Azonosították az egyik legszentebb magyarországi oszmán szakrális helyet

Publikálás dátuma
2018.08.27 13:50
Illusztráció: AFP
Fotó: /
A szigetvári Szulejmán-sírkomplexum feltárói azonosították az 1526-os mohácsi csata után a helyszínen (az oszmán seregek által emelt) győzelmi emlékmű helyét. A törökök kiűzését követően 1687-ben a Mohács melletti építményt kápolnává átalakították, amely így a csata keresztény mementójává, az ország visszafoglalás szimbólumává vált.
A budai Gül Baba-türbe és a szigetvári Szulejmán-sírkomplexum mellett a mohácsi egykori győzelmi pavilon a "legszentebb" magyarországi oszmán szakrális helyek közé tartozott - érzékeltette Pap Norbert, a kutatások pécsi vezetője, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Kelet-Mediterrán és Balkán Tudományok Központjának igazgatója a felfedezés jelentőségét az MTI-nek.  Az ütközet nyitott kérdéseiről úgy fogalmazott:  
"nem ismerjük a mohácsi csata pontos helyszínét, köztük a táborokat, az összeütközés centrumát és azt sem, hogy a Mohácson elpusztult jóval több mint 20 ezer katonát hova temették".
A Szulejmán türbéjét megtaláló kutatócsoport ezúttal arra vállalkozik, hogy új kutatási módszerekkel, modern műszerekkel megválaszolja ezeket a nyitott kérdéseket - hangsúlyozta. Az egykori történelmi eseményeket felidézve elmondta: az I. Szulejmán szultán és Ibrahim nagyvezír irányítása alatt álló mintegy 60-80 ezer fős oszmán sereg 1526. augusztus 29-én ért a mohácsi harcmezőre. A Jagelló-házból származó II. Lajos magyar és cseh király, valamint a Tomori Pál kalocsai érsek és Szapolyai György vezette keresztény (magyar, cseh, horvát, lengyel és más közép-európai nemzeteket felvonultató), 25-27 ezres hadsereg megütközött az oszmánokkal, és bár bátran helytállt, az egyenlőtlen harcban végül vereséget szenvedett.
Az ütközet megpecsételte a középkori Magyar Királyság sorsát és jelentősen átalakította Közép-Európa történetét. A csata nem csupán súlyos anyagi és emberi veszteségeket okozott a közép-európai keresztény államoknak, de kitörölhetetlenül rányomta bélyegét a magyar nemzeti és a mohácsi helyi identitásra is - vélekedett Pap Norbert. A kutató kiemelte azt is, hogy az oszmánok szemében Mohács történelmük egyik legnagyobb győzelmét jelképezte, így őket is foglalkoztatta az esemény helye és emlékezete.
A szigetvári Szulejmán-kutatásban jelentős új tudományos eredményeket felmutató kutatócsoport nyolc évvel a mohácsi csata 500 éves évfordulós megemlékezései előtt az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja és a Pécsi Tudományegyetem konzorciuma pályázatot nyújtott be a Magyar Tudományos Akadémia Kiválósági Együttműködési Programjára és Fodor Pál (MTA BTK), valamint Pap Norbert társvezetésével hároméves időtartamra 120 millió forint támogatást nyert az ütközet tudományos kérdéseinek megválaszolására. Mint a kutatás pécsi vezetője hangsúlyozta, a csata helyszínét illetően több mint száz éve zajlanak a viták.
"Nem bizonyos a két sereg táborának helye, az ütközet centrumának pontos helye és a több mint 20 ezer halott közül is csak csekély számú áldozat került elő. A földrajzi pozíciók megállapítása és a tömegsírok feltárása fontos kutatási célkitűzés"
 Az új mohácsi kutatás első jelentős eredménye a csata helyszínén létesített oszmán győzelmi emlékmű egyértelmű azonosítása, jellegének meghatározása, átalakulási folyamatának megválaszolása - magyarázta Pap Norbert. Az oszmán győzelmi komplexumról augusztusban jelent meg A mohácsi Törökdomb címmel tanulmány a Történelmi Szemlében. Pap Norbert erről megjegyezte: megállapítható, hogy Magyarországon a 17. században egy fontos muszlim szakrális helyet hoztak létre az oszmánok, amelynek emlékezete a 20. század elejéig valamilyen formában fennmaradt. 
"A több feltételezett helyszín megvizsgálását követően sikerült egyértelműen meghatározni a helyet, amelynek alapos régészeti vizsgálata ezután következik. A csata keresztény oldali emlékezetében is fontos szerepet játszott a hely, ugyanis ott egy kápolna emlékeztetett a 18. században a csatára"
A kutatók azon dolgoznak, hogy részben földrajzi módszerekkel a Duna menti mocsárvilágban és a Mohácsi síkságon végzett vizsgálatokkal a csata tömegsírjainak a feltárásához is közelebb kerüljenek. 
"A különböző nemzetiségű katonák nyughelyének feltárása közelebb vihet bennünket egy egységesebb szemléletű Közép-Európa-tudat kialakításához is, hiszen több térségbeli népnek (magyarok, csehek, lengyelek, horvátok és németek) és a balkáni népcsoportok tagjainak is közös temetőjéről van szó, emlékük ápolása erősítheti az összetartozást és a megbékélést"
- összegzett a kutató.
Témák
Mohács
2018.08.27 13:50
Frissítve: 2018.08.27 15:37

Génmódosítással hoztak létre ehető gyapotot

Publikálás dátuma
2018.10.20 18:11

Fotó: Shutterstock/
Engedélyezte a génmódosítással emberi fogyasztásra alkalmassá tett gyapot termesztését az amerikai mezőgazdasági minisztérium. A gyapottermesztő országokban a fehérjében gazdag növény új élelmiszerforrás lehet.
A génmódosított gyapotot az texasi A&M Egyetem tudósai fejlesztették ki. Termését egyelőre még nem lehet emberi vagy állati élelmiszer készítésére felhasználni, mivel az amerikai élelmiszer- és gyógyszerhatóság (FDA) még nem engedélyezte - írta az Érdekes Világ.
A világ számos országában termesztett gyapot magházát burkoló szőrzet a pamut alapanyaga. A gyapotmagot a többüregű gyomrú állatok – szarvasmarha, juh – etetésére használják, számos állat és az ember számára fogyasztásra alkalmatlan, mivel magas a mérgező gosszipoltartalma. 
A texasi egyetem tudósai RNS-interferecia alkalmazásával “elhallgattatták” a gyapot egyik génjének aktivitását, ezáltal kiiktatták a gosszipolt a gyapotmagból. A növény többi részében viszont meghagyták a természetes szintjén, mivel véd a rovaroktól és a betegségektől.
“Nekem olyan, mintha csicseriborsót ennék, és könnyen felhasználható ízletes humusz készítésére”
– mondta Keerti Rathore, az új gyapotféle egyik kifejlesztője.
A főzéshez már eddig is használt gyapotmagolaj sajtolása után a növény fennmaradó magas fehérjetartalmú részét többféleképpen fel lehet használni: készíthető belőle liszt, fehérjeszelet, míg a gyapotmagszemek pörkölve vagy sózottan fogyaszthatók, de mogyoróvajhoz hasonló típusú paszta alapanyaga is lehet – magyarázta a tudós. 
A világ mintegy 80 gyapottermesztő országában, különösen Ázsiában és Afrikában a népesség alultáplált, erre kínálhatna megoldást az új növény – hangsúlyozta a tudós. Az új gyapotmag az állatok – szárnyasok, sertések, halak – etetésében is hasznosítható.
2018.10.20 18:11
Frissítve: 2018.10.20 18:11

Már három exobolygót fedezett fel a TESS

Publikálás dátuma
2018.10.19 18:22

Fotó: AFP / NASA/
A NASA TESS űrtávcsöve augusztus óta gyűjti az adatokat, és három égi szektor megfigyelésével már végzett is. A mérésekből pedig három új exobolygót is bejelentettek már.
A harmadik felfedezés a legegyszerűbb - írja a csillagaszat.hu. A HD202772A jelű, a Napnál valamivel nagyobb csillagot 3,3 naponta kerüli meg a Jupiterhez hasonló méretű bolygója. A rendszer fő érdekessége, hogy a csillag közel jár már az élete hidrogénégető szakaszához, és félmilliárd éven belül vörös óriássá fog fejlődni, ami komoly következményekkel fog járni a bolygó számára is.
A második bolygó egy apró vörös törpecsillag körül keringő kőzetbolygó. A LHS 3844 planétája nagyon közel lakik a csillaghoz, 11 óránként jár körbe körülötte. Emiatt a szerzők szerint nem biztos, hogy van- légköre, vagy a csillag már elfújt-e róla minden gázt. Ezért kiváló célpont arra, hogy ezt a kérdést óriástávcsövekkel meg lehessen vizsgálni a közeljövőben. 
A legtöbb kérdés és vita a legelőször felfedezett bolygót övezi. Ezt a π (pi) Mensae nevű csillag körül találta az űrtávcső. Itt már ismert volt egy nagy, távoli gázbolygó, ami 5,7 évente kerüli meg a csillagát, mellette azonosított most a TESS egy kisebb, közelit. A második bolygó hatnaponta kerülgeti csillagát, és vagy egy óriási szuperföld vagy egy apró minineptunusz lehet.
2018.10.19 18:22
Frissítve: 2018.10.19 18:22