Előfizetés

Harari leckéje: Ismerd magad jobban, mint az algoritmusok!

Ténygyár
Publikálás dátuma
2018.08.30. 14:47

Fotó: Jonathan Nicholson / AFP
Yuval Noah Harari, a Sapiens és Homo Deus című, magyarul is megjelent sikerkönyvek történész szerzője új művében a 21. század 21 leckéjét szedte össze. Mit üzen Barack Obama, Bill Gates, Mark Zuckerberg és – állítólag – Orbán Viktor kedvenc szerzője a fiataloknak, a tanároknak és a kormányoknak?
A hónap végén megjelenő új Harari-könyvnek a jövő oktatásával foglalkozó fejezetét a Wired magazin közölte szerkesztett formában. Ebből szemezgetünk, a teljes fordítás pedig a Ténygyár oldalán olvasható.
Az emberiség példátlan forradalmak korát éli, minden ismert történetünk omladozik, és egyelőre még nem bukkantak fel azok, amelyekkel helyettesíthetnénk őket. Hogyan készíthetnénk fel magunkat és gyermekeinket a példátlan átalakulások és radikális bizonytalanságok világára? Mit kellene neki tanítanunk ahhoz, hogy segítsük túlélni és kiteljesedni 2050-ben vagy akár a 22. században? Szerencsétlenségünkre nem ismerjük a biztos válaszokat. Annak, amit a gyerekek ma tanulnak, a jelentős része valószínűleg irreleváns lesz 2050-ben. Semmire sincs kevesebb szükségük a diákoknak, mint még több információra. Már így is túl sok van belőle. Ehelyett inkább az kellene, hogy megtanuljanak értelmezni, hogy különbséget tudjanak tenni lényeges és lényegtelen között, legfőképpen pedig arra, hogy a széttartó információmorzsákból egységes képet tudjanak formálni az őket körülvevő világról. Szóval, mit kellene tanítanunk? Ahhoz, hogy lépést tarthass 2050 világával, nem lesz elég pusztán új ötleteket és termékeket kitalálni – legfőképp arra lesz szükséged, hogy újraalkosd magad. Aztán megint újra és újra. Az emlékezet előtti időktől kezdve életünk két részre oszlott: egy tanulási és egy munkafolyamatra. A 21. század közepére a gyorsuló változás és a hosszabb élettartam következtében ez a hagyományos modell elavul. Az élet szétszakad a varratok mentén, egyre kevesebb folytatólagossággal a különböző epizódok között. A „ki vagyok?” kérdése sürgetőbbé és összetettebbé válik, mint valaha. Ez minden bizonnyal rengeteg stresszel jár. Hogy túlélhess és kiteljesedhess egy ilyen világban, nagymértékű mentális rugalmasságra és az érzelmi egyensúly hatalmas tartalékaira lesz szükséged. Újra és újra el kell engedned egy részét annak, amit a legjobban tudsz, és otthon kell érezned magad az ismeretlenben. A legjobb tanács, amit egy 15 évesnek adhatunk, aki benne ragadt egy elmaradott oktatási rendszerben, az, hogy ne támaszkodj túlságosan a felnőttekre. A legtöbben jót akarnak, de már nem értik a világot. Mire támaszkodhatsz helyettük? A technológiára? Ez még kockázatosabb. A technológia sokat segíthet: ha tudod, mit akarsz az életben, segíthet elérni. Ha azonban nem tudod, a technológiának túl könnyű dolga lesz céljaid alakításában és az irányítás átvételében. Akkor hát támaszkodj magadra? Ez jól hangzik a Szezám utcában vagy egy régi vágású Disney filmben, de a valóságban már nem működik ilyen jól. Ráadásul egyre könnyebbé válik legmélyebb vágyaink és érzelmeink manipulációja, így pusztán a szívünket követni még veszélyesebb lesz, mint valaha. Hogy megbirkózz ezzel, keményen kell dolgoznod: jobban meg kell ismerned a saját operációs rendszeredet. Hogy tudd, ki vagy, és mit akarsz az élettől. Persze ez a legősibb tanács: ismerd meg önmagad. Ez a tanács sohasem volt fontosabb, mint a 21. században, mert ma elég komoly konkurenciád van: az algoritmusok jobban ismernek téged, mint te magad, irányítani és manipulálni tudnak. Természetesen még mindig lehetsz tökéletesen elégedett a hatalom átadásával, és az algoritmusokra bízhatod, hogy meghozzák a téged és a világot érintő döntéseket. Ha így van, dőlj hátra, és élvezd az utat. Semmit sem kell tenned. Ha azonban szeretnél megtartani némi kontrollt a személyes létezésed és az élet jövője felett, gyorsabban kell futnod az algoritmusoknál, az Amazonnál vagy a kormánynál, és meg kell ismerned magad, mielőtt ők teszik meg helyetted. Hogy gyorsan futhass, ne vigyél túl sok poggyászt! Hagyd hátra az illúziókat! Túlságosan elnehezítenek.

Vigyázzon! Veszélyes csípéseket szerezhet a piacon

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.08.30. 14:14
Illusztráció: Pexels
Fotó: Pexels
Ezekben a napokban elárasztja a piacokat és gyümölcsösöket a friss szőlő és körte illata, az édes gyümölcsök mágnesként vonzzák a méheket és a darazsakat is. Ezek csípése nemcsak kellemetlen, de olykor súlyos következményekkel is járhat.
A rovarméreg allergia az egyik legveszélyesebb, mivel súlyos, életveszélyes tüneteket, úgynevezett anafilaxiás sokkot is okozhat. Ez bármilyen életkorban jelentkezhet. A veszélyét előzetes szűrővizsgálattal nem lehet kimutatni. A rovarméreg allergiát sokszor csak azt követően lehet diagnosztizálni, hogy már megjelentek a tünetek – mondta Prof. Nékám Kristóf, a Budai Allergiaközpont allergológusa. Az allergia megjelenése nem a csípések számától függ elsősorban. 
„Bárkinél, bármilyen életkorban jelentkezhet súlyos allergiás reakció. függetlenül attól, hogy hány méhcsípést szenvedett el már el az életében.”

Az anafilaxia a rovar csípését követően rövid időn, akár perceken belül jelentkezhet. Az első tünetei általában a hirtelen kialakuló nagyfokú gyengeség, zavartság, szívdobogás és mellkasi szorító érzés, esetleg légszomj, pánik tünetek, majd émelygés, hányinger, hasi görcsök, székelési inger, sápadtság. Sok betegen erős verejtékezés is megfigyelhető. A tüneteket döntően a vérnyomás csökkenés okozza, amely végül ájuláshoz, szívmegálláshoz is vezethet. Kicsit később duzzanat, ödéma kialakulása jellemző, ami a szem körüli szövetek és az ajkak, nyelv jellegzetes elváltozását okozza. Az ödéma azonban nemcsak külsőleg, hanem a légutakban is jelentkezhet, ez pedig a légutak gyakori görcsös szűkületével akár a beteg fulladásával is járhat.
Illusztráció: Shutterstock
Fotó: Shutterstock
Az életveszélyes tünetek kialakulását kizárólag szakszerű segítséggel lehet megelőzni – hangsúlyozta a professzor. A tünetek észlelésekor mindenképpen hívjunk mentőt vagy orvost. Amíg megérkezik a segítség, maradjunk a beteg mellett, de ne itassuk semmivel. Ne adjunk neki kalciumot sem, mert nem fog segíteni a duzzanat, viszketés csillapításában, viszont tovább csökkenti a vérnyomást, így még rosszabb állapotba kerülhet a beteg. Antihisztamin és szteroid készítményeket se adjunk neki. 

Mitől alakulhat ki?

Anafilaxia lehet a szervezet válaszreakciója szinte bármely idegen anyagra. A rovarcsípésből származó mérgen kívül kiválthatják egyes élelmiszerek - földimogyoró, búza, diófélék, mészhéjú tengeri állatok, halak, tej és tojás - és gyógyszerek is.

Az anafilaxia kezelésében a hatékony gyógyszeres beavatkozás első, sokszor egyetlen lehetősége: az adrenalin azonnali adása, még akkor is, ha a teljes tüneti spektrum (még) nem alakult ki – magyarázta az allergológus professzor. Ez segít megakadályozni a tünetek súlyosbodását, de nem helyettesíti az orvosi ellátást. Amennyiben nincs elérhető gyógyszer a helyszínen (legtöbbször ez a helyzet), azonnal meg kell kezdeni a szívmasszázst és a levegő befújást.

Életmentő adrenalin injekció

„Jelenlegi irányelvünk szerint kötelező felajánlani az önbelövő adrenalin injekció felírásával beszerzésének lehetőségét azoknak a betegeknek, akik anafilaxiát már elszenvedtek. A betegnek ezután ezt mindig magánál kell hordania.”

Ez azt jelenti, hogy ha olyan, korábban már diagnosztizált beteggel vagyunk, akinél az anafilaxia tüneteit tapasztaljuk, akkor kérdezzük meg, nála van-e az adrenalin injekció. Az önbelövő injekciót mélyen a combizomzatba kell beadni, és működésbe lépését követően csak 8–10 másodperc után szabad kihúzni a tűt. Orvosi segítségre ezt követően is szükség van, a beteg állapotától függően további beavatkozásokra – például folyadék- és oxigénpótlásra, – lehet szükség, illetve a fenti tünetek átmeneti javulás után ismét jelentkezhetnek.

Tudományos magyarázata van, miért halogatunk

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.08.30. 10:10
Illusztráció: Pexels
Fotó: Pexels
Két agyi terület felelős a halogatásért – állapította meg egy német kutatócsoport, amely azt vizsgálta, mi állhat annak hátterében, hogy tologatjuk későbbre a teendőinket.
A bochumi Ruhr Egyetem szakértői 264 nőt és férfit MRI segítségével vizsgáltak. Elemezték az egyes agyi területek méretét és működési hálózatukat. Emellett minden résztvevő kitöltött egy kérdőívet, amely a tevékenységeik feletti kontroll képességét vizsgálta. A szakértők arra jutottak, hogy azoknál, akik kevésbé képesek kontrollálni tevékenységeiket, nagyobb az amigdala mérete, ráadásul kevésbé volt hangsúlyos az amigdala és az úgynevezett dorzális ACC közötti kapcsolat - írta az Érdekes Világ.
Az amigdala feladata, hogy megítélje a szituációt, annak kimenetelét, és figyelmeztesse az egyént a cselekvés esetleges negatív következményeire. A dorzális ACC információt gyűjt a cselekvés esetleges kimeneteléről, és el is nyomja az egymással “versengő” cselekedeteket és érzelmeket, hogy a kiválasztott tett sikeresen végrehajtható legyen.
“A nagyobb térfogatú amigdalával rendelkezők jobban tartanak tetteik negatív következményeitől, ezért hezitálnak és halogatnak dolgokat. Az amigdala és a dorzális ACC közötti, alacsonyan funkcionáló kapcsolat tovább növeli ezt a hatást”

– mondta Erhan Genc kutató.

A kutatócsoport szerint bár a tettek egyéni kontrollálásának jelentős hatása van a személyes és professzionális sikerekre, a mentális és fizikai egészségre, ennek idegtudományi alapjai egyelőre igen kevéssé ismertek. A tudósok a Psychological Science című lapban mutatták be eredményeiket.