Akadozik a szelektív szemétszállítás, mert alig talál kukást az FKF

Publikálás dátuma
2018.08.28 17:00

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Nincs elég dolgozó, ezért késik akár heteket a fővárosi szelektív hulladékgyűjtők elszállítása tíz fővárosi kerületben. Miközben a rendszer akadozik, az FKF vezetői átlagosan közel bruttó 1,4 millió forintot keresnek.
Roskadásig tömött sárga kukák várakoztak heteken át a 17. kerületi Nemesbükk utcában; a máskor rendszeres szelektív szállítás leállt, és csak augusztus 27-én indult újra – mesélte a Népszavának az utcában lakó Judit. Ugyanígy jártak a közelben élő Katalinék is, akik jobb híján maguk cipelték a szemetet egy szelektív lerakóba. 
Hasonló a helyzet Kispest és Pestszentlőrinc egyes utcáin; volt ahol egész augusztusban nem jött a szelektív gyűjtőkocsi. Az ittlakunk.hu szerint a XVIII. kerületben már július óta jelent visszatérő problémát, hogy a kukások – vagy hivatalosan: hulladékrakodók – nem, vagy nem időben viszik el a kék és sárga tartályokat. 
Az állandósuló csúszásokról az érintett Fővárosi Közterület-Fenntartó Nonprofit Zrt.-t kérdeztük; a probléma súlyát mutatja, hogy a vállalat ügyfélszolgálati vonalán az automata hang kapcsolás nélkül is a szelektív hulladékszállítás elmaradásáról beszél, és az ügyfelek megértését kéri. A probléma több ezer címet érinthet, a társaság korábbi közlése szerint Pesten és Budán tíz fővárosi kerületben akadozik a szolgáltatás.
Mint a cégtől megtudtuk, a kimaradások oka banális: nincs elég ember, aki elszállítaná a szemetet.
„A munkaerőpiaci helyzet az FKF Nonprofit Zrt.-re is hatással van. Emiatt több más munkakör mellett a hulladékrakodói munkakörre is folyamatosan keressük a jelentkezőket. A lemaradásokat hétvégi munkavégzés elrendelésével folyamatosan igyekszünk pótolni”
– írta kérdésünkre Horváth László, az FKF Zrt. sajtószóvivője. Az RTL Klub Híradója az FKF-től úgy értesült, hogy több mint száz betöltetlen álláshelyük van, és a hulladékrakodó munkakörben sincs elég alkalmazott.

Tele a kuka, ha üres a zseb

A munkaerőhiány az alacsony bérekkel is magyarázható. Az FKF-es rakodómunkások díjazása változó, információink szerint bruttó 1100- 1300 forint körül mozgó órabérüket különböző pótlékok és teljesítményösztönző tételek is emelhetik, de úgy tudjuk, jó hónapnak számít az, ha egy rakodó bruttó 250 ezer forintot (gyermekek után járó adókedvezmény nélkül nettó 166 ezret) keres.
Pedig a vállalat tavaly átlagosan 6,4 százalékos béremelésről is döntött, a legmagasabb, 8,5 százalékos emelés pedig éppen a bruttó 200 ezer forint alatt kereső dolgozókat érintette (A Világgazdaság 2017 áprilisi cikkében még 180-190 ezres bruttó, vagyis 120 ezres nettó havi alapbérről írt).

A bérekről megkérdeztük az FKF-et: a vállalat szerint a kukások keresete „túlmunkával együtt akár elérheti a bruttó 300 000 forintot", amihez cafeteriaelemek is társulnak. Ez azonban még mindig csak nettó kétszázezer forint, ha a dolgozó adókedvezmények nélkül kapja meg bérét.
A fenti tételekhez képest kiugróan magasnak látszanak az FKF vezetői fizetései: a vállalat részletes, pozícióhoz kötött adatokat ugyan nem közöl honlapján, de a közérdekű adatok rovatban azért tömbszerűen, átlagolva feltüntetik az FKF alkalmazottainak 2018. II. negyedévi létszámát és bérezését
A kimutatás szerint a nonprofit vállalatnak 47 vezetője és vezető tisztségviselője van, akik cafeteriával együtt havonta átlagosan bruttó 1,392 millió forintot kapnak.
Az FKF további 2665 dolgozója ugyanilyen átlagolás szerint havi bruttó 395 ezer forintot kap – csak hogy ez egy tételben tartalmazza a szellemi és fizikai munkaerő, a diplomával és általános iskolai végzettséggel felvett alkalmazottak bérét.

Az állami holdig szedi a díjat

A hulladékgazdálkodási cégek életét megnehezíti, hogy a rezsicsökkentés miatt csökkentek a bevételeik, és azokhoz sem közvetlenül jutnak hozzá. Az emberek az állami kukaholdingtól (Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelési Zrt.) kapják a számlát, majd elvileg ez a cég osztja tovább a pénzt a munkát valóban elvégző vállalkozásoknak. Csakhogy ez nem mindig zökkenőmentes: tavaly májusban például arról írt a 24.hu, hogy a kukaholding közel tízmilliárd forinttal tartozott az FKF-nek. A cikk megjelenése után ebből átutaltak 7,5 milliárdot.

2018.08.28 17:00
Frissítve: 2018.08.28 18:11

Már folyik a KESMA átvilágítása

Publikálás dátuma
2019.02.16 06:45

Fotó: Népszava/ Szalmás Péter
A héten több, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványhoz (KESMA) tartozó médiumnál megjelentek az alapítvány munkatársai, hogy megkezdjék a szerkesztőségek működésének felülvizsgálatát – tudta meg a Népszava.
- A héten hozzánk is megjöttek az átvilágítók. Egyelőre a marketinget, a hirdetési osztályt és a pénzügyet nézik meg, de biztosan sorra kerül majd a többi részleg is - mondta lapunknak a KESMA-hoz tartozó országos médium egyik vezető munkatársa. Mint megtudtuk, ugyanez zajlik más szerkesztőségeknél is. Ezzel a gyakorlatban is megkezdődött a Fidesz-közeli médiahátország újraszervezése, forrásaink szerint a mostani átvilágítás csak az első lépés. Az már a KESMA megalakulása előtt felmerült, hogy a kormánymédia átalakításának egyik célja a működés hatékonyságának növelése. Ennek következtében várhatóan felszámolják a párhuzamosságokat: miután egy ernyőszervezet alá tartozik majd minden kormánypárti médium, nem lesz szükség külön pénzügyi-, hirdetési osztályokra, üzemeltetésre. Ez elbocsátásokkal is járhat majd az érintett részlegeken.
- Az egy dolog, hogy egy mozdulattal mindenkit betereltek a KESMA-ba, de ettől függetlenül az egyes szerkesztőségek vezetői továbbra is a sajátjuknak érzik az adott lapot, tévét, rádiócsatornát, így most mindenki lobbizik, hogy lehetőleg jól jöjjön ki az átalakításból. Az erőviszonyok pedig még egyelőre nem világosak - monda az egyik érintett.
Szó van ugyanakkor a tartalomközlés összehangolásáról is, a KESMA több tagjának újragondolhatják a profilját. Nem dőlt el még például, hogy a Figyelő tisztán gazdasági hetilap legyen, vagy megtartsa jelenlegi politikai-, kulturális profilját is. Úgy tudjuk, az Origónál attól tartanak, hogy Gábor László főszerkesztő mellé még egy „tartalomfelelőst” is kineveznek majd. Arról pedig a 24.hu már írt egy belső körlevélre hivatkozva, hogy a Hír-, és az Echo Tévé hírműsorait közösen készítik majd. 
A TV2-nél - mint ahogyan azt a Válasz Online megírta -, már Andy Vajna halála után négy nappal rendkívüli közgyűlést tartottak, Mészáros Lőrinc emberei pedig át is vették az irányítást az igazgatóságban. Ettől függetlenül egy tévés vezető szerint még korántsem eldöntött a csatorna sorsa: egyrészt logikus lenne, hogy ez is a KESMA részévé váljon, másrészt forrásunk szerint egy profitorientált bulvárcsatorna tényleg annyira idegen lenne az alapítvány hivatalosan nonprofit jellegétől, hogy még nem született döntés a TV2 jövőjét illetően. A gyors hatalomátvételre elsősorban azért volt szükség, hogy biztosan házon belül maradjon a televízió.
2019.02.16 06:45
Frissítve: 2019.02.16 06:45

Csendben egy kft.-hez került az államtól a speciális és trópusi betegségekre szakosodott oltásközpont

Publikálás dátuma
2019.02.16 06:00

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Egy kft. üzemelteti a jövőben az egykori ÁNTSZ nemzetközi oltócentrumát, amelyet a decemberi kormányzati nagy létszámleépítéssel átmenetileg bezártak.
A jelek szerint csendben egy kft. kezébe került a az Országos Epidemiológiai Központ Nemzetközi Utazás-egészségügyi és Oltóközpontja, amit decemberben észszerűsítés címén zártak be. Ez volt az a hely, ahol az utazási betegségek ellen nemcsak az állampolgárokat, de diplomatákat is rendszeresen oltották. Hatvan évnyi oltási adatot halmoztak fel az intézményben, így innen lehet hatósági igazolást is kérni, hogy meg van-e a szükséges oltása valakinek az aktuális utazásához. Például a sárgaláz elleni oltások, amelyek egy életre szóló védelmet jelentenek, azok is itt vannak nyilvántartva. A Nemzeti Népegészségügyi Központ, egykori ÁNTSZ hónapokig csak terelgette az érdeklődő polgárokat és újságírókat. Sőt január közepén Müller Cecília országos tisztifőorvos a Medicalonline szakportálnak még arról beszélt, hogy „az oltóközpont átszervezés alatt áll, és vizsgálja annak lehetőségét, hogy a szervezet keretein belül a továbbiakban milyen módon biztosíthatják a nevezett szolgáltatást az utazóknak.” Hihető volt, hogy az országos tiszti főorvos komolyan gondolja az újranyitást, mert közvetlenül a decemberi bezárás előtti hetekben állami tenderrel szokatlanul nagy mennyiségben, mintegy 61 millió forint értékben vásároltak oltóanyagot a központ számára. A minap megjelent egy link az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) honlapjának az oltóközpontjukat propagáló oldalán, amely egy másik honlapra tereli az ügyfeleket, hogy ott jelentkezhetnek be a szolgáltatásra. Ez a link azonban kivisz az OEK honlapjáról az Oltócentrum.hu oldalra. Azt, hogy ki a webcím valódi tulajdonosa, nem lehet tudni, mert a domaint egy olyan szolgáltatónál regisztrálták, amely kifejezetten azzal hirdeti magát, hogy elrejti a tulajdonosokat a nyilvánosság elől. Az új honlapon cégnévként egyedül - különösebb funkció meghatározása nélkül - az Oltóközpont Kft. szerepel, amely egyébiránt tart fenn ezen területen más helyen is magánszolgáltatást a fővárosban. 
Az Opten céginformációs adatbázis szerint a cég tulajdonosa Kámány Zoltán Roland és Benkő Gábor. Megkérdeztük a humán tárcát, hogy mikor, milyen nyilvános pályázattal és milyen feltételekkel privatizálták a központi utazási egészségügyi szolgáltatást, amire az alábbi választ kaptuk. „A Nemzetközi Oltóközpont a Nemzeti Népegészségügyi Központ fenntartásában és működtetésében áll, a hatályos alapító okiratban és a működési engedélyében foglaltak szerint. Privatizációra nem került sor. Az Oltóközpont működtetését a Nemzeti Népegészségügyi Központ működési engedélyében foglalt feltételekkel, közreműködő, mint egészségügyi szolgáltató látja el. Az oltóanyag készlet fölött a Nemzeti Népegészségügyi Központ rendelkezik. Az Oltóközpont nem önálló szervezeti egység, korábban az Országos Közegészségügyi Intézet, ma a Nemzeti Népegészségügyi Központ részeként működik, a Járványügyi Főosztályon belül.​” Ha jól értjük a hivatal körülményes válaszát, akkor sikerült egy olyan céget megbízni a feladat ellátásával, amely a piacon üzleti konkurense az állami szolgáltatónak.
Szerző
2019.02.16 06:00
Frissítve: 2019.02.16 06:00