Leégett a nagyváradi püspöki palota (videó)

Publikálás dátuma
2018.08.26. 10:12
Járókelők nézik, fotózzák a lángoló püspöki palotát
Fotó: Totka László / Kolozsvári Rádió
Szinte teljesen kiégett a nagyváradi görögkatolikus püspöki palota, 1300 négyzetméteren pusztítottak a lángok.
A tűzoltóságot este 22 órakor riasztották a tűzesethez. Ötven tűzoltó kilenc tűzoltókocsival és két létrás kocsival két és fél órát dolgozott a lángok megfékezésén. A tűzoltók a közeli Sebes Körösből szivattyúzták a vizet az oltáshoz. A tűzvésznek nincs halálos áldozata, írja az MTI. A lángok oltása vasárnap hajnalban, fél órával éjfél után fejeződött be, addig azonban teljesen leégett az épület mintegy 1300 négyzetméteres tetőzete, ledőlt az egyik torony, és beszakadt az első emeleti mennyezet.
A Kolozsvári Rádió Facebookbejegyzése szerint a tűzoltók teljes erőbevetéssel dolgoztak, de ez sem volt elég a tűz megfékezéséhez. A téren állítólag ötezer ember nézte, ahogy az épület fokról fokra a lángok martaléka lesz. A görögkatolikus püspöki palota a nagyváradi magyarok által a régi nevén Szent László térként számon tartott hivatalosan Unirii (Egyesülés) tér dél-nyugati sarkában áll. Ifj. Rimanóczy Kálmán tervei alapján építették 1903 és 1906 között. Rendszerváltozás után a görögkatolikus egyház 1992-ben kapta vissza, ám ténylegesen csak 2004-ben vehette birtokba a palotát, miután kiköltözött belőle a megyei könyvtár. Az épületben felújítási munkálatok zajlottak. 
Szerző
Frissítve: 2018.08.26. 19:52

Megoldódott a pápa rejtélye

Publikálás dátuma
2018.08.26. 10:00

Fotó: AFP/Leemage
Minden kétséget kizáróan kiderült, nem mérgezés okozta a negyven évvel ezelőtt elhunyt I. János Pál halálát – derül ki új dokumentumokból.
Az 1978-as esztendőt a három pápa évének is nevezik. Ez évben, augusztus 6-án halt meg ugyanis VI. Pál, aki véghez vitte a II. Vatikáni Zsinatot, ám később komoly gesztust tett a konzervatívoknak Humanae vitae enciklikájával. Halálát követően, éppen negyven esztendeje, augusztus 1978. augusztus 26-án Albino Luciani velencei pátriárkát választották meg utódának, aki az I. János Pál nevet vette fel. A konklávé idején talán nem őt tartották a legesélyesebbnek, a konzervatívok Giuseppe Siri genvai bíborost kívánták volna Szent Péter trónján látni, miután azonban Giovanni Benelli befolyásos firenzei főpap mindent bevetett Lucaniért, így a „mosolygós pápát” tették meg a Bíborosi Kollégium tagjai új egyházfőnek. Sokan átfogó változásokat reméltek tőle, ám csak 33 napig állt az egyház élén, váratlanul meghalt. Utódának évszázadok múltán nem olasz, hanem lengyel főpapot választottak meg Karol Wojtyla, II. János Pál személyében. I. János Pál halála mind a mai napig számos feltételezés, összeesküvés-elmélet alapja. A rejtély óráiról azonban több, eddig nem ismert részletre derült fény boldoggá avatási eljárása során. Vélekedések szerint megmérgezték, mert átfogó reformokat akart véghez vinni az egyházban, fel akarta számolni a vatikáni korrupciót, meg akarta nyirbálni a bíborosok hatalmát, reformokat kívánt véghezvinni a Szentszék bankjánál, az IOR-nál, amit már akkor is korrupt intézménynek tartottak. A feltételezésekben van logika, de valóban így történt-e? I. János Pál hamar népszerű lett a hívek körében, megválasztása után hasonlóan lépett fel, mint Ferenc pápa 2013-ban. Eltekintett a pápai többes használatától, a pápai koronától. A hordozható pápai tróntól is idegenkedett, s csak a bíboros hathatós nyomására nem mondott le róla. A svájci gárdisták élete is kényelmesebbé vált, nem kellett térdre borulniuk a pápa előtt. Már trónra lépése előtt sejteni lehetett, hogy nem a konzervatív hagyományok folytatója lesz. Ferenc pápához hasonlóan azonban őt sem a teológiai újítások emberének tartották. A nyitást alighanem ő is inkább a gesztusok, illetve a vatikáni apparátus átalakításának szintjén képzelte el. Igaz, pápaságának 33 napja nem volt elég ahhoz, hogy egyéb terveiről bármi is kiderüljön. 1978. szeptember 28-án Vincenza Taffarel nővér, mint minden más reggelen, hajnali 4 óra 30-kor kávéskannát vitt az egyházfő irodájába. Ezután I. János Pál ajtaján kopogtatott. Miután többszöri próbálkozás után sem érkezett semmi válasz, benyitott. Nagyon megrémült, mert a pápa élettelenül feküdt az ágyon. Még az olvasószemüvege is rajta volt, néhány papírt tartott a kezében, az olvasólámpája is égett. A pápa orvosa, Renato Buzzonetti szerint megállt a szíve, méghozzá számításai szerint még az előző nap, 23 óra körül. Az I. János Pál haláláról szóló összeesküvés-elméletek afféle „vezéralakja” a brit újságíró, David Yallop volt, aki Isten nevében? című könyvében fejtette ki azt az elméletét, amely szerint a pápát megmérgezték. Szerinte azért kellett meghalnia, mert az egyházfő meg akarta szabadítani az egyházat a kétes ügyletektől Könyvében az egyházi méltóságok korrupciós pénzügyi manővereiről is fellebbentette a fátylat, illetve arról írt, hogy a Vatikán legfelsőbb körei szorosan egybefonódtak a P2 szabadkőműves-páholy sötét ügyleteivel. A szerző azt is sugallta, hogy I. János Pál a születésszabályozás terén is nyitni akart. A napokban azonban olyan jelentések kerültek elő, amelyek nem támasztják alá a gyilkosság elméletét. Már I. János Pál halálának estéjén, a vacsora során arra panaszkodott titkárának, John Mageen-ek, erős szorítást érez a mellkasában, ám nem akart orvost hívni. Ez alátámasztja a hivatalos verziót, amely szerint infarktust kapott. Az összeesküvés-elméletek elterjedésében a Vatikán nem éppen fényes kommunikációjának is komoly szerepe volt. Eltitkolták például, hogy a nővér talált rá a holttestre talán azért, mert így a halál túlságosan profánnak tűnt volna. Bár halálakor következő audienciájára tervezett beszéde szövegét olvasta, a vatikáni költőmesterek azt állították, hogy Kempis Tamás Krisztus követése ímű művét lapozgatta. Ezeknek a „kegyes hazugságoknak” is nagyban köszönhető, hogy Yallop 1984-es művét negyven nyelvre fordították le, s összesen 6 millió példányt adtak el belőle. Komoly történészek sosem tartották hitelt érdemlőnek Yallop állításait. Stefania Falasca, I. János Pál boldoggá avatási eljárásának egyik fontos alakja a napokban megjelent könyvében (Papa Luciani – Cronaca di una morte) is azt közölte, egyértelműen szívproblémák okozták halálát. Valószínűleg nem tudta feldolgozni azt a rengeteg kihívást, amellyel Szent Péter követőjeként meg kellett volna küzdenie. Ezt titkára is megerősítette. Hogy azonban a legújabb állítások meggyőzik-e az összeesküvés-elméletek kedvelőit, e tekintetben azért komoly kétségeink lehetnek.

Nem akart egyházfő lenni

Albino Luciani Dolomitok lábánál fekvő észak-olaszországi Forno di Canale városában született 1912-ben. Három testvére volt. Családja egyszerű körülmények között, nagy nélkülözésben élt. Apja megrögzött szocialista, anyja pedig hívő katolikus volt. A család tagjai lelkesen támogatták Albinót, amikor hatévesen bejelentette, hogy a papi hivatást választja. Igazi lelkipásztor akart lenni, nem érdekelte az egyházi hierarchia, nem kívánt nemhogy pápa lenni, bíboros vagy püspök sem. 1935-ben szentelték pappá. 1947-ben pápai kamarásnak tették meg. 1959-től Vittorio Veneto város püspöke lett. Részt vett az 1962-1965 közötti II. Vatikáni Zsinaton. VI. Pál pápa 1969-ben nevezte ki velencei pátriárkának. Még egy 1978-as prédikációjában is azt mondta, hogy ez hiba volt az egyházfő részéről. VI. Pál azonban valószínűleg nem így látta, hiszen 1973-ban a bíborosi címet is neki adományozta. 1978. augusztus 26-án, két napig tartó konklávé után választották meg új egyházfőnek. A gyors választást az is indokolhatta, hogy rendkívüli hőségben zajlott a négy szavazási forduló. I. János Pál 33 nappal később, 1978. szeptember 28-án halt meg.

Témák
pápa Vatikán

Tizenöt zarándok halt meg egy bolgár buszbalesetben

Publikálás dátuma
2018.08.26. 09:14
A bolgár zarándokbusz roncsai
Fotó: AFP/ Bulgarian Interior Ministry Press Office
A hívők egy kolostorlátogatásról tértek haza, amikor járművük megcsúszott, és lezuhant egy meredek lejtőn.
Tragikus buszbaleset történt szombat este Bulgáriában, a hatóságok közlése szerint 15-en meghaltak, és 27-en sérülésekkel kórházba kerültek, értesült a hirado.hu.
Az áldozatok bolgár zarándokok voltak, akik kolostorlátogatásról tértek haza Szófiába. Járművük azonban Szvoge közelében egy kanyargós, esőtől nedves hegyvidéki autópálya-szakaszon elcsúszott, lezuhant egy közel húszméteres lejtőn zuhant, majd lángra kapott. Egyes hírek szerint mielőtt a busz lezuhant, több gépkocsival ütközött össze.
A tragédia miatt a bolgár kormány nemzeti gyásznapot hirdetett hétfőre. 
Szerző