Német támogatással 2020-ban a schengeni övezetbe léphet Horvátország

Publikálás dátuma
2018.08.28 17:17
Illusztráció
Fotó: Thinkstock/
Németország támogatja Horvátország csatlakozását a schengeni övezethez, a belső határellenőrzés nélküli európai térséghez - mondta Angela Merkel német kancellár kedden Berlinben Andrej Plenkovic horvát kormányfővel folytatott megbeszélése után.
A kancellár a horvát kormányfővel tartott tájékoztatóján kiemelte, hogy Németország a menekültügyet európai uniós szinten szabályozó dublini rendszer keretében szorosan együttműködik Horvátországgal, és a horvát rendőrség "kiemelkedő munkát" végez az ország EU-s külső határának ellenőrzésével - írja az MTI.
Hozzátette, hogy Horvátország jelentősen előrehaladt a schengeni övezet tagjaitól megkövetelt feltételek teljesítésében. Felkészültségét ugyan az Európai Bizottságnak kell értékelnie, de Németország "alapvetően pozitívan" viszonyul a csatlakozás kérdéséhez - mondta Angela Merkel.
A horvát kormányfő, Andrej Plenkovic hangsúlyozta:
azzal a céllal folytatják a felkészülést, hogy a horvát EU-elnökség idején, 2020 első félévében Horvátország csatlakozhasson az övezethez.
Plenkovic többek között arról is szólt, hogy Horvátország első számú gazdasági partnere Németország, a kétoldalú kereskedelmi forgalom tavaly 5,2 milliárd euró (1675 milliárd forint) volt, német vállalatok több mint 3,1 milliárd euró értékben hajtottak végre beruházásokat Horvátországban, és évente 2,5 millió német turista látogat el Horvátországba.
2018.08.28 17:17
Frissítve: 2018.08.28 17:18

Hasogdzsi-ügy – Németország belépési tilalmat rendel el szaúdiakkal szemben

Publikálás dátuma
2018.11.19 13:14
Heiko Maas német külügyminiszter
Fotó: AFP/ Frank Augstein
„Még mindig több a kérdés, mint a válasz” – hangsúlyozta a német külügyminiszter.
Németország belépési tilalmat rendel el tizennyolc szaúdi állampolgárral szemben Dzsamál Hasogdzsi ellenzéki újságíró meggyilkolása miatt – jelentette be Heiko Maas német külügyminiszter Brüsszelben. Az MTI összefoglalója szerint a miniszter a német adatvédelmi szabályok miatt nem közölte az érintettek nevét a sajtótájékoztatón, mindössze annyit mondott, hogy jelentős szerepük lehetett a Szaúd-Arábia isztambuli konzulátusán október elején végrehajtott gyilkosságban. Rámutatott, hogy a Franciaországgal és az Egyesült Királysággal is egyeztetett büntetőintézkedések nyomán ezen személyek nem léphetnek be a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezetbe.
„Akárcsak korábban, még mindig több a kérdés, mint a válasz a bűncselekmény körülményeivel és azzal kapcsolatban, hogy kik állhatnak mögötte”
– fogalmazott.
Berlin előző héten „hatékony és átlátható” vizsgálatot sürgetett az ügyben, miután Szaúd-Arábiában vádat emeltek tucatnyi ember ellen, viszont semmilyen módon nem találták felelősnek Mohamed bin Szalmán trónörököst, pedig sajtóértesülések szerint az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) szerint is ő rendelte el a gyilkosságot. Az Egyesült Államokban élő Dzsamál Hasogdzsit október 2-án ölték meg Szaúd-Arábia isztambuli konzulátusán, ahová azért ment, hogy beszerezze a szükséges iratokat a házasságkötéséhez. A török hatóságok szerint az újságírót előre kitervelten megfojtották, mihelyt belépett a külképviselet épületébe, holttestét pedig feldarabolták, majd megsemmisítették. Rijád eleinte azt állította, hogy Hasogdzsi elhagyta az épületet és utána tűnt el, majd azzal állt elő, hogy az újságíró dulakodás közben vesztette életét a konzulátuson.
Szerző
2018.11.19 13:14
Frissítve: 2018.11.19 13:14

Iain Lindsay: Maradhatnak az Egyesült Királyságban élő magyarok

Publikálás dátuma
2018.11.19 12:40

Fotó: / Szalmás Péter
„2020 végéig minden magyar és más uniós állampolgárnak biztosítjuk a jogait, és ezeket a jogokat a jövőben is megtartják” – hangsúlyozta.
„Azoknak a magyaroknak, akik jövő március 29-én az Egyesült Királyságban tartózkodnak, nem kell elhagyniuk az országot. Mindössze annyit kérünk a Nagy-Britanniában élő uniós állampolgároktól, hogy nagyon egyszerűen igényeljenek letelepedési engedélyt”
– mondta Iain Lindsay, az Egyesült Királyság budapesti nagykövete az RTL Klub híradójának. Hozzátette: ha egy magyar állampolgár jövő március 29-e és 2020 vége között megy az Egyesült Királyságba, ugyanúgy letelepedési engedélyt kell majd kérnie, és 2020 végén nem kell elhagynia az országot. A javaslat szerint 2020 után is lehet látogatóként utazni az országba, de ezután új bevándorlási szabályok lesznek, amelyek „az emberek tehetségére, képzettségére alapulnak és nem arra, hogy ki honnan érkezik” – tette hozzá.
„Tehát alapvetően 2020 végéig minden magyar és más uniós állampolgárnak biztosítjuk a jogait, és ezeket a jogokat a jövőben is megtartják”
– hangsúlyozta a nagykövet.
Kitért arra is: biztos benne, hogy a magyar kormány méltányos szabályokat alkot majd a jövőben Magyarországra jönni akaró britekre vonatkozóan.    Arra a kérdésre, hogy mi történik akkor, ha a brit parlament nemet mond az egyezségre, közölte: ha elutasítják, akkor nincs megállapodás.
„Őszintén szólva, nem nagyon látom, lehet-e más megoldást találni december és március vége között”
–fogalmazott.
Iain Lindsay hozzátette: ezért érvelt azzal Theresa May, hogy ha nem támogatják ezt a tervezetet, akkor az a forgatókönyv, hogy megállapodás nélkül lépnek ki az EU-ból vagy elmarad a Brexit.

Uniós miniszterek: Nem nyithatók újra a tárgyalások

Nem nyithatók újra a tárgyalások a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről szóló megállapodás tervezetéről, annál jobb kompromisszumot ugyanis nem lehet elérni – jelentette ki az MTI összefoglalója szerint több bennmaradó európai uniós tagállam szakminisztere is Brüsszelben.
„A mostaninál nem lehet jobb egyezséget kötni”
– szögezte le Michael Roth német Európa-ügyi államminiszter a huszonhetek képviselőinek Brexit-ügyi egyeztetése előtt.
Az ugyancsak a belga fővárosban tartózkodó Peter Altmaier német gazdasági miniszter szintén elvetette a tárgyalások újranyitásának lehetőségét. Ales Chmelar EU-ügyekért felelős cseh államtitkár ennél enyhébben fogalmazott, amikor reményének adott hangot, hogy már nem kell visszatérni a tárgyalóasztalhoz. Jean Asselborn, a luxemburgi diplomácia vezetője azt mondta,
„bármilyen megállapodás jobb, mint a rendezetlen kiválás”.
Asselborn rámutatott, hogy utóbbi elkerülése mindkét félnek érdeke, a legfőbb vitás kérdésnek számító ír-északír határellenőrzés ügyére nem létezik jobb megoldás. Hozzátette: a brit kormányfőt elismerés illeti, amiért feladta korábbi véleményét, és immár úgy látja, hogy bármilyen egyezség jobb a megállapodás nélküli Brexitnél. Hasonló véleményének adott hangot többek között még Didier Reynders belga és Stef Blok holland külügyminiszter is, és mindketten egy ambiciózus jövőbeli viszony kialakításának szükségességéről beszéltek. Arra a kérdésre, hogy „túléli-e” a megállapodástervezet ezt a hetet, Reynders azt válaszolta, Brüsszelben igen, Londonban nem biztos. Gernot Blümel, az EU soros elnökségét betöltő Ausztria képviselője hangsúlyozta: a technikai szinten már elfogadott szöveg a lehető legjobb kompromisszum, ezért erősen bízik a megállapodás parlamenti jóváhagyásában. Kiemelte, nem számít a jövő év március 29-re tervezett brit kilépési dátum meghosszabbítására.
„Fájdalmas hét kezdődik az európai politikában. Az asztalon vannak a válási papírok, a végéhez közeledik 45 évnyi bonyolult házasság”
– jelentette ki.
Az Európai Bizottság keddre le akarja zárni a jövőbeli EU-brit kapcsolatokról szóló politikai nyilatkozat véglegesítését, amelyet a kiválási szerződéshez fognak csatolni. A tagállamoknak ezután még lenne 48 órájuk kiértékelni, a vasárnapi rendkívüli Brexit-ügyi uniós csúcstalálkozón pedig ezt is aláírnák a tervek szerint. A tervezetről majd még a brit parlamentnek is szavaznia kell, ennek kimenetele viszont egyelőre közel sem egyértelmű, sőt az elutasítás tűnik valószínűbbnek.
2018.11.19 12:40
Frissítve: 2018.11.19 12:41