Azonosították az egyik legszentebb magyarországi oszmán szakrális helyet

Publikálás dátuma
2018.08.27. 13:50
Illusztráció: AFP
A szigetvári Szulejmán-sírkomplexum feltárói azonosították az 1526-os mohácsi csata után a helyszínen (az oszmán seregek által emelt) győzelmi emlékmű helyét. A törökök kiűzését követően 1687-ben a Mohács melletti építményt kápolnává átalakították, amely így a csata keresztény mementójává, az ország visszafoglalás szimbólumává vált.
A budai Gül Baba-türbe és a szigetvári Szulejmán-sírkomplexum mellett a mohácsi egykori győzelmi pavilon a "legszentebb" magyarországi oszmán szakrális helyek közé tartozott - érzékeltette Pap Norbert, a kutatások pécsi vezetője, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Kelet-Mediterrán és Balkán Tudományok Központjának igazgatója a felfedezés jelentőségét az MTI-nek.  Az ütközet nyitott kérdéseiről úgy fogalmazott:  
"nem ismerjük a mohácsi csata pontos helyszínét, köztük a táborokat, az összeütközés centrumát és azt sem, hogy a Mohácson elpusztult jóval több mint 20 ezer katonát hova temették".

A Szulejmán türbéjét megtaláló kutatócsoport ezúttal arra vállalkozik, hogy új kutatási módszerekkel, modern műszerekkel megválaszolja ezeket a nyitott kérdéseket - hangsúlyozta. Az egykori történelmi eseményeket felidézve elmondta: az I. Szulejmán szultán és Ibrahim nagyvezír irányítása alatt álló mintegy 60-80 ezer fős oszmán sereg 1526. augusztus 29-én ért a mohácsi harcmezőre. A Jagelló-házból származó II. Lajos magyar és cseh király, valamint a Tomori Pál kalocsai érsek és Szapolyai György vezette keresztény (magyar, cseh, horvát, lengyel és más közép-európai nemzeteket felvonultató), 25-27 ezres hadsereg megütközött az oszmánokkal, és bár bátran helytállt, az egyenlőtlen harcban végül vereséget szenvedett.
Az ütközet megpecsételte a középkori Magyar Királyság sorsát és jelentősen átalakította Közép-Európa történetét. A csata nem csupán súlyos anyagi és emberi veszteségeket okozott a közép-európai keresztény államoknak, de kitörölhetetlenül rányomta bélyegét a magyar nemzeti és a mohácsi helyi identitásra is - vélekedett Pap Norbert. A kutató kiemelte azt is, hogy az oszmánok szemében Mohács történelmük egyik legnagyobb győzelmét jelképezte, így őket is foglalkoztatta az esemény helye és emlékezete.
A szigetvári Szulejmán-kutatásban jelentős új tudományos eredményeket felmutató kutatócsoport nyolc évvel a mohácsi csata 500 éves évfordulós megemlékezései előtt az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja és a Pécsi Tudományegyetem konzorciuma pályázatot nyújtott be a Magyar Tudományos Akadémia Kiválósági Együttműködési Programjára és Fodor Pál (MTA BTK), valamint Pap Norbert társvezetésével hároméves időtartamra 120 millió forint támogatást nyert az ütközet tudományos kérdéseinek megválaszolására. Mint a kutatás pécsi vezetője hangsúlyozta, a csata helyszínét illetően több mint száz éve zajlanak a viták.
"Nem bizonyos a két sereg táborának helye, az ütközet centrumának pontos helye és a több mint 20 ezer halott közül is csak csekély számú áldozat került elő. A földrajzi pozíciók megállapítása és a tömegsírok feltárása fontos kutatási célkitűzés"

 Az új mohácsi kutatás első jelentős eredménye a csata helyszínén létesített oszmán győzelmi emlékmű egyértelmű azonosítása, jellegének meghatározása, átalakulási folyamatának megválaszolása - magyarázta Pap Norbert. Az oszmán győzelmi komplexumról augusztusban jelent meg A mohácsi Törökdomb címmel tanulmány a Történelmi Szemlében. Pap Norbert erről megjegyezte: megállapítható, hogy Magyarországon a 17. században egy fontos muszlim szakrális helyet hoztak létre az oszmánok, amelynek emlékezete a 20. század elejéig valamilyen formában fennmaradt. 
"A több feltételezett helyszín megvizsgálását követően sikerült egyértelműen meghatározni a helyet, amelynek alapos régészeti vizsgálata ezután következik. A csata keresztény oldali emlékezetében is fontos szerepet játszott a hely, ugyanis ott egy kápolna emlékeztetett a 18. században a csatára"

A kutatók azon dolgoznak, hogy részben földrajzi módszerekkel a Duna menti mocsárvilágban és a Mohácsi síkságon végzett vizsgálatokkal a csata tömegsírjainak a feltárásához is közelebb kerüljenek. 
"A különböző nemzetiségű katonák nyughelyének feltárása közelebb vihet bennünket egy egységesebb szemléletű Közép-Európa-tudat kialakításához is, hiszen több térségbeli népnek (magyarok, csehek, lengyelek, horvátok és németek) és a balkáni népcsoportok tagjainak is közös temetőjéről van szó, emlékük ápolása erősítheti az összetartozást és a megbékélést"

- összegzett a kutató.

Témák
Mohács
Frissítve: 2018.08.27. 15:37

Ne igyon, de mégis: avagy döntse el, hogy a szívbetegségektől fél jobban vagy a ráktól

Publikálás dátuma
2018.08.27. 10:20
Illusztráció: AFP
Nincs olyan alkoholmennyiség, ami biztonsággal fogyasztható - ugyanis egyes betegségek kialakulását ugyanis csökkenti a szesz, másokét viszont növeli.
A Lancet brit orvosi hetilapban megjelent, az alkohol kockázatait taglaló tanulmány szerzői azt elismerték, hogy a mérsékelt fogyasztás talán véd a szívbetegségekkel szemben, ám ez az előny szerintük nem akkora jelentőségű, mint a rák és más betegségek kockázatának emelkedése.
A betegségek okozta anyagi terhekre fókuszáló tanulmány (Global Burden of Disease) 195 országban vizsgálta az alkoholfogyasztás és az egészség összefüggéseit az 1990 és 2016 közötti időszakban. A kutatók 15-95 évesek adatait elemezték. Összehasonlították az egyáltalán nem ivók egészségi állapotát azokéval, akik naponta egy alkoholos italt fogyasztottak. Azt találták, hogy százezer absztinens közül 914-nél alakul ki olyan betegség, aminek az alkohol érdemben emeli a kockázatát. Akik napi egy italt dobtak be, azok körében néggyel többen betegedtek meg (ez 0,5 százalékos növekedést jelent), akik napi kétszer nyúltak a pohár után, azok esetében hatvanhárommal több megbetegedést észleltek (ez 7 százalékos többlet)). A napi öt alkalommal ivók között már jóval durvább a kockázat: 338-al többen szenvedtek valamilyen kórban (ami 37 százalékos növekedés).
"Korábbi tanulmányok megállapították az alkohol védő hatását egyes betegségekkel szemben, azonban az alkohollal összefüggő egészségi kockázatok már a legkisebb mennyiséggel is emelkednek. Ugyan a napi egy itallal kapcsolatos kockázat kicsi, azonban meredeken emelkedik az egyre nagyobb mennyiségekkel"

- mondta Max Griswold, a kutatás vezetője, Washingtoni Egyetem egészségügyi mérésekkel és értékeléssel foglalkozó intézetének (IHME) munkatársa.

Sonia Saxena, a tanulmány egyik szerzője szerint kutatásuk a témában végzett eddigi legnagyobb jelentőségű munka, mert 694 forrás adatait elemezték, melyek mind egyéni, mind a populációs ivási szokásokról tartalmaztak adatokat, valamint 592 tanulmány eredményeit, melyek az alkoholfogyasztás kockázatairól szóltak. Becsléseik a korábbiaknál pontosabbak, mert - a bevalláson alapuló egyéni adatokon kívül - figyelembe vették az alkoholeladásokat, az otthoni előállítást és a csempészetet.
A legtöbbet ivó nők tízes toplistáját a tanulmány szerint Ukrajna vezeti napi négy egységet meghaladó mennyiséggel, Magyarország nem került az élmezőnybe, azonban a férfiak esetében a tizedik helyen áll. Az összesített lista élén Románia található, ahol átlagosan napi nyolc italt gurítanak le a torkukon az emberek. Egy egységnek számít tíz gramm alkohol, ami egy kis pohár borban, egy doboz sörben vagy egy kis adag röviditalban van. A világon háromból egy ember fogyaszt alkoholt a becslések alapján. A 15-49 éves korosztályban a halálozások majdnem fele kapcsolatos az alkohollal.
A kutatásban nem vett részt David Spiegelhalter, a Cambridge-i Egyetem professzora, aki megjegyezte, hogy ugyan nincs "biztonsággal fogyasztható" alkoholmennyiség, ez mégsem ok arra, hogy az egészségügyi kormányzat az absztinenciát javasolja. Ehelyett azt ajánlják, se a férfiak, se a nők ne igyanak többet heti 14 egységnyi alkoholnál.
Frissítve: 2018.08.27. 10:23

Könnyebben bukkanhatunk életképes bolygókra

Publikálás dátuma
2018.08.25. 12:12
Illusztráció: AFP
Az exobolygók kutatása során már tudjuk, hogy a könnyebb besorolás érdekében szín alapján azonosítanák be ezeket. Szakemberek egy másik csoportja azon dolgozik, hogy egyszerűbben megtalálják azokat, amelyeken élet is lehet.
A Naphoz hasonló csillagok nagyobb eséllyel indíthatják be az élet kialakulását az őket körülvevő, szilárd felszínnel rendelkező példányokon – írta a SG a Cambdridge Egyetem és a Medical Research Council Laboratory of Molecular Biology kutatóinak felfedezése alapján. 
Magyarázatuk szerint az ultraibolya-sugárzás a kulcsfontosságú tényező, ez pedig a Naphoz hasonló hőmérséklettel rendelkező csillagokon megfelelő szintű. A sugárzás bizonyos kémiai reakciókat vált ki, ez serkenti az élet alkotóelemeinek felbukkanását, ehhez persze az is szükséges, hogy a bolygó felszínén legyen víz és lakható zónán belül legyen.
A Medical Research Council Laboratory of Molecular Biology kutató már 2015-ben kiadtak egy tanulmányt, amely szerint a Földbe csapódó aszteroidák szenet hoztak magukkal, ami reakcióba lépett a légkörben lévő nitrogénnel. Így jelenhetett meg az egyébként mérgező hidrogén-cianid (kéksav), amely eső formájában a felszínre hullott, majd az ultraibolya-sugárzás hatására egyéb elemekkel interakcióba lépve létrehozta az RNS alkotóelemeit. 
A jelöltek közé sorolják fel a Kepler-452b exobolygót, amelyet korábban is a Föld unokatestvéreként írtak le, de a további adatokhoz szükség lesz az új, James Webb és TESS teleszkópokra.
Szerző