Partra szállhattak a bevándorlók, miután nyomozni kezdtek Salvini ellen

Publikálás dátuma
2018.08.26. 11:20
Menekülők várakoznak az Ubaldo Diciotti fedélzetén
Fotó: Giovanni Isolino / AFP
Eljárás indult az olasz belügyminiszter ellen, aki emberi jogokat megsértve tartott több mint száz menekülőt egy mentőhajó fedélzetén. A hajót csak ezután engedték kikötni.
Órákon belül elhagyhatják a Catania kikötőjében ötödik napja veszteglő  Ubaldo Diciotti mentőhajót a fedélzeten tartózkodó migránsok – jelentette be szombaton Matteo Salvini olasz belügyminiszter, aki mostanáig ellenezte partraszállásukat. A bevándorlásellenes Liga vezetője az észak-olaszországi Pinzolo településén tartott rendezvényen hangsúlyozta: a fedélzeten maradt mintegy 140 illegális bevándorló partra léphet, miután az olasz katolikus egyház bejelentette, hogy nagy részüket gondjaiba veszi.  A hajóról húsz migránst Albánia hajlandó befogadni, illetve Írország mellett más országok is jelezték ilyen szándékukat – tette hozzá. Római közlés szerint az olasz püspöki konferencia száz menedékkérő ellátását vállalta, és Írország – ahol jelenleg Ferenc pápa látogatást tesz – is beleegyezett 20 migráns befogadásába, írja a hirado.hu.
Salvini engedékenységét azonban nem csak az egyházi-állami felajánlás magyarázhatja: az agrigentói főügyész nyomozást indított ellene, személyi szabadság megsértése – vagyis emberrablás – gyanújával.

Az eljárást a The Guardian szerint azért rendelték el, mivel már szerdán lejárt az emberi jogok európai konvenciója szerint 48 órás határidő, amíg egy bevándorlót letartóztatási parancs nélküli őrizetben tarthatnak anélkül, hogy hivatalosan is begyújthatná menedékkérelmét. A belügyminiszter korábban azért tartotta vízen a menedékkérőket, hogy ezzel is zsarolja, és a migránsok befogadására késztesse az uniós tagállamokat. Az eljárás hírére Matteo Salvini először harciasan reagált, mint közösségi oldalán írta, áll a nyomozás elébe, sőt büszke is gyanúsítotti voltára, mivel az olasz határok védelméért harcol. Később azonban meggondolta magát, és már beleegyezett az Ubaldo Diciotti kikötésébe.
Az ANSA és az ADN Kronos hírügynökségek is úgy tudják, további vádpontként a hivatali visszaélést is szemére vetik Salvininek

Orbán feltűnik, és ennek sokan nem örülnek

A történet magyar vonatkozása is lehet, hiszen Orbán Viktor kedden Milánóban találkozik  Salvinival. A magyar miniszterelnök látogatása miatt tiltakozik az olasz kormánypárti koalícióban résztvevő Öt Csillag Mozgalom, mivel szerintük Magyarország a menekültkvóták teljes elvetésével az olaszokra hárít minden terhet migrációs ügyben. A balközép  balközép Demokrata Párt (PD) tüntetést hirdetett meg kedden Milánóban Salvini, Orbán, illetve az általuk képviselt „egoista és szögesdrótos” Európa ellen. 
Szerző

Ördögi Brexit-kör

Publikálás dátuma
2018.08.26. 11:00

Fotó: Dursun Aydemir / AFP/ANADOLU
Egyre erősebben hallatják hangjukat a brit populisták. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mind nagyobb befolyásuk lenne, épp ellenkezőleg.
Mióta Theresa May brit kormányfő bemutatta a britek Európai Unióból való kilépéséről való tervét, amely a „soft Brexitet” valósítaná meg, ellentámadásba lendültek a radikálisok, s a tőlük már korábban is megtapasztalt agresszív, arrogáns politizálás eszközéhez nyúltak. Donald Trump legodaadóbb brit híve, Nigel Farage, az euroszkeptikus UKIP elnöke is hozta a formáját, mint egy cikkében fogalmazott, ideje lenne móresre tanítani a „westminsteri klikket”, amely szerinte hazugságokat terjeszt, megtéveszti a közvéleményt és elárulja az országot. Úgy véli, az utcán kell tiltakozni, ezért újra aktívan fog politizálni. May még júniusban adta közzé tervét, amely az EU-val való jövőbeni viszonyt szabályozná. Az úgynevezett chequers-i egyezmény szabadkereskedelmi övezet kialakítását irányozza elő az Unióval, s az Egyesült Királyságot szorosan kötné gazdasági és jogi értelemben is az EU-hoz. Ezt azonban a keményvonalasok teljes kapitulációnak, a kilépés megakadályozására tett kísérletnek tartották. Szerintük a kormányfő által felvázoltaknál még mindig jobb, ha nem születik megállapodás. A Brexit-pártiak lázadásával együtt a jobboldali populisták is egyre jobban hallatni kezdték a hangjukat – emlékeztetett a Die Zeit. Ennek meg is lett az eredménye. Az UKIP-hez egyetlen hónap alatt mintegy háromezren csatlakoztak, a párt a közvélemény-kutatások szerint kettőről több mint öt százalékra erősödött. Boris Johnson július 9-én külügyminiszter a rasszizmust szította, amikor két hete a Telegraphban írt cikkében azt írta, hogy a burkát viselő nők úgy néznek ki, mintha postaládák, vagy éppen bankrablók lennének. A Konzervatív Párt eljárást indított ellene, mert többen panaszt nyújtottak be a toryk etikai kódexének megsértése miatt. Theresa May is bocsánatkérésre szólította fel. Mindenesetre ezután több a muzulmánokkal szembeni erőszakos akciót jegyeztek fel. Johnson egyébként állandó kapcsolatban áll Donald Trump egykori főtanácsadójával, Steve Bannonnal. A szélsőjobb társadalmi jelenléte is szembetűnővé vált, fasiszta csoportok masíroznak a brit utcákon, időnként az UKIP aktivistáival egyetemben, s iszlámellenes jelszavakat hangoztatnak. Mindez azonban még nem jelenti a brit társadalom jobbra tolódását. Felmérések ugyanis éppen azt mutatják, hogy a britek egyre kritikusabbak a kilépéssel szemben. A YouGov legutóbbi, július végén közreadott felmérése szerint a megkérdezettek 47 százaléka véli úgy, hogy az Egyesült Királyságnak az Európai Unióban a helye. Ugyanez az iroda utoljára három és fél éve, 2015 áprilisában mért ekkora EU-s támogatást. A kilépést viszont a britek mindössze 41 százaléka szorgalmazza, a két tábor között tehát már hat százalék az eltérés. A politikai széljárás változását jelzi, hogy hasonlóan jelentős különbség három éve, 2015 júliusában volt az uniópártiak javára. Egy másik felmérés szerint száz szavazókörzetben, ahol 2016 júniusában a kilépésre voksoltak, már szintén a maradásra szavaznának. Közben a Brüsszellel a kilépés feltételeiről szóló tárgyalások során londoni kabinet is felismerte, hogy nem lehet a kilépést úgy levezényelni, ahogy azt eredetileg elgondolták. Nem létezik „őszinte Brexit”, ahogy May és csapata korában sugallta. Anthony Barnett brit publicista a kormány stratégiájának teljes összeomlásáról beszélt. Szerinte 5-10 évbe telhet, amíg sikerül átvészelni a Brexit gazdasági és politikai következményeit. A kabinet sokáig azon mesterkedett, hogy a kilépés és a maradáspártiaknak is tegyen gesztusokat, a chequers-i megállapodás alapján azonban már a kabinet is belátja: Nagy-Britanniának, amennyire csak lehet, az európai struktúrákban kell maradnia. Ezt próbálják megakadályozni a Brexit-párti keményvonalasok, akik bizonytalan politikai helyzetet akarnak teremteni. A kormány ezért arra is felkészül, mi lesz, ha nem sikerül megállapodni az EU-val. A brit kormány csütörtökön tette közzé ezzel kapcsolatos terveit, amely szerint az ország sok szektorban továbbra is az Uniós előírásokhoz tartaná magát. Nagy-Britannia elvileg 2019 március végén távozik az EU-ból. Amennyiben nem sikerülne megállapodni az Unióval, annak beláthatatlan következményei lennének. Erre figyelmeztetett Philip Hammond pénzügyminiszter is. A Daily Telegraph szerint a tárcavezetőt megrótták minisztertársai az intés miatt.
Témák
Brexit

Leégett a nagyváradi püspöki palota (videó)

Publikálás dátuma
2018.08.26. 10:12
Járókelők nézik, fotózzák a lángoló püspöki palotát
Fotó: Totka László / Kolozsvári Rádió
Szinte teljesen kiégett a nagyváradi görögkatolikus püspöki palota, 1300 négyzetméteren pusztítottak a lángok.
A tűzoltóságot este 22 órakor riasztották a tűzesethez. Ötven tűzoltó kilenc tűzoltókocsival és két létrás kocsival két és fél órát dolgozott a lángok megfékezésén. A tűzoltók a közeli Sebes Körösből szivattyúzták a vizet az oltáshoz. A tűzvésznek nincs halálos áldozata, írja az MTI. A lángok oltása vasárnap hajnalban, fél órával éjfél után fejeződött be, addig azonban teljesen leégett az épület mintegy 1300 négyzetméteres tetőzete, ledőlt az egyik torony, és beszakadt az első emeleti mennyezet.
A Kolozsvári Rádió Facebookbejegyzése szerint a tűzoltók teljes erőbevetéssel dolgoztak, de ez sem volt elég a tűz megfékezéséhez. A téren állítólag ötezer ember nézte, ahogy az épület fokról fokra a lángok martaléka lesz. A görögkatolikus püspöki palota a nagyváradi magyarok által a régi nevén Szent László térként számon tartott hivatalosan Unirii (Egyesülés) tér dél-nyugati sarkában áll. Ifj. Rimanóczy Kálmán tervei alapján építették 1903 és 1906 között. Rendszerváltozás után a görögkatolikus egyház 1992-ben kapta vissza, ám ténylegesen csak 2004-ben vehette birtokba a palotát, miután kiköltözött belőle a megyei könyvtár. Az épületben felújítási munkálatok zajlottak. 
Szerző
Frissítve: 2018.08.26. 19:52