Nem megy el Orbán Viktor a magyar nagykövetek szokásos éves értekezletére, amit általában évente kétszer, februárban-kora tavasszal és a nyár végén-szeptember elején tartanak. Az utóbbi időben keveset látogatja a miniszterelnök ezeket a rendezvényeket, bár idén februárban ott volt, előtte azonban egymás után több alkalmat is kihagyott. Pedig hagyományosan minden országban ezek azok az alkalmak, amikor a külügyi apparátus és a diplomáciai kar tagjai egyfajta útmutatást kaphatnak arról, hogy a következő időszakban milyen külpolitikai stratégiát követ majd az ország, illetve milyennek ítéli meg a kormány a nemzetközi helyzetet. Ezt pedig a protokoll szerint a kormányfőnek illik elmondania.
Így, bár a hétfőn kezdődő négynapos (a szokásosnál hosszabb) rendezvényen majd harminc előadót, köztük szinte a teljes kormányt hallgathatnak meg a hazarendelt vagy éppen szabadságukat itthon töltő misszióvezetők, Orbán Viktorral nem lesz alkalmuk találkozni.
A megnyitót Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tartja majd, érdekes, hogy a második előadó egyből Novák Katalin családpolitikáért felelős helyettes államtitkár lesz, és csak utána következik majd sorrendben Pintér Sándor belügyminiszter, Benkő Tibor honvédelmi miniszter, Varga Mihály pénzügyminiszter, Palkovics László innovációért felelős miniszter, Trócsányi László igazságügyi miniszter, valamint Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. A napot Sztáray Péter András biztonságpolitikáért felelős államtitkár előadása zárja, aki külön a nyugat-balkáni országokba akkreditált nagykövetek számára beszél majd.
A többi napokon még Kásler Miklós emberi erőforrásokért felelős miniszter, Nagy István agrárminiszter, Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyonkezelésért felelős miniszter és Süli János paksi bővítésért felelős miniszter is tart majd előadást, de „fellép” Semjén Zsolt és Rogán Antal is. Lesz külön szekciója az uniós ügyeknek, valamint a déli-, és a keleti nyitásnak is.
Nagy meglepetés egyébként nem várható, semmi jele nincs ugyanis a külpolitikai paradigmaváltásnak, a magyar diplomáciában marad továbbra is az erősen EU-kritikus, a Nyugat „hanyatlását” vizionáló, a migrációt első számú kihívásként kezelő retorika. Ennek megfelelően várhatóan a nagyköveteket is arra utasítják majd, hogy állomáshelyeiken ilyen szellemben kommunikáljanak.
Ehhez egyébként rendszeresen kapnak hosszabb-rövidebb „kommunikációs útmutatókat” a nagykövetek egyenesen a Miniszterelnöki Kabinetirodából, vagyis ezek minden bizonnyal Habony Árpád „műhelyében” születnek meg és azokat a paneleket tartalmazzák, amiket a kommunikáció során használniuk kell a diplomatáknak. A legfrissebb, lapunk birtokába jutott ilyen „útmutató” például azzal kapcsolatban született, hogy a tranzitzónákban nem kaptak enni az ott várakozók, mert a hatóságok álláspontja szerint ez nem tartozott a feladataik közé.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda útmutatója szerint ezzel kapcsolatban azt kell mondaniuk az érintetteknek, hogy „A Helsinki Bizottság nyilatkozata nem más, mint a Soros-szervezetek újabb hazugsága, lejárató akciója. A magyar törvények világosak, kimondják, hogy minden migránsnak, aki menedékkérő státuszban tartózkodik a tranzitzónában, jár és biztosított az ellátás, amire éves szinten fejenként több mint 700 ezer forintot áldoz a magyar állam. Amennyiben azonban a menedékkérő kérelmét elutasították, el kell hagynia a tranzitzónát, erről is egyértelműen rendelkeznek a jogszabályok”.
A nagyköveti értekezlet csütörtök este ér véget.