Fogcsikorgatva tartjuk a rezsit

Publikálás dátuma
2018.08.25 09:30

Fotó: Népszava/
Erősödik az áremelési nyomás,de a kormány még kitart a mesterségesen olcsó lakossági energia mellett.
A magyar kormány az utolsó lehetséges pontig azt a véleményt képviseli, hogy semmilyen hatás ne érintse kedvezőtlenül a fogyasztók rezsijét – közölte kérdésünkre Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára. Az EU-szerte a legalacsonyabbak közé – Európa egészében viszont csak a középmezőnybe - tartozó hazai lakossági gáz- és áramdíjakra szakértők szerint egyre nagyobb emelési nyomás nehezedik. A piaci energiaárak az elmúlt hónapok során jelentősen nőttek. Ez viszont – változatlan eladási árak mellett - hiányt szülhet az állami MVM-csoporthoz tartozó hazai áram- és gáznagykereskedőnél. Az EU a hazai tarifák kapcsán három éve kötelezettségszegési eljárást is indított Magyarország ellen; ennek sikertelensége nyomán ez év júliusában már a per indítását jelentették be. Az eljárás bizonyos hazai és uniós energiaszabályok megsértését hánytorgatja fel. A brüsszeli kommunikáció tagadja, hogy a kereset érintené a 2013-as hazai rezsicsökkentést. A Fidesz viszont kampányszlogenekkel védekezett, mondván, „Brüsszel eltörölné a rezsicsökkentést”. Valójában egyik állítás se igaz. A hazai energiadíjak bizonyos háttérszabályait az Orbán-kabinet kétségkívül megsértette. Ezek egy része visszavezethető a 2013-as rezsicsökkentésre. A kabinet a szabályszegések egy részével az energiacégektől vont el pénzügyi forrásokat. (De az EU az energiahatóság érdemi függetlenségét is hiányolja, illetve a Fidesz-barátoknak versenyeztetés nélkül osztogatott előnyöket is kifogásolta.) Korábbi értékelések szerint az eljárás százmilliárdos összeget irányítana a szolgáltatókhoz. Igaz viszont az is, hogy eme cégek jó része azóta állami, illetve kormányfő-közeli kézbe került. Mindazonáltal szakértők szerint az se járna feltétlen rezsiemeléssel, ha a kormány eleget tenne az uniós követeléseknek. A kabinet viszont az elmúlt évek során mégis inkább a politikai kampányt, az uniós bürokrácia kijátszását és az időhúzást választotta. A magyar kormány egyelőre nem kapott hivatalos tájékoztatást a perindításról – közölte lapunkkal Kaderják Péter. Kérdésünkre, miszerint van-e olyan belső mandátumuk, hogy semmi szín alatt, így ennek nyomán se emelkedhet a lakossági rezsi, az államtitkár kifejtette: a kormány eddig is mindent megtett annak érdekében, hogy a fogyasztók energiadíjait a lehető legalacsonyabb szinten tartsa, és a jövőben is ez marad a vezérelv. A keresetre adható konkrét válasz tárgyában pedig az Igazságügyi Minisztérium az illetékes. Az első Orbán-kormány idején az energiahivatalt irányító, azóta pedig energiaszakmai kutatóintézetet vezető államtitkár szavai azért figyelemre méltóak, mert nem zárta ki egyértelműen az esetleges rezsiemelés lehetőségét. Ez ugyanakkor egybecseng Palkovics László ITM-miniszter lapunknak adott májusi nyilatkozatával. Az energiaárakért felelős új tárca illetékesei – elődeiktől eltérően - tartózkodnak az olyan politikai fordulatok ismételgetésétől, mint például „megőrizzük a rezsicsökkentés eredményeit”, vagy „fenntartjuk a rezsicsökkentés politikáját”. A lakossági rezsi az elmúlt négy év során – az időközben bekövetkezett jelentős áresés ellenére – nem változott.
2018.08.25 09:30
Frissítve: 2018.08.25 11:40

Szigorodnak a kazánszabályok, rá is fér a szennyezett levegőre

Publikálás dátuma
2018.09.25 19:48
A kép illusztráció
Fotó: THINKSTOCK/
Szerdától csak környezetkímélőbb fűtőkészülék hozható forgalomba és helyezhető üzembe.
Szeptember 26-tól csak olyan gázüzemű kazán, valamint kombinált fűtő- és vízmelegítő fűtőkészülék kerülhet forgalomba és helyezhető üzembe, amely nitrogén-oxidokból (NOx) kilowattóránként 56 milligrammnál kevesebbet bocsát ki - hívja fel a figyelmet a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) Nonprofit Kft.  Az erről szóló, az összes EU-tagállamra vonatkozó 2015-ös rendelet a kazánokra, bojlerekre is kiterjesztette az energiacímkéket. A fűtési időszakra jellemző, „szezonális hatásfoknak” nevezett működési érték alapján ma már jellemzően csak B vagy annál jobb besorolású készülékek hozhatóak forgalomba. Fűtőkészülékeink átlagéletkora meghaladja a 20 évet – figyelmeztet a MEHI. Az elavult berendezések sokat fogyasztanak, üzemeltetésük drágább és a levegőt is jobban szennyezik. Ennek meg is van a látszatja: az uniós számvevőszék nemrég az aggasztó magyarországi légszennyezettséget még a kínainál és indiainál is súlyosabbnak ítélte. Az Európai Bizottság országjelentése szerint Magyarországon a szálló por 70 százaléka a lakossági fűtésből származik és az NOx-szennyezés is részben a háztartások számlájára írható. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2013-ban mintegy 13 ezer olyan korai magyarországi halálesetről számolt be,  amiért a PM2,5 jelű szálló por, illetve a nitrogén-dioxid a felelős. A légszennyezettségből származó hazai költségek meghaladják az évi 5 milliárd eurót.  A helyzeten a lakosság, ha lehetőségeihez mérten is, de szívesen javítana. Ingatlana állapotával a tulajdonosoknak csak mintegy harmada elégedett. Az elmúlt tíz év során az energiahatékonyság a felújítások központi kérdésévé vált. Ennek révén a tarifáktól függetlenül is csökkenthető a rezsi – hívja fel a figyelmet Szalai Gabriella, a MEHI munkatársa.
Szerző
2018.09.25 19:48

Mercikkel bővül a Mol Limo

Publikálás dátuma
2018.09.25 16:58
Ratatics Péter, a Mol fogyasztási szolgáltatási vezetője
Fotó: / Népszava
Jelentősen bővíti bérautó-szolgáltatását a Mol, új Mercedesek kerültek a társaság fővárosi flottájába.
Félszáz A-osztályú, részben Magyarországon gyártott Mercedesszel bővíti a fővárosban elérhető, Mol Limo nevű bérautó-szolgáltatását a Mol – közölte tegnap az olajcég. Ennek díja percenként előfizetőknek 99, alkalmi felhasználóknak 111 forint. A lépést kérdésünkre Ratatics Péter, a csoport fogyasztási szolgáltatásokért felelős ügyvezetője a magasabb minőségű gépjárművek iránti fogyasztói igényekkel indokolta. Egyszersmind szolgáltatási területüket Angyalföld északi és Újpest déli részének bevonásával 60-ról 70 négyzetkilométerre növelték.  Az év elején indult autómegosztó rendszer ezen kívül háromszáz benzin- és száz elektromos meghajtású Volkswagen up!-ból áll. Ezek percenként 66, illetve 77 forintért vehetőek igénybe. Az ügyvezető továbbra is tarthatónak látja a célként kitűzött kétéves megtérülési időt. 35 ezer regisztrált ügyfelük eddig összesen másfél millió kilométert tett meg. Felük már legalább kétszer közlekedett Mol Limóval, ötödük havonta legalább egyszer él a lehetőséggel, átlagosan 5 kilométeres úton. (A Mol Bubi nevű budapesti kerékpárkölcsönzési rendszerben az olajcég csak támogató, így ott nincsenek megtérülési terveik.)  Kérdésünkre az ügyvezető közölte: egy éven belül cseh és horvát leányvállalatukon keresztül Prágában és Zágrábban is megjelennek hasonló szolgáltatással. A fogyasztói igények alapján hosszabb távon más magyar városokat-térségeket is megcélozhatnak. Így például „csak beállítás kérdése”, hogy a lehetőséggel a nyári szezonban például néhány forgalmasabb Balaton-parti helyszínen is előrukkoljanak.  Kérdésünkre Ratatics Péter kifejtette: bár azt a vállalásukat is tartják, hogy 2020-ra – évente megújított - gépjárműveik többségét elektromosra cserélik, a technológiai fejlődés kevéssé tart ütemet az igényekkel. Míg egy benzines up! egy töltéssel 400-450, addig az elektromos nyáron, ideális időben 100-130, télen 80 kilométer megtételére képes. Ráadásul, míg nyáron egy gyorstöltés fél, addig télen 3-4 óra. Ez értelemszerűen főként a töltöttségről gondoskodó Molnak okoz fejtörést: e szempontok a megtérülést is rontják. Ratatics Péter bízik benne, hogy az idő előrehaladtával a technológia továbbfejlődik. A Mol ugyanakkor a maga részéről teljesítette „házi feladatát”: meglévő öt, szintén bővítés alatt álló e-töltőpontjuk mellé a fővárosban még idén további tízet telepítenek. Ez az ügyvezető szerint már elegendő a Mol Limo-flotta ellátására. (Ezen kívül egy nemzetközi cégszövetség tagjaként az autópályák mentén idén 15, 2020-ig pedig térségszerte 250 e-töltőt létesítenek.) Az elektromos autózással kapcsolatos, készülő törvénytervezet kapcsán Ratatics Péter a Mol és az iparág legfőbb igényének az egyértelmű szabályozást nevezte. Annak kapcsán, hogy a Mol elsőként kér pénzt az e-töltésért, közölte: a kereslet az előzetes várakozásaik szerinti mértékben esett vissza. Tavaly a Mol-töltőállomások leírások előtti nyeresége 350 millió dollárra rúgott, az első fél évben pedig közel harmadával az előző év hasonló időszaka fölé nőtt. Ebben – az iparági folyamatokba illeszkedően - a három évvel ezelőtti 20 százalékhoz képest 2030-ig 30 százalékra növelnék az üzemanyagon kívüli termékek arányát.

Robogó E.ON-robogók

Október 1-től a jelenlegi 50 mellé további 30 e-robogóval bővül az E.ON által támogatott blinkee.city nevű alkalmazás - közölte a német hátterű energiavállalat. Az állomások nélküli budapesti e-robogó-megosztóba a nyári indulás óta 12 400 felhasználó regisztrált. A járműveket nyáron naponta átlagosan 340-szer bérelték ki. Az energiavállalat és magyar partnere rövidesen több hazai nagyvárosra is kiterjesztené a rendszert.

2018.09.25 16:58
Frissítve: 2018.09.25 20:23