Így lehet környezetvédő a táplálkozásunk

Az egészségügyi mellett a gazdasági és a társadalmi következmények miatt is fontos, mi kerül az asztalra.

Míg a világon jelenleg mintegy egymilliárd ember alultáplált, addig a fejlett országokban egyre nagyobb problémát jelentenek a túlsúly okozta betegségek, és az élelmiszerek pedig egyre nagyobb mennyiségben landolnak a kukákban. A fiatalok jó része nem is próbál takarékos lenni - ez derítette ki az Illinois Egyetem mezőgazdasággal foglalkozó szakértőinek új tanulmánya, amely kifejezetten az elpocsékolt élelmiszerek mennyiségére és ennek főbb hatásaira, következményeire koncentrált. A nem reprezentatív, csupán 58, többnyire fiatal amerikai válaszaiból az látszik, nem is gondolnak az élelem értékére, annak megőrzésére, a pocsékolás megelőzésére, ezáltal pedig a takarékosságra. Állításuk szerint ezt soha senki nem ajánlotta nekik, a téma eddigi életük során fel sem merült, így nem is tulajdonítottak komolyabb jelentőséget ennek. Úgy vélik, nincs ráhatásuk a folyamatra és nem érzik a pocsékolás problematikáját. Az Egyesült Államokban a megvásárolt élelmiszerek nagyjából egyharmada megy kárba, miközben 12 millió gyermek nem jut megfelelő élelmiszerhez. - számolt be az SG.hu.

Mit tehetünk?

A felborult egyensúly megfelelő fogyasztói döntésekkel helyreállítható lenne – írta a Tudatos Vásárló. A helyi termelőktől való vásárlás az étel eredetének megismerése mellett arra is garancia lehet, hogy környezetbarát és etikus módszerekkel megtermelt élelmiszer kerüljön az asztalra. A szezonális zöldségek, gyümölcsök nemcsak egészségesebbek, ha ráadásul nem a világ másik végéről érkezik, a környezetet is védjük. Az tanácsolják, előre csomagolt, tartósítószerekkel, adalékanyagokkal és ízfokozókkal telepakolt ételek helyett válasszunk friss termékeket A vegyszermentességgel a környezet is jól jár. A FAO kutatása szerint a Föld genetikai állományának 75 százaléka már eltűnt, 2050-ig pedig a még meglévő is a kétharmadára csökken, amelyről a monokultúrás növénytermesztés is tehet. Ezért ismerkedjünk meg a ritkább növényekkel is, keressünk például krumpli helyett csicsókát, málna helyett pedig somot.

Fontos, hogy mindig csak annyi élelmiszert vegyünk, amennyit el is fogyasztunk. A feleslegesen előállított ételek feleslegesen felhasznált vizet, energiát és munkaerőt használnak. Tervezzük meg az étkezéseinket, alkossunk kreatív recepteket a maradékok felhasználásához, és komposztáljuk azt, ami már nem ehető meg.

Fél kiló marhahús előállításához több mint hatezer liter, ugyanennyi sertéshús előállításához pedig több mint kétezer liter víz szükséges, ezért a húsfogyasztás csökkentése hozzájárulhat a vízkészletek megőrzéséhez. Vásárlásnál érdemes az élelmiszerek előállításának költségeit is nézni, belegondolni, milyen árat fizetett egy termékért a környezet, a munkás vagy a beszállító.