Fogcsikorgatva tartjuk a rezsit

Publikálás dátuma
2018.08.25 09:30

Fotó: Népszava/
Erősödik az áremelési nyomás,de a kormány még kitart a mesterségesen olcsó lakossági energia mellett.
A magyar kormány az utolsó lehetséges pontig azt a véleményt képviseli, hogy semmilyen hatás ne érintse kedvezőtlenül a fogyasztók rezsijét – közölte kérdésünkre Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára. Az EU-szerte a legalacsonyabbak közé – Európa egészében viszont csak a középmezőnybe - tartozó hazai lakossági gáz- és áramdíjakra szakértők szerint egyre nagyobb emelési nyomás nehezedik. A piaci energiaárak az elmúlt hónapok során jelentősen nőttek. Ez viszont – változatlan eladási árak mellett - hiányt szülhet az állami MVM-csoporthoz tartozó hazai áram- és gáznagykereskedőnél. Az EU a hazai tarifák kapcsán három éve kötelezettségszegési eljárást is indított Magyarország ellen; ennek sikertelensége nyomán ez év júliusában már a per indítását jelentették be. Az eljárás bizonyos hazai és uniós energiaszabályok megsértését hánytorgatja fel. A brüsszeli kommunikáció tagadja, hogy a kereset érintené a 2013-as hazai rezsicsökkentést. A Fidesz viszont kampányszlogenekkel védekezett, mondván, „Brüsszel eltörölné a rezsicsökkentést”. Valójában egyik állítás se igaz. A hazai energiadíjak bizonyos háttérszabályait az Orbán-kabinet kétségkívül megsértette. Ezek egy része visszavezethető a 2013-as rezsicsökkentésre. A kabinet a szabályszegések egy részével az energiacégektől vont el pénzügyi forrásokat. (De az EU az energiahatóság érdemi függetlenségét is hiányolja, illetve a Fidesz-barátoknak versenyeztetés nélkül osztogatott előnyöket is kifogásolta.) Korábbi értékelések szerint az eljárás százmilliárdos összeget irányítana a szolgáltatókhoz. Igaz viszont az is, hogy eme cégek jó része azóta állami, illetve kormányfő-közeli kézbe került. Mindazonáltal szakértők szerint az se járna feltétlen rezsiemeléssel, ha a kormány eleget tenne az uniós követeléseknek. A kabinet viszont az elmúlt évek során mégis inkább a politikai kampányt, az uniós bürokrácia kijátszását és az időhúzást választotta. A magyar kormány egyelőre nem kapott hivatalos tájékoztatást a perindításról – közölte lapunkkal Kaderják Péter. Kérdésünkre, miszerint van-e olyan belső mandátumuk, hogy semmi szín alatt, így ennek nyomán se emelkedhet a lakossági rezsi, az államtitkár kifejtette: a kormány eddig is mindent megtett annak érdekében, hogy a fogyasztók energiadíjait a lehető legalacsonyabb szinten tartsa, és a jövőben is ez marad a vezérelv. A keresetre adható konkrét válasz tárgyában pedig az Igazságügyi Minisztérium az illetékes. Az első Orbán-kormány idején az energiahivatalt irányító, azóta pedig energiaszakmai kutatóintézetet vezető államtitkár szavai azért figyelemre méltóak, mert nem zárta ki egyértelműen az esetleges rezsiemelés lehetőségét. Ez ugyanakkor egybecseng Palkovics László ITM-miniszter lapunknak adott májusi nyilatkozatával. Az energiaárakért felelős új tárca illetékesei – elődeiktől eltérően - tartózkodnak az olyan politikai fordulatok ismételgetésétől, mint például „megőrizzük a rezsicsökkentés eredményeit”, vagy „fenntartjuk a rezsicsökkentés politikáját”. A lakossági rezsi az elmúlt négy év során – az időközben bekövetkezett jelentős áresés ellenére – nem változott.
2018.08.25 09:30
Frissítve: 2018.08.25 11:40

Így semmisítheti meg az állam az utolsó percben kötött lakástakarék-szerződéseket

Publikálás dátuma
2018.11.17 18:53

Fotó: MTI/ Szigetváry Zsolt
Megtámadhatja a véghajrában (értsd: a lakástakarékok állami támogatásának eltörléséről szóló törvény hatályba lépése előtti pillanatokban) kötött lakástakarék-szerződéseket az állam. Deák Dániel egyetemi tanár szerint ennek nincs akadálya de reméli, hogy ilyesmire nem kerül sor. Ám ha a kormány felszívja magát, két jogi lehetőség is a rendelkezésére áll írja az atv.hu. Emlékeztetőül: az említett törvény hatályba lépése előtti 48 órában 140 ezer új szerződést kötöttek - Varga Mihály pénzügyminiszter pedig arról beszélt, lehet, hogy nem mindegyik kontraktus készült tisztességes módon. Deák Dániel ügyvéd szerint az állampolgárok természetes és jogszerű reakciója volt, hogy a határidő lejárta előtt igyekeztek tető alá hozni a kontraktusokat. Viszont a jogalkotó nem korrekt módon járt el, mert nem biztosított átmeneti időszakot. Az állam, magyarázta Deák, megtámadhatja az új szerződéseket azzal, hogy úgynevezett tiltott joghatás előidézésére irányultak, vagyis a jogszabály megkerülésével, és így azok érvénytelenné válnának. Az ügyész is felléphet a szerződésekkel szemben azzal, hogy közérdek sérelmére hivatkozik, és kéri a bíróságtól a semmissé nyilvánításukat. Öröm az ürömben, hogy a jogszabály megkerülését viszont nagyon nehéz bizonyítani, és Deák eleve azt feltételezi: nem is történt ilyesmi. Azt reméli, hogy nem fog arra sor kerülni, hogy a kormány perelni fogja a szerződéseket. Egyes állítások szerint vannak olyan szerződések, amelyek határidőn túl kötődtek, és visszadátumozás történt. Deák Dániel erre azt mondta, ez bűncselekmény, okirathamisítás, és nyilvánvaló, hogy ilyen kockázatot nem vállal sem az ügyletkötő, sem az állampolgár.  A kérdésre, hogy azokkal, akik jogszerűen jártak el, mi történhet, Deák Dániel úgy reagált, az állam jogszabály-módosítással is felléphet, akár visszamenőleges hatállyal is hozhat új törvényt.
2018.11.17 18:53

OBA: gyorsabb lesz a kártalanítás

Betétbiztosítás A pénzügyi garanciarendszer kiterjesztése esetén az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA)  hatékony alapkezelő lehetne - mondta Windisch László, a szervezet igazgatótanácsának elnöke, az OBA alapításának  25. évfordulója alkalmából tartott eseményen. Szakértők szerint a jegybank alelnöke a nyugdíjpénztári befizetésekből, a nyugdíjpénztári vagyon garantálására felállítandó új alapra utalt. Az eredetileg a betétek védelmére létrehozott OBA tevékenységének bővítése nem újkeletű, hiszen már időközben beleolvadt a korábbi Befektetővédelmi, a Kártalanítási és a Szanálási Alap is. Az elmúlt negyedszázadban az OBA 17 hitelintézet fizetőképtelensége nyomán több, mint 180 ezer betétest kártalanított, összesen mintegy 263 milliárd forintot fizetett ki. Ma már Magyarországon a lakossági bankbetétek 99,5 százaléka 100 ezer euró értékig (mintegy 32 millió forintig) az intézmény  által garantált. A bankbetétek átlagos értékét tekintve ez az összeg a szakemberek szerint elegendőnek tűnik. A hitelintézetek által benyújtott díjbevallások alapján az összes megtakarítási állomány 2017. év elején 19 321 milliárd forintot tett ki, ami 4,6 százalékos bővülés az előző évhez képest, az egy ügyfélre jutó átlagos biztosított betétösszeg 1 millió 505 ezer forint volt, 9,5 százalékkal nőtt egy év alatt. Legutoljára 2015-ben, a BudaCash-hez köthető regionális bankok ügyfeleit kellett az OBA-nak  kártalanítania. Jövőre lerövidül a kártalanítás időtartama - mondta Kómár András. Az OBA ügyvezető igazgatója arról számolt be, hogy a jelenlegi 20 munkanap helyett januártól 15 munkanap alatt kell kártalanítani a betéteseket, majd 2021-tól 10, 2024-től 7 munkanap lesz a határidő.
Kómár András: a jelenlegi 20 munkanap helyett 2021-tól 10, 2024-től 7 munkanap lesz a kártalanítási határidő
Szerző
Témák
OBA
2018.11.17 16:00
Frissítve: 2018.11.17 16:00