekben. Még gumikesztyűből sem lehet mindenhová ugyanazt szállítani. Mások viszont úgy vélik, az Index minapi híre, miszerint egy óriási közbeszerzési osztálynak vásárolta meg az állam az Andrássy úti irodaházat, azt jelenti, hogy hozzáláttak a feladat megvalósításának. Az elmúlt három hónapban már sikerült a kormányzatnak elérnie, hogy szinte egyetlen kórházi vezető se érezze jól magát a bőrében. Az Állami Számvevőszék elnöke, Domokos László el sem ment a Magyar Kórházszövetség e heti rendkívüli ülésére. A távolmaradást a Népszava kérdésére a hivatal sajtóosztálya azzal indokolta, hogy az ÁSZ-nak „nincs vitája a Magyar Kórházszövetséggel, sem a találkozót kezdeményező másik szervezettel, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületével. Ezek ugyanis nem ellenőrzött szervezetek, ugyanakkor az elnökségeikben lévő tisztségviselők maguk is az ÁSZ korábbi, illetve jelenleg is folyamatban lévő ellenőrzéseiben érintett egészségügyi szervezeteket vezetnek.” S így nem teheti meg az ellenőrző hivatal vezetője, hogy az ellenőrzöttekkel találkozzon. E két szervezet azért hívta meg az ÁSZ elnökét, hogy tisztázzák, mire is gondolt Domokos László, amikor arról beszélt, hogy „anarchia és botrány jellemzi a kórházak és szakrendelők működését.” A két szervezet közös állásfoglalást adott ki, amelyben tiltakoztak Domokos nyilatkozata ellen, és arra kérték, jöjjön el rendkívüli elnökségi ülésükre, hogy tisztázzák a helyzetet.
Szerző