Megoldódott a pápa rejtélye

Publikálás dátuma
2018.08.26. 10:00

Fotó: AFP/Leemage
Minden kétséget kizáróan kiderült, nem mérgezés okozta a negyven évvel ezelőtt elhunyt I. János Pál halálát – derül ki új dokumentumokból.
Az 1978-as esztendőt a három pápa évének is nevezik. Ez évben, augusztus 6-án halt meg ugyanis VI. Pál, aki véghez vitte a II. Vatikáni Zsinatot, ám később komoly gesztust tett a konzervatívoknak Humanae vitae enciklikájával. Halálát követően, éppen negyven esztendeje, augusztus 1978. augusztus 26-án Albino Luciani velencei pátriárkát választották meg utódának, aki az I. János Pál nevet vette fel. A konklávé idején talán nem őt tartották a legesélyesebbnek, a konzervatívok Giuseppe Siri genvai bíborost kívánták volna Szent Péter trónján látni, miután azonban Giovanni Benelli befolyásos firenzei főpap mindent bevetett Lucaniért, így a „mosolygós pápát” tették meg a Bíborosi Kollégium tagjai új egyházfőnek. Sokan átfogó változásokat reméltek tőle, ám csak 33 napig állt az egyház élén, váratlanul meghalt. Utódának évszázadok múltán nem olasz, hanem lengyel főpapot választottak meg Karol Wojtyla, II. János Pál személyében. I. János Pál halála mind a mai napig számos feltételezés, összeesküvés-elmélet alapja. A rejtély óráiról azonban több, eddig nem ismert részletre derült fény boldoggá avatási eljárása során. Vélekedések szerint megmérgezték, mert átfogó reformokat akart véghez vinni az egyházban, fel akarta számolni a vatikáni korrupciót, meg akarta nyirbálni a bíborosok hatalmát, reformokat kívánt véghezvinni a Szentszék bankjánál, az IOR-nál, amit már akkor is korrupt intézménynek tartottak. A feltételezésekben van logika, de valóban így történt-e? I. János Pál hamar népszerű lett a hívek körében, megválasztása után hasonlóan lépett fel, mint Ferenc pápa 2013-ban. Eltekintett a pápai többes használatától, a pápai koronától. A hordozható pápai tróntól is idegenkedett, s csak a bíboros hathatós nyomására nem mondott le róla. A svájci gárdisták élete is kényelmesebbé vált, nem kellett térdre borulniuk a pápa előtt. Már trónra lépése előtt sejteni lehetett, hogy nem a konzervatív hagyományok folytatója lesz. Ferenc pápához hasonlóan azonban őt sem a teológiai újítások emberének tartották. A nyitást alighanem ő is inkább a gesztusok, illetve a vatikáni apparátus átalakításának szintjén képzelte el. Igaz, pápaságának 33 napja nem volt elég ahhoz, hogy egyéb terveiről bármi is kiderüljön. 1978. szeptember 28-án Vincenza Taffarel nővér, mint minden más reggelen, hajnali 4 óra 30-kor kávéskannát vitt az egyházfő irodájába. Ezután I. János Pál ajtaján kopogtatott. Miután többszöri próbálkozás után sem érkezett semmi válasz, benyitott. Nagyon megrémült, mert a pápa élettelenül feküdt az ágyon. Még az olvasószemüvege is rajta volt, néhány papírt tartott a kezében, az olvasólámpája is égett. A pápa orvosa, Renato Buzzonetti szerint megállt a szíve, méghozzá számításai szerint még az előző nap, 23 óra körül. Az I. János Pál haláláról szóló összeesküvés-elméletek afféle „vezéralakja” a brit újságíró, David Yallop volt, aki Isten nevében? című könyvében fejtette ki azt az elméletét, amely szerint a pápát megmérgezték. Szerinte azért kellett meghalnia, mert az egyházfő meg akarta szabadítani az egyházat a kétes ügyletektől Könyvében az egyházi méltóságok korrupciós pénzügyi manővereiről is fellebbentette a fátylat, illetve arról írt, hogy a Vatikán legfelsőbb körei szorosan egybefonódtak a P2 szabadkőműves-páholy sötét ügyleteivel. A szerző azt is sugallta, hogy I. János Pál a születésszabályozás terén is nyitni akart. A napokban azonban olyan jelentések kerültek elő, amelyek nem támasztják alá a gyilkosság elméletét. Már I. János Pál halálának estéjén, a vacsora során arra panaszkodott titkárának, John Mageen-ek, erős szorítást érez a mellkasában, ám nem akart orvost hívni. Ez alátámasztja a hivatalos verziót, amely szerint infarktust kapott. Az összeesküvés-elméletek elterjedésében a Vatikán nem éppen fényes kommunikációjának is komoly szerepe volt. Eltitkolták például, hogy a nővér talált rá a holttestre talán azért, mert így a halál túlságosan profánnak tűnt volna. Bár halálakor következő audienciájára tervezett beszéde szövegét olvasta, a vatikáni költőmesterek azt állították, hogy Kempis Tamás Krisztus követése ímű művét lapozgatta. Ezeknek a „kegyes hazugságoknak” is nagyban köszönhető, hogy Yallop 1984-es művét negyven nyelvre fordították le, s összesen 6 millió példányt adtak el belőle. Komoly történészek sosem tartották hitelt érdemlőnek Yallop állításait. Stefania Falasca, I. János Pál boldoggá avatási eljárásának egyik fontos alakja a napokban megjelent könyvében (Papa Luciani – Cronaca di una morte) is azt közölte, egyértelműen szívproblémák okozták halálát. Valószínűleg nem tudta feldolgozni azt a rengeteg kihívást, amellyel Szent Péter követőjeként meg kellett volna küzdenie. Ezt titkára is megerősítette. Hogy azonban a legújabb állítások meggyőzik-e az összeesküvés-elméletek kedvelőit, e tekintetben azért komoly kétségeink lehetnek.

Nem akart egyházfő lenni

Albino Luciani Dolomitok lábánál fekvő észak-olaszországi Forno di Canale városában született 1912-ben. Három testvére volt. Családja egyszerű körülmények között, nagy nélkülözésben élt. Apja megrögzött szocialista, anyja pedig hívő katolikus volt. A család tagjai lelkesen támogatták Albinót, amikor hatévesen bejelentette, hogy a papi hivatást választja. Igazi lelkipásztor akart lenni, nem érdekelte az egyházi hierarchia, nem kívánt nemhogy pápa lenni, bíboros vagy püspök sem. 1935-ben szentelték pappá. 1947-ben pápai kamarásnak tették meg. 1959-től Vittorio Veneto város püspöke lett. Részt vett az 1962-1965 közötti II. Vatikáni Zsinaton. VI. Pál pápa 1969-ben nevezte ki velencei pátriárkának. Még egy 1978-as prédikációjában is azt mondta, hogy ez hiba volt az egyházfő részéről. VI. Pál azonban valószínűleg nem így látta, hiszen 1973-ban a bíborosi címet is neki adományozta. 1978. augusztus 26-án, két napig tartó konklávé után választották meg új egyházfőnek. A gyors választást az is indokolhatta, hogy rendkívüli hőségben zajlott a négy szavazási forduló. I. János Pál 33 nappal később, 1978. szeptember 28-án halt meg.

Témák
pápa Vatikán

Tizenöt zarándok halt meg egy bolgár buszbalesetben

Publikálás dátuma
2018.08.26. 09:14
A bolgár zarándokbusz roncsai
Fotó: AFP/ Bulgarian Interior Ministry Press Office
A hívők egy kolostorlátogatásról tértek haza, amikor járművük megcsúszott, és lezuhant egy meredek lejtőn.
Tragikus buszbaleset történt szombat este Bulgáriában, a hatóságok közlése szerint 15-en meghaltak, és 27-en sérülésekkel kórházba kerültek, értesült a hirado.hu.
Az áldozatok bolgár zarándokok voltak, akik kolostorlátogatásról tértek haza Szófiába. Járművük azonban Szvoge közelében egy kanyargós, esőtől nedves hegyvidéki autópálya-szakaszon elcsúszott, lezuhant egy közel húszméteres lejtőn zuhant, majd lángra kapott. Egyes hírek szerint mielőtt a busz lezuhant, több gépkocsival ütközött össze.
A tragédia miatt a bolgár kormány nemzeti gyásznapot hirdetett hétfőre. 
Szerző

Meghalt John McCain szenátor

Publikálás dátuma
2018.08.26. 08:43
John McCain, arizonai szenátor 81 évesen hunyt el
Fotó: Robyn Beck / AFP
Az arizonai republikánus politikus - egykori vadászpilóta és vietnami hadifogoly – 81 éves volt, gyógyíthatatlan agydaganatban hunyt el.
Augusztus 25-én délután, családtagjai körében meghalt John Mcain, halálhírét felesége, Cindy McCain jelentette be a Twitteren, írja a hirado.hu.   A vietnami háborús hősként is ismert republikánus szenátor egy éve gyógyíthatatlan agydaganattal küzdött, saját kérésére pedig orvosai augusztus 24-én felhagytak kezelésével.
McCainnél tavaly júliusban észlelték a tumort, ennek ellenére nem adta fel szenátori tevékenységét, és decemberig részt vett a törvényhozási munkában is. Lánya, Megan szintén a Twitteren tette közzé búcsúüzenetét: „Az ezután következő napok már soha többé nem lesznek ugyanolyanok apám nélkül – mégis telítettek lesznek szeretettel és élettel, és ebben ő mutatott példát nekünk”- idézi a családtag üzenetét a BBC.  Barack Obama szerint egykori politikai ellenfelével osztották azt a nézőpontot, hogy az Egyesült Államok „olyan hely, ahol minden lehetséges – az állampolgárság pedig a mi hazafias kötelezettségünk, hogy ez mindörökké így is maradjon.”
Részvétét fejezte ki Donald Trump is, akit McCain szenátor egyébként sokat kritizált elnöki tevékenysége, főként az orosz politikával szemben határozatlan fellépése miatt: Trump Putyinnal tartott júliusi sajtótájékoztatóját a szenátor az egyik legszégyenletesebb elnöki fellépésének nevezte.   

Hadifogolyból hős lett

McCain 1936. augusztus 29-én született. 17 évesen a haditengerészet akadémiájára került, admirális azonban sosem lett apjához és nagyapjához hasonlóan. 1967-ben a vietnami háborúban, Észak-Vietnamban lelőtték repülőgépét. Súlyosan megsebesült, hadifogságba került, többször megkínozták. A vietnamiak felajánlották, hazaengedik, ám ő visszautasította ezt azt közölvén, csak akkor akar szabadulni, ha az összes amerikai foglyot elengedik. Így csak 1973-ban engedték el, az Egyesült Államokban igazi hősként fogadták, számos kitüntetésben részesítették. A megpróbáltatások nyomait élete végéig magán viselte. A hadifogság nem törte meg, politikai karrierbe kezdett. 1981-ben intett búcsút a fegyveres erőknek. Ez évben ment tönkre a házassága a modell Carol Sheppel. Egy hónappal a válás után vette feleségül Cindy Hensley-t, egy phoenixi építőipari vállalkozó lányát. Egy évvel később arizonai kongresszusi képviselő lett, négy évre rá pedig beválasztották a szenátusba. Szenátorként elsősorban külügyi és védelmi politikai kérdésekkel foglalkozott. Gyakran utazott válságövezetbe amerikai békeköveteként. A 2008-as elnökválasztáson ő volt Barack Obama kihívója a republikánusok részéről. Alelnökjelöltje, Sarah Palin azonban számos nem éppen érett politikushoz méltó megnyilatkozása McCain esélyeit is jelentősen csökkentette, így Obama lett az új elnök. Donald Trump jelenlegi elnökkel kezdettől fogva fagyos volt a viszonya, már a választási kampányban elhatárolódott tőle szexista megjegyzései miatt. Trump pedig azt közölte, „azokat szeretem, akik nem voltak fogságban, rendben?” Trump hivatalba lépése után is McCain volt a leghevesebb bírálója. Memoárját a Trump elnökségével való leszámolásnak tartják. Közölte: a temetésén ne legyen jelen Trump, a Fehér Házat alelnöke, Mike Pence képviselje. 
Szerző
Frissítve: 2018.08.26. 10:15