Fideszes urak játszótere lett a tokaji borvidék

Publikálás dátuma
2018.08.31. 06:00

Fotó: Népszava
A szabályozás miatt menekülő feldolgozók miatt akár 30-40 ezer mázsa szőlő is a gazdák nyakán maradhat. A kisbirtokosok szerint a nagyok kiszorítják őket.
Megkongatták vészharangot Tokaj-Hegyalján: a gazdáknak ugyanis tavalyhoz hasonlóan idén is gondot okoz a termés eladása. Van, aki 30-40 ezer mázsányira taksálja azt a mennyiséget, amelyet a borvidéken képtelenek lesznek értékesíteni. – Gyönyörű az idei termés, mennyiségben és minőségben meg is haladja a tavalyit, de mit érünk vele, ha belefulladunk a szőlőbe – panaszkodott egy Sárospatak környéki asszony, akinek egész családja a mezőgazdaságból él. Szavai szerint a tokajinál alacsonyabb besorolású zempléni minőségért alig nyolcvan forintot fizetnek, márpedig ez még a művelési költségeket sem fedezi. Ennél nagyobb gond, hogy több, úgynevezett „alföldi” nagy borfeldolgozó megkezdte a kivonulást a borvidékről, amit ők eddig megvettek, az szintén feleslegben marad. A kivonulás okait a kistermelők csak találgatják, az egyik nagy felvásárló cég képviselőjétől azonban úgy tudjuk: az egyre szigorodó szabályok miatt szedik többen a sátorfájukat. Korábban például még lehetett mustot „kivinni” a borvidékről, s a belőle készülő bort máshol palackozva tokaji néven forgalomba hozni, most azonban az eredet-védett borok már csak palackban hagyhatják el Tokaj-Hegyalját. – Fideszes urak játszótere lett a történelmi borvidék, nekik az az érdekük, hogy egy-egy kézben összpontosuljanak nagyobb birtokok, a kicsik érdekeire ezért nagy ívben tesznek – mondta egy három hektáron gazdálkodó férfi. Hozzátette: emberi ésszel másként nem lehet lehet felfogni, hogy éppen az utóbbi két évben - amikor bőséges és jó minőségű volt a termés - jelentkeztek a legnagyobb felvásárlási nehézségek. Egyes területeken emiatt az ültetvények ára már csökkent, de ha így folytatódik minden szüret, akkor évről-évre még többen dobják majd be a törölközőt, s az új földesurak még alacsonyabb áron tudnak értékes birtokokhoz jutni. – Itt van az állami tulajdonú Grand Tokaj Kereskedőház: ha a kormány törődne a hegyaljai emberekkel, akkor ez a cég felvásárolná a felesleget. Tavaly ősszel, amikor kitört a nagy balhé, és az embereknek már az értékes aszú is a nyakukon maradt, akkor kinyílt a kereskedőház pénztárcája és végül megvette a plusz szőlőt. Amikor ezt most példaként hoztuk, azt a választ kaptuk: akkor választások előtti időszak volt, most viszont nem – kesergett.
Kistermelők már korábban kérték, hogy az állam ne csak kötelezettségeket rójon a termelőkre, hanem biztosítsa a tokaji szőlő tisztességes felvásárlási feltételeit is, és lehetőleg több évre kössenek szerződést a termelőkkel. Felvetették: határozzanak meg egy védőárat, ami alatt a tokaji borvidéken nem lehet szőlőt felvásárolni, ez igazodjon az évjárat minőségéhez, az állam pedig biztosítson elég pénzt az átvételre – a kérések azonban egyelőre nem találtak nyitott fülekre. Goreczky Gergely, a Grand Tokaj Zrt. vezérigazgatója szerint nincs gond a felvásárlással, és legfeljebb azok kongatnak vészharangot, akik a feszültség keltésével mesterségesen próbálják befolyásolni az árakat. Elismerte, hogy a jelenlegi termés valóban bőséges és jó, de hozzátette, hogy a felvásárlási árak is korrektek: ők például a zempléni minőségért 80, a magasabb minőségű tokajiért pedig 110 és 250 forint között fizetnek kilónként. Több, mint ezeregyszáz termelővel idén augusztusban felvásárlói szerződést kötöttek. Szavai szerint azzal sem lehet vádolni őket, hogy kevesebb szőlőt vesznek mint előzőleg: míg tavaly nagyjából 65 ezer mázsa szőlőt vásároltak el, idén ez a szám akár 90 ezerre is növekedhet.  

A sör üti ki bort?

Egyes borosgazdák szerint nemcsak a tokaji borvidéken, de másutt is egyre nagyobb gondot okoz, hogy a tárolókapacitások szűkösek, a bor pedig nem fogy elég jól. Az utóbbi néhány évben a fiatalabb, vásárlóképes korosztály inkább a kézműves sörök és ciderek, borok közül pedig a rozék felé fordult, emiatt viszont egyre fogy a borkedvelő közönség. Ezért hiába a legjobb termés, a borosgazdák nem tudják hová eltenni a hordókat, a palackokat.

Szerző
Frissítve: 2018.08.31. 08:59

Rövid ideig őrizetben volt Hernádi Zsolt

Publikálás dátuma
2018.08.30. 21:04
Hernádi Zsolt, MOL-vezér
Fotó: Németh András Péter
A Mol-vezért a bírósági procedúra részeként kellett ideiglenesen őrizetbe venni.
Ideiglenesen őrizetbe vették a Mol-vezér Hernádi Zsoltot, múlt heti bírósági tárgyalása előtt – tudta meg az RTL Híradó. A csatorna a Fővárosi Törvényszéktől értesült az őrizetbe vételről, ám erről nem tudtak felvételt készíteni, mert a törvényszék csak később küldött ki erről tájékoztatást.
Népszava a múlt héten írt arról, hogy a testület nem adja ki Hernádit Horvátországnak, arra hivatkozva, hogy a zágrábi perben nem biztosítanák a magyar cégvezető jogát a tisztességes eljáráshoz, mivel horvát állam nem pártatlan. 
A horvát korrupcióellenes ügyészség lassan évtizedes gyanúja szerint 2009-ben a Mol legnagyobb, de kisebbségi tulajdonosként a Hernádi Zsolt által az akkori kormányfőnek, Ivo Sanadernek fizetett több millió eurós kenőpénz fejében vehette át INA nevű energiatársaságuk irányítását a horvát államtól. Bár a felek váltig tagadnak, Ivo Sanader egy feszült eljárásban, ellentmondásos bizonyítékok alapján rövid időre börtönbe is került. Zágráb – a sűrű ottani kormányváltások ellenére – a nemzetközi intézmények bevonásával Hernádi Zsolt kiadatását is lankadatlan követeli Budapesttől, de ezt a hazai szervek mindeddig sikerrel akadályozták. Az itteni ügyészség és bíróság is megállapította – úgymond a horvát bizonyítékokat bevonó kutakodásaik révén –, hogy Hernádi Zsolt nem követett el törvénysértést . De Zágráb nem adja fel, és Hernádi távollétében is elindították büntetőperét, valamint új pert kezdtek Ivo Sanader ellen is.
Az ügy fontosságát jelzi, hogy augusztus 13-án, Opátiában Orbán Viktor is tárgyalt a Hernádi-ügyről  Andrej Plenkovic-csal, Horvátország miniszterelnökével. Havasi Bertalan, Orbán sajtófőnöke (néha pedig sajtóelhárítója) ezt informális megbeszélésként jellemezte, a 444.hu egy horvát lapra, a  Vecernij Listre hivatkozva viszont az írta, hogy a találkozón szóba került a Mol-Ina téma és Hernádi Zsolt kiadatása is.
Szerző

Két évig is tarthat a kórházak újabb átvilágítása

Publikálás dátuma
2018.08.30. 20:00
Nagy Anikó egy korábbi rendezvényen
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
A kormány legfőbb célja, hogy késleltesse a betegségek korai jelentkezését – mondta a nagyobb nyilvánosság előtt először megjelenő államtitkár. A kórházi fertőzések adatait a jogerős bírói döntés ellenére nem adják ki.
A kórházi fertőzések adataira a közönségnek a Kúria döntéséig még várni kell, de addig is megint átvizsgálják a kórházak gazdálkodását, és öt egészségügyi programmal hozná jobb kondícióba a lakosságot az egészségügyi kormányzat – egyebek mellett ez derült ki Nagy Anikó egészségügyért felelős államtitkár szavaiból. A politikus csütörtökön az Egészségügy 5 Dimenzióban őszindító konferenciáján beszélt először nagyobb nyilvánosság előtt kormányzati, szakmai tervekről. A lapunk által is ismertettet öt, az országos intézetek irányítása mellett összeállított egészségjavító programokkal kapcsolatban azt mondta:  céljuk, hogy késleltessék a betegségek korai jelentkezését, a kormányzati stratégiával pedig ehhez adnának segítséget. Szerinte a magyarok tovább lehetnének egészségesek, azaz az emberek túl korán, de már súlyos állapotban kerülnek az ellátórendszerbe, olyan betegségekkel, amelyek zöme egészségtudatosabb életmóddal késleltethető vagy akár elkerülhető lenne. A korán diagnosztizált betegségeket könnyebb lenne kezelni. Példaként említette az Észak-karéliai programot, megjegyezve azt is, hogy nekünk is sikerülhet az, ami a finneknek, akik életmódváltást célzó programjaikkal gyakorlatilag tíz év alatt jelentősen csökkentették a magas vérnyomás, a stroke és az infarktus miatti halálozások számát, és ma a legegészségesebbek közé tartoznak. A kórházak válságával kapcsolatban megjegyezte: átvilágítják az egyes intézmények gazdálkodását, és megnézik hol, milyen problémák okozzák a feszültségeket. A munkának két év múlva lehetnek olyan eredményei, amelyek nyomán már történhetnek célzott beavatkozások. A politikus határozott célnak nevezte, hogy minden kórházban kiemelt betegbiztonsági kérdésként kezeljék a kórházi fertőzések megelőzését, a megvalósítására külön szakmai rendelet készül. Ám ezzel együtt is úgy vélte: a kórházi fertőzések adatait – amellyel a jogerős bírósági végzés ellenére is adós a tárca – a Kúria döntéséig továbbra sem adják ki. Magyarázatként hozzátette: sok vád érte a tárcát emiatt, de véleménye szerint ezen adatok formája jelenleg olyan, amely sérthetné az érintett betegek személyiség jogait.

A HM tagad

Bár lapunk kérdéseinkre nem válaszoltak, késő délután közleményben reagált a Honvédkórház csütörtöki cikkünkre, amelyben megírtuk, hogy az intézmény 112 orvosa felmondta az önkéntes túlmunka-szerződését. A kórház közleményében azt írták: visszautasítják az orvosai túlmunkájának kifizetéséről szóló, a sajtóban megjelent valótlan és hangulatkeltő állításokat. Szerintük a Honvédkórház az elmúlt időszakban nem tett mást, mint érvényt szerzett a jogszabályi előírásoknak, amelynek nyomán egyeztetések zajlottak és jelenleg is zajlanak a munkavállalók és a vezetőség között az úgynevezett önkéntes túlmunkával kapcsolatban. Állították: a Honvédkórház Sürgősségi Centrumában nem mondott fel egyetlen orvos sem, a biztonságos betegellátáshoz szükséges orvosi létszám, rendelkezésre áll. A kórház vezetése minden szükséges lépést megtesz annak érdekében, hogy a szükséges orvosi létszám és a technikai feltételek mindenkor rendelkezésre álljanak. A sajtóban megjelentekkel ellentétben – szerintük – a tények a következőek: a kórház orvosainak heti munkaideje 40 óra. A jogszabályban rögzített díjazásért a parancsnok heti 8 óra túlórát rendelhet el. Ezen felül az orvosok önkéntes alapon, kiemelt díjazásért vállalhatnak túlmunkát. Ennek ellentételezését a közelmúltban a kórház vezetősége – az orvosokkal folytatott egyeztető tárgyalások alapján – mintegy 40 százalékkal emelte meg. A juttatásokat a mindenkori hatályos jogszabályok betartásával a dolgozói részére – legyen szó az elrendelt vagy az önként vállalt túlórákról - az MH Egészségügyi Központ (Honvédkórház) továbbra is pontosan kifizeti, mint ahogyan azt eddig is tette. Eddig a közlemény, már csak azt nem értjük, hogy akkor miért mondták fel a túlmunka vállalási szerződéseiket a kórházzal az orvosok.   

Szerző