Csak pénzért számolna be a külföldi tanulmányutakról a Városliget Zrt.

Publikálás dátuma
2018.08.28. 11:49

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Azt közölték, hogy közpénzből bonyolított utazásokra vonatkozó szerződések adatainak kiadása összesen 25 óra többletmunkát jelentene.
A Városliget Zrt. munkatársainak közpénzből tett tanulmányútjaira (egész pontosan arra, hogy hova zarándokoltak el a cég dolgozói, hányan vettek részt az utakon, és mindez mennyibe került) volt kíváncsi a Magyar Hang, ám a lap meglepő választ kapott: a levélből kiderült, hogy léteznek az általuk kért szerződések, ám ezeket csak közel 100 ezer forint fejében bocsátják rendelkezésükre. Az Infotörvény kimondja, hogy ha az adatigénylés a közfeladatot ellátó szerv számára a „munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár”, akkor bizonyos költségelemek „vehetők figyelembe”. A Városliget Zrt. táblázatban precízen összefoglalta számukra a plusz munka mértékét. Eszerint – a kért adatok elemzése, a feladatok kiosztása a titkárságvezetőnek egyórás munkát jelent, amelyért csaknem négyezer forint jár, – a dokumentumok kikeresése és átadása négy ember négyórányi munkáját igényli, és erre csaknem 16 ezer forintot állapítottak meg, – ugyancsak 16 ezer forintot számított fel a cég a meg nem ismerhető adatok anonimizálására,  – és egy vezetői jóváhagyás egy órát vesz igénybe, ezért négyezer forintot fizethet a kíváncsi médium.  
Az utazására vonatkozó szerződések összesen 25 óra többletmunkát jelentenek a Városliget Zrt-nek, és mindezt 95 952 forintért végeznék el.

A lap több forrásból is úgy értesült, hogy a már 300 milliárd forintos költségvetésnél járó Liget-projektet felügyelő állami cég emberei előszeretettel bővítik szakmai ismereteiket tanulmányutakon, és Japán kedvelt célponttá vált a Városliget Zrt. munkatársainak körében.
Szerző

Nem sírnak a Jobbik után és mindjárt akcióba lendülnek

Publikálás dátuma
2018.08.28. 08:32
Fotó: Molnár Ádám
Személy szerint én kifejezetten örülök annak, hogy nem leszünk egy szövetségben a Jobbikkal – mondta lapunknak egy név nélkül nyilatkozó momentumos politikus, aki képviselőjelöltként indult a parlamenti választáson. Fekete-Győr András, a Momentum Mozgalom elnöke sem tűnt bánatosnak: sok sikert kívánt a Jobbik és az LMP együttműködéséhez. A Momentum szeptembertől új témával és akciótervvel jelentkezik – tette hozzá Fekete-Győr. A Népszava hétfői számában Sneider Tamás, a Jobbik elnöke arról beszélt: a pártjában uralkodó általános hangulat alapján kijelenthető, hogy a Jobbik nem kér a Momentum Mozgalommal való együttműködésből. Közlése szerint „összeegyeztethetetlen az értékrendjük”. Példaként említette, hogy a Momentum támogatja a Budapest Pride-ot, amit a Jobbik a „homoszexualitás propagálásának” minősít.
A Jobbik, az LMP és a Momentum Mozgalom szövetségének ötletével tavaly év végén Vona Gábor, a Jobbik azóta leköszönt elnöke állt elő. Sneider mostani bejelentése után nem kizárólag a Momentum Mozgalom reagálása érdekes. Kérdés az is, az LMP mit szól ahhoz, hogy a Jobbik kizárná a „XXI. pártok szövetségéből” a Momentumot. Az LMP szóvivője, Kanász-Nagy Máté nem kívánta kommentálni Sneider Tamás nyilatkozatát. Elindult egy vita és közös gondolkodás, sokféle lehetőséget kell végigzongorázni – mondta. A szóvivő teljesen természetesnek tartja, hogy ebben a helyzetben nyilvánosan is megjelennek különböző vélemények, ennek része Sneider kijelentése is. Kanász-Nagy Máté hangsúlyozta, hogy a szövetségi politika ügyében mind a három érintett pártnak, a Jobbiknak, a Momentumnak és az LMP-nek is meg kell hoznia a megfelelő testületi, kongresszusi döntéseket. Az LMP részéről ez valamikor az ősz folyamán várható.

Ungár mértékletes ellenzéket akar

Nem partnernek kell lenni a hiszterizálásban, hanem kinevetni azt. Ilyen ellenzék kell, ha már a kormánytól ez nem elvárható. A jövő a mértékletes ellenzéké – állította Ungár Péter LMP-s parlamenti képviselő a többségi tulajdonában lévő Azonnali.hu-n közzétett terjedelmes írásában. A Fidesz legyőzéséhez erőre is szükség van – folytatta Ungár. Szerinte „ki kell mondani, hogy ebben a választási rendszerben csak az a kezdeményezés lehet sikeres, ami először el tudja foglalni az ellenzéki térfelet, majd így tud megmérkőzni a Fidesszel”. Elég volt azokból, akik nem a demokráciát védik, hanem az önéletrajzukat – vélekedett Ungár. Abból indult ki, hogy azok, akik az elmúlt húsz évben meghatározták az ellenzéki politizálás alapjait a pártoktól és a véleményformálókon keresztül a médiáig, nem akarnak változtatni. Ungár Péter szerint „magunkból csinálunk bohócot, amikor hónapról hónapra újra és újra eltemetjük a demokráciát”. A Fidesz leginkább a migrációs válságnak köszönheti a harmadik kétharmadot – írta. A bevándorlás ma az egész euroatlanti világban meghatározó kérdés. Az LMP-s politikus arra jutott, hogy „migrációügyben nem szégyen a Fidesszel egyetérteni”.

Szerző
Témák
Momentum

A tartásdíj nem ismer határokat - így fizetnek a külföldön élő magyarok

Publikálás dátuma
2018.08.28. 08:20

Egyre többen próbálnak szerencsét külföldön, így egyre nő a határokon átívelő családi jogviták száma. Kié lesz például egy válás esetén a gyerek, és mi lesz a tartásdíjjal?
„Elváltunk. Apuka külföldön él, támogatást alig lehet kisajtolni belőle. Mit tehetek?” – kérdezi egy elhagyott asszony, aki ráadásul fogyatékossággal élő gyermekét ápolja, s a gondozási díj mellett nincs más jövedelme. Szerencsésebb helyzetben van az a nő, aki két gyermeket nevel, és az Angliában élő volt férje négyszáz eurót fizetne. Az asszony azonban kevesli ezt, és hajlandó perre is menni, de kérdéses, hogy milyen sikerrel.
A hasonló esetek már egyáltalán nem szokatlanok: 2010 óta magyar szülők több mint nyolcvanezer gyermeke valamelyik másik uniós tagországban látta meg a napvilágot. Így mind aktuálisabb például az a kérdés: mi történik, amikor egy EU-tagállamban született magyar állampolgárságú gyermekkel jön haza a válás után az anya vagy az apa? Persze fordítva is kérdéses: mi lesz akkor, ha valakit Magyarországon hagy magára a közös gyerekkel a párja, s valamelyik uniós tagállamba költözik? Becslések szerint ma már legalább hétmilliónyi uniós polgár nem a hazájában, hanem valamely másik tagállamban él, és az EU-n belül minden hetedik-nyolcadik házasság eltérő állampolgárságú nő és férfi között köttetik. És nagyjából ugyanennyi házasságot fel is bontanak később. Ha a szülők szétmennek, gyakori, hogy valamelyikük az újrakezdéshez másik államba is kíván költözni. Ilyenkor élesen merül fel a szülői felügyelet, a gyermek elhelyezésének és a különélő szülőt megillető kapcsolattartás és a tartásdíj kérdése is. Ami biztos: a tartási kötelezettség alól nem mentesülhet senki, a helyzet azonban kétségkívül bonyolultabb, ha a szétment párok más államba költöznek. Családjogi ügyekben jártas szakértők szerint ilyen esetekben elsősorban a megegyezésre kell törekedni. Például a két gyermek tartására felajánlott négyszáz euró akár méltányos összeg is lehet. Nincs persze akadálya annak, hogy bárki a külföldön élő volt párja lakóhelyén – akár nem uniós tagországban – nyújtson be keresetet a tartásdíj összegének megállapítása iránt, de akkor minden ezzel kapcsolatos költséget is vállalnia kell. Ezzel akár jobban is járhat, aki megteheti, hogy viseli a pereskedéssel kapcsolatos kiadásokat, hiszen a Ptk. szerint itthon a tartásdíj összegét „gyermekenként általában a kötelezett átlagos jövedelmének tizenöt-huszonöt százalékában kell meghatározni”, de figyelembe kell venni a gyermek indokolt szükségleteit is. Szóval hiába keres valaki havonta milliókat Magyarországon, nincs olyan hazai bíróság, amely ilyen esetben a tizenöt-huszonöt százalékhoz tartaná magát. A gyermek indokolt szükségletei ugyanis a Ptk. szerint azt jelenti, hogy nem a létminimum biztosítása – a „szűkös tartás" –, hanem a jogosult igényeinek egyéniesített, átlagos színvonalú kielégítése lehet a cél. A megélhetéshez, egészségügyi ellátáshoz, neveléshez és taníttatáshoz szükséges rendszeres kiadások e körbe tartoznak, de az esetleges luxusigények nem. Így a különóra beleférhet, az okostelefon már nem. Ez van itthon, de az EU tagállamaiban ettől eltérő szabályozás lehet érvényben. Egy 2009-es uniós rendelet kötelezően előírja, hogy a tartással kapcsolatos ügyekben általában miként kell eljárni. Ebben a jogszabályban konkrét összegekről nem esik szó, viszont az kiderül, hogy általánosságban az ilyen ügyekben a tagállamok illetékes kijelölt központi hatóságainak mit kell tenniük. Vagyis, ha valaki egy uniós tagállamban élő volt párjától követel tartásdíjat, annak az igazságügyi tárca segítséget nyújt, s megkeresi az adott állam társhatóságát. Onnan a tartásra kötelezett címét, jövedelmét, munkáltatóját és a vagyonát illetően is adatokat kaphat. A tisztességes eljárás feltétele persze az, hogy mindezen adatok birtokában hazai bíróság a fizetésre kötelezhető személyt megidézze, s biztosítsa számára az ellenérvek előterjesztésének lehetőségét. Ha mindez megtörtént, és az érintett bizonyíthatóan értesült az eljárásról, de azzal kapcsolatban nem reagált, a hazai bíróság a távollétében is dönthet. Ha a végzés jogerőre emelkedik, az uniós tagállamban élő alperesnek számolnia kell azzal, hogy a tartásdíjat fizetnie kell.

Félmillió csonka csalás

A legutóbbi mikrocenzus adatai szerint Magyarországon az egyszülős háztartások aránya 18 százalék volt. A több mint félmillió csonka családban hét-nyolcszázezer gyereket nevelnek, s az esetek 86 százalékában az anya maradt magára. Ez tehát mindjárt ötszázezernél több úgynevezett tartási ügy, és a felek vagy megegyeznek, vagy a bíróság határozza meg a tartásdíj összegét. A tartási kötelezettség elmulasztása miatt évente legfeljebb két-háromezer büntetőeljárás indul. Aki gyermektartási kötelezettségét önhibájából nem teljesíti, akár három éves szabadságvesztéssel is büntethetik.