A tartásdíj nem ismer határokat - így fizetnek a külföldön élő magyarok

Publikálás dátuma
2018.08.28 08:20

Fotó: /
Egyre többen próbálnak szerencsét külföldön, így egyre nő a határokon átívelő családi jogviták száma. Kié lesz például egy válás esetén a gyerek, és mi lesz a tartásdíjjal?
„Elváltunk. Apuka külföldön él, támogatást alig lehet kisajtolni belőle. Mit tehetek?” – kérdezi egy elhagyott asszony, aki ráadásul fogyatékossággal élő gyermekét ápolja, s a gondozási díj mellett nincs más jövedelme. Szerencsésebb helyzetben van az a nő, aki két gyermeket nevel, és az Angliában élő volt férje négyszáz eurót fizetne. Az asszony azonban kevesli ezt, és hajlandó perre is menni, de kérdéses, hogy milyen sikerrel.
A hasonló esetek már egyáltalán nem szokatlanok: 2010 óta magyar szülők több mint nyolcvanezer gyermeke valamelyik másik uniós tagországban látta meg a napvilágot. Így mind aktuálisabb például az a kérdés: mi történik, amikor egy EU-tagállamban született magyar állampolgárságú gyermekkel jön haza a válás után az anya vagy az apa? Persze fordítva is kérdéses: mi lesz akkor, ha valakit Magyarországon hagy magára a közös gyerekkel a párja, s valamelyik uniós tagállamba költözik? Becslések szerint ma már legalább hétmilliónyi uniós polgár nem a hazájában, hanem valamely másik tagállamban él, és az EU-n belül minden hetedik-nyolcadik házasság eltérő állampolgárságú nő és férfi között köttetik. És nagyjából ugyanennyi házasságot fel is bontanak később. Ha a szülők szétmennek, gyakori, hogy valamelyikük az újrakezdéshez másik államba is kíván költözni. Ilyenkor élesen merül fel a szülői felügyelet, a gyermek elhelyezésének és a különélő szülőt megillető kapcsolattartás és a tartásdíj kérdése is. Ami biztos: a tartási kötelezettség alól nem mentesülhet senki, a helyzet azonban kétségkívül bonyolultabb, ha a szétment párok más államba költöznek. Családjogi ügyekben jártas szakértők szerint ilyen esetekben elsősorban a megegyezésre kell törekedni. Például a két gyermek tartására felajánlott négyszáz euró akár méltányos összeg is lehet. Nincs persze akadálya annak, hogy bárki a külföldön élő volt párja lakóhelyén – akár nem uniós tagországban – nyújtson be keresetet a tartásdíj összegének megállapítása iránt, de akkor minden ezzel kapcsolatos költséget is vállalnia kell. Ezzel akár jobban is járhat, aki megteheti, hogy viseli a pereskedéssel kapcsolatos kiadásokat, hiszen a Ptk. szerint itthon a tartásdíj összegét „gyermekenként általában a kötelezett átlagos jövedelmének tizenöt-huszonöt százalékában kell meghatározni”, de figyelembe kell venni a gyermek indokolt szükségleteit is. Szóval hiába keres valaki havonta milliókat Magyarországon, nincs olyan hazai bíróság, amely ilyen esetben a tizenöt-huszonöt százalékhoz tartaná magát. A gyermek indokolt szükségletei ugyanis a Ptk. szerint azt jelenti, hogy nem a létminimum biztosítása – a „szűkös tartás" –, hanem a jogosult igényeinek egyéniesített, átlagos színvonalú kielégítése lehet a cél. A megélhetéshez, egészségügyi ellátáshoz, neveléshez és taníttatáshoz szükséges rendszeres kiadások e körbe tartoznak, de az esetleges luxusigények nem. Így a különóra beleférhet, az okostelefon már nem. Ez van itthon, de az EU tagállamaiban ettől eltérő szabályozás lehet érvényben. Egy 2009-es uniós rendelet kötelezően előírja, hogy a tartással kapcsolatos ügyekben általában miként kell eljárni. Ebben a jogszabályban konkrét összegekről nem esik szó, viszont az kiderül, hogy általánosságban az ilyen ügyekben a tagállamok illetékes kijelölt központi hatóságainak mit kell tenniük. Vagyis, ha valaki egy uniós tagállamban élő volt párjától követel tartásdíjat, annak az igazságügyi tárca segítséget nyújt, s megkeresi az adott állam társhatóságát. Onnan a tartásra kötelezett címét, jövedelmét, munkáltatóját és a vagyonát illetően is adatokat kaphat. A tisztességes eljárás feltétele persze az, hogy mindezen adatok birtokában hazai bíróság a fizetésre kötelezhető személyt megidézze, s biztosítsa számára az ellenérvek előterjesztésének lehetőségét. Ha mindez megtörtént, és az érintett bizonyíthatóan értesült az eljárásról, de azzal kapcsolatban nem reagált, a hazai bíróság a távollétében is dönthet. Ha a végzés jogerőre emelkedik, az uniós tagállamban élő alperesnek számolnia kell azzal, hogy a tartásdíjat fizetnie kell.

Félmillió csonka csalás

A legutóbbi mikrocenzus adatai szerint Magyarországon az egyszülős háztartások aránya 18 százalék volt. A több mint félmillió csonka családban hét-nyolcszázezer gyereket nevelnek, s az esetek 86 százalékában az anya maradt magára. Ez tehát mindjárt ötszázezernél több úgynevezett tartási ügy, és a felek vagy megegyeznek, vagy a bíróság határozza meg a tartásdíj összegét. A tartási kötelezettség elmulasztása miatt évente legfeljebb két-háromezer büntetőeljárás indul. Aki gyermektartási kötelezettségét önhibájából nem teljesíti, akár három éves szabadságvesztéssel is büntethetik.

2018.08.28 08:20
Frissítve: 2018.08.28 08:20

Moszkvának tett gesztus Aszódi menesztése

Publikálás dátuma
2019.01.17 06:45
Süli János és Aszódi Attila. Kettejük konfliktusa is szerepet játszhatott a felmentésben
Fotó: Népszava/ Vajda József
„Túl sokat jár az amerikai nagykövetségre” - egy energetikai cég vezetője szerint még ezt is terhére rótták Aszódi Attilának Süli János környezetében. A Népszavának többen is arról beszéltek a kedden menesztett, paksi bővítésért felelős államtitkárral kapcsolatban, hogy már régóta megromlott a viszony közte és a bővítést tárca nélküli miniszterként vezető Süli János között. Ennek több forrásunk szerint is jelentős részben oka volt két ember közötti „kulturális különbség” is: „Aszódi Sülinél egy generációval fiatalabb, nyelveket beszélő, széles nemzetközi kitekintéssel rendelkező egyetemi ember, teljesen más világ, mint a miniszter, ráadásul ezt nem is nagyon rejtette véka alá” - mondta egy ismerőse. Arról más is beszélt, hogy Aszódi szívesen érzékeltette műveltségbeli fölényét beszélgetőpartnereivel szemben, amikor erre lehetőség volt, a Napi.hu-n róla megjelent portréban pedig azt írták, egyenesen életcéljának tekintette a Süli János képviselte generáció meghaladását az atomiparban. Ez persze önmagában nyilván nem lett volna ok a kirúgására, de szintén több, az energetikában jártas forrásunk arról beszélt, hogy az államtitkár ragaszkodása a szakmai sztenderekhez idővel egyre terhesebbé vált politikailag, hiszen a beruházás jelentős csúszásban van. Emiatt az orosz fél már többször jelezte elégedetlenségét informálisan. Mint megírtuk, a fő problémát a beruházás engedélyeztetésének elhúzódása jelenti, ami főleg abból adódik, hogy a Roszatom sokszor egyszerűen képtelen megfelelni az európai szabványoknak. (Ugyanez a helyzet egy finnországi atomerőmű építésnél is, ez szintén jelentős csúszásban van.) Emiatt viszont tavaly már törvénymódosítással enyhítették az engedélyeztetésben résztvevőkkel szemben támasztott összeférhetetlenségi feltételeket, ami viszont a nukleáris biztonságot is veszélyeztetheti akár szakértők szerint. Itt érdemes megemlíteni, hogy iparági hírek szerint a csúszásért az oroszok a magyar felet okolják, amely állítólag arra hivatkozik, hogy az oroszok rendre a nemrég elkészült Leningrad 2 nevű atomerőművük terveinek újrahasznosításával próbálkoznak, kevéssé érzékenyen a hazai jogszabályokra. Tény, az oroszok az első körben még az egyszerű felvonulási épületek engedélykérelmét se voltak képesek a magyar előírásoknak megfelelően elkészíteni.
Süli János sokkal jobb viszonyt ápol az oroszokkal, egy forrásunk szerint néhányan a szakmában egyenesen „orosz bérencnek” nevezik, amit viszont a miniszter erősen sérelmez. Ennek ellenére az elégedetlenséget vele kapcsolatban is érezni orosz részről, a 24.hu nemrég egyenesen közeli menesztését jósolta, amit viszont akkor mindenki cáfolt. Egy, a fejlesztéshez közel álló forrásunk viszont úgy fogalmazott Aszódi elbocsátása kapcsán: Moszkva valószínűleg nem éri be ennyivel és „nem engedi el a csontot” addig, amíg a magyar fél rá nem üti a pecsétjét a magyar atomerőmű orosz terveire.
Egy miniszter menesztése persze a kudarc beismerése lenne Orbán Viktor számára is, Aszódiból azonban könnyen lehetett felelőst faragni és menesztésével megpróbálni – legalább ideiglenesen – leszerelni az orosz elégedetlenséget.
2019.01.17 06:45
Frissítve: 2019.01.17 06:45

Tizenhárom fok is lehet csütörtökön

Publikálás dátuma
2019.01.17 06:26
Illusztráció/AFP fotó
Fotó: /
Mintha csak tavasz lenne: rendkívül enyhe és csapadékos lesz az idő a nap folyamán.
Az Országos Meteorológiai Intézet előrejelzése szerint változóan felhős lesz az ég, hosszabb-rövidebb időre kisüt a nap, majd a délutáni óráktól észak felől megvastagszik a felhőzet. Késő délutántól, estétől egyre több helyen várható eső, záporeső. Többfelé megerősödik a délnyugati szél. A hőmérséklet délután 6 és 13, a délnyugati vidékeken, például Baranya megyében lesznek a magasabb értékek. Késő estére 1 és 8 fok közé csökken a hőmérséklet.
2019.01.17 06:26