Látszatpénzt oszt a kormány: csak nehezíti a családok helyzetét

Publikálás dátuma
2018.08.28 07:00

Az iskolakezdés miatt az idén is augusztusban fizetik ki a szeptemberi családtámogatásokat. Sok helyen ez többet árt, mint segít - például pont a "hosszú hónap" miatt kerülhetnek uzsorások karjába a szegény famíliák.
Szeptember közepére elfogy az előrehozott családtámogatás a legszegényebb családokban, egyre többen keresik fel a szeretetszolgálatokat adományokért. Ilyenkor nem ruhát vagy cipőt kérnek, hanem élelmiszert, mert a hó végére már nincs mit enniük – borsodi kolléganői tapasztalatait gyűjtötte össze kérésünkre Varga Andrea védőnő, az Autonóm Területi Szakszervezet elnöke. A családokkal legszorosabb kapcsolatban lévő helyi szakemberek egybehangzó véleménye az, hogy nagyon kell a pénz az iskolába induló gyerekek tanszereire, a legkevesebb összegből élők is elmennek ilyenkor vásárolni, de a maradékot képtelenek több héten át beosztani. Ezért aztán október elejéig sokkal hosszabb a mentorprogramokba jelentkezők listája is, amikor például egy-egy pékség ingyen, vagy nagyon olcsón adja a kenyeret, péksüteményt azoknak a rászorulóknak, akik előre feliratkoztak. A gyakorlat az - mondják a védőnők, hogy ilyenkor a gyerekek megkapják az adományokat, de anyjuk már éhezik. Vagy jön a legrosszabb megoldás: az eladósodott családok épp ezekben a hetekben kerülnek uzsorások csapdájába.
Az iskolakezdés pénzügyi nehézségeire hivatkozva idén is egy héttel a megszokott időpont előtt, már tegnap megkezdte a Magyar Államkincstár a szeptemberi családtámogatások utalását, de a postán érkező pénzt is átvehetik a gyermeket nevelő szülők a hét közepéig. A már évek óta megszokott megoldással az Orbán-kormány a gondoskodás látszatát akarja mutatni. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család- és ifjúságügyért felelős államtitkára arról beszélt a hétvégén, hogy a családi pótlék, a gyes és a gyermekgondozási támogatás (gyet) nagyjából 1,2 millió családhoz jut el. Novák Katalin az utóbbi hetekben minden megszólalásában hangsúlyozta, hogy így akarják megkönnyíteni a tanévkezdés anyagi terheinek elviselését.
Látszólagos segítségnek nevezte a megoldást a Gyermekesély Egyesület elnöke. Darvas Ágnes szociológus arra emlékeztetett, hogy sokkal nagyobb szükség lenne egy külön támogatásra, amit a megszokott ellátáson felül megkapnának az alsó jövedelmi tizedekbe tartozó családok. A szociálpolitikus szerint ugyanis kevés még az a hatezer forintos támogatás is, amit a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak Erzsébet utalványban kapnak iskolakezdéskor. Lakni kell, enni kell – érvelt a Népszavának az egyetemi oktatóként is dolgozó társadalomkutató, hogy miért fogy el gyorsan a 2008 óta változatlan összegű családi pótlék és a nyugdíjminimum összegével megegyező gyes és gyet. – Tudatos kormányzati politika eredménye ez a felemás helyzet – hangsúlyozta lapunknak Darvas Ágnes. Az Orbán-kormány még azt sem tartja fontosnak, hogy „karbantartsa” a legszegényebbek támogatásait, az utolsó emelés óta eltelt tíz évben, különösen annak utolsó szakaszában a középrétegeknek kifizetett átlagbér, de még a minimálbér is gyorsan emelkedett, miközben az általános családtámogatások reálértéke legalább 20 százalékkal csökkent. Kis gyógyír tehát az egy héttel előrehozott kifizetés, de nem megoldás a legnehezebben megélő családoknak. Ráadásul ezzel a hozzáállással Magyarország kilóg a környező országok családsegítő megoldásainak sorából – kezdett rövid nemzetközi összehasonlításba a Gyermekesély Egyesület elnöke. Példaként a szlovákokat és a cseheket hozta, ahol hozzánk hasonlóan szétszakadt a társadalom, de arra vigyáztak, hogy a legkisebb jövedelemből élő családok ellátásait szinten tartsák és egyet se szüntessenek meg ezek közül. Az Orbán-kormány ugyanakkor 2015-ben felszámolta a lakásfenntartási- és az adósságkezelési támogatást, ami azt eredményezte, hogy ahol az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a 40 ezer forintot, ott a családi pótlék egy részét is rezsire kell költeni, s így a gyerekekre kevesebb pénz marad. Darvas Ágnes szerint az egyetlen elfogadható megoldás az lenne így iskolakezdés táján, ha a Fidesz-kormány nem a dátumokkal variálna, hanem plusz támogatást adna azoknak, akiknek nehézséget okoz a gyerekek iskolai felszerelésének megvásárlása.
Frissítve: 2018.08.28 07:00

"Nem kell olvasni" a propagandát - véli a kormány kedvenc tudóskörének elnöke

Publikálás dátuma
2019.02.20 17:10

Fotó: MTI/ Máthé Zoltán
Náray-Szabó Gábor, a Professzorok Batthyány Körének első embere szerint az értelmiségnek a sorosozáson sem kell magát idegesítenie, mert "nem neki szól". Az más kérdés, hogy a "népet" szabad-e butítani?
"Én el tudom viselni a sorosozást, de sok embert ismerek, akik szerint sok." Ezt Náray-Szabó Gábor, a kormánnyal híresen jó viszonyt ápoló Professzorok Batthyány Körének elnöke mondta egy interjúban, amely az e heti Magyar Narancsban jelenik meg, és amelyből a hetilap internetes oldalán már most közöltek néhány részletet. A kémikus hozzátette, még az ő köreikben is szoktak viták lenni a kormány mindent elsöprő Soros-kampányáról, ő maga pedig ilyenkor azzal érvel: kár ezen bosszankodni, hisz az egész úgysem az értelmiségnek szól.
"Az értelmiség ne érezze magát idegesítve. Azt már lehet mondani, hogy a népet nem szabad butítani, de ez nem biztos, hogy teljesen igaz lenne."
-mondta Náray-Szabó, aki előtte azzal próbálta elvenni a sorosozás élét, hogy "ugyanúgy idegesít engem, ha huszonötször elmondják a tévében, hogy vegyek meg egy gyógyszer-helyettesítő készítményt."
A média egyre több és több szegletéből áradó propagandáról az elnöknek az a véleménye, hogy aki akarja, kerülje el:
"A Batt­hyány Körben is vannak, akiket idegesít, őket arra buzdítom, hogy váltsanak csatornát, és ne olvassák a propagandát."
Az interjúban szóba került az a közlemény is, amelyet a Professzorok Batthyány Köre a Magyar Tudományos Akadémia körüli ügy kapcsán írt, és amelyet Náray-Szabó szerint mind az MTA, mind Palkovics László "továbbgondolhatónak" és egyfajta tárgyalási alapnak tekint a jövőben - ebben szerepelt többek közt az is, hogy az MTA és a Minisztérium közösen hozzon létre egy alapítványt, amely átveszi az akadémiai intézethálózat fenntartását és működtetését. Ettől függetlenül, hacsak nem hívják őket, nem vesznek részt a későbbi tárgyalásokon.

"A Puzsér-problémát kezelni kell" - szakértők vitatkoztak az előválasztásról

Publikálás dátuma
2019.02.20 16:51

Fotó: Népszava/ Draskovics Ádám
Pozsonyban és Varsóban is összefogással sikerült ellenzéki politikusnak győznie a polgármester-választáson, de Magyarország ebben is komoly lemaradásban van a régióhoz képest – derült ki a Republikon Intézet szerdai konferenciáján.
Milosz Hodun, a lengyel liberális párt, a Nowoczesna szakértője és Zora Jaurová, a szlovák – szintén liberális – Progressive Slovakia alelnöke a beszélgetés első paneljében kimerítő előadást tartott, amelyből kiderült: az összefogás nem csodafegyver, hosszú éveket kell dolgozni az aktus előtt. Jaurová leszögezte, hogy Matúš Vallo, a város 2018 novemberében megválasztott polgármestere teljesen ismeretlenül érkezett a politikába. A férfi sikeres építészként dolgozott és tizenöt évig készítette nagyszabású projektjét, amellyel alapjaiban akarta megváltoztatni a szlovák fővárost. Később 76 ember dolgozott a nagy Vallo-terven, ők különböző területekről érkeztek. A munka két évig tartott, az eredmény pedig egy hosszú könyv, Vallo vállalásaival, ötleteivel és ígéreteivel. A férfi csak ezután ambicionálta a főpolgármesteri-posztot. Az építészt a Progressive Slovakia és a Spolu nevezetű párt támogatta, majd alakult egy Team Vallo (Vallo csapat) formáció is. A konstrukció és a hosszú évekig tartó, aprólékos munka eredménye az lett, hogy Vallo – akit még saját barátai sem tartottak esélyesnek az indulásakor – nyert a szavazatok 36,54 százalékával Pozsonyban. A politikust támogató két párt összefogása annyira jól sikerült, hogy a közelgő uniós választásokon is együtt indulnak majd. Tavaly októberben Varsó is ellenzéki főpolgármestert választott. Rafał Trzaskowskit az ellenzéki Polgári Koalíció támogatta, amely a Polgári Platform és a Nowoczesna választási szövetsége volt. A frigy olyan jól sikerült, hogy a lengyel fővárosban már az első fordulóban nyertek, a voksok 54 százalékával. Ennek a politikai házasságnak az árnyoldalairól is beszélt Milosz Hodun – például, hogy a sokkal nagyobb Polgári Platform be akarta olvasztani magába a Nowoczesnát –, de mivel ismerik a matematikát és a választási rendszert az uniós-választáson is együtt indulnak majd. – Most azonban más lesz, tanultunk a leckéből – hangsúlyozta Milosz Hodun, hozzátéve: drukkolunk a magyarok saját koalíciós pártjának is. Ez azonban látszólag még távoli. Tordai Bence, a panel hazai résztvevője, a Párbeszéd frakcióvezető-helyettese konkrét stratégiák és ötletek helyett arról beszélt, sikeres volt a baloldali, fővárosi előválasztás első fordulója. A tudatosság és a készültség a legfontosabb – folytatta Tordai –, ezek pedig adottak az előválasztás miatt.
A konferencia második részében Gulyás Márton aktivista, László Róbert, a Political Capital választási szakértője, Virág Andrea, a Republikon Intézet kutatója és Závecz Tibor, a Závecz Research ügyvezető igazgatója vitatta meg a történelmi előválasztást Budapesten. A közvélemény-kutató arról beszélt, hogy a belengetett, de még azóta sem biztos második fordulóban sem Puzsér Róbert LMP-által támogatott független jelöltnek, sem a liberális Sermer Ádámnak nincs esélye Karácsony Gergellyel, az első kör győztesével szemben. A Puzsér-problémát ugyanakkor Závecz szerint kezelni kell. – Ha elindul a publicista, akkor Karácsony nem biztos győzelmét Tarlós ellen biztos vereséggé fogja formálni – indokolt Závecz Tibor.
Frissítve: 2019.02.20 17:06