Rejtőzködő tulajdonosok jelentek meg a Lázár-féle kastély mögött

Publikálás dátuma
2018.08.24. 09:21

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Új, a nyilvánosságot kerülő tulajdonosai vannak annak a részvénytársaságnak, amely azt a fényűző vadászkastélyt birtokolja, amitLázár János volt Miniszterelnökséget vezető miniszter és családja földjei vesznek körbe – értesült a 24.hu.
Tíz és húsz közötti létszámú új tulajdonosi köre lehet a batidai vadászkastélyt –Lázár János szerint vadászházat – birtokló részvénytársaságnak: A Grosswiese Zrt. és vele együtt a tanyavilágban felépített luxusingatlan azután került ismeretlen személyekhez, hogy a társaság főtulajdonosa, Kulik Jenő ügyvéd a közelmúltban megvált részvényeinek többségétől.    A cégbíróságon fellelhető iratok alapján a jogász – aki több szálon kötődik Lázárhoz – tulajdonrésze 50 százalék alá csökkent, így a cégnyilvánosságról szóló törvény értelmében törölték a cégadatok közül mint részvényest, írja a portál.
Ugyanakkor e jogszabály alapján azt sem lehet tudni, hogy kik vásárolták meg a társaság részvényeit, ugyanis az új birtokosok tulajdonrésze nem haladja meg egyenként az 50 százalékot, így pedig a kilétük titokban maradhat. A homályba húzódó új részvényesek megjelenése és a háttérbe vonuló főtulajdonos döntése azért érdekes, mert e körülmények tovább ködösítik az ingatlan eddig is titokzatos tulajdonviszonyait. Bár Hódmezővásárhelyen és környékén régóta az a szóbeszéd járta, hogy Lázár János családjáé lehet a vadászkastély, a kormánypárti politikus következetesen tagadta, hogy köze lenne az ingatlanhoz.
Azonban miután a luxusingatlan és a Lázár család birtokainak árulkodó kapcsolatáról beszámolt a Magyar Narancs, Lázár érdekes felvetéssel állt elő. A tárcavezető egy februári sajtótájékoztatón megjegyezte, hogy megpróbál részvényeket szerezni az épületet felhúzó cégben. Nem is okozott különösebb meglepetést, amikor sikerrel járt: júniusi vagyonbevallásából kiderült, hogy hivatalosan is köze van a vadászkastélyhoz. Áprilisban a volt miniszter 8 százalékos tulajdonrészt szerzett a Grosswiese Zrt.-ben.
A portál elsőként Kulik Jenőhöz fordult, akinél főként arról érdeklődtek, hogy kinek adta el a részvényeit, az ügyvéd azonban ezt nem volt hajlandó elárulni. Arról is hallgatott, hogy pontosan mekkora tulajdonrészt tartott meg. Annyit viszont elmondott, hogy az adásvétel után tíz és húsz között van a részvényesek száma.  Megkérdezték tőle azt is, hogy a korábbi 8 százaléknyi részvényvásárlása után Lázár János vásárolt-e további részvényeket, erre Kulik azt válaszolta: szerinte nem. Érdeklődtünk arról is, hogy vajon Lázár János családtagjai vásároltak-e a részvényekből. Erre viszont csak annyit mondott:
„azt kérdezze meg Lázár Jánostól!”

A lap felkereste Lázárt is: a korábbi kancelláriaminiszter helyett egy munkatársa válaszolt, de a többszöri üzenetváltás során sem árulta el, hogy Lázár János családtagjai is az új tulajdonosok között vannak-e.
Szerző

Inkább bíróságra mennek, de nem iratkoznak fel a különadó-listára a civilek

Publikálás dátuma
2018.08.24. 09:00

Fotó: Németh András Péter
A Stop, Soros! törvénycsomagból ugyan kimaradt, az adójogszabályi változások közé ugyanakkor bepakolta a kormány a „migrációt támogató” civil szervezeteket sújtó bevándorlási különadót. 
Ezt azoknak a szervezeteknek kell befizetniük, melyek anyagilag támogatnak a bevándorlást segítő civileket. Az érintetteknek augusztus 25-éig, azaz szombatig kell regisztrálniuk magukat a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV), szeptember 15-éig pedig már le is kell adniuk első bevallásukat.
- A törvényt sikerült úgy megfogalmazni, hogy nincs ember, aki el tudja dönteni, ki vagy mely szervezet számít adóalanynak

– mondta a Népszavának Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója.

 – Elsőrendűen az köteles fizetni, aki bevándorlást segítő szervezeteket támogat anyagilag. Ha ez nem történik meg, akkor kell a kedvezményezettnek fizetnie. Ám ehhez azt is tudni kellene pontosan, mi minősül a bevándorlás elősegítésének. A szervezetünk például semmiféle, a migrációval kapcsolatos tevékenységet nem folytat sem az alapító okirata, sem a projektjei szerint. Egyetlen kapcsolatunk lehet a bevándorláshoz: folyamatosan és minden eszközzel küzdünk a kormány letelepedési kötvényeivel szemben. A jogi igazgató cseppet sem mellékesen fölösleges, káros, propagandajellegű jogszabálynak nevezte a bevándorlási adót . A támogatás 25 százalékának befizetéséből az államnak nem lesz érdemi bevétele, a jogszabály sokkal inkább a civil szervezetek ellehetetlenítésére szolgál. Hasonlóképpen rossz törvénynek tartja a különadót Demeter Áron, az Amnesty International szakértője is, aki megjegyezte: az AI megpróbálja jogi úton bebizonyítani, hogy a törvény káros. - Arról viszont még nem született döntés, hogy regisztráltatjuk-e magunkat – tette hozzá. – Persze, ha a NAV saját hatáskörében úgy gondolja, hogy a törvény ránk is vonatkozik, jogi útra tereljük az ügyet. Ugyanígy nyilatkozott Szabó Máté, a Társaság a Szabadságjogokért szakmai igazgatója is, aki kijelentette: saját megítélésük szerint rájuk nem vonatkozik a regisztrációs kötelezettség, hiszen nem tartoznak az érintettek közé, ha viszont az adóhatóság másként értelmezi a jogszabályt, akkor bírósági eljárásban védik meg igazukat. Szintén nem iratkozik fel a NAV-hoz a Magyar Helsinki Bizottság sem. Zádori Zsolt, a szervezet kommunikációs munkatársa elmondta: ők maguk nem érintettek a kérdésben, az őket támogató uniós szervezetek, illetve az ENSZ pedig eleve mentesülnek az adó alól. A NAV következetesen beszedi az érintettektől a bevándorlási különadót, a mulasztókkal szemben pedig eljárást indít, nyilatkozta a Magyar Időknek Sors László, a NAV vezetője, államtitkár, aki szerint a befolyó összeget kizárólag határvédelmi feladatok ellátására használhatják fel. Minden bizonnyal fizetnie kellene a kormány és sajtója által egyszerűen csak Soros-szervezetnek titulált Migration Aidnek is. A menekülteket segítő civil szervezet éppen ezért bejelentette, Éjjeli Őrség néven párttá alakul – az elnevezés valószínűleg a Trónok harca seregére utal, mely a vadaktól és különféle szörnyektől védte a birodalom lakóit. „A bevándorlási különadóról szóló törvény értelmében nem lehet az adó alanya párt vagy pártalapítvány". Ezért Siewert András és a Migration Aid több önkéntese 2018. augusztus 20-án bejelentette az Éjjeli Őrség nevű politikai párt megalapítását. Egyben bejelentették, ha már ez maradt az utolsó jogi opció a segítésre, kiterjesztik tevékenységüket, és több területeken is felveszik a kesztyűt "a kormány által terjesztett sötétséggel szemben” – olvasható az MA közleményében.
Szerző

Magának drágította a kancellária a volt Malév-székházat

Publikálás dátuma
2018.08.24. 08:30
Nem derült ki, mi vitte fel a Malév-székház árát néhány hónap alatt
Fotó: Népszava
A Miniszterelnökség fél év alatt több mint 300 millió forinttal felértékelte a Lánchíddal szemközti volt Malév-székházat. A baj csak az, hogy a kancellária megveszi és nem eladja az ingatlant.
A tavaly év végi árnál most egymillió euróval többet fizethet ki az egykori magyar légitársaság székházáért a Miniszterelnökség – derült ki a Tóth Bertalan szocialista képviselő által nemrég kikért iratokból. A Miniszterelnökségtől megkérdeztük, hogy a tárca vizsgálja-e, miért drágult meg fél év alatt ennyivel az ingatlan vételára, az adófizetőknek miért kell a jelenlegi árfolyamon nézve cirka 325 millió forinttal többet fizetni egy kormányközeli médiavállalkozónak és egy belize-i offshore cég érdekeltségébe tartozó ingatlanos vállalkozásnak az épületért, netán történhetett-e hűtlen kezelés az ügyben? Kérdésünkre a tárca az hangsúlyozta: a vételárat szakértői értékbecslés támasztotta alá, reális piaci áron állapodtak meg, így szerintük hűtlen kezelésről, csalásról beszélni "fogalmilag kizárt". Pedig az adásvétel meglehetősen különös körülmények között történt. Mint ismeretes, a kormány még tavaly év végén, december 27-én hozott egy olyan jogszabályt, hogy az államnak elővételi joga legyen világörökségi területen lévő ingatlanokra. A rendeletről már a megszületésekor lerítt, kizárólag arra szolgál, hogy egyes, a kormányköröknek kedves konkrét ingatlanokat magas áron lehessen rásózni az államra. A világörökségi területen lévő épületeket korábban is védték a jogszabályok, az új kormányrendelet csak kereskedelmi és szállodai ingatlanokra vonatkozott, ráadásul hagytak egy kiskaput is a rendeletben, hogy a világörökségi területen eddig is működő ingatlanos NER-vállalkozók ne legyenek kötelesek felajánlani az ingatlanjukat az államnak. (Köztük van a Mészáros Lőrinccel a napokban összebútorozott miniszterelnöki vő, Tiborcz István is.) Az új szabály furcsa helyzetbe hozta az államot: elővételi jog illeti meg a vételre felkínált ingatlan esetében, de annak eldöntésére, hogy akar-e élni ezzel a joggal, mindössze nyolc napja volt. Ezt a világörökségi ügyekben érintett földművelésügyi tárca is lehetetlenül szűk határidőnek tartotta, ami alatt még egy kis értékű területet sem lehet felbecsültetni, nemhogy egy milliárdos ingatlant. Így az állami vevő gyakorlatilag csak arról tud dönteni, hogy elfogadja-e az eladó által felkínált vételárat vagy sem. A jelek szerint a Lázár János vezette Miniszterelnökséget nem gyötörték ezek a dilemmák: a Malév-székház megvásárlásáról elsőként beszámoló G7 portál írása szerint a rendelet hatályba lépésének másnapján, december 28-án le is csaptak a felkínált ingatlanra és azonnal be is jegyezték az elővételi jogot az épületre. Nem sokkal később Lázár írásba adta, hogy az állam 8,2 millió euróért venné meg az épületet a korábban a közmédiában vezetői szerepet betöltő, majd a TV2-nek műsorokat beszállító Závodszky Zoltán ingatlancégétől, illetve közvetve a belize-i Matador SA. résztulajdonába tartozó Atrium Estate Ingatlanforgalmazó Kft.-től. A 8,2 millió eurós vételár azért tűnhetett Lázáréknak életszerűnek és piacinak az év elején, mert az Atrium Estate korábban már tárgyalt amerikai befektetőkkel az ingatlan eladásáról. A volt Malév-székház ugyanis a Sofitel Budapest Chain Bridge Hotellel egy épülettömbben helyezkedik el és az éppen a hotel megvásárlásán ügyködő amerikai Starwood Capital Group itteni projektcégének kézenfekvőnek tűnt, hogy egy füst alatt megvegyék a volt Malév-ingatlant is. A Miniszterelnökségnek felkínált 8,2 milliós ár szükségszerűen meg kellett, hogy egyezzen az amerikaiak ajánlatával. Az üzletre a kormány, pontosabban Orbán Viktor miniszterelnök is rábólintott, február elején kormányhatározat született arról, hogy a „rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból” átcsoportosítsanak 3,3 milliárd forintot a Miniszterelnökséghez, ami nagyjából megfelelt volna a 8,2 millió eurós vételárnak. Azonban ismeretlen okokból jó darabig mégsem jött létre az adásvétel. Aztán a nyár különös fordulatot hozott: az időközben Gulyás Gergely alá került Miniszterelnökség június 11-én újra bejelentette az állam elővételi jogát az épületre. A Miniszterelnökség mostani válaszában úgy fogalmaz, mintha a korábban Lázár János által írásba adott elővételi nyilatkozat nem is létezett volna. Szerintük az elővételre ugyanis csak júniusban nyílt lehetőség, "az államnak korábban ilyen lehetősége nem volt" - fogalmaz talányosan a tárca közleménye, ám azt nem indokolták meg, hogy akkor Lázár mégis miért nyilatkozott úgy, hogy az állam megvenné 8,2 millióért az épületet. A kancellária június 18-án szerződést kötött az épület felbecsülésére az ingatlanos multi Jones Lang LaSalle ügynökséggel. A tárca augusztus közepén már arról tájékoztatta Tóth Bertalant, hogy a „június 11-én kelt elővásárlási jog gyakorlására (…) 9,2 millió eurós összegű vételáron nyílt lehetősége a Magyar Államnak". Arról a Miniszterelnökség sem számolt be, hogy mégis mi pumpálta fel az ingatlan vételárát egymillió euróval mindössze fél év alatt. A szocialista képviselő kíváncsi volt arra is, hogy kit rejt az ingatlant felerészben eladó belize-i Matador SA., ám a Gulyás-vezette tárca korábban csak annyit közölt, hogy az üzletben minden a jogszabályoknak megfelelően történt. Mint arról már írtunk, Domokos László ÁSZ-elnök nemrég lényegében elhárította, hogy vizsgálódjon a furcsa ingatlanügylet körül.