Feljelentést tesz az MSZP levélhamisítás miatt, Karácsony pedig kiforgatásról beszél

Publikálás dátuma
2018.08.27. 07:34
Karácsony Gergely
Fotó: Népszava
Vállalná egy baloldali pártszövetség európai parlamenti listájának vezetését a Párbeszéd társelnöke, ám felkérést erre még nem kapott, állítja a Hír Tv. A Zuglói polgármester szerint semmi ilyenről nem volt szó.
Karácsony Gergely a Hír TV szerint azt nyilatkozta: ha őt kérnék fel európai parlamenti választáson listavezetőnek, akkor elvállalná azt, és a kampányban a szociális kérdések képeznék az egyik fő témát. És a "Hír TV szerint" kifejezésen van a hangsúly, a zuglói polgármester ugyanis állítja: semmi ilyesmit nem mondott.
Azt valóban deklarálta, hogy: „Én nagyon hiszek a szociális Európában, nagyon hiszek a szociális demokrácia magyarországi és európai terjesztésében, és egy olyan kampányt szívesen tudnék támogatni bármilyen szinten, ami ezeket a szociális kérdéseket feszegeti és az Európai Unió jelenlegi működésével kapcsolatos kritikákat sem rejti véka alá. Azt gondolom, hogy egy ilyen típusú kampányt érdemes lenne csinálnia magyar baloldalnak”. De arra a kérdésre, hogy vállalná-e bármilyen választás vezetését, csupán annyit mondott, nem időszerű.
Karácsony a merce.hu-nak azt mondta: a Hír TV riportere mutatott egy levelet, amelyet állítólag Tóth Bertalan MSZP-elnök írt, és amelyben utóbbi javaslatot tesz egy ellenzéki EP-listára, amelyet Karácsony vezetne. A levél létéről – Karácsony közlése szerint – a szocialista pártvezető nem tudott. Ezt támasztja alá, hogy az MSZP szerint a papír hamis, így a párt feljelentést tesz. Már csak azért is, mert a levélben szerepel egy mási hazugság is, miszerint Tóth Bertalan eladná (a párt szorult pénzügyi helyzete okán) az MSZP Villányi úti ingatlanát. Erről azonban szó sincs.
Szerző
Frissítve: 2018.08.27. 12:29

Sok háziorvos nem adja oda a kötelező juttatásokat a mellette dolgozó nővérnek

Publikálás dátuma
2018.08.27. 07:18
Illusztráció
Fotó: Getty Images
A háziorvosi praxisokban dolgozó ápolók fele nem kapja meg a nekik járó, 20 ezer forintos kiegészítő díjazást – állítja a Medicalonline, amely a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) átfogó alapellátási felmérését idézi.
Ezt a juttatást a körzetekben dolgozó ápolók 2014-től biztosítja a kormányzat a háziorvosi praxis finanszírozás részeként, az összeget kötelező lenne átadni az érintetteknek. A bevezetés évében még az ápolók 75 százaléka nem kapta meg ezt a pénzt, ugyan az arány 2016-ban javult, akkor már csak 20 százalék jelezte, hogy nem kapja meg ezt a nettó mintegy 9 ezer forintot. Idén januárban azonban (bruttó 19 500 Ft-tal) emelkedett a garantált bérminimum, ezért a munkáltató háziorvosok egy része „beépítette” a plusz juttatást a kötelezően megadandó fizetési többletbe. Miközben a kiegészítő díjazás a béren felül jár. 
A szakdolgozói kamara a témában állásfoglalást kértek a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK), amely megerősítette:
a kiegészítő díjazás a szakdolgozót közvetlenül megillető béren felül, annak kiegészítéseként, kötelezően jár.

A szakmai portál szerint: a munkáltató nem dönthet úgy, hogy nem fizeti ki ezt a bérkiegészítést. Hozzátették: az sem helyes gyakorlat, ha a kiegészítő díjazást a megemelt garantált bérminimum megadására fordította, hiszen azt azon felül kell kifizetni az alkalmazottnak; igaz, a kiegészítést akár utalvány formájában is megfizetheti a munkáltató.
A háziorvosi praxisok finanszírozása mostanra havi 520 ezer forinttal emelkedett az elmúlt három év alatt, ennek ellenére a körzeti ápolóként foglalkoztatottak 64 százaléka a garantált bérminimumért, bruttó 180 500 Ft-ért, vagy esetenként ennél kevesebbért dolgozik a háziorvosi praxisokban. Mindeközben az ugyanolyan végzettséggel rendelkező pályakezdő ápolók alapbére havi bruttó 191 865 Ft, a nyugdíj előtt álló kollégák bére pedig bruttó 284 868 Ft-nál kezdődik.
A szakmai kamara kérdőívét mintegy 16 ezer, alapellátásban foglalkoztatott szakdolgozó – köztük védőnők, körzeti ápolók, foglalkozás-egészségügyi és fogászati szakasszisztensek, otthoni ápolásban dolgozók – negyede (4039 fő) töltötte ki. Köztük 1007 körzeti ápoló volt. A kiegészítő díjazással kapcsolatban 334 válaszadó nyilatkozott úgy, hogy több mint hat hónapja nem kapta meg ezt a plusz pénzt. S noha a NEAK vállalta, hogy konkrét bejelentés után pénzügyi ellenőrzést végeznek a kiegészítő díjazást meg nem fizető praxisokban, a lehetőséggel kevesen éltek. Ugyanakkor a MESZK-nek néhány szakdolgozó a felmérésen kívül jelezte, hogy bíróságon próbálja majd kikényszeríteni ezt a járandóságot.
Szerző
Frissítve: 2018.08.29. 09:12

Nincs második esély az elítélt polgármesternek

Publikálás dátuma
2018.08.26. 20:51
Illusztráció
Fotó: Népszava
Időközi polgármester-választást tartottak vasárnap a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Bódvarákón, ahol méltatlanság miatt megszűnt Farkas Árpád korábbi faluvezető megbízatása.
A település volt vezetőjét 2016-ban ítélték jogerősen – két év próbaidőre felfüggesztve - hat hónap szabadságvesztésre falopásért. Első körben a nyolcvannégy fős település három tagú önkormányzatának kellett volna visszahívnia a falu vezetőjét, ám mivel ezt nem tették meg, ezért a megyei kormányhivatal a bíróságnál kezdeményezte a méltatlanság megállapítását és a tisztség megszüntetését. Az N1TV tudósítása szerint Farkas Árpád korábban arra hivatkozott, hogy azért nem állt fel önként a székéből, mert nem kapta kézhez a jogerős ítéletet, majd amikor az egyik önkormányzati képviselő a kezébe nyomta ezt a papírt arra hivatkozott, hogy annak hatálya már lejárt. A volt vezető - miután nem tiltották el a közügyek gyakorlásától – vasárnap újra ringbe szállt, s így közte és a szintén független Dámóczi Attila Miklós közül választhattak a helyiek. A városházától kapott tájékoztatás szerint végül a 67 érvényes szavazatból 49-et Dámóczi kapott, míg a volt polgármesterre csak 18-an szavaztak, így a helyiek a váltásra voksoltak. Az, hogy egy polgármestert méltatlanság miatt hívnak vissza a posztjáról, máshol is előfordult, igaz, nem túl gyakori jelenség. Madácsi Imrét, Kisléta kormánypárti polgármesterét például jogerősen egy év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, kétrendbeli jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének büntette miatt, ám esetében sem a testület hozott határozatot a menesztéséről, hanem a megyei kormányhivatal fordult bírósághoz. Az időközi polgármester-választáson azonban újra az előző vezetőt választotta meg a falu. A szintén Fidesz-KDNP-s korábbi álmosdi polgármester, Köteles István ellen a kormánypárti és ellenzéki képviselők közösen kezdeményezték a méltatlansági eljárást, miután szabálytalanul gazdálkodott a falu pénzével: önkormányzati büdzséből vásárolt például bojlert és TV-t, amit a saját otthonában szereltetett fel, s a testület hozzájárulása nélkül vett fel jutalmat is. Gyömrő volt polgármestere, Gyenes Levente ellen pedig azért indított méltatlansági eljárást a kormányhivatal, mert adócsalás és magánokirat-hamisítás miatt ítélték el jogerősen. Az időközi választáson azonban újraindult és nyert.
Szerző
Frissítve: 2018.08.26. 20:52