A tartásdíj nem ismer határokat - így fizetnek a külföldön élő magyarok

Publikálás dátuma
2018.08.28 08:20

Fotó: /
Egyre többen próbálnak szerencsét külföldön, így egyre nő a határokon átívelő családi jogviták száma. Kié lesz például egy válás esetén a gyerek, és mi lesz a tartásdíjjal?
„Elváltunk. Apuka külföldön él, támogatást alig lehet kisajtolni belőle. Mit tehetek?” – kérdezi egy elhagyott asszony, aki ráadásul fogyatékossággal élő gyermekét ápolja, s a gondozási díj mellett nincs más jövedelme. Szerencsésebb helyzetben van az a nő, aki két gyermeket nevel, és az Angliában élő volt férje négyszáz eurót fizetne. Az asszony azonban kevesli ezt, és hajlandó perre is menni, de kérdéses, hogy milyen sikerrel.
A hasonló esetek már egyáltalán nem szokatlanok: 2010 óta magyar szülők több mint nyolcvanezer gyermeke valamelyik másik uniós tagországban látta meg a napvilágot. Így mind aktuálisabb például az a kérdés: mi történik, amikor egy EU-tagállamban született magyar állampolgárságú gyermekkel jön haza a válás után az anya vagy az apa? Persze fordítva is kérdéses: mi lesz akkor, ha valakit Magyarországon hagy magára a közös gyerekkel a párja, s valamelyik uniós tagállamba költözik? Becslések szerint ma már legalább hétmilliónyi uniós polgár nem a hazájában, hanem valamely másik tagállamban él, és az EU-n belül minden hetedik-nyolcadik házasság eltérő állampolgárságú nő és férfi között köttetik. És nagyjából ugyanennyi házasságot fel is bontanak később. Ha a szülők szétmennek, gyakori, hogy valamelyikük az újrakezdéshez másik államba is kíván költözni. Ilyenkor élesen merül fel a szülői felügyelet, a gyermek elhelyezésének és a különélő szülőt megillető kapcsolattartás és a tartásdíj kérdése is. Ami biztos: a tartási kötelezettség alól nem mentesülhet senki, a helyzet azonban kétségkívül bonyolultabb, ha a szétment párok más államba költöznek. Családjogi ügyekben jártas szakértők szerint ilyen esetekben elsősorban a megegyezésre kell törekedni. Például a két gyermek tartására felajánlott négyszáz euró akár méltányos összeg is lehet. Nincs persze akadálya annak, hogy bárki a külföldön élő volt párja lakóhelyén – akár nem uniós tagországban – nyújtson be keresetet a tartásdíj összegének megállapítása iránt, de akkor minden ezzel kapcsolatos költséget is vállalnia kell. Ezzel akár jobban is járhat, aki megteheti, hogy viseli a pereskedéssel kapcsolatos kiadásokat, hiszen a Ptk. szerint itthon a tartásdíj összegét „gyermekenként általában a kötelezett átlagos jövedelmének tizenöt-huszonöt százalékában kell meghatározni”, de figyelembe kell venni a gyermek indokolt szükségleteit is. Szóval hiába keres valaki havonta milliókat Magyarországon, nincs olyan hazai bíróság, amely ilyen esetben a tizenöt-huszonöt százalékhoz tartaná magát. A gyermek indokolt szükségletei ugyanis a Ptk. szerint azt jelenti, hogy nem a létminimum biztosítása – a „szűkös tartás" –, hanem a jogosult igényeinek egyéniesített, átlagos színvonalú kielégítése lehet a cél. A megélhetéshez, egészségügyi ellátáshoz, neveléshez és taníttatáshoz szükséges rendszeres kiadások e körbe tartoznak, de az esetleges luxusigények nem. Így a különóra beleférhet, az okostelefon már nem. Ez van itthon, de az EU tagállamaiban ettől eltérő szabályozás lehet érvényben. Egy 2009-es uniós rendelet kötelezően előírja, hogy a tartással kapcsolatos ügyekben általában miként kell eljárni. Ebben a jogszabályban konkrét összegekről nem esik szó, viszont az kiderül, hogy általánosságban az ilyen ügyekben a tagállamok illetékes kijelölt központi hatóságainak mit kell tenniük. Vagyis, ha valaki egy uniós tagállamban élő volt párjától követel tartásdíjat, annak az igazságügyi tárca segítséget nyújt, s megkeresi az adott állam társhatóságát. Onnan a tartásra kötelezett címét, jövedelmét, munkáltatóját és a vagyonát illetően is adatokat kaphat. A tisztességes eljárás feltétele persze az, hogy mindezen adatok birtokában hazai bíróság a fizetésre kötelezhető személyt megidézze, s biztosítsa számára az ellenérvek előterjesztésének lehetőségét. Ha mindez megtörtént, és az érintett bizonyíthatóan értesült az eljárásról, de azzal kapcsolatban nem reagált, a hazai bíróság a távollétében is dönthet. Ha a végzés jogerőre emelkedik, az uniós tagállamban élő alperesnek számolnia kell azzal, hogy a tartásdíjat fizetnie kell.

Félmillió csonka csalás

A legutóbbi mikrocenzus adatai szerint Magyarországon az egyszülős háztartások aránya 18 százalék volt. A több mint félmillió csonka családban hét-nyolcszázezer gyereket nevelnek, s az esetek 86 százalékában az anya maradt magára. Ez tehát mindjárt ötszázezernél több úgynevezett tartási ügy, és a felek vagy megegyeznek, vagy a bíróság határozza meg a tartásdíj összegét. A tartási kötelezettség elmulasztása miatt évente legfeljebb két-háromezer büntetőeljárás indul. Aki gyermektartási kötelezettségét önhibájából nem teljesíti, akár három éves szabadságvesztéssel is büntethetik.

2018.08.28 08:20
Frissítve: 2018.08.28 08:20

Környezeti hatásvizsgálat nélkül épülhet óriási sporthotel Budajenőn

Publikálás dátuma
2018.11.16 08:04
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
A közel 6 hektáros területen négy négyemeletes épület, bennük több száz szoba és egy wellness-fürdő is helyet kapna. A kormányhivatal nem gondolja, hogy ennek jelentős környezeti hatása lehetne.
Hatalmas beruházás előkészületei zajlanak Budajenő határában; egy 5,8 hektáros területen 4 - egyenként 4 emeletes - épületből álló sporthotel épülhet, írja az Mfor.hu. Mindez a zöldhatóság számára benyújtott előzetes vizsgálati dokumentumokból derül ki. Mint a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatalának október 30-i határozata meglepő módon megállapítja: a Dominium Invest Kft., mint beruházó által tervezett hatalmas komplexumnak, a Grapehill Sport Hotel létesítésének
"jelentős környezeti hatása nincs, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges".
Az előzetes vizsgálati dokumentáció szerint a négy szabadon álló épület pince, földszint és 3 emelet szintekkel kerül megépítésre. Többek közt 253 apartman és egy wellness fürdő kap bennük helyet, naponta 400 vendéggel számolnak a beruházók. A megvalósítást jövőre tervezik.
2018.11.16 08:04

800 milliót költött eddig indokolatlan nyugati irodákra az MNB

Publikálás dátuma
2018.11.16 07:38

Fotó: BELGA MAG / Belga/ YORICK JANSENS
A New Yorkban, Párizsban, Rómában és Hamburgban működő irodákban - melyek létét nem sikerült a Magyar Nemzeti Banknak meggyőzően magyarázni - havi fél és egymillió forint közti fizetéseket kapnak az alkalmazottak is.
2015 óta több mint 800 millió forint adófizetői pénzt költött el a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank (MNB) arra a négy külföldi kapcsolattartó irodára, amit Hamburgban, Párizsban, Rómában és New Yorkban nyitott meg, írja a 24.hu. Mindössze a jegybank honlapján közölt, kissé ködös tájékoztatóból lehet következtetni arra, hogy ezekben min dolgoznak:
  • a helyi gazdasági intézmények munkáját követve tartják azokkal a kapcsolatot;
  • olvassák a helyi újságokat, gazdasági hírösszefoglalókat írnak;
  • figyelik a helyi egyetemek munkáját, konferenciákra járnak;
  • "innovációs területeket" tartanak szemmel;
  • rendezvényekre járnak az MNB nevében.
Az irodák megnyitásáról korábban nyilatkozott a Magyar Nemzetnek Róna Péter közgazdász, a jegybank felügyelőbizottságának egykori tagja. Szerinte a fenti feladatok jórészt nem tartoznak az MNB kötelezettségei közé. A kapcsolattartáshoz nem kell személyes jelenlét, és a központi bankok körében ezért nem is szokás külföldi irodákat bérelni. A francia jegybank képviseletét például a követség egyik alkalmazottja látja el, félállásban.
Mint a 24.hu közérdekű adatigényléssel kiderítette, az irodák 2-4 tagú stábjának lakhatási támogatására is óriási pénzeket, csaknem 200 millió forint közpénzt fordított az MNB. Ezen felül a fizetésük is 201 millióba fájt eddig az adófizetőknek. A legjobban fizetett munkatársak több mint havi nettó 900 ezer forintot kapnak kézhez, de a legalacsonyabb asszisztensi fizetés is meghaladja a nettó félmillió forintot. Erre jön még az egységes évi 540 ezres béren kívüli juttatás.
A szakmailag nem különösebben indokolható költések sora ezzel még mindig nem ért: a jegybank Argentína fővárosában, Buenos Airesben is hasonló iroda megnyitását tervezi.
2018.11.16 07:38