A NAV sem tudja kire kell kivetni a „migránsadót”

Publikálás dátuma
2018.08.29. 08:00
Menedékkérő gyerekek a tranzitzónában
Fotó: Segesvári Csaba / AFP
Titkolja az adóhatóság azt, hogy volt-e olyan civil szervezet, amely a szombati határidőig regisztrálta magát „bevándorlást segítőként.” Az általunk megkérdezettek a vakmerő utat választották, nem fizetnek, de a CEU meghátrált a különadó miatt.
Mi nem vagyunk adóalanyai ennek a rendelkezésnek, így biztos, hogy nem is fogunk beadni semmilyen bevallást – válaszolta lapunknak Zádori Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság (MHB) szóvivője, miután a szombaton hatályba lépett bevándorlási különadóról kérdeztük. Zádori leszögezte, menedékkérők jogvédelmével foglalkoznak. Erre a célra pedig az ENSZ, illetve az EU különböző szervezeteitől kapnak pénzt, amely mentes az adóztatástól. Mint arról lapunk is beszámolt, szombattól azoknak a személyeknek, vagy szervezeteknek, akik, vagy amelyek a kormány szerint a bevándorlást segítik, egy új adónemet kell fizetniük. Sors László, a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) vezetője a kormánypárti Magyar Időknek azt a tájékoztatást adta, hogy az ilyen szervezeteknek augusztus 25-ig jelentkezniük kell az adóhatóságnál, és szeptember 15-ig le kell adniuk első adóbevallásukat is. A szervezeteknek az anyagi támogatás, vagy az átadott ingóság értékének negyedét kell átengedniük az államnak.
Noha a határidő szombaton lejárt, azt egyelőre nem tudni, hogy volt-e olyan szervezet, amely regisztrált. A NAV ugyanis lapzártánkig nem válaszolt arra, hogy volt-e egyáltalán olyan szervezet, amelyik bejelentkezett, és ha igen, akkor hány. Arra a kérdésünkre sem válaszoltak, hogy a NAV felszólított-e bármilyen szervezetet a regisztrációra. Az adóhivatal titkolózása annyiban nem meglepő, hogy Zádori Zsolt szerint az új adónemre vonatkozó szabályok – azon kívül, hogy illegitimek és alkotmányellenesek – nem ellentmondásosak, vagyis talán még maga a NAV sem látja tisztán, kinek is kellene fizetnie. Ezért az MHB minden jogi eszközt igénybe vesz azért, hogy ez a tisztességtelen szabály „szemétkosárba” kerüljön. Arra a kérdésünkre, hogy erre miért van szükség, ha az egyesületük nem érintett az ügyben, Zádori azt mondta: hiába nem vonatkozik rájuk, a kormány képviselői az összes nyilatkozatukban arról beszélnek, hogy nagyon is az MHB-ra értik ezt. – Ez visszatetsző: megalkotnak egy törvényt, amely nem vonatkozik ránk, de közben az állam felelős képviselői ennek az ellenkezőjét állítják – hangsúlyozta. A törvénynek az is problémája Zádori szerint, hogy azokat a szereplőket akarja büntetőadóval sújtani, akik, vagy amelyek a kormánnyal ellentétes véleményt formálnak a nemzetközi a migrációról. – Az egyetlen cél, hogy a kormánytól eltérő hangokat megbüntessék, a véleményadóztatás pedig semmilyen európai demokráciában nem fogadható el – szögezte le. Hasonló állásponton van a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) is. Azt lapunknak leszögezték: „mivel a TASZ nem folytat olyan tevékenységet amelyek a javaslat szerint a különadó befizetését vonják maguk után, nem vonatkozik ránk a törvény.” A civil szervezet úgy vélte: a kormány, ahelyett, hogy a kétharmados felhatalmazását felelősséggel használná, ellehetetlenítené azokat, akik tőle eltérő véleményt fogalmaznak meg. Megkerestük a Migration Aid igazgatóját is, hiszen Siewert Andrásék meglepő húzással kerülték ki a törvényt: pártot alapítottak. A bevándorlási különadóról szóló törvény szerint ugyanis nem lehet az adó alanya párt vagy pártalapítvány. – Egy adószakértő, vagy jogász sem tudta megmondani, hogy vonatkozik-e ránk a bevándorlási különadó – mondta Siewert. A Migration Aid igazgatója szerint az volt az általános állásfoglalás, hogy ne fizessenek, hanem várják meg, amíg a NAV hoz egy határozatot, amelyet ezután támadjanak meg a bíróság előtt. Hiszen a civilszervezet által megkérdezett szakértők szerint nem lehet tisztán látni addig, amíg nem lesz bírósági jogértelmezés. – Nem irigylem a NAV-ot sem, lényegében politikai döntést kell hozniuk, miközben ők adóügyi szervezet – fogalmazott. Siewerték a pártalapítással párhuzamosan elküldtek hétfőn egy levelet a NAV-nak arról, hogy mit gondolnak, az alapító okiratuk értelmében adókötelesek-e, vagy sem, ha igen, akkor miért. Válaszokat egyelőre nem kaptak.

Nem tanulhatnak a menekültek

Összesen 55, törvényesen Magyarországon tartózkodó menekült diák nem kezdheti meg szeptembertől tanulmányait a budapesti Közép-európai Egyetemen (CEU) a kormány bevándorlási különadója miatt – közölte a Népszava érdeklődésére az egyetem, miután kedd délután bejelentették: kénytelenek voltak felfüggeszteni a regisztrált menekülteknek és menedékjogot kérőknek meghirdetett OLIve oktatási programjaikat,  valamint a közép- és dél-európai migrációs politika kutatására meghirdetett, EU által finanszírozott Marie Curie ösztöndíjat. A CEU a bevándorlási különadóról szóló, augusztus 24-én életbe lépett magyar jogszabályi rendelkezések miatt kényszerült erre a lépésre, az egyetem adótanácsadói szerint ugyanis lehetséges, hogy a törvény értelmében az egyetemnek 25 százalékos különadót kellene fizetnie a programok után. „Amíg a törvényi és adózási feltételek nem tisztázódnak, a CEU felfüggeszti a programokat” – írták, hangsúlyozva: az OLIve programok kizárólag a Magyarország területén törvényesen tartózkodó személyeknek biztosítottak oktatást.

Szerző
Témák
civilek

Seszták után sem marad beruházás nélkül Kisvárda: "öko-filmpark" épül

Publikálás dátuma
2018.08.29. 07:38
Kisvárda épülő 4000 fős sportlétesítménye - illusztráció.
Fotó: Vajda József / Népszava
Eddig is ömlöttek a milliárdok, és már a legújabb projekt engedélyeztetési eljárása is folyamatban van.
Lassan már se szeri, se száma a Kisvárdára tervezett sport és turisztikai beruházásoknak, a lista pedig egy újabb projekttel bővül - írja az mfor.hu. Nehéz lenne megszámolni, hány milliárdnyi pénzeső hullott a tizenhatezres lélekszámú szabolcsi városra, amíg földijük, Seszták Miklós volt a fejlesztési miniszter, írta meg a Népszava is. Öko-filmpark kerül várfürdők, stadionok, moziparkok és termálvizes lórehabilitációs központok mellé.
"Az Öko-filmpark célja természettel való kapcsolatunk újraértelmezése a modern kor technológiai eszközeinek és a filmes világ szuggesztív és népszerű eszköztárának bevonásával"

- olvasható a környezetvédelmi hatásvizsgálati dokumentációban. Az engedélyeztetési eljárás már folyamatban van. Csak természetes anyagokat terveznek használni, a szerkezet alapozás nem, maximum fúrt, vagy ásott oszlop kapcsolatot igényel majd. A parkban 8 különböző "negyedeket" fognak kialakítani, melyekben az észak-amerikai indiánoktól Afrika népein át az ősmagyarokig mindenkivel találkozhat a közönség.
A benyújtott dokumentum szerint a filmparkot a létesítés után 5 évig biztosan üzemeltetnék, a portál szerint a felhasznált uniós források miatt. A beruházó úgy gondolja, naponta 100 látogató fog érkezni, hétvégén 200, akik az önkormányzat beruházásában megvalósult közel 800 férőhelyes parkolóban állhatnak meg az autóikkal.
A beruházó egyébként a nyíregyházi székhelyű, de Kisvárdán egyáltalán nem ismeretlen Alkossunk Várost Alapítvány, alapítója dr. Török László, nevéhez köthető a városban idén már negyedik alkalommal megrendezésre kerülő LeszFeszt, de tavaly nekik volt köszönhető a Leveleken megrendezett Vasember Triatlon, a jetski-, és wakeboard-bajnokság is, illetve a vitorlás tábor. Legutóbb pedig egyik cégén keresztül elnyerte a kisvárdai csúszdapark üzemeltetési jogát.
Szerző

„Él még, de veszélyben a bírói függetlenség”

Publikálás dátuma
2018.08.29. 07:30

Fotó: Hornyák Dániel
Az Európai Bírói Egyesülethez fordult Ujkéry Csaba, a Kaposvári Törvényszék egykori elnöke a magyar bírák és bíróságok helyzete miatt.
– Nem tart attól, hogy a kormánysajtó célkeresztjébe kerül, amiért az Európai Bírói Egyesülethez (EBE) fordult? Még az sem kizárt, hogy hazaárulónak nevezik majd. – Felkészültem rá, hogy megkapom a jelzőt. Annyi mindenen keresztülmentem már az elmúlt években, hogy egy csapással több vagy kevesebb már nem számít. – Kétségkívül sokat harcolt az utóbbi időben: öt év alatt nyerte meg azt a pert, amelyet az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke feljelentése nyomán indítottak. (A per részletei a keretes írásunkban) – Handó Tünde komoly ügyészségi segítséggel próbált meg besározni, meghurcolni. Ha az egyetemen egy hallgató megkapná az ügyleírást, s más végeredményre jutna a vizsga végére, mint esetemben a bíróság, megbukna. – Fel is mentették bűncselekmény hiányában. – A legfőbb ügyész még a múlt hónapban is törvényességi felülvizsgálatot kért a Kúriától. Polt Péterrel amúgy az ombudsmansága idejéről datálódik az ismeretségem, mondhatni jóban voltunk: például többször is vendégül láttam a vitorlásomon, a Balatonon. – Legalább lezárult az ügye. – Csak a büntető része. Mert kártérítési pert indítottam ellenük jó hírnév megsértése miatt. Negyven évnyi bírói múlttal a hátam mögött ültettek a vádlottak padjára. – Furcsa lehetett. – A helyet ismertem, csak megnyílt egy új perspektíva. – Senki sem mondta, hogy bocsánat? – Ha megtették volna, most nem perelnék. – És még az Európai Bírói Egyesületnél is feljelentette őket. Bosszúból. Legalábbis ezt biztosan a nyakába varrják majd. – Az OBH elnökének törvénytelenségei miatt tettem. Valakinek lépnie kellett. A Magyar Bírói Egyesület (MBE) ugyanis nem exponálta magát túlságosan a handói visszaélésekkel szemben. Pedig bírák jelentették fel, indítottak ellene pereket, s el is marasztalta a bíróság az elnökasszonyt. Az MBE viszont nem emelt érdemi kifogást Handó Tünde működésével kapcsolatban. – Miért? – Nem akarok bántani senkit az egykori kollégáim közül. Így is megkaptam, mit erőlködik egy nyugdíjas bíró!? Pedig már máskor is exponáltam magam, a Horn-kormány idején például a bírák fizetése és nyugdíja miatt fordultam nemzetközi fórumokhoz. Most is lépnem kellett: bíróként és állampolgárként nem mindegy számomra, hogyan működnek a magyar bíróságok.

Hűtlen kezeléssel vádolták a főbírót

Ujkéry Csaba ellen Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke tett feljelentést hűtlen kezelés gyanúja miatt, a vádhatóság 2013-ban indította meg a nyomozást. A Központi Nyomozó Főügyészség későbbi vádirata szerint a volt főbíró 2003-tól 2012-ig a megyei bírósággal fizettette vitorlásának fonyódi kikötőbérletét. Ujkéry Csaba már az ügy kipattanásakor azt állította, le akarják járatni, hiszen az Országos Igazságszolgáltatási Tanács – az OBH jogelődje – is tudott a gyakorlatról. Az egykori főbíró szerint a megyei bíróság 1993-ban kapott meg egy hatszobás üdülőt Fonyódon, melyet felújított, s ekkor született az ötlet, hogy a vendégeknek extra szórakoztatásként vitorláskirándulásokat is szerveznek. Úgy tíz év után a két vitorlástulajdonos, aki addig szívességből fuvarozta a vendégeket, visszakozott, ezek után vásárolt egy saját hajót, melyen személyesen hajóztatta a vendégeket, emellett fizette a fenntartási költségeket is. A kikötőbérletet viszont a bíróság állta a hajóhasználatért cserébe. A bérlésről mindenki tudott, és senki sem kifogásolta, nemcsak bírósági vonalon, de a számtalan adóhatósági és állami számvevőszéki ellenőrzés során sem. A vádhatóság először megrovással szüntette meg az eljárást, ez ellen azonban a volt főbíró panasszal élt, hiszen ez a bűnösségét jelentette. A pert aztán első és másodfokon is megnyerte, a bíróság mindkét esetben bűncselekmény hiányában mentette fel. (V. A.)

– Bíróként? Hat éve kényszernyugdíjazták. – Ami ellen szintén protestáltam sokadmagammal együtt. Nem véletlen jött azonnal a perem. Persze ehhez jött még a személyes antipátia Handó Tünde részéről. – Az OBH elnöke erre mondhatja: ugyanezen okok miatt jelentette fel az EBE-nél. – Pontosítsunk: bejelentést tettem. És azt is jeleztem, hogy az EBE ne vegye politikai akciónak vagy kormányellenes lépésnek a feljegyzésem. Ez egy helyzetfeltárás, mely többek között rámutat, hogy a hazai bíróságokon soha ilyen rossz nem volt még a munkahelyi közérzet. – Emiatt sokan reklamálhatnának más szakmákban is. – A bíróságok esetében rendszerszintű hibákról, visszaélésekről van szó. A 2011-ben kétharmaddal elfogadott törvény példa nélküli hatalmat adott Handó Tünde kezébe, akit elvileg az Országos Bírói Tanács (OBT) hivatott ellenőrizni. Csakhogy az OBT anno az OBH elnökének befolyása alá került, hiszen a tagok szakmai előmenetele tőle függött. – Tavaly megváltozott a helyzet, az új OBT már felvállalta a harcot. – Mert olyanok is bekerültek a tanácsba, aki felvállalták a felügyeleti jogkörükből álló kötelességük teljesítését. Azóta készült is egy jelentés, mely többek között megállapította, Handó Tünde törvénytelenül járt el például a bírói és bírósági pályázatok eredménytelenné nyilvánításakor. – Egy ilyen ügyben, Vasvári Csaba ítélőtáblai pályázatával kapcsolatban márciusban a bíróság első fokon el is marasztalta az OBH elnökét. – Nem véletlen, hogy az új összetételű OBT működése zavarta Handó Tündét. Rá is bírta a befolyása alatt álló tanácstagokat, hogy mondjanak le. Ha a Kúria elnöke, Darák Péter nem lép, hogy hívják be a póttagokat, meg is szűnhetett volna a testület. Handó Tünde szerint így viszont már nem legitim az OBT, így nem is jár el az üléseire. Ahogyan Polt Péter sem. – Mit tud tenni egy ilyen esetben az EBE? – Felállít és Magyarországra küld egy vizsgálóbizottságot. A tapasztalatait pedig egy ajánlás formájában teszi meg a kormánynak. – És mit kell tennie a kormányzatnak? – Nincs semmilyen kötelezettsége. – Ennek tudatában az EBE még komolyan veszi a bejelentését? – José Igreja Matos elnök továbbította az illetékes bizottságnak. Ám amúgy is jól ismerik a hazai bíróságok helyzetét, hiszen honlapjukon fent van Vadász Viktor, az OBT tagjának Krízis a bírósági igazgatásban? című tanulmánya. – Veszélyben van a bírói függetlenség? – Mostanában valahogy sokan ugyanezt kérdezik tőlem. Ahogy azt is: nem félek-e? – És fél? – Velem már szinte mindent megtettek. A sötét autó pedig csak nem áll majd meg mellettem. Amúgy negyven évig voltam büntetőbíró, ami nem a félősök terepe. A bíró függetlenség még létezik, a középkorú és idősebb generáció ugyanis nem hajlandó parírozni. A fiatalokért viszont nem feltétlenül tenném tűzbe a kezem, főleg, ha szakmailag előre akarnak jutni a ranglétrán. Vagyis él még, de veszélyben a bírói függetlenség. – Az említett középgeneráció még vagy másfél évtizedig ellenállhat a nyomásnak. Ezek alapján nem véletlen, hogy a hatalom felállítja a közigazgatási bíróságokat. – Önmagában ebben nincs kivetnivaló, eddig is létezett ilyen: közigazgatási és munkaügyi bíróságoknak hívták. Sokkal fontosabb, milyen tartalommal és kikkel akarják feltölteni. Ha olyanokkal, akiknek eddigi munkásságuk alapján megkérdőjelezhető a politikai függetlensége, érthető, hogy a közvélemény gyanakszik. – Patyi Andrást, a Nemzeti Választási Bizottság volt elnökét Orbán Viktor miniszterelnök emlékezetes videóban korholta, mert a választási kampányban elmarasztalta, amikor gyerekekkel kampányolt. Patyi eddig a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektoraként dolgozott, ám lemondott, s azonmód kinevezték bírónak. – Valóban akadnak olyan személyi döntések, melyek arra utalnak, a közigazgatási bíróságok függetlensége megkérdőjelezhető lesz. – Visszatérnek az ötvenes évek? Az „Elnézést, Virág elvtárs, ez az ítélet!” korszaka? – Ezt azért nem hinném. Mégiscsak 2018-at írunk, s az Európai Unió tagállama vagyunk. Nem mellékesen attól is függ, milyen szerep jut a közigazgatási bíróságoknak, hogy mi lesz például a végső fóruma. Ha nem a Kúria… – ...Nagyon úgy néz ki. – Ami jogtörténelmi nóvum, hiszen Magyarországon sohasem volt kettős bírói legfelső fórum. Kivéve a Monarchia idejét, de akkor a másikat a király jelentette.

Ujkéry Csaba

1943-ban született Szigetváron. 1971-ben végzett a pécsi egyetem jogtudományi karán. 1973-ban nevezték ki büntetőbírónak a Soproni Járásbírósághoz. 1978-ban került a Kaposvári Járásbíróságra. 1979-től a Somogy Megyei Bíróság bírája lett. 1989-ben nevezték ki megyei bírósági tanácselnöknek. 1992-től a Somogy megyei bíróság elnökeként dolgozott. 2004-ben címzetes táblabírói címet kapott és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tagjává választották. 2012-ben kényszernyugdíjazták. 2013-ban megkapta a legnagyobb somogyi kitüntetést, a Pro Comitatu Somogy Kitüntető Díjat és megyecímerrel díszített aranygyűrűt.

Szerző