Ferenc pápa szégyelli az egyház tétlenségét

Publikálás dátuma
2018.08.25 16:59

Fotó: AFP/ TIZIANA FABI
Leo Varadkar ír miniszterelnök egy kéréssel várta az egyházfőt Dublinban.
Még mindig a katolikus közösség szégyenének forrása, hogy az egyház nem volt képes a megfelelő módon kezelni ezeket a visszataszító bűncselekményeket – jelentette ki a Reuters tudósítása szerint Ferenc pápa írországi látogatása során. Leo Varadkar ír miniszterelnök arra kérte a katolikus egyházfőt: biztosítsa, hogy az áldozatoknak igazságot szolgáltassanak és biztosítsák a gyógyulást.   Ferenc pápa szombaton érkezett Dublinba, és – ugyan a Családok IX. Világtalálkozója alkalmából utazott el a fővárosba – valójában a papok által elkövetett szexuális visszaélések lesznek középpontban.   Írországba majdnem negyven év után látogatott most el katolikus egyházfő. Ferenc pápa korábban a katolikus egyház papságához és a hívőkhöz intézett levelében azt írta: egyházként elismerjük, hogy nem cselekedtünk időben a számos életben okozott nagy és mély kárral szemben. A katolikus egyházfő „Isten népéhez” intézte a három oldalas írást, amelyben kijelentette: a papi pedofília áldozatainak panasza túl sokáig nem talált meghallgatásra, el lett titkolva vagy elhallgattatva. Ferenc pápa ezért bűnbánatra és böjtölésre szólította fel az egyház egészét, mint fogalmazott, az elkövetett szexuális bűncselekmények okozta szégyen és megbánás miatt.
Mint megírtuk, a közismerten katolikus államban elentősen megváltozott az egyház társadalmi státusza. S ebben a Vatikánnak is komoly szerepe volt, amely korábban mindent elkövetett a szexuális visszaélésekkel kapcsolatos ügyek eltussolásáért. Augusztus elején Mary McAleese volt elnök az Irish Times című lapban írt vezércikkében azt közölte, még 2003-ban a Szentszék akkori államtitkára, Angelo Sodano arra kérte, akadályozza meg, hogy a kormány tagjai hozzájárulhassanak azokhoz a dokumentumokhoz, amelyek a múlt szörnyűségeit tárják fel. Mint a volt elnökasszony írta, ekkor azonnal megszakította a beszélgetést. Sodanónak nem ez volt az egyedüli meglehetősen kétes fellépése. Dermot Ahern külügyminiszter számolt be arról, hogy az exállamtitkár 2004-ben a dublini kormányt arra kérte, nyújtson pénzügyi támogatást az ír egyháznak, amelyet súlyos kártérítésre kötelezte a bíróság a szexuális visszaélések miatt. A Vatikán csak évekkel később ismerte fel, tömegek fordulhatnak el az egyháztól a tradicionálisan vallásos országban, ha nem tesz valamit. 2010-ben ezért XVI. Benedek ezért levelet írt az ír katolikusoknak, amely nem talált feltétlenül pozitív visszhangra. Ebben ugyan elítélte a szexuális visszaéléseket, de rámutatott arra is, hogy az írek nem tisztelik eléggé az egyházat, s a társadalom szekularizációja figyelhető meg.
Frissítve: 2018.08.25 17:06

Joe Biden bejelentette, hogy indul az amerikai elnökválasztáson

Publikálás dátuma
2019.04.25 13:56

Fotó: AFP
A 76 éves politikus 19 másik demokrata mellett pályázik az elnökjelöltségre.
Hosszas, feszültségkeltő várakozás után csütörtökön végre bejelentette Joe Biden, hogy a demokraták színeiben indulni kíván a jövő novemberi amerikai elnökválasztáson. A YouTube-on és más közösségi médiafelületeken erről közzétett videót hétfőn Biden személyes megjelenése követi a nyilvánosság előtt, egy pittsburghi szakszervezeti rendezvényen. Joe Biden az előző, demokrata párti elnök, Barack Obama mellett töltött be alelnöki tisztséget. A volt Delaware állambeli szenátor, aki most 76 esztendős, mintegy négy évtizedes közéleti pályát tudhat maga mögött. Ha elnökké választanák, ő lenne minden idők legidősebb amerikai elnöke a hivatalba lépést időpontját tekintve. A köztudatban leginkább Ronald Reagan él „öreg elnökként”, de ő „mindössze” hetven évesen költözött be a Fehér Házba. Biden bejelentkezésével immár húszan pályáznak arra, hogy elnyerjék a Demokrata Párt elnökjelöltségét, kihívhassák a 2020 novemberi párviadalra a republikánus ellenfelet, aki minden bizonnyal a mostani elnök, Donald Trump lesz. A volt alelnök sokáig hezitált, mert többen nem csupán az életkora miatt kételkedtek alkalmasságában, hanem azért is, mert vagy túlságosan liberálisnak tartották – ezt általában saját korosztályának a tagjai, illetve a csak kevéssel fiatalabbak mondták róla -, vagy pedig éppenséggel nem tekintették eléggé szókimondóan liberálisnak, ami inkább a Demokrata Párt megújulását sürgető „ifjútörökök” részéről elhangzó bírálat volt. Most mindenesetre Biden vezeti a mezőnyt a demokrata párti elnökjelölt-aspiránsok népszerűségi listáján a különböző közvélemény-kutatóknál. Egyes elemzők azonban ezt annak tulajdonítják, hogy a kampány kezdeti szakaszában lényegében ő az egyetlen olyan pályázó, aki mögött közismert, országos szintű gyakorlati vezetői tapasztalat, a Fehér Házban eltöltött nyolc év áll – a többiek inkább olyan törvényhozók, akik komolyabb döntéshozói felelősséggel járó közhivatalt nem nagyon viseltek eddig. A volt alelnök gyakran emlegeti Obamával való szellemi rokonságát, és „gyakorlatiasnak, ugyanakkor haladónak” vallja magát. A korábbi hetekben – nem tudni, kiknek a sugallatára – megszólalt a nyilvánosság előtt néhány nő, aki arra panaszkodott, hogy Joe Biden politikai rendezvényeken „kéretlenül megölelte”, illetve „majdnem megcsókolta” őket. Ezek a vádak nem döntötték romba politikai imázsát, de kénytelen volt bocsánatot kérni az érintettektől, és elismerni azt, hogy a MeeToo mozgalom hatására megváltoztak a viselkedési szabályok, a túlzott bizalmaskodásnak befellegzett. 
Frissítve: 2019.04.25 20:38

Francia hadihajóval kötekedett Kína Tajvannál

Publikálás dátuma
2019.04.25 13:39
Képünk illusztráció
Fotó: AFP
Feltartóztatott egy francia hajót a kínai haditengerészet a Tajvani-szorosban, mivel az nem kért engedélyt Kínától a hajózásra. Csakhogy Tajvannak 1949 óta saját politikai irányítása van.
A kínai haditengerészet hajói feltartóztattak egy francia hadihajót a Tajvani-szorosban április 7-én - közölte Zsen Kuo-csiang, a kínai honvédelmi minisztérium szóvivője csütörtökön. A francia hajó engedély nélkül lépett be Kína területi vizeire - hangsúlyozta a szóvivő arra utalva, hogy
Peking a saját területeként tekint az egyébként gyakorlatilag független Tajvanra, illetve hivatalos nevén a tajvani Kínai Köztársaságra.
A Tajvani-szoroson amerikai hadihajók szoktak demonstratív jelleggel áthaladni, miközben Peking is fokozott rendszerességgel küldi egységeit Tajvan közelébe. Legutóbb április közepén gyakorlatoztak kínai harci repülők és hadihajók a sziget közelében, mellyel kapcsolatban
Caj Jing-ven tajvani elnök úgy nyilatkozott: a tajvani hadsereg képes és elszánt arra, hogy megvédje magát.
Tajvannak 1949 óta saját politikai irányítása van, de Peking az "egy Kína elve" alapján saját területének tekinti. Kína és Tajvan viszonya többéves közeledés után, 2016-ban ismét fagyossá vált, miután Caj Jing-ven, a függetlenségpárti Demokratikus Haladó Párt (DPP) jelöltje lett az új tajvani elnök, aki viszont később elkötelezte magát a két ország közötti status quo fenntartása és a sziget önvédelmi képességeinek erősítése mellett.