egészségügy;bér;egészségügyi szakdolgozó;ápoló;háziorvosi praxis;

Sok háziorvos nem adja oda a kötelező juttatásokat a mellette dolgozó nővérnek

A háziorvosi praxisokban dolgozó ápolók fele nem kapja meg a nekik járó, 20 ezer forintos kiegészítő díjazást – állítja a Medicalonline, amely a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) átfogó alapellátási felmérését idézi.

Ezt a juttatást a körzetekben dolgozó ápolók 2014-től biztosítja a kormányzat a háziorvosi praxis finanszírozás részeként, az összeget kötelező lenne átadni az érintetteknek. A bevezetés évében még az ápolók 75 százaléka nem kapta meg ezt a pénzt, ugyan az arány 2016-ban javult, akkor már csak 20 százalék jelezte, hogy nem kapja meg ezt a nettó mintegy 9 ezer forintot. Idén januárban azonban (bruttó 19 500 Ft-tal) emelkedett a garantált bérminimum, ezért a munkáltató háziorvosok egy része „beépítette” a plusz juttatást a kötelezően megadandó fizetési többletbe. Miközben a kiegészítő díjazás a béren felül jár. 

A szakdolgozói kamara a témában állásfoglalást kértek a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK), amely megerősítette:

a kiegészítő díjazás a szakdolgozót közvetlenül megillető béren felül, annak kiegészítéseként, kötelezően jár.

A szakmai portál szerint: a munkáltató nem dönthet úgy, hogy nem fizeti ki ezt a bérkiegészítést. Hozzátették: az sem helyes gyakorlat, ha a kiegészítő díjazást a megemelt garantált bérminimum megadására fordította, hiszen azt azon felül kell kifizetni az alkalmazottnak; igaz, a kiegészítést akár utalvány formájában is megfizetheti a munkáltató.

A háziorvosi praxisok finanszírozása mostanra havi 520 ezer forinttal emelkedett az elmúlt három év alatt, ennek ellenére a körzeti ápolóként foglalkoztatottak 64 százaléka a garantált bérminimumért, bruttó 180 500 Ft-ért, vagy esetenként ennél kevesebbért dolgozik a háziorvosi praxisokban. Mindeközben az ugyanolyan végzettséggel rendelkező pályakezdő ápolók alapbére havi bruttó 191 865 Ft, a nyugdíj előtt álló kollégák bére pedig bruttó 284 868 Ft-nál kezdődik.

A szakmai kamara kérdőívét mintegy 16 ezer, alapellátásban foglalkoztatott szakdolgozó – köztük védőnők, körzeti ápolók, foglalkozás-egészségügyi és fogászati szakasszisztensek, otthoni ápolásban dolgozók – negyede (4039 fő) töltötte ki. Köztük 1007 körzeti ápoló volt. A kiegészítő díjazással kapcsolatban 334 válaszadó nyilatkozott úgy, hogy több mint hat hónapja nem kapta meg ezt a plusz pénzt. S noha a NEAK vállalta, hogy konkrét bejelentés után pénzügyi ellenőrzést végeznek a kiegészítő díjazást meg nem fizető praxisokban, a lehetőséggel kevesen éltek. Ugyanakkor a MESZK-nek néhány szakdolgozó a felmérésen kívül jelezte, hogy bíróságon próbálja majd kikényszeríteni ezt a járandóságot.