Pedagógushiány állhat a 9 évfolyamos iskolák bevezetésének útjában

Publikálás dátuma
2018.08.29. 10:09
Illusztrációbb
Fotó: Shutterstock
Pénteken hozhatják nyilvánosságra az új Nemzeti Alaptanterv tervezetét, ám annak néhány eleme máris kiszivárgott.
A hírek szerint Kásler Miklós miniszter pénteken beszél majd a vitára bocsátandó új Nemzeti Alaptantervről, mely aznap kerülhet nyilvánosságra, ám annak néhány részlete máris kiszivárgott, melyekről a hvg.hu ír. Információik szerint
  • a hetedik-nyolcadik osztályban összevonják a biológiát, kémiát és fizikát, természettudományok tantárgy néven; és
  • a kormány lemondott a 9 évfolyamos iskola bevezetéséről pénz- és pedagógushiány miatt.
Ötödikben és hatodikban a diákok természetismeret tantárgyat tanulnak, a természettudomány tantárggyal ezt vinnék tovább. A szakképzésben az összevont természettudományos tárgyakat már korábban bevezették. A 9 évfolyamos iskolák már korábban is felmerültek, akkor a 100 fő alatti vidéki kisiskolák felső évfolyamait gyűjtő intézményekként kerültek szóba. Ám a tervek megvalósításához többek közt 2-3 ezer tanárral többre lenne szükség.
Az új Nemzeti Alaptanterv jövő szeptemberben lépne életbe, bár szakemberek szerint csúszhat a bevezetése, mert az Emmi csak félkész tervet kapott. Az új NAT-hoz új tankönyvek is kellenek: a Népszava úgy tudja, kétféle tankönyvet akar bevezetni a kormány. A Fidesz-KDNP által támogatott világképpel egy "állami" vagy egy "egyházi" csomagolásban ismerkedhetnek majd a diákok.
Szerző

Világháborús bombázót találtak a Dunában, azt is tudni, kik repültek vele

Publikálás dátuma
2018.08.29. 09:13

Fotó: Fortepan
Frank Wodzinski főhadnagy B-24G típusú, a II. világháborúban lelőtt repülőgépét fedezték fel a folyóban, melynek roncsait a kiemelés után a RepTár Szolnoki Repülőmúzeumban állították ki - közölte Csepka Zsuzsa, a közgyűjtemény munkatársa az MTI-vel.
A repülőroncsról a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumhoz, valamint a Magyar Roncskutató Egyesülethez érkezett bejelentés. Az előkutatások során kiderült, hogy a repülőgép szárnyának 4 méteres főtartója a motortartó bak bekötésével együtt fekszik a mederbe ágyazódva. Mivel fennállt a roncs eltűnésének lehetősége, az engedélyek beszerzése után a szakemberek kiemelték.
Tisztítást követően a RepTár Szolnoki Repülőmúzemban szállították, ahol immár megtekinthetik a látogatók. A repülőgéphez kapcsolódó írásbeli dokumentumok arról tanúskodnak, hogy 1944. július 30-án az amerikai 15. Légihadsereg 485. Bombázó csoportja a Dunai Repülőgépgyárat támadta.
Frank Wodzinski főhadnagy B-24G típusú repülőgépét a célra tartva eltalálta a légvédelem. A bombázó függőlegesen zuhanni kezdett, majd becsapódott a Dunába. A zuhanást a legénységből egy katona élte túl.
Szerző
Frissítve: 2018.08.29. 16:12

A NAV sem tudja kire kell kivetni a „migránsadót”

Publikálás dátuma
2018.08.29. 08:00
Menedékkérő gyerekek a tranzitzónában
Fotó: Segesvári Csaba / AFP
Titkolja az adóhatóság azt, hogy volt-e olyan civil szervezet, amely a szombati határidőig regisztrálta magát „bevándorlást segítőként.” Az általunk megkérdezettek a vakmerő utat választották, nem fizetnek, de a CEU meghátrált a különadó miatt.
Mi nem vagyunk adóalanyai ennek a rendelkezésnek, így biztos, hogy nem is fogunk beadni semmilyen bevallást – válaszolta lapunknak Zádori Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság (MHB) szóvivője, miután a szombaton hatályba lépett bevándorlási különadóról kérdeztük. Zádori leszögezte, menedékkérők jogvédelmével foglalkoznak. Erre a célra pedig az ENSZ, illetve az EU különböző szervezeteitől kapnak pénzt, amely mentes az adóztatástól. Mint arról lapunk is beszámolt, szombattól azoknak a személyeknek, vagy szervezeteknek, akik, vagy amelyek a kormány szerint a bevándorlást segítik, egy új adónemet kell fizetniük. Sors László, a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) vezetője a kormánypárti Magyar Időknek azt a tájékoztatást adta, hogy az ilyen szervezeteknek augusztus 25-ig jelentkezniük kell az adóhatóságnál, és szeptember 15-ig le kell adniuk első adóbevallásukat is. A szervezeteknek az anyagi támogatás, vagy az átadott ingóság értékének negyedét kell átengedniük az államnak.
Noha a határidő szombaton lejárt, azt egyelőre nem tudni, hogy volt-e olyan szervezet, amely regisztrált. A NAV ugyanis lapzártánkig nem válaszolt arra, hogy volt-e egyáltalán olyan szervezet, amelyik bejelentkezett, és ha igen, akkor hány. Arra a kérdésünkre sem válaszoltak, hogy a NAV felszólított-e bármilyen szervezetet a regisztrációra. Az adóhivatal titkolózása annyiban nem meglepő, hogy Zádori Zsolt szerint az új adónemre vonatkozó szabályok – azon kívül, hogy illegitimek és alkotmányellenesek – nem ellentmondásosak, vagyis talán még maga a NAV sem látja tisztán, kinek is kellene fizetnie. Ezért az MHB minden jogi eszközt igénybe vesz azért, hogy ez a tisztességtelen szabály „szemétkosárba” kerüljön. Arra a kérdésünkre, hogy erre miért van szükség, ha az egyesületük nem érintett az ügyben, Zádori azt mondta: hiába nem vonatkozik rájuk, a kormány képviselői az összes nyilatkozatukban arról beszélnek, hogy nagyon is az MHB-ra értik ezt. – Ez visszatetsző: megalkotnak egy törvényt, amely nem vonatkozik ránk, de közben az állam felelős képviselői ennek az ellenkezőjét állítják – hangsúlyozta. A törvénynek az is problémája Zádori szerint, hogy azokat a szereplőket akarja büntetőadóval sújtani, akik, vagy amelyek a kormánnyal ellentétes véleményt formálnak a nemzetközi a migrációról. – Az egyetlen cél, hogy a kormánytól eltérő hangokat megbüntessék, a véleményadóztatás pedig semmilyen európai demokráciában nem fogadható el – szögezte le. Hasonló állásponton van a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) is. Azt lapunknak leszögezték: „mivel a TASZ nem folytat olyan tevékenységet amelyek a javaslat szerint a különadó befizetését vonják maguk után, nem vonatkozik ránk a törvény.” A civil szervezet úgy vélte: a kormány, ahelyett, hogy a kétharmados felhatalmazását felelősséggel használná, ellehetetlenítené azokat, akik tőle eltérő véleményt fogalmaznak meg. Megkerestük a Migration Aid igazgatóját is, hiszen Siewert Andrásék meglepő húzással kerülték ki a törvényt: pártot alapítottak. A bevándorlási különadóról szóló törvény szerint ugyanis nem lehet az adó alanya párt vagy pártalapítvány. – Egy adószakértő, vagy jogász sem tudta megmondani, hogy vonatkozik-e ránk a bevándorlási különadó – mondta Siewert. A Migration Aid igazgatója szerint az volt az általános állásfoglalás, hogy ne fizessenek, hanem várják meg, amíg a NAV hoz egy határozatot, amelyet ezután támadjanak meg a bíróság előtt. Hiszen a civilszervezet által megkérdezett szakértők szerint nem lehet tisztán látni addig, amíg nem lesz bírósági jogértelmezés. – Nem irigylem a NAV-ot sem, lényegében politikai döntést kell hozniuk, miközben ők adóügyi szervezet – fogalmazott. Siewerték a pártalapítással párhuzamosan elküldtek hétfőn egy levelet a NAV-nak arról, hogy mit gondolnak, az alapító okiratuk értelmében adókötelesek-e, vagy sem, ha igen, akkor miért. Válaszokat egyelőre nem kaptak.

Nem tanulhatnak a menekültek

Összesen 55, törvényesen Magyarországon tartózkodó menekült diák nem kezdheti meg szeptembertől tanulmányait a budapesti Közép-európai Egyetemen (CEU) a kormány bevándorlási különadója miatt – közölte a Népszava érdeklődésére az egyetem, miután kedd délután bejelentették: kénytelenek voltak felfüggeszteni a regisztrált menekülteknek és menedékjogot kérőknek meghirdetett OLIve oktatási programjaikat,  valamint a közép- és dél-európai migrációs politika kutatására meghirdetett, EU által finanszírozott Marie Curie ösztöndíjat. A CEU a bevándorlási különadóról szóló, augusztus 24-én életbe lépett magyar jogszabályi rendelkezések miatt kényszerült erre a lépésre, az egyetem adótanácsadói szerint ugyanis lehetséges, hogy a törvény értelmében az egyetemnek 25 százalékos különadót kellene fizetnie a programok után. „Amíg a törvényi és adózási feltételek nem tisztázódnak, a CEU felfüggeszti a programokat” – írták, hangsúlyozva: az OLIve programok kizárólag a Magyarország területén törvényesen tartózkodó személyeknek biztosítottak oktatást.

Szerző
Témák
civilek