Tovább terjed a Balkánon a nyugat-nílusi láz

Publikálás dátuma
2018.08.29. 16:05
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Szerbiában 21-re, Görögországban 16-ra emelkedett a fertőzés halálos áldozatainak száma.
Az MTI a helyi sajtó beszámolói alapján azt írja, a nyugat-nílusi vírus 213 megbetegedést okozott az idén Szerbiában, és csak a múlt héten hatan haltak bele a betegségbe. Görögország a második leginkább érintett ország. Az ANA-MPA görög hírügynökség beszámolója szerint Görögországban 130-an betegedtek meg, és csak a múlt héten öten haltak meg. Szerbiában Belgrád környékén, Görögországban pedig Athénban, Szalonikiben, valamint Peloponnészoszi-félszigeteken regisztrálták a legtöbb megbetegedést. Halálos áldozata volt a vírusnak Romániában és Koszovón, nyugat-nílusi lázzal fertőzött betegeket azonban regisztráltak Horvátországban és Bosznia-Hercegovinában is. A nyugat-nílusi vírus által okozott megbetegedések jellemzően olyan időszakokban fordulnak elő, amikor sok a szúnyog, mert a vírus szúnyogcsípéssel terjed. Az első megbetegedések általában július második felében jelentkeznek, de a legtöbb beteget augusztusban és szeptemberben regisztrálják. A fertőzés szempontjából a legnagyobb veszélyben az idősebbek vannak, akiknek gyengébb az immunrendszerük, valamilyen krónikus betegségben, magas vérnyomásban, cukorbetegségben, szívritmuszavarban vagy idegrendszeri zavarban szenvednek. A nyugat-nílusi lázat okozó vírust először 1937-ben Ugandában azonosították, majd 1950-ben Egyiptomban okozta az első nagyobb járványt. A vírusgazdák a madarak, közöttük pedig a szúnyogok révén terjed a kór, és az emberre is szúnyogcsípés útján kerül át. Embereknél a fertőzöttek 80 százaléka tünetmentesen vészeli át a betegséget, és vélhetőleg életre szóló immunitás alakul ki. Az esetek ötödében a megbetegedés túlnyomórészt enyhe tünetekkel – láz, izomfájdalom, fejfájás, nyirokcsomó-megnagyobbodás, bőrkiütések – jár, magától gyógyul. Az esetek kis hányadában (egy százalék körül) azonban a fertőzés agyhártya- vagy agyvelőgyulladást okozhat, ami bénuláshoz, kómához vagy a beteg halálához vezethet.

Négyen halhattak meg a nyugat-nílusi láz miatt Magyarországon

Az országos tisztifőorvos múlt héten közölte, hogy Magyarországon nincs járványveszély a nyugat-nílusi láz miatt. Tájékoztatása szerint a nyugat-nílusi vírus 50 éve van jelen Magyarországon, azóta minden évben van 10-40 fertőzött, tavaly 23 megbetegedést regisztráltak. Mivel idén korábban kezdődött a szezon, több megbetegedés lehet, mint tavaly, különösen azért, mert ebben az évben a tavaszi időjárás is a szúnyogok szaporodásának kedvezett. Augusztus 23-ig 58 nyugat-nílusi lázas megbetegedésről érkezett jelentés. Az esetek túlnyomó részénél idegrendszeri tünetek is jelentkeztek, míg 11 embernél kizárólag – a betegségre jellemző – enyhébb tüneteket tapasztaltak. Kórházban 55 beteget kellett ápolni. Eddig négy halálesetnél merült fel, hogy ahhoz a nyugat-nílusi láz hozzájárulhatott. Az elhunytak mind férfiak voltak, több krónikus alapbetegségben szenvedtek, hárman közülük 80 éven felüliek, egyikük a 30-39 éves korcsoportba tartozott. 

Szerző

Macron reagált Orbánék vádjaira

Publikálás dátuma
2018.08.29. 15:15

Fotó: LUDOVIC MARIN / AFP
A miniszterelnök és Matteo Salvini olasz belügyminiszter szerint ő a migrációt támogató tábor támogatója Európában, ezért ő tekinthető a fő ellenségnek Európában.
Emmanuel Macron koppenhágai látogatása során reagált Orbán Viktor kormányfő és Matteo Salvini olasz belügyminiszter kedden, Milánóban elhangzott vádjaira, amely szerint ő a migrációt támogató tábor támogatója Európában, ezért ő tekinthető a fő ellenségnek Európában. Mint mondta, ha ezt így gondolják, igazuk is van, mert sosem fogja a nacionalistákat és azokat támogatni, akik gyűlöletbeszédet terjesztenek. Orbán a sajtóértekezleten azt is állította, amely Macron fel akarja robbantani az Európai Néppártot. Mint fogalmazott, ők azon az oldalon állnak, amelyik meg akarja állítani a migrációt. Salvini pedig azt közölte, a francia elnök folyvást meg akar leckéztetni másokat, miközben otthon „minimális támogatottságnak örvend”.
Szerző
Frissítve: 2018.08.29. 15:35

Bulgária kerítéssel állítaná meg a sertéspestist

Publikálás dátuma
2018.08.29. 14:46
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Olyan elemeket is felszerelnek, amelyek elriasztják a vándorló vadállatokat.
Bulgária befejezte a kerítésépítést a bolgár–román határon. A 133 kilométeres kerítéssel azt próbálja megakadályozni, hogy a vándorló vadállatok Bulgáriába is átjuttassák a Romániát sújtó afrikai sertéspestis kórokozóját – írja az MTI. A kerítésépítésről az Agerpres román hírügynökség közölt hírt a bolgár Novinite hírügynökségre hivatkozva. Janko Ivanov bolgár mezőgazdasági miniszterhelyettes közölte: a kerítést négy hét alatt sikerült megépíteni.
„A kerítés elkészült a 133 kilométeres határszakaszon, jelenleg szögesdrótot és olyan elemeket szerelnek fel rá, amelyek elriasztják a vándorló vadállatokat”

– mondta a miniszterhelyettes.

Ivanov rendkívül aggasztónak vélte a romániai afrikai sertéspestisjárványt, különös tekintettel arra, hogy a legnagyobb romániai sertésfarm, melyet elért a fertőzés, alig ötven kilométerre van a bolgár határtól. Romániában szombaton jelentették be, hogy a kórokozó megjelent Románia legnagyobb farmján, a dél-keleti Braila megyében, ahol a hatóságoknak mintegy 140 ezer állatot kell megsemmisíteniük. Előtte már több mint 117 ezer sertést pusztítottak el egész Romániában, ahol tavaly júliusban mutatták ki először a kórokozót Szatmárnémetiben. Az afrikai sertéspestis jelenleg a nevével ellentétben kelet felől, Oroszország és Ukrajna irányából terjed, főként a vaddisznók közvetítésével. Afrikában is jelen van a vírus, ott a varacskosdisznókat és más, vadon élő sertésféléket fertőz meg, valószínűleg egy kullancsfaj közvetítésével.  
Szerző