Amerikai nagykövet: ideje megállapodni a CEU-val

Publikálás dátuma
2018.08.30 15:55
David B. Cornstein, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete
Fotó: MTI/ Czeglédi Zsolt
Korrupciót, jogtiprást még nem tapasztalt, de az orosz energiafüggőségen lazítana a nemrég kinevezett amerikai nagykövet. David B. Cornstein kiállt a Közép-Európai Egyetem mellett a Szombatnak adott interjúban.
Bemutatkozó interjút adott a Szombat zsidó közéleti lapnak David B. Cornstein, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete: a részben magyar felmenőkkel is bíró, üzleti pályáról érkező diplomata még csak két hónapja tölti be posztját, de máris vannak határozott észrevételei a magyar gazdaság és oktatáspolitikával kapcsolatban. Cornstein például kitért rá a beszélgetés során, hogy üdvös lenne csökkenteni a magyar állam orosz energiafüggőségét, és általában is nagyobb távolságot tartani Oroszországtól (ami, Paks II- építésének történetét ismerve nem lesz egyszerű feladat). 
„ A magyar energiaigények 80 százalékát Oroszország fedezi, ami nem egészséges. Jelenleg két lehetőség kínálkozik. Az egyik: román energia egy a Fekete-tengertől érkező vezetéken keresztül jut Magyarországra. Itt az Exxon Mobil végzi a kitermelést és kész folytatni a munkát. (…) ez a magyar energia igények 30 százalékát fedezné. Ezen túl más energiaforrások, pl. a folyékony gáz további tíz százalékot jelentenének Magyarországnak. Ami ismét csak Magyarország érdeke” - mondta nagykövet, megvillantva üzletemberi rutinját. 
Cornstein ugyan nem említette, de sejthetően az amerikai cseppfolyós gázra (LNG) gondolt; Lengyelországba és a balti államokba már tavaly nyár óta szállítanak luisianai gázszállítmányokat.  Balti-, Adriai- és Fekete-tenger  között amerikai közreműködéssel tervezett észak-déli gázfolyosó pedig komoly csapást jelentene Oroszország energiaexportjára is.

Magyar-orosz határ?

A beszélgetésben egészen kemény mondatok is elhangzottak a nagykövet részéről. Például amikor kifejtette, hogy  Magyarországtól is észszerű lenne, ha Ukrajna jobban integrálódna a NATO keretei közé – akár rendes, akár társult tagként.
„Szerintem, ha már korábban ez lett volna a helyzet, a válság a Krím félszigeten megelőzhető lett volna. Oroszország nem bocsátkozott volna nyílt konfrontációba egy NATO-szövetségessel. És mi van, ha Oroszország folytatja az agresszív terjeszkedést? Mi a következő állomás? A magyar határ”
- válaszolta meg saját kérdését Cornstein, aki ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy szerencsétlennek tartja az ukrán nyelvtörvényt, és vállalja a közvetítést a magyar-ukrán vitában.

CEU-ügy: ideje tovább lépni

A diplomata határozottan foglalt állást a Közép- Európai Egyetem ügyében is. Emlékeztetett rá, hivatalba lépésének harmadik napján már ellátogatott a CEU-ra, hogy megmutassa, milyen fontos ez az intézmény az Egyesült Államoknak. 
„És ez ismét nem amerikai érdek. Ez Budapest és Magyarország érdeke. Ez az egyetem nem fog elköltözni. Ugyan miért akarják, hogy Bécsbe költözzön? Semmi értelmét nem látom.”
„Mintha érzelmi kérdés lenne, ezért érdemes kicsit hátrébb lépni és újra megfontolni. A magyar kormány öt követelést támasztott az egyetemmel szemben. Mind az ötöt teljesítették, így hát ideje lenne aláírni a megállapodást és tovább lépni” - mondta az interjúban a nagykövet.
A kérdésre, hogy tapasztalt-e Magyarországon elnyomást, a szabadságjogok tiprását vagy éppen korrupciót, David B. Corsntein nemmel felelt; igaz, azt ő is észre vette a két hónap alatt, hogy itt nincs számottevő ellenzék, a jól képzett munkaerőt pedig nem fizetik meg. 
2018.08.30 15:55

Komjáthi Imre: Azt hittem, felrobbanok!

Publikálás dátuma
2018.12.09 19:18

Fotó: /
Az MSZP alelnöke nem bán semmit, és a főnökieknél becsületesebb rendőrökről beszél. Az elemző szerint megeshet, hogy a hatalom meghátrál.
Semmit sem bántam meg, soha nem voltam jobban – jelentette ki a Népszavának Komjáthi Imre. Az MSZP alelnöke a szombati rabszolgatörvény elleni tüntetés hivatalos vége után egy zászlóval felment a színpadra, és azt mondta a demonstrálóknak, foglalják el a Kossuth teret. Ezután elkezdett a térre futni, ahol a rendőrökkel való viaskodás után földre került, majd térdsérüléssel vitték kórházba. Komjáthi lapunknak leszögezte, nem tervezte meg előre akcióját. – Azt vártam, hogy a szakszervezetek részéről történik majd valami. Ugyanis az összes tüntetésre való felhívás arról szólt, hogy a Kossuth térre vonulunk majd. Erre péntek éjszaka jött a hír a lezárásról, biztos voltam benne, hogy csak azért is bemegyünk – mondta az ellenzéki politikus. Ott álltam a színpad mögött – folytatta Komjáthi -, majd megint elhangzott, hogy menjünk haza békével. – Azt hittem felrobbanok, éreztem, hogy muszáj tennem valamit. A szocialista politikus most fájdalomcsillapítókat szed, egy hétig pedig injekcióznia kell magát, hogy megelőzze a vérömleny kialakulását. – Ez nem számít, a fontos, hogy mi történik majd az útlezárásokon és a tiltakozásokon. Ha sikerült lelket öntenem a résztvevőkbe, akkor megérte az egész. Még szombat este kiadott egy közleményt a BRFK, amelyben hangsúlyozták, hogy „Komjáthi Imrét nem rendőrök teperték földre, vele szemben rendőri intézkedés nem történt”. – Értem a rendőrség aggályait, attól félnek, hogy külföldön is hír lesz egy ellenzéki politikus sérülése. Nem vagyok jogász, nem tudom mi a rendőri intézkedés, de az, hogy egy hatos rendőrsorfal tolja ki a tömeget a térről, szerintem annak számít – reagált Komjáthi. A politikus szerint az esetről készült felvételek azt már nem mutatták, amikor a baj történt. Komjáthi ugyanis azt állítja, az erősítésként érkező készenléti rendőrök nyomták meg erősen a tömeget és ekkor tolták rá az ő lábát is egy kőkockára. Amikor viszont szólt, hogy baj van, akkor a rendőrsor elején álló fiatalabb egyenruhások enyhítettek a nyomáson és megvárták, amíg kiemelik a tömegből. – Ők becsületesebbek voltak, mint akik ezt a közleményt kiadták – fogalmazott az ellenzéki politikus. 

Előremutató volt, hogy a szakszervezetek és a pártok közösen tüntettek, sikeres akció volt – vont mérleget a szombati tüntetésről Reiner Roland, az Integrity Lab intézet alapítója. Szerint a sikerben szerepe volt annak is, hogy egy jól megragadható rabszolgatörvény megnevezéssel fókuszálhatták a felháborodást. Az sem mellékes, hogy a parlamenti vitában az ellenzék egységesen dolgozott együtt. Látható – mondta az elemző –, hogy a Fidesz magához képest kevésbé következetesen kommunikál a törvényről, az elmúlt egy hétben úgy tűnt, hogy enyhítenek, majd, hogy szigorítanak rajta. – Ha pedig valóban jönnek további tiltakozások, útlezárás, sztrájk, akkor nem tartom kizártnak, hogy végül idén meghátrál a kormány, és legfeljebb jövőre hozza vissza a törvényt, más formában – vélekedett a szakértő.

2018.12.09 19:18
Frissítve: 2018.12.09 19:41

Viharos szél és ónos eső - cudar egy nap lesz a hétfő

Publikálás dátuma
2018.12.09 16:29

Fotó: /
Nem szépen közeleg a tél.
Hajnalban ónos eső áztathatja az ország észak-keleti részét, de ha abba marad, akkor sem lesz sok ok az örömre. Az ország északnyugati, illetve délkeleti tengelyében helyenként viharos szél nyargal, sebessége óránként mintegy 55-65 kilométer lesz, és széllökések súlyosbítják a helyzetet.
2018.12.09 16:29