Tovább terjed a Balkánon a nyugat-nílusi láz

Szerbiában 21-re, Görögországban 16-ra emelkedett a fertőzés halálos áldozatainak száma.

Az MTI a helyi sajtó beszámolói alapján azt írja, a nyugat-nílusi vírus 213 megbetegedést okozott az idén Szerbiában, és csak a múlt héten hatan haltak bele a betegségbe.

Görögország a második leginkább érintett ország. Az ANA-MPA görög hírügynökség beszámolója szerint Görögországban 130-an betegedtek meg, és csak a múlt héten öten haltak meg.

Szerbiában Belgrád környékén, Görögországban pedig Athénban, Szalonikiben, valamint Peloponnészoszi-félszigeteken regisztrálták a legtöbb megbetegedést. Halálos áldozata volt a vírusnak Romániában és Koszovón, nyugat-nílusi lázzal fertőzött betegeket azonban regisztráltak Horvátországban és Bosznia-Hercegovinában is.

A nyugat-nílusi vírus által okozott megbetegedések jellemzően olyan időszakokban fordulnak elő, amikor sok a szúnyog, mert a vírus szúnyogcsípéssel terjed. Az első megbetegedések általában július második felében jelentkeznek, de a legtöbb beteget augusztusban és szeptemberben regisztrálják.

A fertőzés szempontjából a legnagyobb veszélyben az idősebbek vannak, akiknek gyengébb az immunrendszerük, valamilyen krónikus betegségben, magas vérnyomásban, cukorbetegségben, szívritmuszavarban vagy idegrendszeri zavarban szenvednek.

A nyugat-nílusi lázat okozó vírust először 1937-ben Ugandában azonosították, majd 1950-ben Egyiptomban okozta az első nagyobb járványt. A vírusgazdák a madarak, közöttük pedig a szúnyogok révén terjed a kór, és az emberre is szúnyogcsípés útján kerül át.

Embereknél a fertőzöttek 80 százaléka tünetmentesen vészeli át a betegséget, és vélhetőleg életre szóló immunitás alakul ki. Az esetek ötödében a megbetegedés túlnyomórészt enyhe tünetekkel – láz, izomfájdalom, fejfájás, nyirokcsomó-megnagyobbodás, bőrkiütések – jár, magától gyógyul. Az esetek kis hányadában (egy százalék körül) azonban a fertőzés agyhártya- vagy agyvelőgyulladást okozhat, ami bénuláshoz, kómához vagy a beteg halálához vezethet.