Őszi tüzelőtámogatások: aggódnak az önkormányzatok

Publikálás dátuma
2018.08.27 06:00

Fotó: / Németh András Péter
Szakértők szerint valamennyi, jelenleg futó tüzelőtámogatási rendszer erős pontosításra szorul.
A Belügyminisztériumhoz és a Miniszterelnökséghez fordul a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége annak érdekében, hogy az újabb tüzelőtámogatást ne természetben kelljen kiosztani, hanem – az áprilisi határozathoz hasonlóan – a megkapott költségvetési juttatást készpénzben adhassák tovább a háztartásoknak – közölte lapunkkal Schmidt Jenő, az önkormányzati szövetség elnöke, Tab fideszes polgármestere. Meglátásuk szerint ugyanis a településeknek nem lesz erejük a kormány által felkínált tüzelőfajták szakszerű beszerzésére és kiszállítására. Másrészt attól tartanak, hogy egy felvásárlási hullám még inkább felverné az amúgy is magas tüzelőárakat. A július végi, kissé ködös rezsicsökkentési határozat óta – mint azt az érdekképviseleti elnöktől megtudtuk – a helyhatóságok belső levelezésben megkapták a lakossági kérvény mintáját. A települések által közzétett ív tapasztalataink szerint ugyan mutat némi különbségeket, ám az igényelhető termékek tekintetében mégis egységes. Eszerint azok, akik mindeddig nem részesültek se a márciusi gáz- és távhő-, se az áprilisi tüzelőakcióban, 12 ezer forint értékű tűzifát, szenet, palackos és tartályos pb-gázt, fűtőolajat, illetve pelletet/brikett igényelhetnek. A papírt nem küldik ki, az a polgármesteri hivatalban található meg, a kitöltött nyomtatványt pedig legkésőbb október 15-ig kell visszavinni. A kiszállítás költségeit nem állják. Ezzel kapcsolatos felvetésünkre, miszerint a szociális tűzifaosztás több éves rendszerében az önkormányzatok már bevett kiosztási eljárást követnek, Schmidt Jenő úgy vélte, az nem az összes háztartást érinti. Ráadásul itt több fajta tüzelőt kellene szakszerűen és ingyen kiszállítani, ami külön kérdéses az egyenként is több mint 300 ezer forintba kerülő tartályos gáz esetén. Az ugyanakkor szerinte nem szempont, hogy a pénzbeni támogatást esetleg másra költik, hisz a természetbeni juttatás révén is készpénz marad meg. Kérdésünkre, hogy áthidaló megoldásként nem képzelhető-e el valamiféle utalványrendszer, úgy felelt: a gyakorlatban a helyhatóságok nagy valószínűséggel amúgy is egy jogosultlista alapján a helyi erdészetnél vagy tüzép-telepen biztosítanák a tüzelőátvétel lehetőségét.

Változatlan szociális elvek

A harmadik hasonló – de egyetlen rászorultsági alapú – program a szociális tüzelőtámogatási rendszer, amit a minap hirdetett meg ismét a Belügyminisztérium. Ennek kerete 4 milliárd forint, amiből az 5 ezer fősnél kisebb települések rászorulói juthatnak körülbelül egy-másfél köbméter fához. Bajomi Anna Zsófia, a Habitat for Humanity Magyarország külső szociálpolitikai szakértője megkeresésünkre közölte: örülnek minden szociális alapú támogatásnak, egyszersmind tehát kevésbé üdvözlik az alanyi jogú rendszereket. De a rászorultság szerint járó tüzelőosztást is több ponton javítanák. Így meglátásuk szerint nem csak az 5 ezer főnél kisebb településen élnek segítségre szorulók. Emellett az elosztási elvek központosítását is szorgalmazzák. Illetve inkább az általános célú, rászorultakat célzó lakhatási támogatást, valamint az energiahatékonysági felújítást és a szociális házépítést támogatnák. Környezetvédő szervezetek ezen túlmenően kifogásolták, hogy az állami akció a rendkívül légszennyező lignit kiosztását is engedélyezi. Az illetékes Belügyminisztérium korábban rögzítette: nem változtatnak a szociális tüzelőtámogatás elvein.

A KSH adatai alapján a kormány által júliusban közzétett támogatási akció a hazai lakások negyedét, körülbelül 900 ezer háztartást érint. Ez nem tévesztendő össze se az áprilisi határozat szerinti, se a több éve futó szociális tüzelőtámogatással. Előbbiben a kormány ama 279 település háztartásai számára küldött 12-12 ezer forintot, ahová egyáltalán nem irányul földgázvezeték. Ám ez – mint felhívtuk a figyelmet – mindössze a fával fűtők 2-4 százalékának életén könnyített. Ráadásul az érintett polgármesterek lapunknak éppenséggel a készpénzes támogatásra panaszkodtak. Bakos Ferenc, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei, 40 házas Regéc független polgármestere is azok közé tartozik, akik inkább a természetbeni juttatást támogatnák. Szavai szerint az áprilisi kormányrendelet szerint megkapott összeget már a nyár elején kiosztották. Azt, hogy ki mire költötte, feladatuk nem lévén, nem vizsgálták. De a készpénzadomány üzenetét nem tartja jónak, hisz az sose elég; ha a kormány kifejezetten a fűtéshez nyújt segítséget, úgy célravezetőbbnek tartaná termékek kiosztását. Mindkét polgármester panaszkodott lapunknak a tűzifa rendkívüli drágulására és így magas árára. 12 ezer forintból körülbelül fél köbméter jön ki, ami a téli szükséglet legfeljebb tizede. Ráadásul Bakos Ferenc szavai szerint egyre kevesebb a fa. Ennek egyik oka a munkaerőhiány: nincs, aki kivágja. Másrészt a gáz-, avagy környezetvédelmi lobbi egyre inkább bekorlátozza a szakszerű kitermelési lehetőségeket is. Kétségtelen: a tűzifa ára a KSH adatai szerint az elmúlt öt éve során 33 százalékkal emelkedett. Csak emlékeztetőül, ez az az időszak, amelynek során a Fidesz-KDNP állítólag "megőrizte a rezsicsökkentés eredményeit". Az illetékes Belügyminisztérium az üggyel kapcsolatos megkeresésünkre küldött hosszú levelében a nekik feltett 15 kérdésünk közül egyre se adott érdemi választ.
2018.08.27 06:00
Frissítve: 2018.08.27 06:00

Újra kiadhatják Hernádi Zsolt ellen a nemzetközi elfogatóparancsot

Publikálás dátuma
2018.11.18 08:12

Fotó: / Németh András Péter
Horvátország javára döntött az Interpol végrehajtó bizottsága szombaton Dubajban, és lehetővé tette Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója ellen kiadott nemzetközi elfogatóparancs megújítását - közölte honlapján a horvát belügyminisztérium.
A közlemény szerint az ügyben Horvátország és Magyarország írásban alátámaszthatta indokait, miután az Interpol Horvátországgal és Magyarországgal konzultációkat is folytatott. Végezetül mindkét állam részéről lehetőség volt arra, hogy bizonyítékul felhozza állításait az Interpol végrehajtó bizottságának dubaji ülésén, amely után a szervezet Horvátország javára döntött,és megszüntette az összes korábban kiszabott tilalmat - olvasható a közleményben. A Mol Nyrt. az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában hangsúlyozta: meglepetést okozott Magyarországon az Interpol végrehajtó bizottságának döntése, amely Hernádi Zsoltot visszahelyezi a vörös körözési listára. A döntés nem veszi figyelembe az ENSZ égisze alatt működő választott bíróság 2016-os döntését, miszerint nem történt bűncselekmény, valamint a 2018 augusztusi magyar bírósági döntést, amely megtagadta a Horvátország által kiadott európai elfogatóparancs végrehajtását, mert a bíróság szerint - az előzményeket és a körülményeket ismerve - a MOL-csoport elnök-vezérigazgatója nem számíthat tisztességes eljárásra Horvátországban. A döntés azért is keltett meglepetést, mert 2014 óta Horvátország az ügyben semmilyen újdonsággal nem állt elő. Sajnálatos, hogy Horvátország még mindig nem tartja tiszteletben a nemzetközi bírósági döntéseket, és továbbra is úgy törekszik sajátos céljai elérésére, hogy teljesen figyelmen kívül hagyja a számára kedvezőtlen érdemi ítéleteket. Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Magyar Állandó Értekezlet budapesti ülésén elhangzott beszédében a magyar-horvát kapcsolatokról szólva a Mol problémát is érintette. Kifejtette: eddig azt a stratégiát folytatta a miniszterelnöki tárgyalásokon, hogy a Mol-vitát Magyarország gazdasági és cégvitának, nem pedig kormányközi kérdésnek tekinti.
"Igyekeztem elmagyarázni nekik, hogy ha a Mol-problémát felemeljük horvát-magyar államközi kapcsolatok szintjére, az a magyar állam részéről erőteljesebb fellépést fog indokolni és az mérhetetlenül le fogja rontani a horvát-magyar kapcsolatokat"
- jelentette ki.
A korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK) 2013-ban emelt vádat Hernádi Zsolt ellen. Az USKOK szerint a Mol vezetője 2008 és 2009 között tízmillió euró kenőpénzt adott át Ivo Sanader akkori horvát kormányfőnek azért, hogy a Mol megszerezhesse az INA horvát olajipari vállalat irányítási jogait. A Mol Nyrt. és Hernádi Zsolt visszautasította a vádakat, leszögezve, hogy soha nem korrumpáltak egyetlen politikust sem, nem adtak kenőpénzt az INA irányítási jogainak megszerzéséért. A Zágráb megyei bíróság 2016 decemberében fordult az Európai Bírósághoz, amiért Magyarország, Németország és Ausztria nem vette figyelembe a Hernádi Zsolt ellen kiadott horvát elfogatóparancsot. A magyar Központi Nyomozó Főügyészség nemzetközi kapcsolatban kötelességszegésre irányuló vesztegetés bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el 2011 júliusában. A főügyészség megállapította, hogy a Mol érdekében és vezetői részéről bűncselekmény nem valósult meg, ezért a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntette. A magyar bíróság 2013-ban megtagadta a horvát ügyészség által kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtását, mivel álláspontja szerint a parancsot ugyanabban az ügyben adták ki, amely miatt korábban már a magyar ügyészség is vizsgálódott, és bűncselekmény hiányában az eljárást megszüntette. A horvát alkotmánybíróság 2015 júliusában hatályon kívül helyezte az Ivo Sanader volt horvát miniszterelnök büntetőügyében hozott ítéletet, amely azt is kimondta, hogy a korábbi miniszterelnök kenőpénzt fogadott el az INA-val kapcsolatban. A Mol elnök-vezérigazgatója 2016 októberében véglegesen lekerült az Interpol körözési listájáról, mivel a szervezet elutasította a horvát államnak azt a kérését, hogy újítsák meg az ellene kiadott elfogatóparancsot. Az ügyben Horvátország korábban már a Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsághoz (UNCITRAL) fordult, amely 2016. decemberi döntésében Horvátországnak a vesztegetésre, a társaságirányításra, valamint a 2003-as részvényesi megállapodás állítólagos megszegésére vonatkozó valamennyi kérelmét elutasította. Horvátország ennek ellenére úgy döntött, folytatja a horvátországi büntetőeljárást és közvetlenül a magyarországi igazságügyi szerveknek küldte el a Hernádi Zsolt ellen kiadott európai elfogatóparancsot, valamint 2018 augusztusában újra kérte az Interpoltól, hogy újítsa meg a Mol elnök-vezérigazgatója ellen korábban kiadott körözést. A horvát rendőrség ezt azzal indokolta, hogy az Európai Unió Bírósága júliusi döntése szerint az uniós tagállamok igazságügyi hatóságai kötelesek határozatot hozni a részükre továbbított minden európai elfogatóparancs ügyében, annak végrehajtása nem tagadható meg azon az alapon, hogy az ügyészség megszüntette a büntetőügyben folytatott nyomozást, amelynek során az érintettet tanúként kihallgatták. A magyar Fővárosi Törvényszék augusztus 23-án ismét megtagadta az európai elfogatóparancs végrehajtását. A törvényszék a döntését azzal indokolta, hogy "fennáll a veszélye annak, hogy a terhelt átadása esetén sérülne a tisztességes eljáráshoz való joga és nem lenne biztosítható az ügy pártatlan elbírálása".
2018.11.18 08:12

Így semmisítheti meg az állam az utolsó percben kötött lakástakarék-szerződéseket

Publikálás dátuma
2018.11.17 18:53

Fotó: MTI/ Szigetváry Zsolt
Megtámadhatja a véghajrában (értsd: a lakástakarékok állami támogatásának eltörléséről szóló törvény hatályba lépése előtti pillanatokban) kötött lakástakarék-szerződéseket az állam. Deák Dániel egyetemi tanár szerint ennek nincs akadálya de reméli, hogy ilyesmire nem kerül sor. Ám ha a kormány felszívja magát, két jogi lehetőség is a rendelkezésére áll írja az atv.hu. Emlékeztetőül: az említett törvény hatályba lépése előtti 48 órában 140 ezer új szerződést kötöttek - Varga Mihály pénzügyminiszter pedig arról beszélt, lehet, hogy nem mindegyik kontraktus készült tisztességes módon. Deák Dániel ügyvéd szerint az állampolgárok természetes és jogszerű reakciója volt, hogy a határidő lejárta előtt igyekeztek tető alá hozni a kontraktusokat. Viszont a jogalkotó nem korrekt módon járt el, mert nem biztosított átmeneti időszakot. Az állam, magyarázta Deák, megtámadhatja az új szerződéseket azzal, hogy úgynevezett tiltott joghatás előidézésére irányultak, vagyis a jogszabály megkerülésével, és így azok érvénytelenné válnának. Az ügyész is felléphet a szerződésekkel szemben azzal, hogy közérdek sérelmére hivatkozik, és kéri a bíróságtól a semmissé nyilvánításukat. Öröm az ürömben, hogy a jogszabály megkerülését viszont nagyon nehéz bizonyítani, és Deák eleve azt feltételezi: nem is történt ilyesmi. Azt reméli, hogy nem fog arra sor kerülni, hogy a kormány perelni fogja a szerződéseket. Egyes állítások szerint vannak olyan szerződések, amelyek határidőn túl kötődtek, és visszadátumozás történt. Deák Dániel erre azt mondta, ez bűncselekmény, okirathamisítás, és nyilvánvaló, hogy ilyen kockázatot nem vállal sem az ügyletkötő, sem az állampolgár.  A kérdésre, hogy azokkal, akik jogszerűen jártak el, mi történhet, Deák Dániel úgy reagált, az állam jogszabály-módosítással is felléphet, akár visszamenőleges hatállyal is hozhat új törvényt.
2018.11.17 18:53