Előfizetés

Azonosították az egyik legszentebb magyarországi oszmán szakrális helyet

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2018.08.27. 13:50
Illusztráció: AFP
A szigetvári Szulejmán-sírkomplexum feltárói azonosították az 1526-os mohácsi csata után a helyszínen (az oszmán seregek által emelt) győzelmi emlékmű helyét. A törökök kiűzését követően 1687-ben a Mohács melletti építményt kápolnává átalakították, amely így a csata keresztény mementójává, az ország visszafoglalás szimbólumává vált.
A budai Gül Baba-türbe és a szigetvári Szulejmán-sírkomplexum mellett a mohácsi egykori győzelmi pavilon a "legszentebb" magyarországi oszmán szakrális helyek közé tartozott - érzékeltette Pap Norbert, a kutatások pécsi vezetője, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Kelet-Mediterrán és Balkán Tudományok Központjának igazgatója a felfedezés jelentőségét az MTI-nek.  Az ütközet nyitott kérdéseiről úgy fogalmazott:  
"nem ismerjük a mohácsi csata pontos helyszínét, köztük a táborokat, az összeütközés centrumát és azt sem, hogy a Mohácson elpusztult jóval több mint 20 ezer katonát hova temették".

A Szulejmán türbéjét megtaláló kutatócsoport ezúttal arra vállalkozik, hogy új kutatási módszerekkel, modern műszerekkel megválaszolja ezeket a nyitott kérdéseket - hangsúlyozta. Az egykori történelmi eseményeket felidézve elmondta: az I. Szulejmán szultán és Ibrahim nagyvezír irányítása alatt álló mintegy 60-80 ezer fős oszmán sereg 1526. augusztus 29-én ért a mohácsi harcmezőre. A Jagelló-házból származó II. Lajos magyar és cseh király, valamint a Tomori Pál kalocsai érsek és Szapolyai György vezette keresztény (magyar, cseh, horvát, lengyel és más közép-európai nemzeteket felvonultató), 25-27 ezres hadsereg megütközött az oszmánokkal, és bár bátran helytállt, az egyenlőtlen harcban végül vereséget szenvedett.
Az ütközet megpecsételte a középkori Magyar Királyság sorsát és jelentősen átalakította Közép-Európa történetét. A csata nem csupán súlyos anyagi és emberi veszteségeket okozott a közép-európai keresztény államoknak, de kitörölhetetlenül rányomta bélyegét a magyar nemzeti és a mohácsi helyi identitásra is - vélekedett Pap Norbert. A kutató kiemelte azt is, hogy az oszmánok szemében Mohács történelmük egyik legnagyobb győzelmét jelképezte, így őket is foglalkoztatta az esemény helye és emlékezete.
A szigetvári Szulejmán-kutatásban jelentős új tudományos eredményeket felmutató kutatócsoport nyolc évvel a mohácsi csata 500 éves évfordulós megemlékezései előtt az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja és a Pécsi Tudományegyetem konzorciuma pályázatot nyújtott be a Magyar Tudományos Akadémia Kiválósági Együttműködési Programjára és Fodor Pál (MTA BTK), valamint Pap Norbert társvezetésével hároméves időtartamra 120 millió forint támogatást nyert az ütközet tudományos kérdéseinek megválaszolására. Mint a kutatás pécsi vezetője hangsúlyozta, a csata helyszínét illetően több mint száz éve zajlanak a viták.
"Nem bizonyos a két sereg táborának helye, az ütközet centrumának pontos helye és a több mint 20 ezer halott közül is csak csekély számú áldozat került elő. A földrajzi pozíciók megállapítása és a tömegsírok feltárása fontos kutatási célkitűzés"

 Az új mohácsi kutatás első jelentős eredménye a csata helyszínén létesített oszmán győzelmi emlékmű egyértelmű azonosítása, jellegének meghatározása, átalakulási folyamatának megválaszolása - magyarázta Pap Norbert. Az oszmán győzelmi komplexumról augusztusban jelent meg A mohácsi Törökdomb címmel tanulmány a Történelmi Szemlében. Pap Norbert erről megjegyezte: megállapítható, hogy Magyarországon a 17. században egy fontos muszlim szakrális helyet hoztak létre az oszmánok, amelynek emlékezete a 20. század elejéig valamilyen formában fennmaradt. 
"A több feltételezett helyszín megvizsgálását követően sikerült egyértelműen meghatározni a helyet, amelynek alapos régészeti vizsgálata ezután következik. A csata keresztény oldali emlékezetében is fontos szerepet játszott a hely, ugyanis ott egy kápolna emlékeztetett a 18. században a csatára"

A kutatók azon dolgoznak, hogy részben földrajzi módszerekkel a Duna menti mocsárvilágban és a Mohácsi síkságon végzett vizsgálatokkal a csata tömegsírjainak a feltárásához is közelebb kerüljenek. 
"A különböző nemzetiségű katonák nyughelyének feltárása közelebb vihet bennünket egy egységesebb szemléletű Közép-Európa-tudat kialakításához is, hiszen több térségbeli népnek (magyarok, csehek, lengyelek, horvátok és németek) és a balkáni népcsoportok tagjainak is közös temetőjéről van szó, emlékük ápolása erősítheti az összetartozást és a megbékélést"

- összegzett a kutató.

Ne igyon, de mégis: avagy döntse el, hogy a szívbetegségektől fél jobban vagy a ráktól

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2018.08.27. 10:20
Illusztráció: AFP
Nincs olyan alkoholmennyiség, ami biztonsággal fogyasztható - ugyanis egyes betegségek kialakulását ugyanis csökkenti a szesz, másokét viszont növeli.
A Lancet brit orvosi hetilapban megjelent, az alkohol kockázatait taglaló tanulmány szerzői azt elismerték, hogy a mérsékelt fogyasztás talán véd a szívbetegségekkel szemben, ám ez az előny szerintük nem akkora jelentőségű, mint a rák és más betegségek kockázatának emelkedése.
A betegségek okozta anyagi terhekre fókuszáló tanulmány (Global Burden of Disease) 195 országban vizsgálta az alkoholfogyasztás és az egészség összefüggéseit az 1990 és 2016 közötti időszakban. A kutatók 15-95 évesek adatait elemezték. Összehasonlították az egyáltalán nem ivók egészségi állapotát azokéval, akik naponta egy alkoholos italt fogyasztottak. Azt találták, hogy százezer absztinens közül 914-nél alakul ki olyan betegség, aminek az alkohol érdemben emeli a kockázatát. Akik napi egy italt dobtak be, azok körében néggyel többen betegedtek meg (ez 0,5 százalékos növekedést jelent), akik napi kétszer nyúltak a pohár után, azok esetében hatvanhárommal több megbetegedést észleltek (ez 7 százalékos többlet)). A napi öt alkalommal ivók között már jóval durvább a kockázat: 338-al többen szenvedtek valamilyen kórban (ami 37 százalékos növekedés).
"Korábbi tanulmányok megállapították az alkohol védő hatását egyes betegségekkel szemben, azonban az alkohollal összefüggő egészségi kockázatok már a legkisebb mennyiséggel is emelkednek. Ugyan a napi egy itallal kapcsolatos kockázat kicsi, azonban meredeken emelkedik az egyre nagyobb mennyiségekkel"

- mondta Max Griswold, a kutatás vezetője, Washingtoni Egyetem egészségügyi mérésekkel és értékeléssel foglalkozó intézetének (IHME) munkatársa.

Sonia Saxena, a tanulmány egyik szerzője szerint kutatásuk a témában végzett eddigi legnagyobb jelentőségű munka, mert 694 forrás adatait elemezték, melyek mind egyéni, mind a populációs ivási szokásokról tartalmaztak adatokat, valamint 592 tanulmány eredményeit, melyek az alkoholfogyasztás kockázatairól szóltak. Becsléseik a korábbiaknál pontosabbak, mert - a bevalláson alapuló egyéni adatokon kívül - figyelembe vették az alkoholeladásokat, az otthoni előállítást és a csempészetet.
A legtöbbet ivó nők tízes toplistáját a tanulmány szerint Ukrajna vezeti napi négy egységet meghaladó mennyiséggel, Magyarország nem került az élmezőnybe, azonban a férfiak esetében a tizedik helyen áll. Az összesített lista élén Románia található, ahol átlagosan napi nyolc italt gurítanak le a torkukon az emberek. Egy egységnek számít tíz gramm alkohol, ami egy kis pohár borban, egy doboz sörben vagy egy kis adag röviditalban van. A világon háromból egy ember fogyaszt alkoholt a becslések alapján. A 15-49 éves korosztályban a halálozások majdnem fele kapcsolatos az alkohollal.
A kutatásban nem vett részt David Spiegelhalter, a Cambridge-i Egyetem professzora, aki megjegyezte, hogy ugyan nincs "biztonsággal fogyasztható" alkoholmennyiség, ez mégsem ok arra, hogy az egészségügyi kormányzat az absztinenciát javasolja. Ehelyett azt ajánlják, se a férfiak, se a nők ne igyanak többet heti 14 egységnyi alkoholnál.

A lélek egészségét is javítja a rendszeres testmozgás

BJ
Publikálás dátuma
2018.08.25. 14:14
Illusztráció: Pexels
Bármilyen, rendszeresen végzett testmozgás javítja a mentális egészséget is, túlzásba azonban nem érdemes vinni – derült ki egy nagy amerikai tanulmányból.
Másfélszer kevesebb „rossz napjuk” volt azoknak, akik edzettek – derült ki egy, 1,2 millió ember sporttevékenységének és mentális jóllétének összefüggéseit vizsgáló tanulmányból. A kutatás résztvevői úgy nyilatkoztak: havonta átlagosan 3,4 napig volt rossz a hangulatuk, a fizikailag aktívaknak azonban csak két napig. A depresszióval diagnosztizált betegeknél még látványosabb a testmozgás hatása: hét helyett tizenegy napot voltak rosszul azok, akik nem edzettek – írta a BBC.
A korábbi vizsgálatok vegyes eredményeket hoztak, egyes tanulmányok szerint a sportolás hiánya kifejezetten rossz mentális egészséghez vezethet. Az pedig már régóta ismert, hogy az edzés csökkenti a szívbetegségek, a stroke és a cukorbetegség kialakulásának kockázatát. A The Lancet Psychiatry Journal-ban megjelent tanulmány az eddigi legnagyobb ilyen jellegű felmérés, de ez sem tudta megerősíteni, hogy a fizikai aktivitás okozza-e a jobb mentális egészséget.
„Nehéz volt feltárni a testmozgás és a mentális egészség közötti kapcsolatot, de ez a nagy tanulmány azt sugallja, hogy határozott kapcsolat van a kettő között”

- mondta Dr. Dean Burnett, a Cardiffi Egyetem pszichológusa.

Az nagyjából mindegy, milyen sportot végzünk, de sokat segít, ha örömünket leljük a mozgásban. A leghatásosabbnak a kerékpározás és az aerobikozás bizonyult, de minden mozgásforma rendszeres végzése javított a mentális állapoton, függetlenül az emberek korától és nemétől. A csapatsportok további előnyös hatásokkal járnak: fejlesztik a rugalmasságot, az alkalmazkodóképességet és csökkentik az elszigeteltség érzését is. 
Illusztráció: Shutterstock

Fontos a mérték

Prof Stephen Lawrie, az Edinburgh-i Egyetem pszichiátriai vezetője elmondta, hogy a „mindful” gyakorlatok különösen kedvezően hatnak a mentális egészségre, de csak akkor, ha nem visszük túlzásba. 
"Gyanítom, mindannyian ismerünk olyanokat, akik már edzésfüggőnek tűnnek.”

A tanulmány ugyanis arra is figyelmeztetett: a mozgást túlzásba is lehet vinni, ami akár árthat is.
"Korábban az emberek azt hitték, minél több gyakorlatot végeznek, annál hatásosabb, de a tanulmányunk kimutatta, ez nem így van. A havonta több mint 23 alkalommal végzett, 90 percnél hosszabb edzés már káros hatásokkal járhat”

– mondta Dr. Adam Chekroud, a Yale Egyetem pszichiátriai professzora.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelenleg érvényes ajánlása szerint az a legjobb, ha minden második napon 30-60 percig sportolunk, illetve 18 és 64 éves kor közötti felnőtteknek heti 150 perces mérsékelt intenzitású vagy 75 perces nagy intenzitású mozgás javasolt. Az Amerikai Sportorvosi Kollégium szerint egészséges felnőtteknek hetente kétszer-háromszor súlyzós edzéseket is érdemes végezniük.