Fogcsikorgatva tartjuk a rezsit

Publikálás dátuma
2018.08.25. 09:30

Fotó: Népszava
Erősödik az áremelési nyomás,de a kormány még kitart a mesterségesen olcsó lakossági energia mellett.
A magyar kormány az utolsó lehetséges pontig azt a véleményt képviseli, hogy semmilyen hatás ne érintse kedvezőtlenül a fogyasztók rezsijét – közölte kérdésünkre Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára. Az EU-szerte a legalacsonyabbak közé – Európa egészében viszont csak a középmezőnybe - tartozó hazai lakossági gáz- és áramdíjakra szakértők szerint egyre nagyobb emelési nyomás nehezedik. A piaci energiaárak az elmúlt hónapok során jelentősen nőttek. Ez viszont – változatlan eladási árak mellett - hiányt szülhet az állami MVM-csoporthoz tartozó hazai áram- és gáznagykereskedőnél. Az EU a hazai tarifák kapcsán három éve kötelezettségszegési eljárást is indított Magyarország ellen; ennek sikertelensége nyomán ez év júliusában már a per indítását jelentették be. Az eljárás bizonyos hazai és uniós energiaszabályok megsértését hánytorgatja fel. A brüsszeli kommunikáció tagadja, hogy a kereset érintené a 2013-as hazai rezsicsökkentést. A Fidesz viszont kampányszlogenekkel védekezett, mondván, „Brüsszel eltörölné a rezsicsökkentést”. Valójában egyik állítás se igaz. A hazai energiadíjak bizonyos háttérszabályait az Orbán-kabinet kétségkívül megsértette. Ezek egy része visszavezethető a 2013-as rezsicsökkentésre. A kabinet a szabályszegések egy részével az energiacégektől vont el pénzügyi forrásokat. (De az EU az energiahatóság érdemi függetlenségét is hiányolja, illetve a Fidesz-barátoknak versenyeztetés nélkül osztogatott előnyöket is kifogásolta.) Korábbi értékelések szerint az eljárás százmilliárdos összeget irányítana a szolgáltatókhoz. Igaz viszont az is, hogy eme cégek jó része azóta állami, illetve kormányfő-közeli kézbe került. Mindazonáltal szakértők szerint az se járna feltétlen rezsiemeléssel, ha a kormány eleget tenne az uniós követeléseknek. A kabinet viszont az elmúlt évek során mégis inkább a politikai kampányt, az uniós bürokrácia kijátszását és az időhúzást választotta. A magyar kormány egyelőre nem kapott hivatalos tájékoztatást a perindításról – közölte lapunkkal Kaderják Péter. Kérdésünkre, miszerint van-e olyan belső mandátumuk, hogy semmi szín alatt, így ennek nyomán se emelkedhet a lakossági rezsi, az államtitkár kifejtette: a kormány eddig is mindent megtett annak érdekében, hogy a fogyasztók energiadíjait a lehető legalacsonyabb szinten tartsa, és a jövőben is ez marad a vezérelv. A keresetre adható konkrét válasz tárgyában pedig az Igazságügyi Minisztérium az illetékes. Az első Orbán-kormány idején az energiahivatalt irányító, azóta pedig energiaszakmai kutatóintézetet vezető államtitkár szavai azért figyelemre méltóak, mert nem zárta ki egyértelműen az esetleges rezsiemelés lehetőségét. Ez ugyanakkor egybecseng Palkovics László ITM-miniszter lapunknak adott májusi nyilatkozatával. Az energiaárakért felelős új tárca illetékesei – elődeiktől eltérően - tartózkodnak az olyan politikai fordulatok ismételgetésétől, mint például „megőrizzük a rezsicsökkentés eredményeit”, vagy „fenntartjuk a rezsicsökkentés politikáját”. A lakossági rezsi az elmúlt négy év során – az időközben bekövetkezett jelentős áresés ellenére – nem változott.
Szerző
Frissítve: 2018.08.25. 11:40

A Duna melegedése miatt hajszálon múlt a paksi atomerőmű leállítása

Publikálás dátuma
2018.08.25. 09:16

Fotó: Kállai Márton
A víz hőmérsékletének további emelkedése akadályozhatta volna a blokkok üzemeltetését.
A hőség miatt az elmúlt hetekben amúgy is kevesebb áramot termelt a szokottnál a paksi atomerőmű, lehetett volna azonban ennél sokkal rosszabb is a helyzet. A Duna ugyanis – többek között az alacsony vízállás miatt – olyan mértékben melegedett fel, ami az atomerőmű szerint is „adminisztratív korlátot jelent a blokkok üzemeltetésére” – írja a G7.hu. A portál szerint ez azt jelenti, hogy amennyiben a víz hőmérséklete tovább emelkedik, akkor tovább kellett volna csökkenteni az áram termelését, vagy akár le kellett volna állítani az egész erőművet. Paks télen több áramot képes termelni, akkor a blokkok 510 és 520 megawatt közötti villamos teljesítményt is leadnak, szemben a nyári 480-490 megawattal. Most viszont a nagy meleg miatt még a szokottnál is nagyobb mértékben esett vissza a kibocsátás: Kovács Antal, az atomerőmű kommunikációs igazgatója a portálnak azt mondta, hogy az elmúlt hetek nagy kánikulájában 470-480 megawatt körüli teljesítmény volt a jellemző. Mivel ez minden nyáron így van, a teljesítménycsökkenés pedig radikálisnak semmiképpen nem nevezhető, önmagában ezek a fizikai folyamatok nem is jelentenek komoly problémát. Van azonban egy jogi gát, ami már sokkal nagyobb gondot okozhat: a világon mindenhol szabályozzák az erőmű hűtését biztosító folyó maximális hőmérsékletét. A paksi erőmű addig gond nélkül működhet, amíg a hűtővíz bebocsátásának pontjától a folyón lefele 500 méterre nem éri el a Duna hőmérséklete a 30 fokot. Augusztusban viszont olyan meleg volt, hogy nagyon közel kerültünk ehhez is, a Dunának már az alaphőmérséklete sem volt messze a határtól. Kovács Antal azt mondta, hogy 29,8 fok volt a legmagasabb, amit mértek. A 30 fok elérésének következménye az lett volna, hogy visszaterhelik az erőművet vagy leállítják a blokkokat. Erre végül nem volt szükség, ráadásul – mint a portál felidézi – ettől függetlenül csökkent a termelés. Az egyik blokk ugyanis meghibásodott, és augusztus közepe óta nem is termelt. A 3-as blokkban egyébként éppen a hűtésért felelős szivattyú romlott el, ezért kellett leállítani múlt hét kedden. A paksi atomerőmű harmadik blokkja szombat hajnaltól ismét üzemel.
Szerző
Témák
Paks Duna
Frissítve: 2018.08.25. 11:24

Az ár a fontos, nem a származás

Publikálás dátuma
2018.08.24. 20:42

Fotó: Shutterstock
A magyar élelmiszerek ízletesek, régre nyúló hagyománnyal bírnak, jó minőségűek, eredetük megbízható: ezekkel az állításokkal a magyar fogyasztók szinte kivétel nélkül egyetértenek, mégis csupán alig harmaduk keresi tudatosan a hazai termékeket az üzletek polcain. 
Ez derült ki a Médiaunió Alapítvány és az Ipsos 1000 fő személyes megkeresésével készült vásárlói kutatásából. A válaszok alapján mindez összefügghet a termékek árával, a hazai élelmiszereket ugyanis a magasabb státuszú fogyasztók nagyobb arányban vásárolják. Az ár amúgy is döntő szempont a magyarok számára: háromnegyedük elsősorban ez alapján vásárol. A hátrányosabb helyzetű kelet-magyarországi községekben élők körében még magasabb az arány: 80 százalékuk számára a termék ára a legfontosabb szempont a vásárláskor. A budapesti fogyasztók ugyanakkor „csupán” 60 százalékban vizsgálják meg elsőként az árcédulákat. A minőség így csak a második legfontosabb vásárlási tényezőként szerepel: ez a megkérdezettek felének fontos, különösen a 30-49 éves korosztály számára: körükben 57 százalék az arány. A legfeljebb 8 általános iskolai osztályt végzetteknek viszont mindössze a 36 százalékát befolyásolja a minőség. A kutatásból kiderült az is: a válaszadók csupán ötöde nézi meg a termékek származási helyét, de – ennek némiképp ellentmondva - a vásárlók közel egyharmada kifejezetten törekszik a magyar termékek vásárlására. Majdnem ugyanennyien viszont egyáltalán nem tartják fontosnak a hazait. Az is kiderült, hogy a többség két hasonló termék közül a magyart részesíti előnyben, amennyiben tisztában van az élelmiszer eredetével. Ezzel együtt a vásárlók 86 százaléka állítja: magyar zöldséget és gyümölcsöt vásárol, 76, illetve 73 százalékuk pedig a hús és felvágottak, valamint a tojás és tejtermékek vonatkozásában is ezt mondja. A szárazáruknál – mint a cukor, a liszt, a tészta – már csupán a vásárlók 40 százaléka teszi le a voksát a magyar termékek mellett, az üdítő, az ásványvíz, a fűszerek, a margarin, az olaj, a lekvár és a méz vásárlásakor pedig csupán a magyarok harmada keresi a Magyarországról származókat.   A kifejezetten pozitív megítélés ellenére kevesen választanak tehát tudatosan magyar élelmiszert – a Médiaunió éppen ezért állította idei kampányának középpontjába a hazai termékek felismeréséről és a választás fontosságáról szóló tájékoztatást. Közleményükben úgy fogalmaznak: a hazai élelmiszer finomabb, ízletesebb, ellenőrzött, jó minőségű, és az ára is megfizethető. De az sem mellékes, hogy a termék frissebb, mert kevesebbet utazik, míg a polcokra ér, és a szállításakor még a környezetterhelés is kisebb.
Szerző