Több kilométeres a torlódás Hegyeshalomnál

Publikálás dátuma
2018.08.25. 13:12
A kép illusztráció
Fotó: Shutterstock
Érdemes alternatív útvonalakat választani az Ausztriába történő átlépéshez.
A megnövekedett forgalom miatt szombat dél körül 5 kilométeres torlódás alakult ki az M1-es autópálya Ausztria felé vezető oldalán a hegyeshalmi határátlépési pontnál – írja a police.hu. A közlekedők a határátlépés lassulására számíthatnak az 1-es számú főút ezen szakaszán is. A Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság arra kéri a járművezetőket, hogy – lehetőség szerint – az Ausztriába történő átlépéshez válasszanak alternatív útvonalakat, például a soproni, kópházi vagy fertődi határátlépési pontokat.
Szerző

Orbán nélkül kezdi a kormány a politikai nagyüzemet

Publikálás dátuma
2018.08.25. 12:00
Fotó: Facebook/Orbán Viktor
Négy napon át harminc előadóval, köztük a kormány szinte minden tagjával tartják meg hétfőtől a nagykövetek szokásos értekezletét, de Orbán Viktort nem hallhatják majd a hazarendelt misszióvezetők.
Nem megy el Orbán Viktor a magyar nagykövetek szokásos éves értekezletére, amit általában évente kétszer, februárban-kora tavasszal és a nyár végén-szeptember elején tartanak. Az utóbbi időben keveset látogatja a miniszterelnök ezeket a rendezvényeket, bár idén februárban ott volt, előtte azonban egymás után több alkalmat is kihagyott. Pedig hagyományosan minden országban ezek azok az alkalmak, amikor a külügyi apparátus és a diplomáciai kar tagjai egyfajta útmutatást kaphatnak arról, hogy a következő időszakban milyen külpolitikai stratégiát követ majd az ország, illetve milyennek ítéli meg a kormány a nemzetközi helyzetet. Ezt pedig a protokoll szerint a kormányfőnek illik elmondania. Így, bár a hétfőn kezdődő négynapos (a szokásosnál hosszabb) rendezvényen majd harminc előadót, köztük szinte a teljes kormányt hallgathatnak meg a hazarendelt vagy éppen szabadságukat itthon töltő misszióvezetők, Orbán Viktorral nem lesz alkalmuk találkozni. A megnyitót Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tartja majd, érdekes, hogy a második előadó egyből Novák Katalin családpolitikáért felelős helyettes államtitkár lesz, és csak utána következik majd sorrendben Pintér Sándor belügyminiszter, Benkő Tibor honvédelmi miniszter, Varga Mihály pénzügyminiszter, Palkovics László innovációért felelős miniszter, Trócsányi László igazságügyi miniszter, valamint Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. A napot Sztáray Péter András biztonságpolitikáért felelős államtitkár előadása zárja, aki külön a nyugat-balkáni országokba akkreditált nagykövetek számára beszél majd.
A többi napokon még Kásler Miklós emberi erőforrásokért felelős miniszter, Nagy István agrárminiszter, Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyonkezelésért felelős miniszter és Süli János paksi bővítésért felelős miniszter is tart majd előadást, de „fellép” Semjén Zsolt és Rogán Antal is. Lesz külön szekciója az uniós ügyeknek, valamint a déli-, és a keleti nyitásnak is. Nagy meglepetés egyébként nem várható, semmi jele nincs ugyanis a külpolitikai paradigmaváltásnak, a magyar diplomáciában marad továbbra is az erősen EU-kritikus, a Nyugat „hanyatlását” vizionáló, a migrációt első számú kihívásként kezelő retorika. Ennek megfelelően várhatóan a nagyköveteket is arra utasítják majd, hogy állomáshelyeiken ilyen szellemben kommunikáljanak.
Ehhez egyébként rendszeresen kapnak hosszabb-rövidebb „kommunikációs útmutatókat” a nagykövetek egyenesen a Miniszterelnöki Kabinetirodából, vagyis ezek minden bizonnyal Habony Árpád „műhelyében” születnek meg és azokat a paneleket tartalmazzák, amiket a kommunikáció során használniuk kell a diplomatáknak. A legfrissebb, lapunk birtokába jutott ilyen „útmutató” például azzal kapcsolatban született, hogy a tranzitzónákban nem kaptak enni az ott várakozók, mert a hatóságok álláspontja szerint ez nem tartozott a feladataik közé. A Miniszterelnöki Kabinetiroda útmutatója szerint ezzel kapcsolatban azt kell mondaniuk az érintetteknek, hogy „A Helsinki Bizottság nyilatkozata nem más, mint a Soros-szervezetek újabb hazugsága, lejárató akciója. A magyar törvények világosak, kimondják, hogy minden migránsnak, aki menedékkérő státuszban tartózkodik a tranzitzónában, jár és biztosított az ellátás, amire éves szinten fejenként több mint 700 ezer forintot áldoz a magyar állam. Amennyiben azonban a menedékkérő kérelmét elutasították, el kell hagynia a tranzitzónát, erről is egyértelműen rendelkeznek a jogszabályok”. A nagyköveti értekezlet csütörtök este ér véget.
Frissítve: 2018.08.27. 15:43

Kaszacsapás az ország felett

Publikálás dátuma
2018.08.25. 11:00

Fotó: Szalmás Péter / Népszava
Bodrogközi polgármesterek megkongatták a vészharangot: szerintük az állam arra készül, hogy visszanyesse a járásokat, ami egyértelműen hátrány lenne a vidéknek.
Amennyire ódzkodtak tőle 2013-ban, annyira hozzászoktak, mi több, megkedvelték a járásokat a vidéki kisvárosokban, falvakban. Ezért is ijesztő a búvópatakszerűen felbukkanó hír, miszerint a kormány a járások megnyirbálására, itt-ott megszüntetésére készül, s a közszféra tervezett létszámleépítése ezeket a hivatalokat is érinti majd. Az érintettek a maguk módján igyekeznek ellenállni vagy legalábbis kifejezni az ellenérzésüket. A fideszes polgármester vezette Cigándon például augusztus 20-án nemcsak az államalapítást és az új kenyeret, hanem a cigándi járás megalakulásának ötéves évfordulóját is látványos külsőségek közepette ünnepelték, s az eseményre meghívták a közeli Hercegkút szülöttét, Stumpf István alkotmánybírót is. A térség polgármesterei pedig egy emberként álltak a színpadra, így is demonstrálva a járáshoz való tartozásukat. Oláh Krisztián, a település kormánypárti polgármestere azt mondta a Népszavának: ellentmondó hírek érkeznek hozzájuk, van, aki az eddigi járási hivatali rendszer teljes átalakítását rebesgeti, mások „csak” átszervezésekről beszélnek. Ők ez utóbbinak sem örülnének – mondta –, mert a vidéki hivatalok jelenleg is létszámhiánnyal küzdenek, s az eddiginél kevesebb emberrel egyszerűen nem tudnák elvégzeni a feladatukat. Csak a cigándi járás 15 település és az ott élő 17 ezer ember ügyes-bajos dolgait intézi. - Errefelé sok a szegény, a hátrányos helyzetű, a munkanélküliség közelíti a húsz százalékot: ilyen környezetben már az is érvágás, ha plusz tíz kilométert kell utazni a munkaügyi kirendeltségre, nemhogy ötvenet-hatvanat – mondta. A legtöbb itteni polgármester egyetértett Oláh Krisztiánnal. Volt, aki azt mondta lapunknak: a Bodrogköz az ország legszegényebb kistérsége, ha itt bezárnak egy ilyen hivatalt, az azt jelenti, hogy az állam egyszerűen lemond erről a vidéktől, s nemhogy lélegeztetőgépre teszi az itt élőket, hanem még a levegőt is elzárja előlük. Ám akadt olyan is, aki szerint „nem dőlne össze a világ”, legfeljebb néhány addigi hivatalvezetőből kirendeltségvezető lenne, néhány főosztályvezető pedig lefokozódna az összevonásokkal. A fontos ügyeket ugyanis még mindig helyben, a polgármesteri hivatalokban intézik, ez legfeljebb akkor változna, ha az állam ezt az intézményrendszert is drasztikusan leépítené – amiről egyébként szintén felbukkannak hírek. – Kevés elhibázottabb döntést tudok elképzelni, mint a járások vagy legalábbis egyes járások, illetve járási hivatalok megszüntetését – jegyezte meg egy somogyi kistelepülés polgármestere. – Egy falu életében a járás a kapocs az államhoz, ez az a szint, amelyen be tud csatlakozni a rendszerhez. Az itt élőknek pedig a mindennapjait határozza meg, hiszen például a munkaügyi hivatal vagy a földhivatal kirendeltségével állnak kapcsolatban. A faluvezető hozzátette, vidéki szinten az állami operatív munka a járásokban zajlik, ha már spórolni akar az állam, sokkal inkább a teljesen funkciótlan, csak reprezentatív szerepet játszó megyéket kellene leépíteni, megszüntetni. – Ha csak a közszféra beharangozott létszámleépítése miatt nyúlnának a járásokhoz, egyértelmű, az illetékesek megint fordítva ülnek a lovon – mondta a polgármester. – Ismét kiderülne, a vidék, az itt élőemberek szimpla statisztikai adatok a kormányzat számára, s a minisztériumokban senkit sem érdekel a falvak életminősége. Hasonlóképpen vélekedett Süle Tibor, Alsóbogát polgármestere is, aki szerint nagyjából akkora szükség van a jelenlegi járási rendszerre, mint családban a gyerekekre. – A leépítés helyett sokkal inkább még több tartalommal kellene megtölteni – jelentette ki. – Egy kistelepülésnek annál jobb ugyanis, minél több funkciót kap a járás, hiszen azt jelenti, helyben, de legalábbis belátható távolságban vezényelheti le az ember az életét. Az információáramlás, az ügyintézés olyan területek, melyeket minél közelebb kellene vinni az emberekhez, nem pedig központosítani egy távoli helyen, akár csak anyagi megfontolásokból is. Egy zalai faluvezető szerint éppen elég baj, hogy az elmúlt években rengeteg feladatot elvontak a körjegyzőségektől, s ezek átkerültek a járásokhoz, bizonyos területeket viszont értelmetlenség lenne ennél magasabb szintre emelni. – A megyéknél nincs semmiféle hatalom, afféle káderfektető, szó szerint műintézmények – állította –, s nincs is meg az apparátus, hogy átvegyen funkciókat a járásoktól. A megyei kormányhivatalok pedig már így is igazi vízfejek, az operatív munka helyett jobbára csak az ellenőrzésre van energiájuk, ráadásul, mivel nincsenek ott a „terepen”, a helyi dolgokra nincs is rálátásuk. Egy baranyai polgármester szerint egy ilyen irányú, újabb közigazgatási átszervezésnek a kistelepülések lennének a nagy vesztesei, ám az értelmét racionálisan senki sem tudná megmagyarázni. – A 2010-es kormányváltás óta, ha nem is tökéletesen, de kialakult az új rendszer – jegyezte meg. – Most megint fenekestől felfordítanának mindent a leépítésracionalizálás jegyében, persze nem fentről, a minisztériumokból kezdve, hanem egy nagy kaszacsapással végigsuhintva az országon. Aztán persze később belátják, hogy a helyi ügyintézéshez is kell valamilyen állami szint, s akkor majd jön a fejvakargatás, hogy mi legyen, mert a korábbi állapotot ciki visszaállítani. Megszívja majd mindenki, egyedül a pecsétfaragók járnak majd jól: tele lesznek megrendeléssel… Megkerestük a Belügyminisztériumot, valóban van-e alapja a járási hivatali rendszer átalakítására vonatkozó híreknek. Meglepetésünkre azt közölték, hogy ez ügyben a Miniszterelnökség illetékes. Innen azt a választ kaptuk, hogy cáfoljuk a hírt, semmilyen alapja nincs. – A járási rendszer általunk történt helyreállítását a kormány nagy előrelépésnek tartja, ezért semmiképpen sem kívánjuk megszüntetni azt. Annak felülvizsgálata zajlik, hogy az egyes járások területeinek kialakítása az elmúlt évek tapasztalatai alapján megfelelő-e vagy indokolt-e a változtatás. A kérdésben eddig semmilyen döntés nem született – írták. Néhány, lapunknak nyilatkozó polgármesterrel is megosztottuk a hivatalos választ. Nem nyugodtak meg. 

Mire jók a járások?

Magyarországon korábban a közigazgatás alapegységeit a királyi vármegyék alkották, élükön az ispánokkal, s később alakultak ki a nemesi vármegyék szolgabírókkal s az illetékességi körüket jelentő szolgabírói járásokkal. A tanácsrendszer megalakulásával a járások szerepe megnövekedett, az ügyek többségében elsőfokú feladatot és hatáskört láttak el, a községek szerepe pedig formálissá vált. Magyarországon 1983. december 31-én megszűntek a járások. A Fidesz–KDNP 30 évvel később újraélesztette a rendszert, arra hivatkozva, hogy a kormány szükségesnek tartja a járás, mint az állam szervezetének legalacsonyabb szintű területi és szervezeti egysége kialakítását, a hatékonyabb, költségtakarékosabb és ügyfélközpontú területi közigazgatás megteremtése érdekében. Hangsúlyosan szerepelt a határozatban, hogy a járáson belül a székhelytől legtávolabb levő település lehetőség szerint ne legyen messzebb 30 kilométernél, s figyelembe kell venni a közlekedési infrastruktúra és a közúti-vasúti megközelíthetőség szempontjait, a tömegközlekedési lehetőségeket. Az induláskor – 2013. január 1-jén – 175 járási, valamint a fővárosban 23 kerületi hivatal kezdte meg működését, s miután a polgárdi járás megszűnt, így jelenleg 174 ilyen közigazgatási egység működik szerte az országban. Tavaly bővült a profiljuk is, miután a fővárosi és megyei kormányhivatalok által ellátott 1106 hatáskörből 914 átkerült a járási és fővárosi kerületi hivatalokhoz.