Őszi tüzelőtámogatások: aggódnak az önkormányzatok

Publikálás dátuma
2018.08.27 06:00

Németh András Péter
Szakértők szerint valamennyi, jelenleg futó tüzelőtámogatási rendszer erős pontosításra szorul.
A Belügyminisztériumhoz és a Miniszterelnökséghez fordul a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége annak érdekében, hogy az újabb tüzelőtámogatást ne természetben kelljen kiosztani, hanem – az áprilisi határozathoz hasonlóan – a megkapott költségvetési juttatást készpénzben adhassák tovább a háztartásoknak – közölte lapunkkal Schmidt Jenő, az önkormányzati szövetség elnöke, Tab fideszes polgármestere. Meglátásuk szerint ugyanis a településeknek nem lesz erejük a kormány által felkínált tüzelőfajták szakszerű beszerzésére és kiszállítására. Másrészt attól tartanak, hogy egy felvásárlási hullám még inkább felverné az amúgy is magas tüzelőárakat. A július végi, kissé ködös rezsicsökkentési határozat óta – mint azt az érdekképviseleti elnöktől megtudtuk – a helyhatóságok belső levelezésben megkapták a lakossági kérvény mintáját. A települések által közzétett ív tapasztalataink szerint ugyan mutat némi különbségeket, ám az igényelhető termékek tekintetében mégis egységes. Eszerint azok, akik mindeddig nem részesültek se a márciusi gáz- és távhő-, se az áprilisi tüzelőakcióban, 12 ezer forint értékű tűzifát, szenet, palackos és tartályos pb-gázt, fűtőolajat, illetve pelletet/brikett igényelhetnek. A papírt nem küldik ki, az a polgármesteri hivatalban található meg, a kitöltött nyomtatványt pedig legkésőbb október 15-ig kell visszavinni. A kiszállítás költségeit nem állják. Ezzel kapcsolatos felvetésünkre, miszerint a szociális tűzifaosztás több éves rendszerében az önkormányzatok már bevett kiosztási eljárást követnek, Schmidt Jenő úgy vélte, az nem az összes háztartást érinti. Ráadásul itt több fajta tüzelőt kellene szakszerűen és ingyen kiszállítani, ami külön kérdéses az egyenként is több mint 300 ezer forintba kerülő tartályos gáz esetén. Az ugyanakkor szerinte nem szempont, hogy a pénzbeni támogatást esetleg másra költik, hisz a természetbeni juttatás révén is készpénz marad meg. Kérdésünkre, hogy áthidaló megoldásként nem képzelhető-e el valamiféle utalványrendszer, úgy felelt: a gyakorlatban a helyhatóságok nagy valószínűséggel amúgy is egy jogosultlista alapján a helyi erdészetnél vagy tüzép-telepen biztosítanák a tüzelőátvétel lehetőségét.

Változatlan szociális elvek

A harmadik hasonló – de egyetlen rászorultsági alapú – program a szociális tüzelőtámogatási rendszer, amit a minap hirdetett meg ismét a Belügyminisztérium. Ennek kerete 4 milliárd forint, amiből az 5 ezer fősnél kisebb települések rászorulói juthatnak körülbelül egy-másfél köbméter fához. Bajomi Anna Zsófia, a Habitat for Humanity Magyarország külső szociálpolitikai szakértője megkeresésünkre közölte: örülnek minden szociális alapú támogatásnak, egyszersmind tehát kevésbé üdvözlik az alanyi jogú rendszereket. De a rászorultság szerint járó tüzelőosztást is több ponton javítanák. Így meglátásuk szerint nem csak az 5 ezer főnél kisebb településen élnek segítségre szorulók. Emellett az elosztási elvek központosítását is szorgalmazzák. Illetve inkább az általános célú, rászorultakat célzó lakhatási támogatást, valamint az energiahatékonysági felújítást és a szociális házépítést támogatnák. Környezetvédő szervezetek ezen túlmenően kifogásolták, hogy az állami akció a rendkívül légszennyező lignit kiosztását is engedélyezi. Az illetékes Belügyminisztérium korábban rögzítette: nem változtatnak a szociális tüzelőtámogatás elvein.

A KSH adatai alapján a kormány által júliusban közzétett támogatási akció a hazai lakások negyedét, körülbelül 900 ezer háztartást érint. Ez nem tévesztendő össze se az áprilisi határozat szerinti, se a több éve futó szociális tüzelőtámogatással. Előbbiben a kormány ama 279 település háztartásai számára küldött 12-12 ezer forintot, ahová egyáltalán nem irányul földgázvezeték. Ám ez – mint felhívtuk a figyelmet – mindössze a fával fűtők 2-4 százalékának életén könnyített. Ráadásul az érintett polgármesterek lapunknak éppenséggel a készpénzes támogatásra panaszkodtak. Bakos Ferenc, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei, 40 házas Regéc független polgármestere is azok közé tartozik, akik inkább a természetbeni juttatást támogatnák. Szavai szerint az áprilisi kormányrendelet szerint megkapott összeget már a nyár elején kiosztották. Azt, hogy ki mire költötte, feladatuk nem lévén, nem vizsgálták. De a készpénzadomány üzenetét nem tartja jónak, hisz az sose elég; ha a kormány kifejezetten a fűtéshez nyújt segítséget, úgy célravezetőbbnek tartaná termékek kiosztását. Mindkét polgármester panaszkodott lapunknak a tűzifa rendkívüli drágulására és így magas árára. 12 ezer forintból körülbelül fél köbméter jön ki, ami a téli szükséglet legfeljebb tizede. Ráadásul Bakos Ferenc szavai szerint egyre kevesebb a fa. Ennek egyik oka a munkaerőhiány: nincs, aki kivágja. Másrészt a gáz-, avagy környezetvédelmi lobbi egyre inkább bekorlátozza a szakszerű kitermelési lehetőségeket is. Kétségtelen: a tűzifa ára a KSH adatai szerint az elmúlt öt éve során 33 százalékkal emelkedett. Csak emlékeztetőül, ez az az időszak, amelynek során a Fidesz-KDNP állítólag "megőrizte a rezsicsökkentés eredményeit". Az illetékes Belügyminisztérium az üggyel kapcsolatos megkeresésünkre küldött hosszú levelében a nekik feltett 15 kérdésünk közül egyre se adott érdemi választ.
Frissítve: 2018.08.27 06:00

Tízmilliárdok a kukaholdingba

Publikálás dátuma
2019.02.20 17:49

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Az állam a kukaholding saját, százmilliárdos bevételein túl csak tavaly 30-50 milliárdot öntött az állami cégbe, ám mintha csak kidobták volna a tetemes summát.
Az NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.-nek március 31-ig kell visszafizetnie az állami tulajdonosától kapott tízmilliárdos hitelét – derül ki a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, Bártfai-Mager Andrea helyettese, Fónagy János Oláh Lajos írásbeli kérdésére adott válaszból. Az NHKV-nak a költségvetési törvények, illetve két tavaly év végi kormányhatározat juttatott forrásokat – közli a DK-s képviselő felvetésére a miniszterhelyettes. Mint arról korábban beszámoltunk, a tavaly októberi intézkedés 26,4, a decemberi pedig tovább 5 milliárd állami forrást csoportosított át hulladékgazdálkodásra. Habár eme tízmilliárdok pontos címzettjét sem a határozatok, sem Fónagy János nem jelölik meg, a hírek és válasza alapján a legesélyesebb az NHKV. A miniszterhelyettes által hivatkozott költségvetési törvényekben, mint arról korábban beszámoltunk, kifejezetten az NHKV támogatására 2017-re 4,2 milliárdot, tavalyra pedig négymilliárdot különítettek el. Ugyanakkor pontos címzett nélküli, de hasonló, például hulladékgazdálkodási, átmeneti, tervmegvalósítási és ideiglenes kiadásokra további 16 milliárdot, illetve 17 milliárdot juttattak. Fónagy János felhívja a figyelmet, hogy a pénzeket nem csak a cég működtetésére, hanem kapcsolódó hasznosítási feladatokra is fordították. Afelől is biztosít, hogy a társaság rendezi mára törvénytelenné vált tőkehelyzetét. A kormányfő strómanjakmént számon tartott Mészáros Lőrinc érdekkörébe tartozó MKB által nyújtott 20 milliárdos hitel részleteiről banktitokra hivatkozva Fónagy János nem közölt részleteket. Emlékeztetes, a három éve a kukaszámlák beszedésére alapított, lapunknak nem nyilatkozó NHKV az elmúlt évek során nem bizonyult alkalmasnak sem a csekkek pontos kiküldésére, sem - százmilliárdos díjbevételei, évente több tízmilliárdos állami támogatása és hasonló nagyságrendű, "baráti" hitelei ellenére - a begyűjtést változatlanul végző önkormányzati társaságok költségeinek fedezésére, sem átlátható gazdálkodásra, sem mérlege időbeni leadására. Sőt, számos jel szerint a nem Fidesz-hű helyhatóságok irányította hulladékcégek számára a működéshez szükséges legalapvetőbb anyagi eszközöket sem biztosítja, veszélyeztetve ezzel háztartások százezreinek egészségét. A miniszterhelyettes Oláh Lajos által is hivatkozott, ezt megelőző, januári válasza hatékonyabb NHKV-t, pontos számlákat, sőt új cégvezetést is kilátásba helyezett. Ilyetén fordulatoknak ugyanakkor mindmáig semmi jele.

Nem engedik el a suzukisok kezét

Publikálás dátuma
2019.02.20 15:03

Népszava
Nem hagyják magukat a Suzuki dolgozói, egyre többen lépnek be a helyi szakszervezetbe. A Vasas ráerősít a toborzásra.
Már több mint száz tagja van az esztergomi Suzuki gyárban két hete megalakított szakszervezetnek, és naponta tucatnyian töltenek ki belépési nyilatkozatokat, a vezetők azonban egyelőre nem mernek a nyilvánosság elé állni. Lapunk megkeresésére - az esetleges retorzióktól tartva - elzárkóztak a nyilatkozattól. Félelmük nem alaptalan: a Suzuki menedzsmentje ugyanis már a megalakulás másnapján elbocsátotta a szakszervezeti titkárnak megválasztott férfit. A szakszervezeti tisztséget betöltőket ugyan munkajogi védelem illeti meg, tehát nem lehetne csak úgy felmondani nekik. A Suzuki azonban még azelőtt lépett, hogy a Vasas Szakszervezeti Szövetség – ennek tagszervezeteként jött létre a helyi szakszervezet - megküldte volna a menedzsmentnek a megalakulást bejelentő értesítést (a szakszervezetet csütörtök délután alakították meg a gyár parkolójában, a cég péntek reggel felmondott a dolgozónak). Hogy a két esemény között összefüggés van, az Balogh Béla, a Vasas elnöke szerint egyértelmű.  
A titkár munkájára ugyanis 14 év alatt semmilyen panasz nem volt - sőt, szalag melletti dolgozóból részlegvezetővé léptették elő -, mégis a munkájának minőségét kifogásolva bocsátották el.
A mintegy 3100 munkavállalót foglalkoztató Suzukinál ráadásul nem először történik ilyen „furcsa egybeesés”, a cég korábban rendre sikerrel igyekezett elfojtani az érdekvédelmi kezdeményezéseket. Szintén nagy port kavarva, azonnali hatállyal bocsátották el például 2006-ban az akkor megalakult helyi szakszervezet vezetőjét. A Suzuki akkor arra hivatkozott, hogy a férfi szekrényében alkoholtartalmú üveget találtak. A szakszervezeti vezető szerint viszont feltörték a szekrényét, ezért munkaügyi bírósághoz fordult, a pert pedig meg is nyerte: a bíróság visszahelyezte állásába. A férfi végül elhagyta a céget, a 27 éve Magyarországon működő autóipari vállalatnál így azóta sem folyt érdemi szakszervezeti tevékenység. Most viszont – feltehetőleg az utóbbi időszak erőteljesebb szakszervezeti megmozdulásai, az audis dolgozók sikeres sztrájkja, és a több autóipari cégnél kötött kétszámjegyű bérmegállapodások hatására – ismét szervezkedni kezdtek a dolgozók.
A Vasas nem is hagyja abba a toborzást, sőt, szórólapokkal még rá is erősítenek – közölte Balogh Béla. A kirúgott szakszervezeti vezető ügyét munkaügyi bíróságra viszik, és segítséget kértek az ipari szakszervezeteket összefogó nemzetközi IndustriALL Globaltól is.
Szeretnék a Suzuki menedzsmentjével is felvenni a kapcsolatot, ám eddig mindössze annyi történt, hogy a cégvezetés a hagyományos, postai úton történő levelezésre kérte a szakszervezeti szövetséget. „A HR-vezető küldött nekünk egy postai levelet, de annak tartalmát még nem ismerjük, mivel még nem érkezett meg” – fogalmazott a szakszervezeti vezető. A Magyar Suzuki Zrt.-nek lapunk is feltett kérdéseket – például, hogy egyeztetnek-e majd a frissen megalakult szakszervezettel, illetve pontosan milyen okból mondtak fel a titkárrá választott munkavállalónak -, ám ezekre eddig nem kaptunk választ. Helyette egy állásfoglalást küldtek, miszerint a vállalat és az üzemi tanács szerdán is tárgyalt az üzemi tanács bérfejlesztésre és béren kívüli juttatások bővítésére vonatkozó javaslatáról. Az éves bónuszról és a béren kívüli juttatások emeléséről megállapodás született, a 2019 évi béremelés mértékéről viszont még zajlanak az egyeztetések, de várhatóan február végéig erről is megállapodnak - írták, konkrét számokat azonban nem közöltek. Egy üzemi tanácsnak és egy szakszervezetnek azonban egészen más szerepe és jogosítványa van. Az üzemi tanácsok csak üzemi megállapodást köthetnek, amely viszont nem szabályozhat munkabérrel összefüggő kérdéseket. A szakszervezet viszont – ha létszáma eléri a munkavállalók tíz százalékát – bértárgyalásokat kezdeményezhet, egyeztethet a dolgozók munkakörülményeiről, és ezeket szabályozandó, kollektív szerződést is köthet a munkáltatóval. Balogh Béla jelezte is: a Vasas többi tagszervezetéhez hasonlóan a Suzukinál működő tagszervezet is kezdeményezni fogja a bértárgyalásokat, amelyhez adatokat kérnek majd a cégvezetéstől. „Nem teljesíthetetlen elvárásokat szeretnénk megfogalmazni, partnerként kívánunk fellépni. A munkavállalók számára ugyanakkor megfelelő életszínvonalat biztosító bérezést és munkakörülményeket szeretnének elérni” – hangsúlyozta. A Suzuki menedzsmentje valószínűleg épp egy erős bérköveteléstől tartva igyekszik csírájában elfojtani a szakszervezeti kezdeményezést, és vállalja be akár a munkaügyi pert is. 
A Suzuki menedzsmentje valószínűleg épp egy erős bérköveteléstől tartva igyekszik csírájában elfojtani a szakszervezeti kezdeményezést, és vállalja be akár a munkaügyi pert is.
A szakszervezetnek ugyanis – az üzemi tanácsoktól eltérően – sztrájk szervezésére is joga van. A győri Audi gyárban pár hete lezajlott sikeres sztrájk alapján pedig a Suzuki vezetősége is joggal tarthat hasonló következményektől egy erős szakszervezet létrejötte esetén. Márpedig a három Magyarországon működő autógyár közül éppen a Suzukinál a legalacsonyabbak a fizetések. A G7 céges beszámolókon alapuló számításai szerint 2017-ben az Audinál 600 ezer, a Mercedesnél 470 ezer, a Suzukinál 430 ezer forint körül volt a bruttó átlagfizetés. A gazdasági portál szerint ráadásul a suzukis dolgozók érvelhetnek azzal is , hogy a cégnél futná magasabb szintű bérekre. A 2017-es számok szerint a termelékenységben a Suzuki ugyanis jobban teljesített a Mercedesnél, az egy dolgozóra jutó nyereséget vizsgálva pedig még az Audit is felülmúlta. 
Frissítve: 2019.02.20 15:40