Ez a második magyarországi darázsölyv, amelynek vonulását a műholdas jeladónak köszönhetően szinte élőben követhetik nyomon a szakemberek és az érdeklődők az interneten.
A darázsölyv világviszonylatban is az egyik legkülönlegesebb táplálkozású ragadozómadár. Megjelenését tekintve leginkább az egerészölyvhöz hasonlít, alapvető zsákmányát viszont nem a kisrágcsálók, hanem elsősorban a talajba ásott üregekben élő társas darazsak és méhek jelentik, amelyek lárvákkal teli lépeit erős lábaival tyúkszerűen kaparva szerzi meg.
Az akár több ezernyi, veszélyes méreggel rendelkező rovar szúrása ellen a szem és a csőr közelében apró, pikkelyszerű tollakkal védekezik. Hazai fészkelőállománya 500-750 párra becsülhető. Táplálékállatai korlátozott hozzáférhetősége miatt a darázsölyv hosszútávú vonuló, a telet a Szaharától délre tölti. Az európai állomány három útvonalon: a Boszporusz érintésével a Földközi-tenger keleti partvidékén, nyugaton az Ibériai-félszigeten át Gibraltárnál, középen pedig Olaszország, Szicília és Málta érintésével vonul Afrikába.
Az első műholdas jeladót 2014-ben tették fel egy hím darázsölyvre Lipót térségében. A település nevét viselő madár alapvetően új információkat szolgáltatott a fajról. Ősszel ugyanis nem a középső, hanem a magyarországi madárfajoknál ritka nyugati útvonalon repült négy éven át is ugyanoda, Északnyugat-Kamerunba, tavasszal viszont hurokvonulást leírva már Olaszországon keresztül tért haza - derül ki a MME tájékoztatásából.
Mária augusztus 9-e után még három napig a befogás helyén, Baja térségében tartózkodott, majd egy hetet a Mecsekben töltött. Innen indult el 21-én, de Észak-Olaszországban nem fordult délnek, hanem sok helyen szinte méterre pontosan Lipót útvonalát lemásolva haladt nyugat-délnyugati irányban, feltételezhetően a Gibraltári-szoros felé.
