Amerikai nagykövet: ideje megállapodni a CEU-val

Publikálás dátuma
2018.08.30. 15:55
David B. Cornstein, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete
Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI
Korrupciót, jogtiprást még nem tapasztalt, de az orosz energiafüggőségen lazítana a nemrég kinevezett amerikai nagykövet. David B. Cornstein kiállt a Közép-Európai Egyetem mellett a Szombatnak adott interjúban.
Bemutatkozó interjút adott a Szombat zsidó közéleti lapnak David B. Cornstein, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete: a részben magyar felmenőkkel is bíró, üzleti pályáról érkező diplomata még csak két hónapja tölti be posztját, de máris vannak határozott észrevételei a magyar gazdaság és oktatáspolitikával kapcsolatban. Cornstein például kitért rá a beszélgetés során, hogy üdvös lenne csökkenteni a magyar állam orosz energiafüggőségét, és általában is nagyobb távolságot tartani Oroszországtól (ami, Paks II- építésének történetét ismerve nem lesz egyszerű feladat). 
„ A magyar energiaigények 80 százalékát Oroszország fedezi, ami nem egészséges. Jelenleg két lehetőség kínálkozik. Az egyik: román energia egy a Fekete-tengertől érkező vezetéken keresztül jut Magyarországra. Itt az Exxon Mobil végzi a kitermelést és kész folytatni a munkát. (…) ez a magyar energia igények 30 százalékát fedezné. Ezen túl más energiaforrások, pl. a folyékony gáz további tíz százalékot jelentenének Magyarországnak. Ami ismét csak Magyarország érdeke” - mondta nagykövet, megvillantva üzletemberi rutinját. 
Cornstein ugyan nem említette, de sejthetően az amerikai cseppfolyós gázra (LNG) gondolt; Lengyelországba és a balti államokba már tavaly nyár óta szállítanak luisianai gázszállítmányokat.  Balti-, Adriai- és Fekete-tenger  között amerikai közreműködéssel tervezett észak-déli gázfolyosó pedig komoly csapást jelentene Oroszország energiaexportjára is.

Magyar-orosz határ?

A beszélgetésben egészen kemény mondatok is elhangzottak a nagykövet részéről. Például amikor kifejtette, hogy  Magyarországtól is észszerű lenne, ha Ukrajna jobban integrálódna a NATO keretei közé – akár rendes, akár társult tagként.
„Szerintem, ha már korábban ez lett volna a helyzet, a válság a Krím félszigeten megelőzhető lett volna. Oroszország nem bocsátkozott volna nyílt konfrontációba egy NATO-szövetségessel. És mi van, ha Oroszország folytatja az agresszív terjeszkedést? Mi a következő állomás? A magyar határ”

- válaszolta meg saját kérdését Cornstein, aki ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy szerencsétlennek tartja az ukrán nyelvtörvényt, és vállalja a közvetítést a magyar-ukrán vitában.

CEU-ügy: ideje tovább lépni

A diplomata határozottan foglalt állást a Közép- Európai Egyetem ügyében is. Emlékeztetett rá, hivatalba lépésének harmadik napján már ellátogatott a CEU-ra, hogy megmutassa, milyen fontos ez az intézmény az Egyesült Államoknak. 
„És ez ismét nem amerikai érdek. Ez Budapest és Magyarország érdeke. Ez az egyetem nem fog elköltözni. Ugyan miért akarják, hogy Bécsbe költözzön? Semmi értelmét nem látom.”

„Mintha érzelmi kérdés lenne, ezért érdemes kicsit hátrébb lépni és újra megfontolni. A magyar kormány öt követelést támasztott az egyetemmel szemben. Mind az ötöt teljesítették, így hát ideje lenne aláírni a megállapodást és tovább lépni” - mondta az interjúban a nagykövet.
A kérdésre, hogy tapasztalt-e Magyarországon elnyomást, a szabadságjogok tiprását vagy éppen korrupciót, David B. Corsntein nemmel felelt; igaz, azt ő is észre vette a két hónap alatt, hogy itt nincs számottevő ellenzék, a jól képzett munkaerőt pedig nem fizetik meg. 
Szerző

Még kitart a meleg idő, de hétvégén felhőszakadás jöhet

Publikálás dátuma
2018.08.30. 14:40

Fotó: Shutterstock
Akár 32 fokot is mérhetünk pénteken, szombatra és vasárnapra viszont elsőfokú figyelmeztetéseket adtak ki.
A csütörtökön érkezett gyenge hidegfront péntekre fel is oszlik felettünk, így folytatódik a nyári idő, csak helyenként lehetnek záporok és zivatarok – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) előrejelzéséből. Pénteken a sok napsütés mellett főként északon és nyugaton lesz erőteljesebb a gomolyfelhő-képződés, és ott várható elszórtan zápor, néhol zivatar. Többnyire mérsékelt marad a légmozgás, de zivatarok környezetében viharos széllökések is lehetnek. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 12 és 18 fok között alakul, míg a legmagasabb nappali hőmérséklet 25 és 32 fok között várható.
Szombaton a napsütés mellett erőteljes lesz a gomolyfelhő-képződés, nyugaton többnyire zárt felhőtakaró várható. Több helyen számíthatunk záporra, zivatarra, helyenként felhőszakadás is lehet, a Nyugat-Dunántúlon pedig tartós esőre is számíthatunk. Az északi, északkeleti, illetve az Alföldön a keleti, délkeleti szél olykor élénk, zivatarban erős vagy viharos lehet. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet jellemzően 12 és 18 fok között várható, de a hidegre hajlamos helyeken 10, 11 fok is lehet. A legmagasabb nappali hőmérséklet jobbára 25 és 32 fok között alakul, de a Nyugat-Dunántúlon csupán 20, 24 fok valószínű. Baranya, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém és Zala megyére elsőfokú figyelmeztetést adtak ki felhőszakadás és heves zivatar veszélye miatt. Az érintett területeken intenzív záporokból, zivatarokból rövid idő alatt 25-30 millimétert meghaladó csapadék hullhat, akár károkozó szél és nagy méretű jég is lehet.
Forrás: OMSZ
Vasárnap a Dunától keletre kevesebb, máshol több gomolyfelhő lesz az égen, amelyből a Dunántúlon több helyen, másutt inkább csak helyenként várható zápor, zivatar. A keleti, délkeleti szél megélénkül, helyenként megerősödik, zivatarok környezetében átmenetileg viharossá fokozódhat. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet jellemzően 14 és 19 fok között alakul, de a hidegre hajlamos helyeken 11, 13 fok is lehet. A legmagasabb nappali hőmérséklet zömében 26 és 33 fok között alakul, ennél csupán az Alpokalja tágabb térségében lehet pár fokkal hűvösebb. Négy megyére – Baranya, Somogy, Vas és Zala – adtak ki elsőfokú figyelmeztetést heves zivatar és felhőszakadás veszélye miatt. 
Forrás: OMSZ
Szerző

Vizsgálja a bevándorlási különadót az Európai Bizottság

Publikálás dátuma
2018.08.30. 11:22

Fotó: Ujvári Sándor
Újabb jogi csatára készülhet a magyar kormány a testülettel.
Az Európai Bizottság vizsgálja, hogy a bevándorlási különadó összeegyeztethető-e ez uniós joggal – írja a hvg.hu. A portálnak megküldött állásfoglalásában Christian Wigand, a bizottság jogállamiságért felelő szóvivője azt írta: az Európai Bizottság tudatában van annak, milyen jogszabályt fogadott el a magyar parlament a nyáron.
„Jelenleg is vizsgáljuk, hogy a jogszabály összeegyeztethető-e az uniós joggal”

– fűzte hozzá.

Christian Wigand kitért arra is:
„Egy törvénynek sem lehet az a hatása, hogy a civil szervezetek mozgástere szűkül azáltal, hogy a pénzügyi források keresésének és felhasználásának korlátozásával akadályozza a civil szervezetek feladatainak jogszerű végrehajtását.”

A portál azért fordult a bizottsághoz, mert a bevándorlási különadóra hivatkozva a CEU megszüntette azt a programját, amely menekültek felkészítését vállalta arra, hogy később európai egyetemek mesterszakán tanulhassanak. Márpedig ezt az OLIve-UP programot részben az Európai Unió finanszírozza az Erasmus+ Program keretében. A bevándorlási különadó bevezetéséről azért döntött a kormány, mert álláspontjuk szerint a magyar költségvetésnek sokba kerül, hogy „az országnak folyamatosan védekeznie kell az illegális migráció és annak következményei ellen”. A bevándorlási különadót azoknak a szervezeteknek kell megfizetniük, akik „az illegális migrációt segítik”. Hogy pontosan melyek ezek a szervezetek, illetve mit jelent pontosan „az illegális migráció segítése”, nem tudni. 
Szerző