Hitelek tízezreit adhatjak-vehetik szabadon, óriásit kaszálhatnak a követelés-kezelő cégek

Publikálás dátuma
2018.08.27. 08:47
Illusztráció
Fotó: Németh András Péter
Nem ütközik uniós jogba az EB szerint, ha egy bedőlt hitel az adós hozzájárulása nélkül cserél gazdát. Pedig az adósnak nagyon nem mindegy, kihez kerül felmondott hitelszerződése.
Szabadon adhatják vagy vehetik az adósokkal szemben fennálló követeléseket a bankok anélkül, hogy ők ehhez hozzájárulnának, vagy lehetővé tennék számukra a tartozás visszavásárlását – írja az azenpenzem.hu az Európai Unió Bíróságának egy spanyol ügyben hozott ítélete kapcsán. Mint kiderült, nem ütközik uniós jogba az egyébként a hétköznapokban alkalmazott üzleti gyakorlat.
Itthon hatalmas profit várható a követeléskezelőknél. Az elmúlt években Magyarországon százmilliárdos nagyságrendben adták el a bankok a behajtóknak a bedőlt adósok hiteleit; 2017-ben majdnem 220 milliárd forint adósságot passzoltak át behajtóknak, ennek egyharmadát az utolsó negyedévben. Tavaly az utolsó bő negyedévben majdnem 350 milliárd forint adósság került át a követeléskezelőkhöz (2016-ban összesen 426 milliárd forint). Hogy pontosan mennyiért kelnek el a nem teljesítő hitelek, az üzleti titok.
Az adósok szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy kihez kerül egy felmondott hitelszerződés: ha az egy nagyobb, hosszú távra tervező cégnél landol, rugalmasabban lehet egyezkedni. Ha viszont egy cég egyszeri projektként vásárol fel követeléseket, és gyors megtérülést akar rövid távon, jóval kisebb a lehetőség a megegyezésre.
Nagyban nehezíti az ésszerű követelésrendezést az a nem elhanyagolható tény, hogy a jogi út az adósok részére jelenleg bezáródni látszik, és ez igen magabiztossá tette a követelések érvényesítésében a szolgáltatókat.
Szerző

Na, melyik az a szakma, amihez képest a bankszektor dolgozói olcsójánosok?

Publikálás dátuma
2018.08.27. 08:24
Illusztráció
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Minden szektorban nőttek tavaly a bruttó keresetek - és ezzel együtt jelentősen nőttek a munkaerőköltségek is.
Az elmúlt két évben jelentős béremelkedés zajlott le Magyarországon, amiben a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének, valamint a fokozódó munkaerőhiánynak is - írja a portfolio.hu. Megugrott ezzel a munkaerőköltség is - igaz, a bérnövekedéstől elmaradó ütemben emelkedett a munkaáltatók összes terhelése, amiben nagy szerepe volt a járulékcsökkentésnek.
Tavaly a kokszgyártás-kőolajfeldolgozás nemzetgazdasági ágban megközelítette az 1 millió forintot a dolgozók átlagos munkaerőköltsége. Ugyan ezen a téren a nemzetgazdasági ágban az átlagtól elmaradó mértékben nőttek a bérek (7%), ez is elegendő volt ahhoz, hogy a munkaerőköltség megközelítse az 1 millió forintot (993 500 forint).
Ezzel továbbra is a kőolaj-feldolgozás vezeti a listát, amit nagy lemaradással követ a pénzügyi-biztosítási tevékenység (749 000) és a villamosenergia-, gáz- gőzellátás, légkondicionálás (718 000) nemzetgazdasági ág. Jellemző, hogy ezeken a területeken a nemzetgazdasági átlagnál jobbára nagyobb, tőkeerősebb, magasabb termelékenységű vállalatok tevékenykednek, és arányaiban több magasabban kvalifikált munkavállalót foglalkoztatnak, így nem meglepő, hogy a nemzetgazdasági átlagot (391 000) jóval meghaladó munkaerőköltséggel szembesülnek a vállalatok.
A lista végén olyan nemzetgazdasági ágak szerepelnek, mint a textília, ruházat gyártása, az egészségügy, szociális ellátás, valamint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás. Előbbi két ágazat teljes munkaerőköltsége 235 ezer forint alatti, utóbbi pedig 244 ezer forint volt. A sor végén kullog még az építőipar és a mezőgazdaság is.
A bruttó bérek persze ennél alacsonyabbak voltak, hiszen nem tartalmazzák a munkáltatók által fizetendő járulékot és a képzési, illetve egyéb felmerülő költségeket.
Szerző

Csak hitelből képesek fedezni az iskolakezdést

Publikálás dátuma
2018.08.27. 07:30

Fotó: Shutterstock
Számos család csak hitelből tudja finanszírozni a tanévkezdést, a személyi kölcsönök piaca augusztus-szeptemberben rekordokat döntöget.
Felpörög a személyi kölcsönök piaca augusztusban és szeptemberben, számos család ugyanis kisebb-nagyobb kölcsönöket vesz fel, hogy finanszírozni tudja az iskolakezdés költségeit. A több tízezer forintba kerülő tanszerek, a nyáron kinőtt ruhák és cipők megvásárlásán túl a nagyobb gyerekeknek albérletet is kell keresni, amelyért több havi kauciót kell letenni. Az elmúlt években a május-júliusi időszak személyihitel kihelyezéseinél akár 12 százalékkal is magasabb volt az augusztus-októberi mennyiség: 2015. május-júliusában például mintegy 34 milliárd forint személyi kölcsönt folyósítottak a bankok, augusztus-októberben viszont már 38 milliárdot. Azóta a személyi kölcsönök még népszerűbbek lettek, hiszen a kamatok rekord alacsonyak, ingatlanfedezet nem szükséges, az elbírálás kevés adminisztrációt és időt vesz igénybe, a kamatozás többnyire fix. Így tavaly már egyaránt erős volt a két időszak 88, illetve 86 milliárd forinttal. Valószínűleg az idén sem törik majd meg a lendület, és akár a májusi közel 44 milliárd forintos rekord is megdőlhet szeptemberben – mondta érdeklődésünkre Veres Patrik, a Bank360 szakértője. A bankok visszajelzései alapján a legtöbb ügyfél ebben az időszakban tanszerek, bútorok, műszaki cikkek – például laptop vagy mobiltelefon a gyereknek - vásárlására veszi fel a kölcsönt, de költenek a megszokott hitelcélokra is, mint lakásfelújítás, vagy autóvásárlás. Veres Patrik megjegyezte: éppen a megnövekedett ősz eleji kiadások miatt vesznek fel nagyobb összeget az ügyfelek, amiből egyaránt finanszírozható a tanszer és más egyéb is, amire a családnak szüksége van. Egy korábbi felmérés szerint a lakosság harmada számít ebben az időszakban jelentősebb kiadásra, amelyet közel 20 százalék fedezne hitelből. A Bank360 statisztikái szerint ilyenkor általában 1-1,5 millió forint körüli személyi kölcsönöket vesznek fel az ügyfelek. A tanévkezdés költségeinek kigazdálkodása különösen a vidéki családok számára okoz nehézséget, hiszen főként ott jelentkezik előbb-utóbb az a probléma, hogy helyi lehetőség híján másik településre kell küldeni iskolába a gyereket. A napi ingázás, a kollégium, vagy az albérlet költsége pedig alaposan megterheli a családok pénztárcáját, holott épp a kisebb vidéki településeken élők tudnak a legkevésbé ilyesmire félretenni. A falvakban élők mintegy kétharmadának a jövedelme nem éri el a társadalmi minimumot: azaz ők belső átcsoportosítással sem tudnak kisebb váratlan kiadásokat fedezni. A Magyar Szakszervezeti Szövetség és a Policy Agenda nemrégiben publikált közös felmérése szerint ez egyébként a magyar társadalom felére igaz: csaknem 5,5 millió ember lényegében egyik napról a másikra él, nincs semmilyen tartaléka. A munkavállalók ugyan a szakszervezetektől is kapnak segítséget a tanévkezdéshez, ám sokszor ez sem elég. A Vasas Szakszervezetnél a tagok fele kér megalapozottan iskolakezdési támogatást, tehát jövedelmük alapján ennyien valóban rászorulnak a segítségre – tudtuk meg László Zoltántól, a Vasas Szakszervezet alelnökétől. Sokan emellett még hitelt is kénytelenek fölvenni; a költségek kigazdálkodása főként a középiskolába vagy felsőoktatásba járó diákok szüleinek okoz gondot. Egy albérlet több havi kauciója például már olyan kiadás, amit sokszor csak hitelből tudnak fedezni a családok - magyarázza az érdekvédő. A szakszervezet ezért évek óta a tanévkezdésre időzítve egy pénzintézettel kötött megállapodás értelmében kedvezményes hitellehetőséget kínál tagjai számára, amelyet a tagok ki is használnak. László Zoltán azonban jobban szeretné, ha a magyar munkavállalók annyit keresnének, hogy egy fogszabályzó elkészíttetése vagy az iskolakezdés miatt ne kelljen hónapokra eladósítaniuk magukat. Megjegyezte: jó volna például változtatni azon a gyakorlaton, amely szerint számos cég a jelenléthez köt bizonyos juttatásokat. A havi 20 ezer forintra is rúgó jelenléti bónuszt már egy nap alatt elveszítheti az az édesanya, aki otthon marad beteg gyerekével, pedig arra a pénzre nagy szükség volna az iskolakezdéskor.   

Több százezres különbségek

A személyihitel-állomány teljes összege a júniusi adatok alapján 585,6 milliárd forint, az új szerződéseké 42,17 milliárd volt. Az első 6 hónapban 214,39 milliárd forint volt az új személyi hitelek összege, ami több mint 51 százalékos növekedést jelent tavalyhoz képest. A kamatok átlagosan 14,03 százalék körül alakultak ebben az időszakban, míg az átlagos hitelköltség mutató (THM) 14,31 százalék volt. Az ajánlatok között ugyanakkor nagy a szórás: a bank360.hu kalkulációi szerint 1 millió forintot - jövedelemátutalással - már 10,97, de akár 18,38 százalékos THM-mel is fel lehet venni 60 hónapra, ami több mint 150 ezer forintos különbséget jelent a visszafizetendő összegben. Még nagyobb eltérések vannak 5 millió forintos hitelösszegnél: a legkedvezőbb ajánlat 8,9 százalékos THM-mel rendelkezik, máshol 14,31 százalékos THM-mel adják. A visszafizetendő összegben a két ajánlat között csaknem 900 ezer forintnyi különbség van.    

Egyre kevésbé éri meg a cégeknek, hogy utalvány formájában iskolakezdési támogatást adjanak dolgozóiknak, a kormány ugyanis az utóbbi években folyamatosan csökkentette ennek adókedvezményét, jövőre pedig teljesen meg is szünteti. Két évvel ezelőtt még 34,51 százalékos adóteher mellett adhatták a cégek dolgozóiknak az iskolakezdési utalványt, 2017-re ez 43,66 százalékra nőtt, az idén pedig – az egyéb adóváltozások miatt – 40,71 százalékos adót kell fizetniük utána. Jövőre viszont az iskolakezdési támogatás is úgy adózik, mint a bér, vagyis nem lesz többé értelme utalvány formájában nyújtani. Pláne, hogy annak adminisztrációs terhe is van: nyilatkozatot kell kérni a dolgozótól, hogy családi pótlékra jogosult, gyermeke pedig iskolába jár. Az iskolakezdési utalványokat ráadásul nem is lehet akármire elkölteni: csak tankönyvek, taneszközök, illetve ruházat vásárolható belőle. Egy ajándék- vagy egy Erzsébet-utalvány kiadásához viszont nem kell igazolás, és többféle módon is el lehet költeni, ezért amióta az adóvonzatuk azonos az iskolakezdési utalványokéval, a tanévkezdéskor valamilyen támogatást nyújtó munkáltatók nagyjából fele már inkább ebben a formában segíti dolgozóit – magyarázza Fata László cafeteria szakértő. A cégek most többnyire 10-20 ezer forintot adnak iskolakezdésre az érintett dolgozóknak. Ez igen népszerű cafeteriaelemnek számít, és a cafeteriát nyújtó cégek csaknem felénél az egyre kedvezőtlenebb adófeltételek ellenére még 2017-ben is megtalálható volt a kínálatban. Miután azonban jövőre a bérrel azonosan adózik az iskolakezdési támogatás és a többi utalvány is, valószínű, hogy a cégek - ha továbbra is adnak majd ilyen támogatást -, ezt inkább bér formájában fogják kifizetni – véli Fata László. Ezzel azonban többezer forintot veszítenek az érintett dolgozók, mivel a munkavállalói és a munkaadói adóterheket összeszámolva a mostani 40,71 százalék helyett 81,95 százalékos adót kell majd fizetni a támogatás után. Ez azt jelenti, hogy egy 20 ezer forintos iskolakezdési támogatásra ezentúl 6 700 forint adót kell fizetnie a munkavállalónak, így csak 13 300 forint marad a zsebében. Fata László azt mondja: a cafeteria-keretben a volument tekintve ugyan nem tesz ki a jelentős hányadot az iskolakezdési támogatás, hiszen csupán egy évben egyszer nyújtott kisebb összegről van szó, a családoknak azonban komoly segítséget jelent. Ráadásul ezzel a munkaadók eddig egy bizonyos célt, a gyerekek iskoláztatását tudták támogatni. Ha viszont az utalvány bérré alakul, azaz bármire elkölthető lesz, akkor egyrészt e célzott jellegét elveszíti, másrészt idővel teljesen el is sikkadhat.  

A minimálbéreseket a bank is húzza

A fogyasztási hitelekre - áru- és személyi kölcsönökre - leginkább az alacsonyabb jövedelmű családok szorulnak rá: az MNB adatai szerint a fogyasztási hitelek esetében az adósok 77 százalékának nem haladja meg a jövedelme a havi bruttó 300 ezer forintot. Ez a réteg ráadásul aprópénzért adósítja el magát hónapokra: a legalacsonyabb jövedelmi kategóriákban felvett összeg 100 és 200 ezer forint között mozog. A magasabb fizetéssel rendelkezők jóval kisebb arányban vesznek fel fogyasztási hitelt: a félmillió forint feletti bruttó jövedelemmel rendelkezők szerződései alig több mint 5 százalékot tesznek ki. Ők viszont jellemzően nagyobb összegeket igényelnek: a 400 ezer forintnál többet keresők körében már az 1 millió forintos hitelösszeg feletti kölcsönök dominálnak. Az alacsonyabb jövedelmű háztartásokban sokkal jellemzőbb a hitelhalmozás is: a 2013 óta folyósított fogyasztási hitelek csaknem harmadánál az adósnak már volt egy másik, még vissza nem fizetett hitele, 14 százalékuknál pedig az új személyi kölcsön folyósítása előtti hónapban szűnt meg a korábbi kölcsönszerződés. A hitelhalmozók között szép számmal vannak nagycsaládosok is, akik jóval nagyobb arányban (37 százalék) kényszerülnek erre, mint a gyermektelen háztartások (29 százalék). A bankok ugyanakkor jóval kedvezőbb feltételek mellett kínálnak hiteleket a magasabb jövedelemmel rendelkező ügyfeleknek, mint a kevésbé tehetőseknek. Az egyik bank például egy 1,5 millió forintos, 5 évre felvett személyi kölcsönt 16,3 százalékos teljes hiteldíjmutatóval (THM) kínál a 91 770 forintos jövedelemmel rendelkezőknek, vagyis a minimálbérből élőknek (ennyi marad a bruttó 138 ezer forintos minimálbérből). A 450 ezer forint feletti jövedelemmel rendelkezők viszont 8,31 százalékos THM-mel juthatnak hozzá ugyanehhez a hitelhez. A visszafizetendő összeg tekintetében ez drasztikus – több mint 300 ezer forintos – különbséget jelent: a minimálbéreseknek 2,15 millió forintot, a 450 ezer felett keresőknek 1,82 millió forintot kell visszafizetniük 5 év alatt a 1,5 milliós kölcsönért.  

Szerző
Frissítve: 2018.08.27. 10:08