Ágyi poloskák csíphettek össze egy kisbabát a Heim Pál Gyermekkórházban

Publikálás dátuma
2018.08.30. 09:48

Fotó: AFP
Ágyi poloskák csíphettek össze egy három hetes kisbabát és édesanyját a Heim Pál Gyermekkórházban – hangzott el az RTL Klub híradójában. A csatornának az édesanya elmondta: arra lettek figyelmesek, hogy valami mászik az ágyon, majd a poloskát az egyik nővér egy kémcsőbe tette. A fiatal nő szerint az övé nem egyedi eset, az intézményben a többi beteg arról beszélt, hogy régóta küzdenek a kártevőkkel. Egy, a rovarról készült fotót az egyik anyuka feltöltött a közösségi oldalra. A kórház augusztus 27-én Facebookon azt írta:
„a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet osztályaira, a nagy forgalom és az intenzív látogatások miatt, az intézményen kívülről kerülhet be ágyi poloska”.

Hozzátették, hogy a kórház azonnal mindent megtesz annak érdekében, hogy a fertőzöttséget megszüntesse.
„Jelen pillanatban ágyi poloska fertőzés az adott kórteremben nincs. A többi kórteremben a biztonsági fertőtlenítés folyamatban van”

– közölték.

Szerző

Szöllősi: Napirenden van az újságírói kamara

Publikálás dátuma
2018.08.30. 09:36

Fotó: Kertész Gábor
Állítólag L. Simon László is megtette már a javaslatait. Állítólag az érdekvédelem a cél, de nem nehéz meglátni az ötletben, hogy egy újabb politikai beavatkozás a média működésébe.
Szöllősi György, a Nemzeti Sport főszerkesztője az atv.hu-val közölte: folyamatosan napirenden van az újságírói kamara kérdése, mert „szakmánk fontos ügyéről van szó”. Elsőként – még januárban – lapunk számolt be arról, hogy teljesen átalakítaná a sajtóviszonyokat az a kezdeményezés, amely ha megvalósul, az újságíróknak is lenne kamarájuk. Úgy értesültünk, hogy a tervek szerint még az idén ősszel, de a legkésőbb 2019 tavaszáig létrejönne egy olyan újságírói kamara, amely az érdekvédelem mellett számos kötelezettséget is előírhatna a csatlakozó újságíróknak, valamint a laptulajdonosoknak. Az elképzelések szerint a kamarába nem lenne kötelező belépni, de a tagoknak olyan előnyök járnának, amelyek miatt „minden újságíró szeretne majd taggá válni”. Az elképzelés egyik „katalizátora” Szöllősi György lehet, aki korábban a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia kommunikációs igazgatója is volt. A részletekről itt olvashat bővebben.

L. Simon megtette javaslatait

Az atv.hu most arra volt kíváncsi, hogy ősszel napirendre tűzik-e a kamaráról szóló javaslat megvitatását. A portálnak azt mondták: a kormányoldalon az elmúlt hónapokban felgyorsultak az egyeztetések, belső szakmai fórumokon a volt kulturális államtitkár, L. Simon László is megtette már javaslatait. Forrásaik a kormányoldalon hangsúlyozták, hogy „az érdekvédelem a cél”, és azt ismételték meg, hogy nem politikavezérelt akcióról van szó. Ha létrejön a kamara, az újságírók csak bejelentve dolgozhatnának és egy bizonyos szintnél nem kereshetnének kevesebbet. Azaz arra lehet számítani, hogy ha lesz konkrét javaslat, az újságírók fizetésének kérdése hangsúlyos rész lesz az indoklásban. Mint írják, a megkérdezettek közül többen is jónak látnák, ha már ősszel elkészülne az újságírói kamaráról a törvényi szabályozás. Meglátásuk szerint ez nem igényel alkotmánymódosítást, a parlamenti fideszes kétharmad pedig biztos hátteret jelent a sajtókamara tervezett létrehozásához, ha például a sarkalatos médiatörvényt is módosítani kell. Egy forrásuk úgy véli, a kamarai tagság ahhoz is feltétel lesz, hogy valaki eljusson fontosabb, például egy miniszterelnöki sajtótájékoztatókra. Valószínűsítette, hogy egyéni képviselői indítvány lesz az újságírókat és a nagy lapkiadókat, médiumokat megregulázó újságírói kamarai törvény, és a szakmai oldalról jövő igényeket hangsúlyozzák majd, azt, hogy erős és megalapozott civil kezdeményezés áll az újságírói kamara létrehozása mögött.
Szerző
Frissítve: 2018.08.30. 09:38

Korai lenne még másolni a Hegylakót

Publikálás dátuma
2018.08.30. 09:00

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Ha igaz az, hogy a „régi baloldallal” nem lehet leváltani az Orbán-rendszert, ugyanúgy igaz az is, hogy egyelőre az MSZP és a DK nélkül sem lehet – hangsúlyozta Mikecz Dániel, a Republikon Intézet politológusa.
Csaknem öt hónappal a Fidesz újabb kétharmados győzelmét hozó országgyűlési választás után újfajta mozgások indultak be az ellenzéki térfélen. Körvonalazódik a Jobbik és az LMP szövetsége. Ebből a Jobbik – mivel „összeegyeztethetetlen az értékrendjük” – szeretné kihagyni a Momentum Mozgalmat, amelyet pedig Vona Gábor volt pártelnök korábban szintén a „XXI. század pártjai” közé sorolt. A mellőzés nem különösebben viselte meg a Momentumot. A legerősebb parlamenten kívüli párt – amely első próbálkozására 3 százalékot szerzett a választáson – saját akciótervvel készül nekivágni az ősznek. Közben a Jobbik és az LMP egyaránt elutasítja az MSZP-t és a Demokratikus Koalíciót. A szocialisták így Gyurcsány Ferencék közelébe sodródhatnak, holott a két párt kapcsolatát sokkal inkább a „se veled, se nélküled” viszony jellemzi, mintsem a kiegyensúlyozott együttműködés. Ehhez jön még Ungár Péter LMP-s politikus értékelése. Ungár a baloldali „dinoszauruszokat” süllyesztőbe küldené, és szerinte „ki kell mondani, hogy ebben a választási rendszerben csak az a kezdeményezés lehet sikeres, ami először el tudja foglalni az ellenzéki térfelet, majd így tud megmérkőzni a Fidesszel”. Mikecz Dániel lapunknak elmondta: az ellenzéki pártok eddig egymás autonómiáját többé-kevésbe tiszteletben tartva szövetkeztek a Fidesz leváltására. Sikertelenül. Ungár Péter álláspontja ilyen szempontból változást jelent. Ungár okfejtése a Hegylakó című filmből megismert „a végén csak egy maradhat” logikát követi, és ebben van is ráció. Egyértelműnek látszik, hogy az ellenzéknek valamilyen egységesülési folyamaton kell átmennie, ha szeretné legyőzni a Fideszt – közölte a politológus. Ungár azonban aligha alkalmas pillanatot választott. Érdemes lett volna megvárnia, amíg legalább a belső széthúzásoktól meggyengült LMP-ben konszolidálódik a helyzet. Bármennyire zavaros is a kép, az ellenzéki oldal ma áttekinthetőbb, mint a tavaszi parlamenti választás előtt, amikor is mérhető támogatottsággal nem rendelkező pártok egyenrangú szereplőként szólaltak meg például a Közös Ország Mozgalom rendezvényein. Az ellenzék töredezettsége csökkent az elmúlt hónapokban – állapította meg Mikecz Dániel. Érezhető a törekvés, hogy a Jobbik és az LMP megpróbál „új pólust” kialakítani. A már feloszlott Együtt belebukott egy hasonló kísérletbe: az esélyek most kedvezőbbek. A Jobbik és az LMP szövetsége ugyanakkor egész biztosan kevés a kormányváltáshoz, a hagyományos baloldalnak, főleg az MSZP-nek még mindig megkerülhetetlenül sok szavazója van – hívta fel a figyelmet a politológus. Ha a baloldal nem képes fiatalokat megnyerni, akkor a „biológiai faktor” miatt a Jobbik és az LMP valóban az ellenzék vezető erejévé válhat, de csak hosszú távon. Ráadásul semmire nincs garancia: a jelenlegi felállás kockázatokkal is jár. Mikecz Dániel emlékeztetett rá, hogy felmérések szerint a jobbikos szavazók nyitottak ugyan az LMP felé, ám az LMP-s szimpatizánsok körében igen nagy a Jobbik elutasítottsága. Éppen ezért könnyen előfordulhat, hogy az a fiatal, urbánus réteg, amely eddig az LMP-t támogatta, a Jobbikkal való együttműködés miatt új pártot keres magának. Ennek a folyamatnak nevető harmadikként a Momentum Mozgalom lehet a nyertese. Az ellenzéki egységesülés előbb vagy utóbb óhatatlanul bekövetkezik, de még nem látni, hogyan. Kérdésünkre, hogy a most zajló ellenzéki átalakulás gyengíti vagy erősíti-e a Fidesz pozícióját, Mikecz Dániel röviden csak annyit mondott: pillanatnyilag nincs hatással rá.
Szerző