Ördögi Brexit-kör

Egyre erősebben hallatják hangjukat a brit populisták. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mind nagyobb befolyásuk lenne, épp ellenkezőleg.

Mióta Theresa May brit kormányfő bemutatta a britek Európai Unióból való kilépéséről való tervét, amely a „soft Brexitet” valósítaná meg, ellentámadásba lendültek a radikálisok, s a tőlük már korábban is megtapasztalt agresszív, arrogáns politizálás eszközéhez nyúltak. Donald Trump legodaadóbb brit híve, Nigel Farage, az euroszkeptikus UKIP elnöke is hozta a formáját, mint egy cikkében fogalmazott, ideje lenne móresre tanítani a „westminsteri klikket”, amely szerinte hazugságokat terjeszt, megtéveszti a közvéleményt és elárulja az országot. Úgy véli, az utcán kell tiltakozni, ezért újra aktívan fog politizálni.

May még júniusban adta közzé tervét, amely az EU-val való jövőbeni viszonyt szabályozná. Az úgynevezett chequers-i egyezmény szabadkereskedelmi övezet kialakítását irányozza elő az Unióval, s az Egyesült Királyságot szorosan kötné gazdasági és jogi értelemben is az EU-hoz. Ezt azonban a keményvonalasok teljes kapitulációnak, a kilépés megakadályozására tett kísérletnek tartották. Szerintük a kormányfő által felvázoltaknál még mindig jobb, ha nem születik megállapodás.

A Brexit-pártiak lázadásával együtt a jobboldali populisták is egyre jobban hallatni kezdték a hangjukat – emlékeztetett a Die Zeit. Ennek meg is lett az eredménye. Az UKIP-hez egyetlen hónap alatt mintegy háromezren csatlakoztak, a párt a közvélemény-kutatások szerint kettőről több mint öt százalékra erősödött. Boris Johnson július 9-én külügyminiszter a rasszizmust szította, amikor két hete a Telegraphban írt cikkében azt írta, hogy a burkát viselő nők úgy néznek ki, mintha postaládák, vagy éppen bankrablók lennének. A Konzervatív Párt eljárást indított ellene, mert többen panaszt nyújtottak be a toryk etikai kódexének megsértése miatt. Theresa May is bocsánatkérésre szólította fel. Mindenesetre ezután több a muzulmánokkal szembeni erőszakos akciót jegyeztek fel. Johnson egyébként állandó kapcsolatban áll Donald Trump egykori főtanácsadójával, Steve Bannonnal.

A szélsőjobb társadalmi jelenléte is szembetűnővé vált, fasiszta csoportok masíroznak a brit utcákon, időnként az UKIP aktivistáival egyetemben, s iszlámellenes jelszavakat hangoztatnak.

Mindez azonban még nem jelenti a brit társadalom jobbra tolódását. Felmérések ugyanis éppen azt mutatják, hogy a britek egyre kritikusabbak a kilépéssel szemben. A YouGov legutóbbi, július végén közreadott felmérése szerint a megkérdezettek 47 százaléka véli úgy, hogy az Egyesült Királyságnak az Európai Unióban a helye. Ugyanez az iroda utoljára három és fél éve, 2015 áprilisában mért ekkora EU-s támogatást. A kilépést viszont a britek mindössze 41 százaléka szorgalmazza, a két tábor között tehát már hat százalék az eltérés. A politikai széljárás változását jelzi, hogy hasonlóan jelentős különbség három éve, 2015 júliusában volt az uniópártiak javára. Egy másik felmérés szerint száz szavazókörzetben, ahol 2016 júniusában a kilépésre voksoltak, már szintén a maradásra szavaznának.

Közben a Brüsszellel a kilépés feltételeiről szóló tárgyalások során londoni kabinet is felismerte, hogy nem lehet a kilépést úgy levezényelni, ahogy azt eredetileg elgondolták. Nem létezik „őszinte Brexit”, ahogy May és csapata korában sugallta. Anthony Barnett brit publicista a kormány stratégiájának teljes összeomlásáról beszélt. Szerinte 5-10 évbe telhet, amíg sikerül átvészelni a Brexit gazdasági és politikai következményeit. A kabinet sokáig azon mesterkedett, hogy a kilépés és a maradáspártiaknak is tegyen gesztusokat, a chequers-i megállapodás alapján azonban már a kabinet is belátja: Nagy-Britanniának, amennyire csak lehet, az európai struktúrákban kell maradnia.

Ezt próbálják megakadályozni a Brexit-párti keményvonalasok, akik bizonytalan politikai helyzetet akarnak teremteni. A kormány ezért arra is felkészül, mi lesz, ha nem sikerül megállapodni az EU-val. A brit kormány csütörtökön tette közzé ezzel kapcsolatos terveit, amely szerint az ország sok szektorban továbbra is az Uniós előírásokhoz tartaná magát. Nagy-Britannia elvileg 2019 március végén távozik az EU-ból. Amennyiben nem sikerülne megállapodni az Unióval, annak beláthatatlan következményei lennének. Erre figyelmeztetett Philip Hammond pénzügyminiszter is. A Daily Telegraph szerint a tárcavezetőt megrótták minisztertársai az intés miatt.