Nem csak a tüdőt roncsolja, el is butít a légszennyezés

Publikálás dátuma
2018.08.28. 11:21
Illusztráció: AFP
Fotó: AFP
A világ lakóinak 80 százaléka súlyosan szennyezett levegőt szív, ami egy friss tanulmány szerint súlyosan károsítja az agy működését.
A tartós légszennyezettség ronthatja a kognitív képességeket – derült ki egy tanulmányból. A kutatók szerint a szmog negatív hatása az életkorral növekszik, és leginkább a kevésbé iskolázott férfiakat érinti – írta a BBC.
Húszezer kínai ember verbális és matematikai teljesítményét vizsgálták négy éven keresztül az amerikai-kínai felmérésben. A kutatók úgy vélik, az eredmények globális jelentőséggel bírnak, mert a világ városaiban élő emberek 80 százaléka nap mint nap veszélyes mértékben szennyezett levegőt szív. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint évente hétmillió korai halálesetet okoz a láthatatlan gyilkosnak is nevezett levegőszennyezés.
Illusztráció: AFP
Fotó: AFP
A mostani tanulmány bizonyítja, hogy a tartós légszennyezettség rontja a verbális képességeket és növeli a demencia és az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát. Néhány szennyező anyag pszichológiai ártalmakkal is járhat: növelheti például a depresszió kialakulásának kockázatát.  
Az eredmények szerint a szennyezett levegő káros hatásai leginkább a kevésbé iskolázott férfiakat érinti, aminek a kültéri, fizikai munkavégzés lehet az oka. Ez viszont arra enged következtetni, hogy a szociális jólét hatása sokkal nagyobb, mint azt korábban gondolták.
Bár a tanulmány eredményei Kínára vonatkoznak, a kutatók szerint más, súlyos légszennyezettséggel küzdő országok számára is hasznosak lehetnek.
Szerző

Csalódott, ezért lemond a francia környezetvédelmi miniszter

Publikálás dátuma
2018.08.28. 10:29
Nicolas Hulot
Fotó: EMMANUEL DUNAND / AFP
Nicolas Hulot műsorvezetőből és aktivistából lett politikus, most úgy látja, a saját kormánya sem tett eleget a környezet védeleméért.
Kedden bejelentette lemondását Nicolas Hulot francia környezetvédelmi miniszter – írja a Reuters. Hulot azt mondta, döntését az éghajlatváltozás kezelésével, a biológiai sokféleség megvédésével és egyéb, a környezeti fenyegetésekkel kapcsolatos intézkedések elégtelensége miatt hozta meg. A korábbi televíziós műsorvezető és zöld aktivista erről egy rádiós interjúban beszélt és azt mondta, még nem tájékoztatta Emmanuel Macron államfőt a lemondásról. A bejelentést követően Benjamin Griveaux kormányszóvivő azt mondta, sajnálja Hulot távozását, és nem érti, miért döntött így, amikor az első évében komoly sikereket ért el. „Nem nyerte meg az összes csatáját, de így megy ez a minisztereknél” – fogalmazott. „Életem legnehezebb döntését hozom meg, nem akarok tovább hazudni, nem akarom azt az illúziót kelteni, hogy a jelenlétem a kormányban azt jelenti, hogy a helyzet magaslatán állnánk” – jelentette ki, hozzátéve: „kis lépéseket teszünk, és Franciaország nagyobbakat is tett, mint a többi ország, de ezek a kis lépések vajon elegendők-e. A válasz az, hogy nem”. Az MTI azt írja, hogy miközben Nicolas Hulot miniszteri tevékenységének 15 hónapja alatt sikerült győzelmeket is aratni, például elérte a nyugat-franciaországi Notre-Dame-des-Landes település közelébe tervezett nemzetközi repülőtér projektjének feladását, más kérdésekben elbukott és kénytelen volt kompromisszumokat kötni, így az atomenergia vagy a glifozát tartalmú növényvédő szerek ügyében.

Macron: A jövőben is számítok Hulot-ra

„Azért esett a választásom 15 hónappal ezelőtt Nicolas Hulot-ra mert szabad ember. Tiszteletben tartom a szabadságát, és számítok az elköteleződésére más formában, ott, ahol a jövőben lesz” – mondta pár órával később Koppenhágában a francia elnök Lars Rasmussen dán miniszterelnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján. Emmanuel Macron a szénerőművek bezárását és az energetikai átmenetet megemlítve közölte: tizenöt hónap alatt a kormány többet tett, mint bármely más kormány ugyanennyi idő alatt. „Egy XXI. századi társadalmat kell felépítenünk, amelyben mindenkinek megvan a maga helye, méltó módon élhet egészséges környezetben, egészséges élelmiszereket fogyasztva. Ez egy olyan harc, amely nem egyik napról a másikra valósul meg. (...) Olyan munkát igényel, amely folytatódik, és elköteleződést azon az alapon, amelynek állandóságára ígéretet tettem a franciáknak” – hangsúlyozta a francia elnök.

Elismerte, hogy nem lehet betartani a vállalást

Az MTI azt írja, a hír nyomán több mint 2 százalékkal drágult az Électricité de France (EdF), francia állami energiaszolgáltató konszern a párizsi tőzsdén. Hulot többször is kiállt amellett, hogy az EdF-nek meg kell kezdenie az általa üzemeltetett 58 atomreaktor egyharmadának felszámolását, hogy csökkentse az áramtermelésben a nukleáris energia 75 százalékos részarányát. A franciák egyik kedvencének számító 63 éves kalandvágyó televíziós személyiség Magyarországon is vetített Ushuaia expedíció című természetfilm-sorozata 1987 óta fut a TF1 kereskedelmi televízióban. A műsor az eredetileg sajtófotósként indult műsorvezetőt Franciaország egyik legbefolyásosabb személyiségévé tette a környezetvédelem terén. A 2012-es elnökválasztáson a Zöldek színeiben jelöltette magát, majd az előző államfő, a szocialista Francois Hollande környezetvédelmi „különtudósítójának” nevezte ki a szenvedélyes környezetvédőt, mielőtt Emmanuel Macron meggyőzte, hogy fogadja el a környezetvédelmi tárca vezetését. Miniszterként Hulot többször bírálta az EdF atomenergetikai stratégiáját, arra szólítva fel a vállalatot, hogy fektessen be többet megújuló energiaforrások kiaknázásába. Emmanuel Macron francia elnök a választási kampányban azt ígérte, hogy 2025-re 50 százalékra csökkentik az atomenergia részarányát az áramtermelésben, de Hulot tavaly év végén elismerte, hogy nem lehet betartani ezt a vállalást. Az új nukleáris tervet várhatóan a jövő év elején hozzák nyilvánosságra.

Szerző
Frissítve: 2018.08.28. 17:05

Erőszakba torkolltak a tüntetések Chemnitzben

Publikálás dátuma
2018.08.28. 10:14

Fotó: Sebastian Willnow / AFP
Egyre csak forrnak az indulatok Chemnitzben, ahol egy vasárnap hajnali késelés után kezdődtek erőszakossá fajuló tüntetések, majd ellentüntetések. A rendőrség megpróbálta elválasztani a bevándorlásellenes és az antifasiszta tüntetőket, de nem volt elég ereje.
Ismét jobb- és baloldali radikálisok tüntetéseinek színhelye volt a kelet-németországi Chemnitz. Jelentős rendőri erők is a helyszínen voltak, és csakúgy, mint az előző nap, ezúttal is összecsapásokra került sor. Az MDR televízió közlése szerint a jobboldali Pro Chemnitz mozgalom megmozdulásán ötezren vettek részt, ugyanakkor a Chemnitz Nazifrei nevű baloldali csoport felhívásának több százan tettek eleget. A rendőrség megpróbálta elválasztani őket egymástól. Az esti órákban azonban verekedés tört ki, ketten megsérültek – közölte a rendőrség, amely szerint néhány résztvevő dobálózni kezdett. A helyi Freie Presse című lap beszámolója szerint a szélsőjobboldaliak Merkel távozását és a menekülteknek az országból való kiutasítását követelték. Miután sikerült feloszlatni a tüntetőket, a rendőrség arra panaszkodott, hogy túl kevés erőforrással rendelkezik. Eredetileg összesen csak néhány száz tüntetővel számoltak, és ennek megfelelően készültek, arra azonban nem készültek, hogy végül több ezren lesznek majd a helyszínen. A nagyobb összecsapásokat csak rendkívüli nehézségek árán tudták megakadályozni. Pedig kora délután a helyi rendőrség vezetője, Sonja Penzel még mindenkit biztosított arról, hogy elegendő erőt küldtek a helyszínre. Mint fogalmazott, nem engedik meg azt, hogy káoszba fulladjon a város. A résztvevők arról számoltak be, hogy a tüntetők újra és újra megkísérelték áttörni a rendőrsorfalat.
Közben a chemnitzi ügyészség vizsgálatot indított a város fennállásának 875. évfordulóján hétvégén rendezett ünnepségen történtek kivizsgálására. Vasárnap a tervezettnél öt órával korábban kellett megszakítani az ünnepséget, amikor több százan tüntettek a város központjában. Elsősorban erőszakos szélsőjobboldaliakról volt szó. Némiképp abszurd módon a jobboldali radikális Alternatíva (AfD) hívott fel „erőszakellenes” megmozdulásokra. Szélsőjobboldali szólamokat skandáltak.

Késelés után tüntetés

A chemnitzi tüntetések előzménye, hogy vasárnap hajnalban egy 23 éves szíriai és egy 22 éves iraki állampolgár leszúrt egy 35 éves, orosz származású német férfit a belvárosban. Az áldozatot kórházba szállították, de ott belehalt sebesüléseibe. Két társa súlyosan megsérült. A két gyanúsítottat őrizetbe vették és kezdeményezték előzetes letartóztatásukat. A bűncselekmény indítéka egyelőre nem ismert. Vasárnap délután egy nagyjából 800 fős csoport felvonulást tartott Chemnitz központjában. A megmozdulást nem jelentették be, a rendőrséggel nem működtek együtt. A Bild beszámolója szerint a csoport dühöngő tömeggé változott, és „hihetetlen jelenetek játszódtak le: radikálisok külföldinek tartott emberekre vadásztak”.

A német kormány elítélte a történteket. Steffen Seibert kormányszóvivő azt közölte, a jogállamban nincsen helye ilyen túlkapásoknak. Horst Seehofer belügyminiszter ezzel szemben nem kommentálta a történéseket. „Először egy hiteles személlyel akarok beszélni erről” – közölte. Chemnitz évek óta a szélsőjobboldal egyik fellegvárának számít. Több szélsőséges csoport is létezik, a „Kaotic Chemnitz” mellett a „New Society” nevű szurkolói csoport, amely magát „NS-Boysnak” is nevezi. Miután tagjai nemzetiszocialista propagandát terjesztettek, 2006 óta nem látogathatják a helyi focicsapat találkozóit. Az erőszakos megmozdulásokat az váltotta ki, hogy egy verekedés után egy férfi a kórházban halt bele sérüléseibe. Két személy ellen adtak ki letartóztatási parancsot.