A Duna melegedése miatt hajszálon múlt a paksi atomerőmű leállítása

Publikálás dátuma
2018.08.25. 09:16

Fotó: Kállai Márton
A víz hőmérsékletének további emelkedése akadályozhatta volna a blokkok üzemeltetését.
A hőség miatt az elmúlt hetekben amúgy is kevesebb áramot termelt a szokottnál a paksi atomerőmű, lehetett volna azonban ennél sokkal rosszabb is a helyzet. A Duna ugyanis – többek között az alacsony vízállás miatt – olyan mértékben melegedett fel, ami az atomerőmű szerint is „adminisztratív korlátot jelent a blokkok üzemeltetésére” – írja a G7.hu. A portál szerint ez azt jelenti, hogy amennyiben a víz hőmérséklete tovább emelkedik, akkor tovább kellett volna csökkenteni az áram termelését, vagy akár le kellett volna állítani az egész erőművet. Paks télen több áramot képes termelni, akkor a blokkok 510 és 520 megawatt közötti villamos teljesítményt is leadnak, szemben a nyári 480-490 megawattal. Most viszont a nagy meleg miatt még a szokottnál is nagyobb mértékben esett vissza a kibocsátás: Kovács Antal, az atomerőmű kommunikációs igazgatója a portálnak azt mondta, hogy az elmúlt hetek nagy kánikulájában 470-480 megawatt körüli teljesítmény volt a jellemző. Mivel ez minden nyáron így van, a teljesítménycsökkenés pedig radikálisnak semmiképpen nem nevezhető, önmagában ezek a fizikai folyamatok nem is jelentenek komoly problémát. Van azonban egy jogi gát, ami már sokkal nagyobb gondot okozhat: a világon mindenhol szabályozzák az erőmű hűtését biztosító folyó maximális hőmérsékletét. A paksi erőmű addig gond nélkül működhet, amíg a hűtővíz bebocsátásának pontjától a folyón lefele 500 méterre nem éri el a Duna hőmérséklete a 30 fokot. Augusztusban viszont olyan meleg volt, hogy nagyon közel kerültünk ehhez is, a Dunának már az alaphőmérséklete sem volt messze a határtól. Kovács Antal azt mondta, hogy 29,8 fok volt a legmagasabb, amit mértek. A 30 fok elérésének következménye az lett volna, hogy visszaterhelik az erőművet vagy leállítják a blokkokat. Erre végül nem volt szükség, ráadásul – mint a portál felidézi – ettől függetlenül csökkent a termelés. Az egyik blokk ugyanis meghibásodott, és augusztus közepe óta nem is termelt. A 3-as blokkban egyébként éppen a hűtésért felelős szivattyú romlott el, ezért kellett leállítani múlt hét kedden. A paksi atomerőmű harmadik blokkja szombat hajnaltól ismét üzemel.
Szerző
Témák
Paks Duna
Frissítve: 2018.08.25. 11:24

Az ár a fontos, nem a származás

Publikálás dátuma
2018.08.24. 20:42

Fotó: Shutterstock
A magyar élelmiszerek ízletesek, régre nyúló hagyománnyal bírnak, jó minőségűek, eredetük megbízható: ezekkel az állításokkal a magyar fogyasztók szinte kivétel nélkül egyetértenek, mégis csupán alig harmaduk keresi tudatosan a hazai termékeket az üzletek polcain. 
Ez derült ki a Médiaunió Alapítvány és az Ipsos 1000 fő személyes megkeresésével készült vásárlói kutatásából. A válaszok alapján mindez összefügghet a termékek árával, a hazai élelmiszereket ugyanis a magasabb státuszú fogyasztók nagyobb arányban vásárolják. Az ár amúgy is döntő szempont a magyarok számára: háromnegyedük elsősorban ez alapján vásárol. A hátrányosabb helyzetű kelet-magyarországi községekben élők körében még magasabb az arány: 80 százalékuk számára a termék ára a legfontosabb szempont a vásárláskor. A budapesti fogyasztók ugyanakkor „csupán” 60 százalékban vizsgálják meg elsőként az árcédulákat. A minőség így csak a második legfontosabb vásárlási tényezőként szerepel: ez a megkérdezettek felének fontos, különösen a 30-49 éves korosztály számára: körükben 57 százalék az arány. A legfeljebb 8 általános iskolai osztályt végzetteknek viszont mindössze a 36 százalékát befolyásolja a minőség. A kutatásból kiderült az is: a válaszadók csupán ötöde nézi meg a termékek származási helyét, de – ennek némiképp ellentmondva - a vásárlók közel egyharmada kifejezetten törekszik a magyar termékek vásárlására. Majdnem ugyanennyien viszont egyáltalán nem tartják fontosnak a hazait. Az is kiderült, hogy a többség két hasonló termék közül a magyart részesíti előnyben, amennyiben tisztában van az élelmiszer eredetével. Ezzel együtt a vásárlók 86 százaléka állítja: magyar zöldséget és gyümölcsöt vásárol, 76, illetve 73 százalékuk pedig a hús és felvágottak, valamint a tojás és tejtermékek vonatkozásában is ezt mondja. A szárazáruknál – mint a cukor, a liszt, a tészta – már csupán a vásárlók 40 százaléka teszi le a voksát a magyar termékek mellett, az üdítő, az ásványvíz, a fűszerek, a margarin, az olaj, a lekvár és a méz vásárlásakor pedig csupán a magyarok harmada keresi a Magyarországról származókat.   A kifejezetten pozitív megítélés ellenére kevesen választanak tehát tudatosan magyar élelmiszert – a Médiaunió éppen ezért állította idei kampányának középpontjába a hazai termékek felismeréséről és a választás fontosságáról szóló tájékoztatást. Közleményükben úgy fogalmaznak: a hazai élelmiszer finomabb, ízletesebb, ellenőrzött, jó minőségű, és az ára is megfizethető. De az sem mellékes, hogy a termék frissebb, mert kevesebbet utazik, míg a polcokra ér, és a szállításakor még a környezetterhelés is kisebb.
Szerző

Gyengíti devizáját Kína

Publikálás dátuma
2018.08.24. 20:14

Fotó: Shutterstock
A Kínai Népköztársaság és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi (vám-)háború hatásai egyre kiterjedtebbek lesznek. 
Pénteken az új kínai pénzügyminiszter Liu Kan első nyilatkozatában azt mondta a Reuters-nek, hogy a pekingi vezetést elsősorban az aggasztja, hogy az amerikai védővámok miatt az export mérséklődhet, és ezzel egyidejűleg a munkanélküliség növekedhet, bár az álláskeresők száma júniusban csak 4,8 százalékról 5,1 százalékra bővült. A kínai tárcavezető azt követően nyilatkozott, hogy az előző nap a kereskedelmi tárgyalások Washingtonban eredménytelenül értek véget. Az ázsiai óriásbirodalom most előremenekül, a központi kormányzat, a tartományok és a városok kötvényeket bocsátanak ki, melyekből az új építkezéseket finanszíroznak majd, miként történt ez a 2008-2009-es gazdasági világválság időszakában is, vagyis az infrastrukturális beruházások élénkítésével a belső fogyasztást kívánják növelni.    Az amerikai kereskedelmi korlátozásokra Kína devizája gyengítésével is reagál, a dollár árfolyama pedig bő egy éves csúcsára kúszott fel az euróval szemben, a szeptemberi kamatemelés pedig szinte borítékolható. A befektetők mindebből leginkább devizabefektetésekkel profitálhatnak a tartósan gyenge forint miatt – ezt tanácsolta Kovács Mátyás, a K&H Alapkezelő szenior portfoliómenedzsere. A nem túl rózsás helyzetben lévő Törökország példája jól mutatja, mennyire nehéz helyzetbe hozhatja a gazdaságot a jegybanki függetlenség figyelmen kívül hagyása. Ott az elnök vejének jegybankelnökké kinevezésével sikerült ugyan elérni, hogy ne emeljenek kamatot, így azonban nem tudták kivédeni a török líra drasztikus gyengülését. Habár Donald Trump esetében is jól látható, hogy nem örül a dollárt erősítő Fed kamatemeléseknek, és – ha csak szóban is –, de kritikájával próbál hatást gyakorolni a jegybank munkájára, az amerikai jegybank függetlensége azonban jóval szilárdabb alapokon nyugszik. (Ezt Jerome Powell Fed-elnök egy jegybankári konferencián is megerősített, amikor a gazdasági bizonytalanságok mellett azt hangsúlyozta, hogy a jegybank szerint a fokozatos kamatemelés a legjobb stratégia.) Így nem várható, hogy az elemzők által egyöntetűen várt, a piac által már be is árazott szeptemberi kamatemelés meghiúsuljon, és a decemberi kamatemelés esélyei sem csökkentek – hangsúlyozta Kovács Mátyás.
Szerző