A tartásdíj nem ismer határokat - így fizetnek a külföldön élő magyarok

Publikálás dátuma
2018.08.28 08:20

Egyre többen próbálnak szerencsét külföldön, így egyre nő a határokon átívelő családi jogviták száma. Kié lesz például egy válás esetén a gyerek, és mi lesz a tartásdíjjal?
„Elváltunk. Apuka külföldön él, támogatást alig lehet kisajtolni belőle. Mit tehetek?” – kérdezi egy elhagyott asszony, aki ráadásul fogyatékossággal élő gyermekét ápolja, s a gondozási díj mellett nincs más jövedelme. Szerencsésebb helyzetben van az a nő, aki két gyermeket nevel, és az Angliában élő volt férje négyszáz eurót fizetne. Az asszony azonban kevesli ezt, és hajlandó perre is menni, de kérdéses, hogy milyen sikerrel.
A hasonló esetek már egyáltalán nem szokatlanok: 2010 óta magyar szülők több mint nyolcvanezer gyermeke valamelyik másik uniós tagországban látta meg a napvilágot. Így mind aktuálisabb például az a kérdés: mi történik, amikor egy EU-tagállamban született magyar állampolgárságú gyermekkel jön haza a válás után az anya vagy az apa? Persze fordítva is kérdéses: mi lesz akkor, ha valakit Magyarországon hagy magára a közös gyerekkel a párja, s valamelyik uniós tagállamba költözik? Becslések szerint ma már legalább hétmilliónyi uniós polgár nem a hazájában, hanem valamely másik tagállamban él, és az EU-n belül minden hetedik-nyolcadik házasság eltérő állampolgárságú nő és férfi között köttetik. És nagyjából ugyanennyi házasságot fel is bontanak később. Ha a szülők szétmennek, gyakori, hogy valamelyikük az újrakezdéshez másik államba is kíván költözni. Ilyenkor élesen merül fel a szülői felügyelet, a gyermek elhelyezésének és a különélő szülőt megillető kapcsolattartás és a tartásdíj kérdése is. Ami biztos: a tartási kötelezettség alól nem mentesülhet senki, a helyzet azonban kétségkívül bonyolultabb, ha a szétment párok más államba költöznek. Családjogi ügyekben jártas szakértők szerint ilyen esetekben elsősorban a megegyezésre kell törekedni. Például a két gyermek tartására felajánlott négyszáz euró akár méltányos összeg is lehet. Nincs persze akadálya annak, hogy bárki a külföldön élő volt párja lakóhelyén – akár nem uniós tagországban – nyújtson be keresetet a tartásdíj összegének megállapítása iránt, de akkor minden ezzel kapcsolatos költséget is vállalnia kell. Ezzel akár jobban is járhat, aki megteheti, hogy viseli a pereskedéssel kapcsolatos kiadásokat, hiszen a Ptk. szerint itthon a tartásdíj összegét „gyermekenként általában a kötelezett átlagos jövedelmének tizenöt-huszonöt százalékában kell meghatározni”, de figyelembe kell venni a gyermek indokolt szükségleteit is. Szóval hiába keres valaki havonta milliókat Magyarországon, nincs olyan hazai bíróság, amely ilyen esetben a tizenöt-huszonöt százalékhoz tartaná magát. A gyermek indokolt szükségletei ugyanis a Ptk. szerint azt jelenti, hogy nem a létminimum biztosítása – a „szűkös tartás" –, hanem a jogosult igényeinek egyéniesített, átlagos színvonalú kielégítése lehet a cél. A megélhetéshez, egészségügyi ellátáshoz, neveléshez és taníttatáshoz szükséges rendszeres kiadások e körbe tartoznak, de az esetleges luxusigények nem. Így a különóra beleférhet, az okostelefon már nem. Ez van itthon, de az EU tagállamaiban ettől eltérő szabályozás lehet érvényben. Egy 2009-es uniós rendelet kötelezően előírja, hogy a tartással kapcsolatos ügyekben általában miként kell eljárni. Ebben a jogszabályban konkrét összegekről nem esik szó, viszont az kiderül, hogy általánosságban az ilyen ügyekben a tagállamok illetékes kijelölt központi hatóságainak mit kell tenniük. Vagyis, ha valaki egy uniós tagállamban élő volt párjától követel tartásdíjat, annak az igazságügyi tárca segítséget nyújt, s megkeresi az adott állam társhatóságát. Onnan a tartásra kötelezett címét, jövedelmét, munkáltatóját és a vagyonát illetően is adatokat kaphat. A tisztességes eljárás feltétele persze az, hogy mindezen adatok birtokában hazai bíróság a fizetésre kötelezhető személyt megidézze, s biztosítsa számára az ellenérvek előterjesztésének lehetőségét. Ha mindez megtörtént, és az érintett bizonyíthatóan értesült az eljárásról, de azzal kapcsolatban nem reagált, a hazai bíróság a távollétében is dönthet. Ha a végzés jogerőre emelkedik, az uniós tagállamban élő alperesnek számolnia kell azzal, hogy a tartásdíjat fizetnie kell.

Félmillió csonka csalás

A legutóbbi mikrocenzus adatai szerint Magyarországon az egyszülős háztartások aránya 18 százalék volt. A több mint félmillió csonka családban hét-nyolcszázezer gyereket nevelnek, s az esetek 86 százalékában az anya maradt magára. Ez tehát mindjárt ötszázezernél több úgynevezett tartási ügy, és a felek vagy megegyeznek, vagy a bíróság határozza meg a tartásdíj összegét. A tartási kötelezettség elmulasztása miatt évente legfeljebb két-háromezer büntetőeljárás indul. Aki gyermektartási kötelezettségét önhibájából nem teljesíti, akár három éves szabadságvesztéssel is büntethetik.

Frissítve: 2018.08.28 08:20

14 helyet zuhant Magyarország a sajtószabadság-listán

Publikálás dátuma
2019.04.18 13:31

Fotó: Népszava
Már a 87. helyen tartunk a 180 országot vizsgáló jegyzékben.
Kiadta legújabb listáját a sajtószabadság állapotát országonként vizsgáló Riporterek Határ Nélkül (RDF) szervezet. Magyarország a tavalyi évhez képest jelentősen, 14 helyet esett vissza, így most a 87. helyen állunk a 180-ből. A szervezet ezt azzal indokolta, hogy a „magyar média tulajdonjogai még inkább az Orbán Viktorral szövetséges oligarchák kezébe kerültek,
a legfontosabb kritikus sajtótermékeknek pedig be kellett zárniuk, míg a maradék kritikus sajtó függetlensége folyamatosan veszélyben van”.
A környező országok közül a legtöbb előttünk áll a rangsorban: Szlovákia a 34., Ausztria 16., Románia pedig a 47. a listán.
Frissítve: 2019.04.18 14:12

Vajon ki lehet az, akinek Mészáros Lőrinc az avatarja?

Publikálás dátuma
2019.04.18 12:51
Forrás: bodocstibor.hu
Bödőcs Tibor egy interjúban is vicces és érdekes dolgokat árul el.
Mészáros Lőrinc Mr. Bean tudatalattijával van egy szinten szellemileg, és lassan Bill Gates-szel anyagilag - mondta a Magyar Narancsnak adott interjúban Bödőcs Tibor, akinek Nincs gólöröm című estjét 19-én adja le a Comedy Central. A Műsorban bőven kap Orbán Viktor és Mészáros Lőrinc, de Bödőcs szerint a csatornánál ezzel nem volt semmi probléma. Egyedül azt vizsgálták a jogászok, hogy a műsorban megnevezett emberek közszereplők-e. Arra a kérdésre, hogy Orbán és Mászáros közül melyiküket nehezebb parodizálni, azt válaszolja, hogy    
A parodistának át kell állnia arra az IQ-szintre, amin a parodizált van. Orbán tudja váltogatni az IQ-szintet, Lőrinc nem tudja a sajátját.
Persze Orbánnak sem megy mindig jól, Bödőcs szerint kétségbeejtő volt látni, amit Törőcsik Marival és a Kossuth-díjával művelt. Belerángatta egy promó videóba, de egyáltalán nem volt a helyzet magaslatán, viccelődni próbált a nagyon beteg színésznő mellett.
Azt eddig is tudtuk, hogy a humoristának nagyon rossz a véleménye az egész NER-ről, kultúrharcról, propagandáról. Az interjúban elmondja, 
tízmilliárdok mennek el az állami tévére meg rádióra, mindez azért, hogy a hatalom rodeóbikáján maradhasson a, akinek Lőrinc az avatarja. De ebből nem születik jó ország, jó tévéműsor, jó late night show.
Bödőcs elmondja azt is, hogy régebben fellépett egy céges rendezvényen, ahol a közönségben ott ült Csányi Sándor és Mészáros Lőrinc is. 
Csányi nevetett, Lőrinc láthatóan nem értette.
Azt nem tudtuk meg, mi volt a poén.
Műsorainak és szerepléseinek hangsúlyos közéleti tematikája ellenére Bödőcsnek esze ágában sincs politikai karrierrel próbálkozni. Pedig ahogy elmesélte, tavaly megkeresték, hogy legyen képviselőjelölt Zalában. Azt mondja, a választás előtt "kábé három héttel" kereste meg az MSZP (az nem derül ki, hogy pontosan ki vagy milyen szintről), az édesanyját hívták fel a vonalas telefonon.
"Anyám mondta nekik, hogy Tibike nincs itthon, Pesten van, nem vállalja. Tibike nem vállal se lakodalmat, se céges rendezvényt, se választásokat."
Frissítve: 2019.04.18 12:53