Amerikai nagykövet: ideje megállapodni a CEU-val

Publikálás dátuma
2018.08.30 15:55
David B. Cornstein, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete
Fotó: MTI/ Czeglédi Zsolt
Korrupciót, jogtiprást még nem tapasztalt, de az orosz energiafüggőségen lazítana a nemrég kinevezett amerikai nagykövet. David B. Cornstein kiállt a Közép-Európai Egyetem mellett a Szombatnak adott interjúban.
Bemutatkozó interjút adott a Szombat zsidó közéleti lapnak David B. Cornstein, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete: a részben magyar felmenőkkel is bíró, üzleti pályáról érkező diplomata még csak két hónapja tölti be posztját, de máris vannak határozott észrevételei a magyar gazdaság és oktatáspolitikával kapcsolatban. Cornstein például kitért rá a beszélgetés során, hogy üdvös lenne csökkenteni a magyar állam orosz energiafüggőségét, és általában is nagyobb távolságot tartani Oroszországtól (ami, Paks II- építésének történetét ismerve nem lesz egyszerű feladat). 
„ A magyar energiaigények 80 százalékát Oroszország fedezi, ami nem egészséges. Jelenleg két lehetőség kínálkozik. Az egyik: román energia egy a Fekete-tengertől érkező vezetéken keresztül jut Magyarországra. Itt az Exxon Mobil végzi a kitermelést és kész folytatni a munkát. (…) ez a magyar energia igények 30 százalékát fedezné. Ezen túl más energiaforrások, pl. a folyékony gáz további tíz százalékot jelentenének Magyarországnak. Ami ismét csak Magyarország érdeke” - mondta nagykövet, megvillantva üzletemberi rutinját. 
Cornstein ugyan nem említette, de sejthetően az amerikai cseppfolyós gázra (LNG) gondolt; Lengyelországba és a balti államokba már tavaly nyár óta szállítanak luisianai gázszállítmányokat.  Balti-, Adriai- és Fekete-tenger  között amerikai közreműködéssel tervezett észak-déli gázfolyosó pedig komoly csapást jelentene Oroszország energiaexportjára is.

Magyar-orosz határ?

A beszélgetésben egészen kemény mondatok is elhangzottak a nagykövet részéről. Például amikor kifejtette, hogy  Magyarországtól is észszerű lenne, ha Ukrajna jobban integrálódna a NATO keretei közé – akár rendes, akár társult tagként.
„Szerintem, ha már korábban ez lett volna a helyzet, a válság a Krím félszigeten megelőzhető lett volna. Oroszország nem bocsátkozott volna nyílt konfrontációba egy NATO-szövetségessel. És mi van, ha Oroszország folytatja az agresszív terjeszkedést? Mi a következő állomás? A magyar határ”
- válaszolta meg saját kérdését Cornstein, aki ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy szerencsétlennek tartja az ukrán nyelvtörvényt, és vállalja a közvetítést a magyar-ukrán vitában.

CEU-ügy: ideje tovább lépni

A diplomata határozottan foglalt állást a Közép- Európai Egyetem ügyében is. Emlékeztetett rá, hivatalba lépésének harmadik napján már ellátogatott a CEU-ra, hogy megmutassa, milyen fontos ez az intézmény az Egyesült Államoknak. 
„És ez ismét nem amerikai érdek. Ez Budapest és Magyarország érdeke. Ez az egyetem nem fog elköltözni. Ugyan miért akarják, hogy Bécsbe költözzön? Semmi értelmét nem látom.”
„Mintha érzelmi kérdés lenne, ezért érdemes kicsit hátrébb lépni és újra megfontolni. A magyar kormány öt követelést támasztott az egyetemmel szemben. Mind az ötöt teljesítették, így hát ideje lenne aláírni a megállapodást és tovább lépni” - mondta az interjúban a nagykövet.
A kérdésre, hogy tapasztalt-e Magyarországon elnyomást, a szabadságjogok tiprását vagy éppen korrupciót, David B. Corsntein nemmel felelt; igaz, azt ő is észre vette a két hónap alatt, hogy itt nincs számottevő ellenzék, a jól képzett munkaerőt pedig nem fizetik meg. 

Junckernek elege van a gyűlöletből, jóbarátnak nevezte Orbánt

Publikálás dátuma
2019.02.21 12:32

Fotó: AFP/ JOHN THYS
„Teljességgel képtelen vagyok arra, hogy utáljak valakit” – mondta az Európai Bizottság elnöke.
Jóbarátjának nevezte Orbán Viktor kormányfőt csütörtökön Jean-Claude Juncker az újabb magyarországi tájékoztató kampány ellenére, és hangsúlyozta, hogy elég volt a gyűlöletből Európában. Juncker egy brüsszeli rendezvényen kérdésre válaszolva az MTI összefoglalója szerint azt mondta:
„teljességgel képtelen vagyok arra, hogy utáljak valakit. Nagyon meglepődtem, amikor láttam ezeket a gyűlölettel teli plakátokat Magyarországon, de nem adom fel, én nem vagyok olyan, pont az ellenkezője akarok lenni”.
Az Európai Bizottság elnöke hozzátette:
„nincs előrelépés Európában, ha a nemzetek egymás ellen harcolnak, nincs haladás gyűlölet mellett. Itt már tartottunk, elég volt belőle”.
Hétfő este Magyarország Kormánya a Facebookon jelentette be, hogy „tájékoztató akciót indít a bevándorlást ösztönző brüsszeli tervekről”. Megjelentettek hozzá egy képet is: ezen Soros György és az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker látható, azzal a szöveggel, hogy Brüsszel be akarja vezetni a kötelező betelepítési kvótát, gyengíteni akarja a tagállamok határvédelmi jogait, valamint „migránsvízummal” könnyítenék a bevándorlást. Az Európai Bizottság keményen válaszolt, és „sokkolónak” nevezte, hogy „egy ilyen nevetséges összeesküvés-elmélet ilyen szinten eluralta a közgondolkodást”, de a plakát téma volt az EU-ügyi miniszterek ülésén is, ahol a Magyarország elleni 7. cikkelyes eljárás keretében tárgyaltak a jogállam helyzetéről. Juncker később arról beszélt, hogy, „hazugságok ellen nem nagyon lehet mit tenni”. Lapunk arról is értesült, hogy a magyar kormány plakátkampánya miatt rendkívüli frakcióülést kezdeményezett Gunnar Hökmark, a svéd Mérsékelt Párt politikusa az Európai Néppártban.

Gulyás: még 30 venezuelai család vár a "hazatérésre"

Publikálás dátuma
2019.02.21 12:29

Fotó: AFP/ JUAN VITA
Nem migránsok, hazatérők a venezuelai menekültek a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint.
Mintegy 300 menekültet fogadott be a súlyos politikai és gazdasági káoszba süllyedt Venezuelából Magyarország, írta meg csütörtökön az Index. A téma a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely csütörtöki sajtótájékoztatóján is felmerült.
Mintegy 30 család vár még Venezuelában arra, hogy "hazatérjen" Magyarországra, mondta el Gulyás. A miniszter határozottan állította, hogy magyar állampolgárokról van szó: az 1990 óta hatályban lévő törvények szerint ugyanis akárhol éljen is, ha egy magyarnak gyereke születik, az is magyarnak számít, és ha erről nyilatkozatot tesz, állampolgárságáról papírt is fog kapni.
Akik nem tudják bizonyítani, hogy magyar felmenőkkel bírnak, azok pedig kedvezményes honosítási eljárással kaphatják meg az állampolgárságukat, mely során az eljáró intézmény eltekinthet még a feltételül szabott nyelvtudás meglététől is.